Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-08-30 / 1744. szám
1952. augusztus 30. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI EZ AZ UTOLSÓ amit az olimpiáddal kapcsolatban irok, de nem lehet szé nélkül elmenni azelőtt a beszéd előtt, amelyet Amerika legkiválóbb atlétája, a többszörös bajnok, Harrison Dillard, olimpiai star tartott. A Clevelandi Chamber of Commerce, a városi hatóság és egyik napilap, banketet rendezett a 4 clevelandi atléta tiszteletére, kik első helyen végeztek a nagy versenyben. A négy atléta közül 2 néger, Mr. Dillard már 4 évvel ezelőtt is 2 aranyérmet hozott haza a Londonba tartott olimpiádról. Ez a múlt adta meg a jogot arra, hogy az atléták nevében Mr. Dillard szólaljon fel. Beszédével nagyon röviden foglalkoztak a lapok, mert amit mondott az éppen az ellenkezője annak, amit a lapok állandóan írtak és Írnak. Bevezetőjében kijelentette Dillard, hogy a szovjet atlétákkal a legszivélyesebb viszony fejlődött ki a verseny folyamán, hogy nagyon jó alkalom volt, hogy a többi nemzetek megértsék az oroszokat. Elmondotta, hogy az oroszok egyáltalán nem zárkóztak el, hanem szívesen invitálták meg a campj ükbe a többi atlétákat és a legnagyobb vendégszeretettel fogadták őket. Kijelentette, hogy az oroszok nagyon korrekt viselkedése, minden megfigyelőben azt a reményt keltette, hogy ilyen megértéssel el lehetne érni a politikai és társadalmi megértést is. Nagyon dicsérte az orosz atléták kiváló képességeit, megjegyezve, hogy az oroszok nagyon sokat tanultak gzen az olimpiádon és 1956-ban még veszélyesebb versenytársai lesznek az amerikai atlétáknak. Ebből a nagyon lerövidített beszámolóból megtudjuk, hogy buta hazugság volt az, hogy az orosz és a népi demokráciák at- látáit “légmentesen“ elzárták a “szabad világ” atlétáitól. Éppen az ellenkezője, mert szívesen hívták nem csak az atlétákat, hanem az újságírókat is és az amerikai újságírók és megjelentek, élvezték is a vendégszeretetet, de annyi tisztesség nem volt bennük, hogy ezt meg is írták volna. Mr. Dillard és más atléták megmondták az igazat és nem volna meglepő, ha ezeket az atlétákat is rátennék a subverziv listára, mert meg merték mondani az igazságot. VESZTESSÉGGEL DOLGOZIK A gumiipar egyik nagy gyárában, a B. F. Goodrich Co.-nál a munkások már másodízben sztrájkolnak, amig a többi gyárakkal megegyezett az unió, ezzel a társasággal nem jutott dűlőre, mert a gyár “nem képes megadni a munkások túlzott követelését”. Ha az üzleti újságok tudósításait olvassuk, úgy azt kellene hinnünk, hogy a gyár vesztességgel dolgozik és a szegény részvényesek rövidesen közsegélyre szorulnak. De ha az újságok hátulsó részén nézzük meg, a company jelentését az elmúlt félév üzleti eredményéről, úgy nem kell, hogy a szivünk megszakadjon a részvényesek sorsán. A jelentés szerint az elmúlt 6 hónapi tiszta nyereség 14,905,- 791 dollár volt, vagyis majdnem 15 millió. Persze az a nyütan kimutatott profit, mert az adón kívül már levontak gépkopásra 2 milliót, azonkívül a gyár tőkéjét is 182 millióról 197 millióra emelték, itt is gazdagabbak a részvényesek csekély 15 millió dollárral úgy, hogy a félévi kimutatható tiszta profit jóval felül van a 30 millió dolláron dacára, hogy a gyár az év eleji sztrájk miatt 6 hétig nem dol-‘ gozott. A gumigyári dolgozók köny- nyen