Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-08-09 / 1741. szám
1952. augusztus 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal Udvarias forradalmárok BARÁTSÁGOS KÉZFOGÁSSAL ÉS KÖLCSÖNÖS JÓKÍVÁNSÁGOKKAL BÚCSÚZTAK EL AZ ELKERGETETT EGYIPTOMI KIRÁLYTÓL. — MEGHAGYJÁK FAROUK MILLIÓIT. CAIRO — A Mohamed Nagib Bey generalis által vezetett katonai puccs, amely elkergette Farouk király kormányát, sőt magát a királyt is lemondásra kényszeritette, majd száműzte, egészen komikus jelleget öltött, midőn a győztes forradalmárok segítettek összepakolni a királyi ház csomagjait, majd Nagib Bey barátságos kézfogással vett búcsút a privát yahtjára ülő királytól, aki a neki kijáró tisztelgő 21 ®----------------------------------------ágyulövés közepette indult a száműzetésbe. Hogy a komédia teljes legyen, a száműzetésbe ment Farouk ex-király a hajójáról rádió-táviratban kivánt szerencsét és sikert az őt elkergető Nagib Bey generálisnak. Ennek a különös forradalomnak előzményeit az amerikai hirszolgáltató vállalatok igy ismertetik. Noha «az egyiptomi nép már több ezer éve nagy szegénységben él, mégis a Farouk király uralkodása alatt egyre szegényebb lett. A Nilus folyón épített nagy vízmüvek által öntözött földeket Farouk és hívei foglalták le úgy, hogy a király a világ leggazdagabb embereinek sorába került. A földreformot és más újításokat követelők többségre juttatták a parlamentben a Wafd pártot, amely 319 mandátumból 228-t nyert ei. Farouk ahelyett, hogy a minisztereket a győzelmes pártból nevezte volna ki, az angolellenes zavargásokat adva okul feloszlatta a parlamentet, kiirta az uj választások idejét, de azt ismételten elhalasztotta, mert tudta, hogy a választásnál megint csak a Wafd párt kerülne ki győzte-“ sen. A többség ellen csakis a teljesen korrupt hivatalnokaival kormányozhatott. KATONAI PUCCS Az Izrael elleni háborúban hírnevet nyert Nagib Bey generális a katonaságra támaszkodva magához ragadta a hatalmat s a Wafd párt vezérét, Ali Maher Pashát nevezte ki miniszterelnöknek. A kereskedelmi sajtó hírei szerint Egyiptom népe nagy örömmel fogadta a katonai puccs hírét és vette tudomásul Farouk király száműzetését, aki lemondott a trónról hat hónapos csecsemő gyermeke javára. Egyiptom egyenlőre megmaradt királyságnak és a távollévő csecsemő király helyett kormányzó tanácsot neveztek ki. Az uj kormány nyilatkozata szerint első teendőjük lesz a Farouk által „ bebörtönzött összes politikai foglyok szabadonbo- csájtása, a kormányhivatalok megtisztítása a korrupciótól és valamilyen egyezség létrehozása Angliával a Szuez csatornára és Szudán területre vonatkozólag. Vannak ugyan olyanok is, akik igazi földreformot és Farouk meg hadnagyai összerabolt vagyonának elkobzását követelik, de ezekre egyenlőre még nem hallgatnak. nökválasztó 128 szavazatára, igy megalkudtak. Az elkövetkező elnökválasztásnál a Demokrata pártnak győzelmét az is biztosítja, hogy nincsen egy harmadik párt, mint az elmúlt elnökválasztásnál volt. Wallace, a progresszive párt jelöltje nagy üregeket vágott a demokraták szavazatában, leg- kiváltképpen a nagy ipari városokban, államokban. Megszabadultak a déli államok széttagolá- sától, amint az az elmúlt elnök- választásnál volt, hogy a déli államok maguk állítottak fel egy külön jelöltet. Mindezektől megszabadulva, az elkövetkező választásoknál a Demokrata párt nem csak azzal van előnyben, hogy ma ők vannak a Fehérházban, hogy a ’’szegény emberek pártjának” tagságának jó része száz és száz millió dollárok felett rendelkeznek, hanem 30 millió szavazópolgár felett,a kiknek a kormány havonta utalja ki a kisebb-nagyobb járulékot, csattogtatja a kancsukát. A Republikánus párt vezéreinek egy nagy bizalmuk van, hogy megtudják nyerni az eljövendő választásoknál az elnöki széket és ez pedig az, hogy fel- kivánják rázni Amerika szavazó polgárainak azon részét, akik közömbösek a választások iránt és nem vesznek részt a szavazásoknál. 