Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-08-09 / 1741. szám

1952. augusztus 9. BÉRMUNKÁS 7 oldal Harcban a rák ellen Emberek és állatok szerveze­tei nem védtelenek a mikrobák és virusok okozta betegségek el­len. Ártalmatlanná tehetik a kórokozó baktériumokat és élet- tevékenységük termékeit. Ennek eredményeképpen ember és állat nemcsak egyszeri alkalommal mentesül a betegségektől. Még immunissá, vagyis védetté is vá­lik hasonló betegség megismét­lődésével szemben. A védettségnek — tudomá­nyos néven: immunitásnak — kérdéseit az orvostudomány már eléggé tisztázta. A szervezet védekező tulaj­donságai (reakciói) nemcsak a mikrobák okozta megbetegedé­sek esetén mutatkoznak meg. Általános érvényű biológiai törvény az immunitás! Mit mond ez a törvény? Valahányszor valamilyen faj­idegen fehérje melegvérű állat szervezetébe kerül, mindannyi­szor működésbe hozza a szerve­zet védekező berendezését. A védekező berendezést a közpon­ti idegrendszer irányítja. Ez irá­nyítja a szervezet különleges (specifikus) védekezését az adott fehérje-fajta ellen. A szervezet egyik különleges védekező berendezését, a behato­ló kórokozókat elpusztító sejtes elemet tudományos néven fago- citának nevezünk. A fagocita- rendszer aktivitása, vagyis cse­lekvőképessége és bizonyos el­lenanyagok vérben történő meg­jelenése határozza meg a szer­vezet ellenálló erejét. Az ellen­anyagok csakis bizonyos adott fajta fehérjóvel léphetnek köl­csönhatásba. A szervezet véde­kező berendezései az ismételten megjelenő fajidegen fehérje el­len mentigye felhangolódnak — igy is mondhatjuk: beidegződ­nek — s Tokozzák az ellenállás hatékonyságát. FEHÉRJÉK ÉS ANTIGÉNEK Az ellenanyag képződését elő­idéző anyagelemek tudományos neve: antigének. Az élőlények élettevékenysé­gének alapját a fehérjék alkot­ják. A fehérjék élettevékenysége aligha képzelhető el .antigének nélkül. A különböző állatok, nö­vények, mikrobák fehérjéi egy­mástól élettani tulajdonságaik­ban, meg nem ismételhető külön­leges mivoltukban. Különböznek egymástól többi között abban is, hogy milyenfajta ellenanya­gok megjelenését idézhetik elő. Az ellenanyagok csakis azokra a fehérjékre reagálnak, amelyek megjelenésüket kiváltották. A rákszövet ugyancsak fehér­jékből áll. A rákkutatás egyik alapvető feladata éppen e fehér­jék antigén (ellenanyagképző) tulajdonságainak tanulmányo­zása. A rákszövet fehérjéire annak a szervezetnek a faji sajátossá­ga jellemző, amelyben a daganat képződött. Ezért a daganatot csak a fajon belül lehet átültet­ni: Például patkányról patkány­ra, házinyulról házinyulra s igy tovább. Egész más képet kapunk, ha a daganatot más állatfajra ültet­jük át. , Az emberi rákdaganatot hosz- szu éveken át még az emberhez legközelebb álló állatfajra, az emberszabású majomra sem le­hetett átültetni. AZ EMBERI RÁK ÁTÜLTETÉSE MAJOMBA Csak nemrég sikerült ez Pet­rov szovjet professzornak. Ö volt az első a világon, aki az em­beri rák daganatát sikeresen át­ültette a majomba. Mivel magyarázható a rákda­ganatok más állatfajra való át­ültetési kísérleteinek sikertelen­ségei? A daganat ilyen esetek­ben fajidegen fehérje módján viselkedik. Ezért az uj szerve­zet viharos védekező reakcióját váltja ki. ' Az ember rákdaganatát azon­ban az állatra nem minden eset­ben ültethetjük át. Csakis ak­kor, ha az átültetést olyan szerv­be végezzük, amelynek védekező berendezései gyöngék. Átültet­hetjük például az elülső szem­csarnokba, az agyvelőbe, a he­rékbe. Bizonyság: Szmirnova kísérlete. Ő az emberi rák da­ganatát a tengeli malac elülső szemcsarnokáUá ültette át. Itt a ráksejtek megfogannak. és né­hány hónap alatt a csarnokot teljesen kitöltik. Ilyen dagana­tot többször is át lehet ültetni a tengeri malacok szemeibe. Daganatot ‘azonban más faj­hoz tartozó állat szervezetének bármely pontjára átültethetjük, ha annak védekező erőit előzete- I sen valamilyen módon elfojtot­tuk. Mi következik ebből? A szer­vezet általános, fajidegen fehér­jék ellen irányuló, védekező erői rákdaganattal szemben is telje­sen hatásosan küzdhetnek. Meg­fordítva: ha azokat megsértjük, vagy meggyöngitjük, akkor elő­segítjük a rosszindulatú sejtek szaporodását és növekedését. A rákszövet fehérjéinek anti­gén tulajdonságai azonban nem térnek el lényegesen a szervezet többi fehérjéitől. Ez megnehezí­ti az ellene való harcot. A rossz­indulatú daganatot nehéz észre­venni. Ezért veszélyes. Az anti­gén tulajdonságok hasonlósága miatt a fkkos sejtek hatására a szervezet nem termel ellenanya­got és igy lehetővé válik, hogy a ráksejtek kibújjanak a szerve­zet védekező reakcióinak hatá­sa elől. Ebben különböznek a ráksejtek a fertőző betegségek kórokozóitól. A többi kórokozók mindig fajidegenek a szervezet számára. A ráksejt azonban mégsem teljesen hasonló a többi szövet sejtjeihez. Mert hiszen ha ha­sonló lenne: minden rosszindula­tú tulajdonságát elveszítené. Egyszerű, normális sejtté válni. EGY “ROSSZIDULATU” FEHÉRJE . . . Mi határozza meg a szervezet és sejtjei működésének élettani sajátosságait? Elsősorban a sejteket alkotó, különleges tulajdonságú fehér­jék sajátossága. Ez áll a rák­sejtekre is. Rosszindulatú, meg- gátolhatatlan növekedésüket, káros, agresszív viselkedésüket az okozza, hogy különleges, da­ganatot előidéző fehérje van bennük. Ez normális szövetek­ben nem található. Zbárszkij professzor kísérleti utón bebizonyította, hogy a da- natot okozó fehérjének más az összetétele, mint a normális sej­tekben levő fehérjéknek. Felté­telezhetjük, hogy a daganatot okozó fehérjék élettani sajátos­ságai antigén tulajdonságai is némileg mások, mint a normális szövetekben levő fehérjék. Más szavakkal: a közönséges faji sa­játosságokon kívül a rákszövet­ben különleges rákos sajátosság is van. Kísérletileg ezt sokáig nem sikerült bebizonyítani. Mi­ért nem sikerült? Azért, mert ha az állat vérébe bevisszük az ember rákszövetét, az állatnál két tipusu ellenanyag jelentke­zik. Az egyik a rákszövet ellen, a másik pedig mendenféle embe­ri fehérje ellen hat. Sokáig nem ismerték azt a módszert, amely- lyel a rák elleni anyagokat a fa­ji ellenanyagoktól elválaszthat­ták volna. Csak a legutolsó idők­ben állapította meg Zilber pro­fesszor, hogy létezik különleges rák ellenanyag. VIRUS-E A KÓROKOZÓ Zilber professzor és munka­társai a tengeri malac bőre alá emberir ákszövetet ültettek. AY állatkák feleletképen rák fehér­je és emberi fehérje ellenanya­gokat teremitek ki. Igen érzé­kenyek lettek a rák vagy nor­mális emberi fehérje másodszo­ri bivetilével szemben. Gyakran a beállott heves sokk következ­tében el is pusztultak. Ha a rák­fehérjével kezelt tengeri mala­cokba óvatosan kis adagokban visszük be a normális emberi szövet fehérjéjét, az állatkák gyengébb sokkal reagálnak. Ez­után azonban a fehérje ismételt bevitelével szemben már érzék- telenekké válnak. Az ellenanya­gok ugyanis a megelőző sokk következtében az emberi fehér­jével szemben kimerültek. A rák elleni anyagok viszont ez