kiszámíthatják, hogy a Goodrich részvényesek milyen hatalmas összeget zsebelnek el tőlük, értéktöbblet formájában, amelyhez még hozzá k&l adni az igazgatóság és a fő fő hivatalnokok által húzott nagy fizetéseket, amelyeket munka nélkül vágnak zsebre. A részvényesek és az igazgatók még akkor is ilyen hatalmas összegeket profitálnak 6 hónap alatt, ha az a hat hónap sztrájk miatt csak 4 és fél hónap volt. KÉT ÉPÍTKEZÉS I Az ohioi lapok nagy tudósításokban számolnak be arról, hogy megindult az ohioi nagy atomgyártó telep építkezése, amely ezerkétszáz millió dollárba fog kerülni, három községet sajátított ki az állam, a telep céljaira. Nyilatkozik a kormányzó, a környékbeli polgármes terek, háztulajdonosok ‘"gold rush”-al hasonlítsák össze ezt az eseményt, amely nagy jövedelmet jelent a környék népeinek. Bőséges árat kaptak a kisajátított földtulajdonosok, a környékbeli községeket megrohanták a telek spekulánsok, a föld árát sokszorosára hajtották fel. Az üzleti lehetőségek rózsásak és nagy és jól fizetett munkákra van kilátás azoknak, akiknek nincs eladó földjük, üzletük, hisz sok ezer ember fog ott munkát kapni. ■ Csak nagyon kevés azoknak a száma, akik ha jó áron eladták födjeiket, messze el akarnak menni a veszedelmes gyár közeléből. A sok nyilatkozat lényege az, hogy az emberi agy tudományát, az építkezés kiváló szakembereit, a technika minden vívmányát, sok ezer aker jó termőföldet, sok ezer munkást, sok ezer tonna építőanyagot, sok ezer millió dollárt, a pusztulás, a rombolás, a gyilkolás szolgálatába állítanak. Ezt nevezik a nyilatkozók aranyesőnek, azok részére, akik bármiféleképen hasznot húznak ebből, de senki se gondolt azokra, a milliókra, akik ennek az “aranyesőnek” az áldozatai lesznek. A MÁSIK ÉPÍTKEZÉS A most érkezett magyarországi lapokban is olvasunk nyilatkozatokat, kiváló tudósoktól, építőktől, mérnököktől, munkásoktól és egy dón vidéki kozáktól. Amig a fentiek a halál építkezéséről nyilatkoztak és egy aránylag kis embercsoport nagy gazdasági lehetőségéről, amig az utóbbiak az élet, az egész népboldogságát, jólétét szolgáló építkezések befejezéséről és uj, hatalmas építkezések folytatásáról, elindulásáról nyilatkoznak, amelyek sok millió hektár földet tesznek termővé, amely ezideig sivatag volt. Sok ezer kilométer uj csatornák, sok villanytelep építéséről, sok millió fa ültetéséről szólnak, amelyek végeredményben a természetet alakítják át. Forró, lakatlan sivatagokat, hóviharokkal szántott területeket tesznek lakhatóvá, soha el nem képzelt termő területekké. Befejeződött három évi munkával a 110 kilométeres Volga- Don csatorna építkezése, 13 hajó átemelő zsilip, 3 szivattyú telep, 13 duzasztó védőgát, 7 viz- fogó és lebocsájtó gát, 8 hid, rév átkelők, kikötők, gépkocsi ut, 174 kilométer uj vasút, 152 millió köbméter földet mozgattak meg, 3 millió köbméter vasbetont, 44 ezer tonna vasat építettek be. Ezzel kapcsolatban megépült egy uj tenger, amely a két folyó felesleges vizét tárolja, hatalmas duzzasztó gátakkal, nagy erőteleppel, összekötő, hajózha- vel, amely már 1952 tavaszán tó csatornával és az öntöző mü100.000 hektár földet tett termővé, az év végéig újabb 650 ezer hektár aszályos földet tesz termővé és másik 2 millió hektár vizszegény területet lát el bőven vízzel. Hogy ez az öntöző mü mit jelent, arra ad