Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-07-26 / 1739. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. julius 26. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL MAGYAR ÍRÓ KÖNYVE ZOLÁRÓL Sós Endre “Zola” cimü munkája nemrég jelent meg a magyar könyvpiacon. A szerző a következőket mondotta könyvéről: — Nem véletlen, hogy Zola halálának közeledő ötvenedik évfordulója alkalmából éppen a Magyar Népköztársaságban je-v lent meg az első Zola-méltatás. Hazánkban a legnagyobb mértékben becsülik a világirodalom nemes hagyományait. Az a külföldi, aki végigsétál a budapesti utcákon s megáll a könyvkirakatok előtt, ott láthatja Balzac Goethe, Zola és Heine, Flaubert és Thomas Mann müveinek uj fordításait, továbbá a világ- irodalom klasszikusairól szóló tanulmányok hosszú sorát. Ami például Zolát illeti, az utolsó három esztendőben két könyve is megjelent uj magyar fordításban: az egyik a “Germinal”, a másik a “Róma”. — Zola nagy hatással volt a magyar munkásságra és a haladó értelmiségre. Kétségtelen, hogy a “Germinal” sztrájkjele- netei forradalmositóan hatott a régi Magyarországon sztrájk; harcokba induló magyar dolgozókra. Zola müveinek egész sora pedig természettulományos gondolkodásra nevelte a magyar értelmiséget. Nem véletlen, hogy a Társadalomtudományi Társaság Zola halála 50 éve után emlékülésen áldozott a nagy iró emlékének. — Könyvemben Zola életével és Zolának a militaristákkal, reakciósokkal, klerikálisokkal vívott küzdelmeivel, Zola müveinek értékelésével foglalkozom. Az uj szovjet és magyar irodalomtudomány felfogása szerint Zola az egész vüágirodalomban a kritikai realizmus egyik legnagyobb képviselője volt. — Külön kell foglalkoznunk Zolával, a békeharcossal. Azzal a cikkével, amelyet Zola 1870. augusztus 5-én a “La Cloche” cimü lapban III. Napoleon és a katonai klikk háborús tervei ellen irt, a legbátrabb békeharcosok sorába emelkedett. A békeharcos Zola az igazság rettenthetetlen bajnokaként jelent meg a porondon a Dreyfus-ügy idején is. Az a harc, amelyet Zola — életének kockáztatásával a Dreyfus-ügy idején vívott, olyan volt, hogy Anatole France nem hiába mondotta: “Benne testesült meg egy pillanatra az emberiség lelkiismerete”. Ez a körülmény örök disőséget biztosit számára az emberi haladás történetében. — Bár Zola most ötven éve elköltözött az élők sorából, müveivel továbbra is ott maradt a francia olvasó, a magyar olvasó és a világ minden részében élő olvasók között. Tudjuk jól, hogy Zola müvei ott voltak a francia néppel együtt abban a harcban, amelyet a francia hazafiak a német fasiszta megszállókkal és a Petain-féle fasisztákkal vívtak. Zola müvei ma is együtt küzdenek a francia néppel a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért. — Halálának közeledő ötvenedik évfordulója alkalmából a magyar nép újból előveszi majd müveit, feleveniti Zola emberi és irói alakját. És ebből az alkalomból testvéri üdvözletét küldi a francia népnek, amelyet Zola úgy szeretett és amelyért annyit küzdött. A TISZALÖKI VÍZLÉPCSŐ TURBINÁI A Ganz Vagongyárban készülnek a Tiszalöki vizlépcső turbinái. A vízturbinák mérete hatalmas, mint ahogyan az egész építkezésre az óriási méretek jellemzőek. Csupán a vízturbina alagyürüjének súlya 16 ezer kiló és átmérője nyolc méter. Ilyen nagy turbinákat még nem gyártottak Magyarországon. A gyárban nem is volt olyan nagy megmunkáló gép, amelyen az alap- gyürük esztergályozását elvégezhették volna. A műszaki és fizikai dolgozók közös munkával sikeresen megoldották ezt a problémát. Egy régi gépet átalakítottak és nagy betongödröt készítettek a gép elé, hogy az esztergányozandó munka darab elfordulhasson. A gép átépítése közben már a turbinák állórészeinek gyártását is megkezdték. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy a tiszalöki vizilépcső részére julius végéig leszállítják az első vízturbina alapozásához szükséges két alapgyürüt és tizenkét turbina- támlapot. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER A számok minden szónál beszédesebbek: a MÁVAG-gyár- ban a felszabadulás előtti években 12.29 százalékot mutatott a balesetek száma. 1947-ben majdnem a felére esett (7.45 százalék) és 1951-ben vagy 1952. első felében 1.3 százalékra zuhant. Mi idézte elő ezt a hatalmas arányú javulást? Erre a kérdésre kaptunk választ, amikor megtekintettük a hatalmas üzem egészségügyi berendezését, megismertük a balesetvédő intézkedéseket és azt a példamutató munkát, amit a “legfőbb érték, az ember” védelme terén végeznek. Mielőtt valaki belép a gyár dolgozói közé, tüzetes orvosi vizsgálat elé kerül és csak azután kap beosztást. Mindenkit arra a munkára osztanak be, ami a fizikumának megfelel. Évenként egyszer minden dolgozót tetőtől talpig megvizsgálnak, de azokat a munkásokat, akik különleges helyen teljesítenek szolgálatot, évenként többször is felülvizsgálják. UJ VÉDŐÉTELEK A védőételek bevezetése is elősegíti a betegségek megakadályozását. A nehéz vagy különleges munkát végző dolgozók külön kosztot kapnak. Most kísérleteznek a sós húslevessel, ami az eddigi tapasztalatok szerint igen hasznos tápszer. Külön gondozzák a várandós anyákat, az ifjakat és gyomorbetegeket, akiket úgy kezelnek, hogy a munkájuk akadályoztatása nélkül tarthatnak diétát. VÉDŐRUHÁK Közel másfélmillió forintot költött a gyár védőberendezésekre. Védőszemüveget, álarcot, különleges ruhákat viselnek a nehéz posztokon dolgozók. Bizonyos ruhák piros színűek, hogy a munkavezető már messziről ellenőrizhesse: vájjon felvette-e a dolgozó a védőruhát. A legapróbb részletekre is kiterjed az egészségvédő bizottságok figyelme: a daru alatt dolgozó munkások piros sapkát viselnek, hogy a darukezelő könnyen láthassa őket a magasból. . PÉLDÁS OROVOSI SZOLGÁLAT Az orvosok és az ápolónők 24 órás szolgálatot tartanak a gyárban. A tizenhét orvosnak nagy segítséget nyújtanak a Magyar Vöröskereszt által kiképzett önkéntes ápolónők, akiknek jelentős érdemük van a balesetek elhárításában és gyógykezelésében. A BALESET-MUZEUM Ha baleset történik a gyárban, annak lefolyását pontosan lejátszák a munkateremben a dolgozók okulására. Tapasztalat cserét folytatnak négy másik üzem egészségvédelmi szerveivel és állandóan javítanak i hibákon. Külön kis muzeum mutatja be a balesetek és azok elhárítását. A múzeumnak akkora sikere van, hogy most is kölcsönkérték . egy szakszervezeti kiállításra. A felszabadulás óta háromezer személyes modern öltöző és mosdó épült. Uj és uj építkezések, uj és uj berendezések védik a munkás egészségét. — Alkotmányunk ünnepére — mondották — még több olyan intézkedést ajánlunk fel, ami fokozza az egészségvédelmet és a balesetelháritást. ÚJABB KÖZÉPISKOLÁK LÉTESÜLNEK ORSZÁGSZERTE A most