Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-08-09 / 1741. szám
1952. augusztus 9. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI Uborka szezonnak hívták odahaza azt az időt a lapok írói, amikor semmi fontos esemény nem volt. Most itt is uborka szezon van, a politikai konvenciók vége tértek, a politikusok pihennek és készülődnek az őszi heje- hujára. Az acélsztrájk is véget ért, igy az acélmunkások ellen lehet bömbölni. Ott volna a nagy olympiai mérkőzés, de arról csak a sport rovatban emlékeznek meg a lapok. Haragszanak- az atlétáinkra, mert még mindig a második helyen vannak, pedig ezek a nagyszerű fiuk, sokkal jobbak, mint négy év előtt Londonban voltak. Meg- döntenek minden eddigi rekordot, arról igazán . nem tehetnek, hogy most először a modern olyrhpiádon méltó ellenfelek jelentkeztek, a szovjet atlétákban. Ez az_ igazi verseny, a jobb győz, ezt kellene érvényesíteni és nem az atombombát, a gazdasági versenyekben is. Amelyik többet és jobbat ad a népnek, az győzzön, de ettől a versenytől félnek a kapitalisták, mert itt feltétlen vereséget szenvednének, igy többet remélnek a fegyverektől. Mi is nagy szélcsendet találunk belföldön, azért egy kissé szétnézünk a nagyvilágban. VIZPROBLÉMA Erről vezércikkezett a lapunk legutóbbi száma. Ez bizony sokféle formában jelentkezik és egyenlőre ott van a baj, ahol a vízből nagyon sok jut ki. Ősszel, tavasszal Amerikában is tízezrével kergeti el a rakoncátlan viz, árvíz alakjában a lakosságot és mossa el a termést, a termőföldet. Haszontalanul pusztítva vész el rengeteg drága jó viz. így volt ez másutt is, amig meg nem rendszabályozták a folyókat, kordába fogták őket és oda nem irányították, ahol arra szükség volt. így volt a Tiszánál is, 3e csak volt, mert ma már kordába van fogva, villanyt termel, földet öntöz, átok helyet áldást ad. A Volga-Don felesleges vizét is elvezetik egy uj nagy csatorna nyílt meg julius 28-án, amely hajókat visz a hátán, összekötötte a szovjet 4 tengerét, megtöltött vízzel egy uj tengert, villannyal lát el egy csomó ipari várost, sok tízezer hold földet öntöz, sivatagból termőföldet teremt, sőt lassan átalakítja a természetet is. Évszázadok óta átka volt a kínai népnek is a Yi és a Su folyók Santung tartományban, öt millió paraszt 800 ezer hold földjét mosta el kétszer évente. Az uj Kina hozzáfogott, hogy rendszabályozza a folyóit, elsőnek a Yi és a Su került sorra. Uj medreket ástak, víztárolókat, modern zsilipeket építettek, gátakat emeltek. A munkálatokba több mint két millió ember vett részt, 120 millió köbméter földet mozgattak meg és befejezve az építkezést, az 5 millió parasztnak is áldást jelent a kordába fogott viz, mert nincs többé ái> viz és félmillió tonnával több gabona termett, mint bármikor a múltban, ezen a területen. A viz problémáját is mint az emberiség minden más problémáját, csak a szocialista társadalom adhatja meg, csak az amely nem a profit, hanem az emberiség jövőjét nézve alakítja, szabályozza a folyókat, újakat teremt, sivatagokat tesz termőföldé, millió és millió hold uj erdővel védi ezeket és igy alakítja át fokozatosan a természetet is. A FRANCIA SMITH TÖRVÉNY Amerika példáját és nem kis részben utasítását követve, a francia kormány is összeakarja törni a francia munkások szervezeteit, amelyeken keresztül harcol a nagyobb darab kenyérért, a háború ellen és egy uj társadalmi rendszerért. A francia kormány nem