1928-ban, amikor Herbert Hoover volt a Republikánus párt jelöltje és 1948-ban, amikor Harry Truman a demokraták jelöltjeként szaladt, ugyan az a százaléka szavazott Amerika polgárainak, vagyis 52 százalék, dacára annak, hogy 1948-ban 10 millióval több volt a szavazatok száma, mint 1928-ban. Amig 1928-ban 34 millió 200 ezer polgár nem élt szavazati jogával, addig 1948-ban 45 millió 300 ezer nem vette azt igénybe. Most már aztán a republikánusok ezekre fektetik reményüket, hogy .valamilyen uton-módon megmozdítják a “tunya” tömeget, mert azt hiszik, hogy azok a polgárok, akik már évtizedeken át megcsömörlöttek a politikusok boszorkány konyhájától, hogy azok mind republikánusokra fognak szavazni. Amerika vagy a vüág munkásságnak helyzetén egy ma- kulányit sem változtat, hogy republikánus, demokrata vagy más jelölt lesz választva. A munkás osztály helyzetén csak úgy fog változtatni, hogy ha Egy Nagy Szervezetben, forradalmi Ipari Uniókban tömörülnek, amely szervezetnek a kitűzött célja a mai társadalmi rendszernek a gyökeres megváltoztatása, a termelés és szétosztás eszközeinek köztulajdonba vétele az össznépesség javára. Köhler. A negyvenedik évébe lépő Bérmunkás olvasói AUGUSZTUS 31-én, VASÁRNAP D.E. 10 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban 11123 Buckeye Roadon levő Munkás Otthon nagytermében. Kérjük a magyar nyelvű ipari unionistákat #s a Bérmunkás olvasóit, hogy augusztus 31-én Clevelandon legyenek, hogy az országos találkozón megbeszélhessék mindazt, ami a Bérmunkás további pontos megjelentetéséhez szükséges. Akik személyesen nem jöhetnek el, azok levélben küldjék el indítványaikat. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. Konvenciós jelenet (A demokraták konvencióját figyelő los angelesi újságíró az alábbi lélekemelő jelenetre hívta fel olvasói figyelmét.) CHICAGO — A televízió elfoglalta helyét a konvenciókon s azt uralni fogja ezentúl is. A két konvenió televíziója körülbelül 21 millió dollárba került. Ennek kétharmadát, körülbelül 8 milliót, a hirdetők fizettek, 3 milliót pedig a televízió társulatok. A rádió leadások körülbelül egyharmadát tették ezen összegnek. A televíziónak azonban még sok tanulnivalója maradt. Elsősorban is valamit változtatni kell a “make-up” dolgon, vagyis azon, hogy a televízióra tett egyéneket “ki kell készíteni”, ki kell festeni, hogy jól mutassanak. Különösen szükséges ez a kopasz embereknél, akiknek fénylő koponyái elrontják a képet. De itt aztán időközönként bajok estek. Figyeltük például a demokraták konvencióján az állandó elnöki tisztséget betöltő, kopasz fejű Sam Rayburn házelnököt, akit a televízió make-up artista úgy festett ki, mint Siute indián főnök festi magát, amikor a hosszú szárazság után eső-imára készül. A fejére kent barnás festék teljesen harmonizált az elnök csokoládé szinü ruhájával s nagyszerűen ment minden egészen addig, amig a nagy meleg következtében Rayburn izzadni kezdett. De akkor aztán az izzadtság megindult lassan, lassan, mint a Mississippi folyó, a fejéről le a homlokra, onnan pedig végig az orron s amikor már nem volt más útja hát legördült a nagy mindenségbe. Ez sem lett volna éppen nagy baj, ha történetesen két légy észre nem veszi a nagy folyót, amelyben nemcsak fürödni akartak, hanem egyenest megkísérelték a felfelé úszást. És ez valamennyire sikerült is nekik dacára annak, hogy az elnök keze többször feléjük legyintett. A legyek ezen erőlködése sok száz embert mulattatott. Ajánlom, hogy a következő alkalommal a make-up man tegyen egy kevés DDT-t vagy valami rovarirtó szert a festőszerbe. CHURCHILL VISSZAADJA AZ ACÉLGYÁRAKAT LONDON — Churchill anti- szocialista kormánya elhatározta, hogy még az ősz folyamán beterjeszti a parlamentben azon törvényjavaslatot, amely elrendeli, hogy az államosított acélgyárakat vissza kell adni a magántulaj donosoknak. A kormány szószólója nem árulta el, hogy milyen módszert fognak ajánlani az eddig már államosított iparok denanionalizá- lására, de szó volt arról, hogy az ilyen iparokat először egy 12 tagból álló bizottság kezére juttatják, amely aztán valami módon eladja', vagy szétosztja a gyárakat az arra érdemes tőkések között. TURUCZ PÁL-H ír ———— Hosszas betegség után dőlt ki sorainkból Turucz Pál munkástársunk Newark, Ohioban. Turucz munkástársunk már több mint 40 éve, hogy bekapcsolódott az amerikai magyar munkásmozgalomba. Állandó, hűséges olvasója és támogatója volt a Bérmunkásnak is. Turucz Pál 75 évvel ezelőtt született Bácstopolyán, 50 éve, hogy Amerikába érkezett, melynek nagy részét Newarkon töltötte el. Negyvenkilenc éven keresztül élt boldog házasságban feleségével Júliával, gyermeke Paul, Frank és Juliu gyászolják az elhunytat. Temetésén pap nem volt jelen, családja tiszteletben tartotta a harcos, szabadgondolkodó életét és a temetésére Ko- vách Ernő munkástársat hívták meg, ki úgy a temetkezési intézetben, mint a termelőben elbu- csuztatta a családjától, barátaitól és harcos társaitól. A Bérmunkás Lapbizottsága ezúton küldi a maga és az olvasótábor részvétét a gyászbabo- rult özvegynek és gyermekeinek.
