Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-08-23 / 1742. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. augusztus 23. HÍREK MAGYARORSZÄGBÖL 69 NEMZET VERSENYÉBEN HARMADIK MAGYARORSZÁG! A 15. nyári olimpiai • játékok versenyeiben 69 nemzet közül Magyarország szerezte meg a harmadik helyet. Csak a Szov- - je t unió és az USA sportoló előzték meg a magyar versenyzőket. 42 aranyérmet, 15 ezüstöt és 32 bronzérmet nyertek a lelkesen küzdő magyar sportolók. Milyen erő termelte ki ezt az uj, nagyszerű embertípust? Mindenkinek meg kell látnia: ahhoz, hogy ezeket a győzelmeket elérhessék, uj Magyarországnak kellett létrejönni, melyben a nép saját tulajdonába vette a gyárakat, a földeket, a bankokat, iskolákat, sportpályákat, melyben a tehetségek szabadon fejlődhetnek és érvényesülhetnek, mert nem fojtja meg őket az éhbér, a lélektelen robot, a rabszolgaélet. Ilyen országban a boldog élet alkotóivá lesznek az emberek. A dolgozó magyar népből, amely nagy célokért, a szocializmus megvalósításáért küzd hatalmas lendülettel, amely hősiesen harcol a földeken a jó termésért, a gyapot meghonosításáért, Sztalinváros, a Sztálin Vasmű, az Inotai Erőmű, a Ti- szalöki Vizimüvek felépítéséért, ebből a népből nőttek ki a világrekordokat s olimpiai csúcsokat megdöntő sportolók. Uj embertípus ez, ami abban is megmutatkozott, ahogy ott az olimpián egymással vállvetve küzdöttek, de örültek egymás sikereinek, a haza dicsőségére elért közös eredményeknek. A megváltozott magyar népre találóan illik József Attila verse: “Uj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj.” Az úri Magyarország külföldön élő csürhéje hiába gyalázza, rágalmazza a magyar népet. Hiába hazudták, hogy ebben az országban éheznek, hogy a nép rongyos, boldogtalan, hogy itt a fü se nő. A nagytőke által megvásárolt sajtó milliós példányaival, a rágalmazó rádióállomások sokaságával túl szeretnék harsogni ocsmányságaikkal az igazságot. Hazugságaikra csattanós cáfolatot kaptak az olimpiai győzelemsorozattal. A magyar sport fejlődésének ragyogó távlatairól tesz tanúságot a győztesek és helyezettek összetétele is. A régi hires magyar sportolók, világrekorderek, olimpiai bajnokok mellett a győzelmi emelvényen megjelentek a fiatalok — a 17-20 évesek is. Most amikor ember emberrel, csoport csoporttal állott szembe, a kis kilencmilliós magyar nép bebizonyította hatalmas életerejét, küzdőkészségét, a jobbra, nagyszerűbbre törekvését. Ezek az uj, a kapitalista világban ismeretlen tényezők, a közösség uj érzéséből nőttek. Egyek voltak a magyar sportolók a versenyeken Helsinkiben, mint ahogy egyek a dolgozó magyar néppel, amelyből kinőttek, egyek az or- < szág építésében, a haza szerete- tében és a béke védelmében. A MUNKÁSSZÁLLÓBAN Este fél hét. A földalatti gyorsvasut 400 személyes tábornok-utcai munkásszállójá n a k klubtermében fiatal munkás mandolinozik. Két társa csengő hangon vidám nótákat énekel. A szomszéd asztalnál sakkoznak, arébb pedig dominóznak. A félemeleti olvasóban a könyvtáros osztja a könyveket. Szabó József, Gyenes Béla, Szándoszky János a könyvállvány előtt állnak. — Mikszáthot kérek. Nekem a Csendes Don-t. Kérem Ehren- burg “Vihar”-ját. — Ma este filmvetítés lesz — mondja Dudás Antal gondnok. — A Teli Vilmost mutatják be. Hetenként egyszer van vetítés. Ezenkívül minden hónapban egyszer tudományos előadást is tartunk. Holnap lesz az első tábortüzünk a közeli réten. Régi kurucdalokat adunk elő a környék lakóinak. Lenn a kultúrteremben már gyülekeznek a szálló lakói, nemsokára megkezdődik a filmvetítés. A sakkozók, dominózók is abbahagyták a játékot. Jólesik a szórakozás nyolcórai munka után a földalatti gyorsvasut építőinek. A LEGJOBB DOLGOZÓK SEGÍTIK A GYENGÉBBEKET Szépen berendezett lakásba nyitunk be. Itt lakik Röder Béla, a csepeli Rákosi Mátyás Müvek művezetője, aki Magyarországon mozgalmat indított annak érdekében, hogy a legjobban dolgozó munkások, művezetők, mérnökök segítsék a munkában elmaradottakat s adják át módszereiket. Mintegy fél éve indította el Röder Béla a mozgalmat és az már az ipar minden területén gyökeretívert és egyre terjed: Hogy miért? Erre egyszerű a magyarázat. — Az üzemben, ahol dolgozom — mondja Röder Béla — láttam, hogy nagy számmal vannak olyan dolgozók, akiknek kevés a gyakorlatuk és tapasztalatuk. Gondoltam, ezen segíteni kell. Nem is törtem sokáig a fejem, egyszerű volt, mint az egyszeregy. Először a csoportomhoz tartozó munkások közül azokat, akiknek tudása kevesebb volt, megtanítottam, hogy kell jobban dolgozni. A csoportomhoz tartozó^ dolgozók átvették munka- módszeremet és ez a fizetésükön is megmutatkozott. Az átlagos 7-800 forintról 1100-1200 forintra ugrott fel a havi fizetésük. Volt azonban olyan tanítványom is, aki havi 1600 forintot is megkeresett. Felhívást intéztem az ország legjobb dolgozóihoz, hogy kövessék példánkat. —* Es mi lett az eredmény ? — A mozgalom túlnőtt elképzeléseimen. Amikor egy kiváló magyar tudós arról értesített levelében, hogy a vezetése alatt álló kutató intézetben is bevezették a mozgalmat, akkor eszméltem rá magam is, hogy elgondolásom nem csak az iparban, de tudományos téren, a művészetben, a tanulásban, a sportban is megvalósítható, mert sehol sincsen olyan terület, ahol ne lennének többet vagy kevesebbet tudók. A jobbaknak pedig segíteniük lehet és segiteniök is kell a gyengébbeken. — Arra gondoltam — folytatja —, amikor elindítottam a mozgalmat, hogy voltam én gyenge is, pedig akkor nem voltam több húsz évesnél. Húsz évvel ezelőtt egy “ur” megszólított, hogy vigyek fel neki egy zsák szenet az ötödik emeletre. Szégyenszemre a harmadik emeleten összerogytam. Igaz, nem ettem aznap, s előtte sem sokat. Az “ur” gúnyosan azt kérdezte: “Mi lesz az ilyen gyenge legényből?” Uj életről beszélgetünk. — Bizony soha nem hittem I volna — mondja Röder Béla —, j hogy egy munkásember élete igy megváltozzék. De azt sem gondoltam volna, hogy az ember maga is igy megváltozzon. 16 éve vagyunk házasok, de a fel- szabadulás előtt egyszer sem voltunk színházban. A múltkoriban egymásután kétszer — két különböző főszereplővel — néztük meg a Hamletet. A feleségemmel azon vitáztunk, hogy melyiknek az alakítása jobb? És ezen most szívből és igazán mosolyog feleségével. Milyen öröm is ilyen szép dolgokról vitázni, ki hitte volna régen? A gyermekek — hárman vannak — körülöttünk figyelik a nagyok beszédét. Eleven, vidám ez az otthon. Röder Béla elmondja, hogy Kossuth-dijat kapott és ez még szélesebbre nyitotta előtte a jövő útját. Elmeséli, hogy ott állt a legjobb magyar tudósok, művészek és irók között és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke személyesen adta át neki a tizezerforintos pénzjutalommal járó kitüntetést. • Röder Béla tizenötéves lánya közbeszól és elmeséli, hogy az iskolában ők is megindították a Röder-mozgalmat és ennek eredményeként a múlt hónapban az ő osztályukban nem volt egyetlen gyenge felelet sem. Röder Béla szeretettel néz kislányára. ;— így helyes — mondja neki. ,A jó tanulóknak arra kell törekedni, hogy a gyengébb osztálytársaik is egyre jobban feleljenek. Fogadkozik a kiselány. Hogyne igyekezne, hiszen az ő édesapja indította el az országban a Röder-mozgalmat: a többet tudó segítsen annak, aki kevesebbet tud. Uj embertípus születik Magyarországon. Emberek, akik nem társaik letiprása árán akarnak előre jutni, hanem úgy, hogy segítik, támogatják társaikat. Azelőtt úgy kellett ‘ellopni” a szaktudást és ha valaki nem volt elég szemfüles, akkor nagyon nehezen haladhatott. Most örömmel adják át a gyengébbeknek tudásukat a legjobb dolgozók. Ez is a szocialista munkaerkölcs felsőbbrendűségét mutatja. Ebben az országban már nem az ököl, hanem a baráti kéz szab jogokat. A boldog országban boldog a Röder-család élete. A dolgozó és tanulnivágyó nép soraiban pedig jó munkát végez: tanít a Röder-mozgalom. Épül az ország Komárom megyében Bakonyszombathelyen kéttantermes iskola épül. Az iskola építői vállalták, hogy szeptember 1-re befejezik a munkálatokat és átadják az iskolát a tanulóknak. Esztergomban tágas, szép diákotthonná alakítanak át egy épületet a gépipari technikum hallgatói részére. Vértesszöllősőn uj tanteremmel bővítik és korszerűsítik az általános iskolát. A dorogi tiztantermes iskolában központi fűtést szerelnek fel a tanév kezdetéig. Győr-Sopron megyében nagyszabású iskolaépítkezések folynak. Újjáépítik a győri tanítóképző intézetet. Bővítik a soproni süketnéma intézetet. Újjáépül a soproni tanítóképző intézet tornaterme. A korszerűen felszerelt, fürdőkkel, zuhanyozókkal ellátott tornaterem szeptember 1-re készül el. György- szentiván közelében Likócspusz- tán uj általános iskolát építenek. A komlói keskenyvágányu személy- és teherszállító bánya- vasút villamosítása befejeződött. A villamosított bányavasutvo- nal hossza a föld alatt négyezer, a föld felett ezerötszáz méter. * Az altáró bejáratától a vasút kettősvágányu. A személypályaudvar a bányászfürdő előtt lesz, ahol egész sor kitérővágányt fektetnek le. Az alacsony, hosz- szu villamosmozdonyok átlagos sebessége 25 kilométer. 41 lóerős motorok hajtják a mozdonyokat, amelyek száz megrakott csille vontatására alkalmasak. Gyártják már a csukott személyszállító kocsikat is. Nógrád megyében uj falepárló nagyüzem épül több millió forintos beruházással. A régi korszerűtlen faszén előállítási módok helyett ez az üzem igen sok eddig kárbavesző mellékterméket ment meg és teszi lehetővé azok felhasználását. Az uj üzem egyes részei augusztus 20-án, a teljes üzem januárban indul meg és fedezi az ország faszén igényének egytizedét. A Székesfehérvárhoz tartozó szöllőhegyen lakó dolgozók gyermekeinek még az elmúlt tanévben is naponta három-négy kilométert kellett gyalogolni, hogy elérjék a városban levő iskolákat, mert a Szőlőhegyen nem volt iskola. Azjitéves terv során most uj iskolát építenek a szőlőhegyi gyermekek részére is. Jelenleg a tetőfedési munkát végzik a korszerű iskolán, amely a tanév kezdetéig teljesen elkészül. LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! PATCHY ALBERT munkástárs, mozgalmunk régi tagja vissza telepedett Los Angeles környékére és folytatja a Bérmunkásért évtizedekig végzett agitációs munkáját. Patchy munkástárs megfogja keresni a lap olvasóit, a hátralékosoknak szabályszerű nyugtát ad a kapott összegről. Kérjük olvasóinkat segítsék Patchy munkástársat uj olvasók szerzésében is. A Bérmunkás kiadóhivatala