alkotott egy uj Smith törvényt, csak előkotort egy évszázados törvényt a császárság idejéből, amelyet annak idején a köztársaság hívei ellen hoztak és ennek az alapján, több száz munkást, a szakszervezetek és a kommunista párt vezetőit letar-' tóztatták. Duclost, a kommunista párt titkárát, kinek az elfogatását olyan nagy örömmel üdvözölték az amerikiai tőkés lapok, a bíróság kénytelen volt szabadon bo- csájtani, de ugyan azon vád alapján még vizsgálati fogságban van André Stel, a Humani- té szerkesztője és sok más vezetője a francia dolgozóknak. Legutóbb, amikor Stelt és 160 társát a vizsgáló biró elé vezették, a párisi dolgozók ezrei vették körül a bírósági épületet és egész rendőr hadsereg állt velük szembe. Százötven ezernél több munkás vett részt a tiltakozó gyűléseken. A gyárak tucatjai léptek tiltakozó sztrájkba, amióta a letartóztatások megtörténtek a dolgozók állandóan nyugtalanságba tartják a kormányt és a rendőrséget. Nincs nap, hogy legalább egy tucat gyár dolgozói pár órára be ne szüntetnék a munkát, tiltakozásuk jeléül. A rendőrség, amely készen áll a vérbefojtásra, tehetetlen, mert a sztrájkolok a gyár területén maradnak és ott tartják meg a gyűléseiket is. A kormány terrorja visszafelé sült el. Azóta a szakszervezetek és a párt erősödnek,"amit a gyári és az időközi parlamenti választások is igazolnak, a baloldali szavazatok emelkedésével. Stil és 100 társa forradalmi dalok éneklésével vonult be a 'bírósági terembe és kinevették, lehurrogták a vádat emelő vizsgálóbírót. A védők és a vádlottak nyilatkozatait, tiltakozásait megtapsolták.A kihallgatás után a 160 “vádlott” a Marseillaise éneklésével vonult ki a tárgyaló teremből. A francia munkások állandósítsák és fokozzák a harcukat az elfogottak kiszabadításáért, a háború és az azt előkészítő kormány ellen, amelynek az eredményei mutatkoznak, mert az elmúlt hetekben el kellett bo- csájtaniuk a karmaik közül André Stel-t és sok társát is és a harc folyik, amig mind ki nem szabadul, akiket azért fogtak le, mert Ridgeway tábornokot haza akarták küldeni Amerikába. A francia munkások szervezett ereje megbuktatta a francia Smith törvényt, ebből tanulhatna az amerikai munkásság is. FAROUK NO. 1 ÉS NO. II Egyiptom népe borzalmas nyomorban van évszázadok óta, mig az urai mindenkor a legnagyobb fényűzésben éltek. Ez a nyomorúság és fényűzés csak fokozódott, mikor az angol imperializmus rátette a kezét erre az évezredes történelemmel biró országra. Az a társadalmi hullám, amely megremegtette a világot, nem hagyta érintetlenül Egyiptomot sem. A nép ott is lázadozni kezdett, amely lázadás levezetésére nagyon jól bevált a régi taktika, idegen népek elleni gyűlölet szitás és háború. Az újonnan alakult zsidó állam Izrael ellen lefolytatott háború balul végződött, sikere csak abban volt, hogy kinyitotta a nép szemét, mert meglátták, hogy ez az angol imperializmus és a vele szövetkezett urainak az érdeke volt és a nép csak súlyos áldozatokat hozott, csak a nyomorúsága és az elnyomottsága fokozódott. Akkor az angol elnyomók elleni gyűlölet szitással igyekeztek levezetni a lázadást, de közben suttyómba lepaktáltak az angol és a melléje felsorakozott amerikai imperializmussal, amelyeknek a következményeként lelepleződött az egyiptomi uralkodó osztálynak szörnyű bűnei, panamái. tolvajlásai, amelyet őfelsége első Farouk király részvételével követtek el. • Egy uj katonai lázadás, a' paktáló