befejeződött iskolai évben 169 általános gimnázium működött hazánkban. Az 1952- 53. iskolai évben tiz uj általános gimnázium kezdi meg működését: Őcsán, Tokajon, Kiskörösön, Vásárosnaményben, Zala- szentgróton, Dunaföldváron, Sümegen, Mezőkovácsházán, Móron és Szigetvárott. Az ősszel induló 1952-53-as tanévben 70 közgazdasági technikum áll majd a tanulóifjúság rendelkezésére, köztük 2 újonnan létesülő közgazdasági Technikum: Marcaliban és Karcagon, amelyeknek mezőgazdasági tagozatuk is lesz. Az óvónőképző és tanítóképző intézetek hálózata az 1951- 52-es tanévben 11 uj óvónőképzővel és 3 uj tanítóképzővel szaporodott. Az 1952-53-as tanévben 48 tanítóképző és 21 óvónőképző működik majd — köztük az újonnan létesülő balatonfüredi óvónőképző. A miskolci és esztergomi óvónőképzők önálló épületbe költöznek. Az 1951-52-es iskolai tanévben 51 féle ipari technikum működött 87 tagozattal és 11 féle mezőgazdasági technikum 76 tagozatában folyt tanítás. Az ipari és mezőgazdasági technikumok száma is emelkedik az uj iskolaévben. A többi között gépjárműipari és üzemélelmezési technikum nyílik meg Budapesten, kohógépészeti technikum Özdon és gyapottermesztési technikum Mohácson. — BUDAPESTI HÍREK — Táncos Sétahajót indít szombatonként a Dunán a hajózási társaság. Hogy milyen jó ötlet volt ennek a séta járatnak megindítása, mi sem bizonyítja job* ban, mint az, hogy már az első este megteltek a sétahajók fedélzetei és a kellemes időben, hangulatos zene mellett igen jól szórakozott a fiatalság a hullámzó Dunán. A sétahajó tiz órakor indult el útjára, fel a Római-parkig. Éjfélkor kikötött a Margithid budai hídfőjénél, hogy a “szolidak” ott kiszólhassanak. Ezután folytatta útját és éjjel két óráig sétáltatta táncoló közönségét a főváros kivilágított partja között. A Bányászklubban a Roose- velt-téri hatalmas palotában, az egykori éjszakai kávéház helyén működik a budapesti Bányászklub, amelynek 2700 tagja van. Külön sportkörök működnek itt, továbbá sakk-kör, vadász- társaság, ifjúsági alakulatok. Gazdag irodalmi és szakkönyvtár áll a tagok rendelkezésére, úgyszólván minden lapot és folyóiratot járatnak. A pincében, ahol valamikor kabaré működött, most sporttermék sorakoznak. Komoly kulturmunka folyik a klub falai között. A központi zenekar már a rádión is többször vendégszerepeit, az énekkarok és színjátszó csoportok rendszeresen rendeznek előadásokat. Boráros-téri Petőfi-hid építői junius 29-én beemeltek egy 62 tonnás fődarabot és ezzel elérték, hogy 6-7 méterrel túlhaladták a budai mederpillért. Ily nagy súlyú hídszerkezeti darabot még nem emeltek be hídépítésnél hazánkban. A parton ösz- szeszerelt fődarabot az “Ady” és a “József Attila” uszódaruk emelték be. A Kálvária téren Kert-könyvtárat létesített a VIII. kerületi tanács. A térből elkerített részt asztalokkal és kényelmes kerti székekkel rendezték be. A könyveket a kertben felállított pavilonban lehet cserélni. LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! PATCHY ANTAL munkástárs, mozgalmunk régi tagja vissza telepedett Los Angeles környékére és folytatja a Bérmunkásért évtizedekig végzett agitációs munkáját. Patchy munkástárs megfogja keresni a lap olvasóit, a hátralékosoknak szabályszerű nyugtát ad a kapott összegről. Kérjük olvasóinkat segítsék Patchy munkástársat uj olvasók szerzésében is. A Bérmunkás kiadóhivatala