választ Klimov, doni kozák nyilatkozata: “Nehéz volt a doni kozákok élete, ritkán arattak 30-40 púd gabonát egy hektáron, és több száz kilométeren kiégette a nap, csak itt- ott volt egy satnya fa. Most az öntözés első évében, a kolhozunkba 300 púd búza termett egy hektáron. így van ez a már öntözött területeken s folynak tovább a csatornázások, hogy sok százezer hektár nap égette földet tegyenek bő termővé, amelyeket a szélviharoktól az elültetett fák milliói védenek meg. Ezek a fák és a bőséges viz, megváltoztatja a félsivatag vidék időjárását is. Ezt az egész hatalmas épitke* zést, 98 százalékban gépekkel végezték el, amit a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködése tett lehetővé. Az építkezésen V. A. Csuda- kov akadémikus vezetésével egy tudós brigád dolgozott, amely brigád állandóan földtani, technikai kutatásokat végzett és tanácsokkal könnyítette meg az építkezést. A mérnökök soha nem látott gépeket építettek a földmunkák elvégzésére.. Ilyen az 1.100 tonna súlyú 53 ezer alkatrészből készült “lépegető” eszkavátorok, amelyeket az uráli nehéz gépgyár készített. Egy gép egyszerre 2 vagon földet emel ki, 10 ezer kubikos munkáját végzi el. A föld lazító szivattyú gépek, amelyek az uj tengert ásták ki, amely hatszor akkora, mint a Balaton, egyenként 35 ezer kubikos munkáját végezték el. Ilyen gépek tették lehetővé, hogy amig a 82 kilométeres Panama csatorna 35 évig épült, addig a 110 kilométeres Volga- Don csatorna a tengerrel, a hatalmas öntöző csatornáival, villanytelepeivel, 3 év alatt készült el. TURKMÉN FŐCSATORNA A csodálatos földásó és szivó- gépeket, a beton gyárakat, már szállítják a Volga-Don csatornánál sokkal nagyobb Turkmen főcsatorna építkezéséhez. Turkmenia területe körülbelül akkora, mint Franciaországé, de csak egy s egynegyed millió ember él rajta, mert a terület 80 százalékát a karakum foglalja el. Az éghajlat forró, a vize kevés. • A határán ott folyik el a hatalmas Amu-Darja folyó, amely vize haszontalanul folyik el az Arat tengerbe. Ezen folyó vizének egy jó részét most a Kaza- Kum sivatakon keresztül építendő, a Volga-Don csatornánál tízszer hosszabb, 1100 kilométer hosszú csatornát építenek, mely a világ leghosszabb csatornája lesz és a Kaspi tengerbe ömlik. Ebből kiágazó öntöző csatornák egy és fél millió hektár sivatagi földet tesznek gyapot termővé és hét millió hektárt állattenyésztés céljaira alkalmas kaszálóvá. A turkmen főcsatorna is hajózható lesz, amely 1957-re készül el. öntöző müveivel és villanytelepeivel együtt. Az éghajlat megváltoztatására, ezerkétszáz kilométer hosszú erdősávot ültetnek, főleg eperfákból, amelyet a selyemhernyó tenyésztésre használnak fel. Ezen kívül még “kisebb” csatornák is épülnek, igy 550 kilométeres csatorna a Krim félszigeten és 300 kilométeres Ukrajnába, amelyek 6 millió hektár földet öntöznek és tesznek függetlenné az időjárástól, ellátják olcsó villannyal a két országrészt. ITT-OTT • , A már megépült Volga-Dbn csatorna, az építés alatt levő Turkmen, Krim és Ukrajna csatornák, határozottan béke müvek, amely egy nép jövőjét, boldogságát vannak hivatva megtőségre előkészítették, — fejezi be a “tudós egyetemi tanár” *az értekezését. Bevalljuk, mi inkább csak a kozmás étel magyarázatnál maradunk, azt jobban kibírja a gyomrunk, mint ezt a förtelmes babonát.