urakat börtönbe juttatta és őfelségét I. Farouk-ot, hogy úgy mondjam far-oukba rúgták és lemondásra kényszeritették, amelyet, hogy a bőrét mentse, a fia II. Farouk javára tett meg. Az uj Farouk még csak hat hónapos, igy nem igen szólhat bele az eseményekbe, különben is a papa Farouk sok száz bőröndjével és nagyon sok millióival együtt, magával vitte a száműzetésbe. Amint a lapok Írják, nem csak a kis Farouk, de a papa is sirt, amikor elhagyta hajójával az országot, amely olasz földre vitte. Ezt el is hisszük, hiszen nem igen van rá kilátás, hogy egy hasonló munkát kaphasson hamarosan. Természetesen, mint minden kirúgott uralkodó és pokolba kergetett elnyomó politikus, Farouk is Amerikába készül és itt valószínű, hogy csatlakozni fog a többi elkergetett urakhoz és amerikai pénzen ő is megkezdi innen Egyiptom “felszabadítását”, mint az orosz, lengyel magyar, stb. kollégái. Remérjük hogy hasonló sikerrel fog járni és Farouk sok mindenen ülhet az életbe, csak az egyiptomi nép nyakán nem. A SHAH A KÖVETKEZŐ Az iráni uralkodó és a politikusok is, le akartak paktálni az amerikai-angol olajérdekeltséggel, de ez olyan megmozdulást idézett elő a perzsa népben, hogy az egész tervet, amelyet suttyómba akartak végrehajtani, el kellett ejteni, a nép haragja arra kényszeríti az uj kormányt, hogy törvényt terjesszen elő, amely súlyos büntetéssel sújtja azt a minisztert, aki a külföldi olajérdekeltsége k k e 1 tárgyalni mer a köztulajdonba vett olajforrások visszaadásáról. Kényszeríti a kormányt, hogy az amerikai katonai missziót küldje vissza Amerikába, miután ellenzik az imperialistákkal való szövetségeket. > De nem csak az angol-amerikai ellenes hangulat erősödik, hanem a velük paktáló uralkodó ellen is hatalmas tüntetések vannak. Követelik a lemondását és nem lehetetlen, hogy rövidesen őt is itt üdvözölhetjük Amerikában. Ismét megszaporodik a munkanélküli királyok és miniszterek száma az Iránból ki- ebrudalt Sandával. A jó példa mindig követőkre talál, reméljük, hogy az egyiptomi és iráni példa megmozdít egy pár elnyomott országot és felrázza annak a népét a cselekvésre. A CABERNARDI BANYYÁSZOK Caberpard Olaszországban egy kis helyiség, amelyben a Montecateni tröszt kénbányái vannak. Ez egyik leghatalmasabb tőkés vállalat Olaszországban, amely a bánya, electromos és vegyi ipart uralja. A tröszt kezében vannak az olasz kénbányák, amelyeknek a monopóliumával óriási profitot zsebel be. Ennek a trösztnek az urai, hogy a kén árát magasan tarthassák, elhatározták, hogy le- csökkentik a termelést és ezért elrendelték a cabernardi bányák lezárását. Ez az intézkedés 900 bányász családot lökött volna a teljes reménytelen munkanélküliségbe, mert semmi kilátásuk sem lehetett arra, hogy bárhol is elhelyezkedhessenek, hiszen a hivatalos kimutatás szerint is vánulásában is folytonosan ott találjuk a szovjet és a népi köztársaságok elleni háborús uszítást. Milyen semmiségek azon orosz plakátok azon “mesterséges légi tárna rásokkal” szemben, amelyekben ’’theóretikusan” a szovjet légierők megtámadják ezt vagy azt az amerikai várost? Hol marad az amerikai kormány tiltakozása az ily esetekben? Tudomásunk szerint az ily háborús uszítok dicséretet és azonkívül anyagi támogatást, meg kitüntetést kapnak. Igen, a háborús uszítás ellen tiltakozni kell, bárhonnan jön is. De nem azoknak, akik a háborús uszításból leckét adhatnak a világ bármely más népének.