esetben megmaradnak. Az állatkák csak a rákszövettel szemben lesznek érzékenyek. A v érükbe vitt rák­fehérje kizárólag rákra jellem­ző sokkot vált. ki. Ilymódon bizonyították be el- sőizben, hogy a daganatos szö­vetnek különleges rákos sajá­tossága van! Zilber professzor adatait kü­lönböző módszerekkel megerő­sítették és kiegészítették. Szaa- kov kimutatta, hogy az emberi rák szövetével kezelt házinyul vérsavójában különleges mód­szerrel el lehet távolítani az ösz- szes “emberellenés” faji ellen­anyagokat. Ez a vérsavó szol­gálhat a rákfehérje jelenlétét kimutató sajátságos úgynevezett reaktiv anyagul. A rosszindulatú daganatokban tehát különleges rák antigén van. Ennek alapján megállapí­tották, hog ya rákbetegséget sa­játságos kórokozó — virus — idézi elő. Ez az állítás néhány állatfajra Helytálló. A tyúkok szárkomáját, a há- zinyulak papillomáját, az egerek tejmirigyeinek rákját — külön­leges virus idézi elő. Az embe­rek rákjára vonatkozóan azon­ban a virus elméletet ma még nem lehet teljesen bebizonyi- tottnak tekinteni. Gosztev V. cikke nyomán (Élet és Tudomány) 115 BŰNÖS DU PONT CHICAGO — Walter J. La- bury, szövetségi kerületi biró, elrendelte, hogy a trusztellenes törvények megsértése alapján a Du Pont család ellen még 1949- ben indított pörben ezen család 115 tagját fogják vád alá. A vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a család 115 tagja bírja a Du Pont Corporation, a U.S. Rubber- Co., a General Motors és egyéb nagyvállalatok részvé­nyeinek a többségét. A vád te­hát kiterjed az összes tulajdo­nosokra, ha azok némelyike még csak kiskorú egyén is. Aqila, Olaszország — A Mus­solini fasizta pártját felelevenítő Olasz Nemzeti Szocialista Párt vezérévé választotta a dúsgaz­dag Junio Valerio Borghes her­ceget, aki Mussolininak egyik hadnagya volt. Az MSI konven­cióján körülbelül 6000 olyan de­legátus vett részt, akiknek vala­milyen szerepük volt Mussolini fasizta mozgalmában. GERÉB JÓZSEF munkástárs irói tevékenységé­nek második negyven évi tarta­mára, csatlakozzon az Elsinore- Los Angeles Bérmunkás olvasók kezdeményezéséhez — erős anyagi alapot létesíteni a Bér­munkásnak. Újabb csatlakozók: Fodor család, Cuyahoga Falls 10.00, Krivokucha család, Detro­it 2.00, John Bener Vancouver 6.00. építőgárda 1951-52-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland___ 5.00 J. Benkő, Toledo _______ 5.00 J. Bleier, Bridgeport ___ 2.00 J. Buzay, Cleveland _____12.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 J. Farkas, Akron............... 9.00 J. Feczkó, New York ___12.00 J. Fodor, Cuy. Falls ..........12.00 L. Gáncs, Cleveland ____12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susan Hering, Buffalo.....12.00 L. Hevesy, Cleveland......... 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago ...-.12.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kollár, Cleveland_____12.00 A. Kucher, Pittsburgh ......12.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........10.00 J. Mácsay, Detroit ............ 2.00 A. Molnár, Cleveland .......12.00 J. Mogor, Cleveland ......... 5.00 J. Munczy, Cleveland ___ 2.00 L. Paal, Ambridge ............12.00 Irma Phillips, So. Bend_ 4.00 F. Szabó, Cleveland_____ 4.00 A. Székely, Cleveland ....... 7.00 E. Szigety, New York __ 6.00 St. Török, Los Angeles _ 9.00 Ch. Vass, New Brunswick..l0.00 St. Visi, Lincoln Park___ 7.00 J. Vizi, Akron ...............12.00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents