Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-12-27 / 1761. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1952. december 27. Karácsonyi gondolatok AZ INDUSTRIAL WOKKEKS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATKOZATA A ruunkásoazt&lj és a munkáltató osztály között srnnmi közösség nincsen. Nem lebet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tertnelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, bogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL Valamikor 50-60 esztendővel ezelőtt gyermekkoromban, igy karácsony táján, minden gondolatom a bethlehemi jászolban születendő “megváltó kisdeden’’ tűnődött el. Úgy gondoltam, hogy valamikor, nem sokára, eljön a “megváltó” es megtisztítja a “bűnös lelkeket” és valamennyien eggyek, egyenjogúak leszünk a földön. Életem alkonyán járok és az “Ígéret földjét” még ma sem találtam meg. Ma j is van éppen úgy mint Krisztus születésének idején, a távol keleten egy fénylő csillag, amely boldogságot, reményt tár a világ kitagadott bérrabszolgáinak szivébe. Az emberiség megváltását hirdetik a keleti államok milliónyi népei, akik a magánkapitalista termelési rendszer alól felszabadultak. Ezt a felszabadulást ma tüzzel-vassal kivánják megakadályozni a kapitalista világ kizsákmányoló osztályával egyetemben a keresztény egyház és minden más egyház szószólói. Azoknak, akik embersze- retetet, a Krisztus tanait kellene, hogy a világ emberiségének leikébe varázsolják, a legnagyobb gyűlöletet, ellenszenvet szitának ember s ember között. Ebben a gyűlölet hirdetésben Krisztus földi helytartója a római pápa jár elől. Papi csuhába öltözött alattvalói a világ minden részében majmolják a vén róka üzenetét, nem' csak a karácsonyi ünnepek alkalmával, hanem egész éven át. A kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult országokban minden eszközt felhasználnak arra, hogy a jövő társadalmát, a krisztusi tanokat életbeléptetni kivánók nehéz munkáját megakadályozzák. Ezek a fekete csuhába bujt Is- káriot Judások sokkalta nagyobb árulói a világ népének, mint Iskáriot volt Krisztusnak. Ebben az esztendőben is, mint a mi generációnk minden esztendejében, szomorú, fájdalmas karácsony reggelére virradunk. A mi vidámságunk életünkön keresztül megsemmisítették az ágyúgolyók bömbölése, a gyilkos bombák robbanása, a fegyverek csörrenése, a repülőgépek zaja. Az egész krisztusi emberszeretetből nem jutott nekünk más egész életünkön át, mint az embergyilkolás, mészárlás, szomorú esetei és ebben éppen azok járnak elől, akik magukra vállalták Krisztus igéinek tanítását. (Éppen amikor eme sorokat kopogtatom, kelet felől örvendetes hirt hoz a rádió. De csak a mi részünkre örvendetes, mert a rádió kommentátorok a gyűlöletet hirdetve jelentették, hogy Magyarországon, ahol megszüntették az embergyülö- letet, a kapitalista kizsákmányolást, a nyugati államok kizsákmányoló osztályának és annak minden közegének a legnagyobb bosszúságára, a magyar kormány elkobzott több mint harminc katolikus templomot és azokat a nép tanítására szolgáló intézményekké és mozgószin- házakká, olvasó termekké alakították át. Krisztus születésének kétezer esztendjének múltával, a magyar kormány Krisztus azon tanait honosította meg, illetve Krisztus cselekedeteit, hogy kiverték atyjának házából a pénzváltókat, az emberiség árulóit. Ennél örvendetesebb hirt a világ osztálytudatos munkássága nem is várhatott. Remélhetőleg a magyar kormány tovább folytatja, amig a magyar munkásság árulóit teljesen kiirtja megsemmisíti. A farizeusi szemforgatókkal I egyetemben a világ kizsákmányoló és uralkodó osztálya is a saját önző céljaik kielégítésére használják fel a “Békesség a földön és jóakarat az emberek között”. Ezen szavakat 2.000 esztendővel ezelőtt jóakaratu emberek zengedezték és azóta borzalmas vérontás, gyilkolás közepette évről-évre az uralkodó osztály mint gyűlöltebbé tette a föld emberisége között. Azt zengedezik nekünk 1952 esztendeje," hogy “Karácsony az emberiség örömünnepe”. Lehet-e örömünnep azok számára, akik fegyverrel kezükben lövik halomra egymást. Akiknek Karácsony éjjelén a tábor szemforgató csuhása a “Békesség az Istennek a mennyekben és a földön az embereknek” szózatot kántálja. Ezek az emberek ontják egymás vérét, gyilkolják egymást és soha semmi össze- különbözésük nem volt, sohasem látták egymást, de mert az uralkodó osztály kezükbe kényszeríti a fegyvert, lőni, gyilkolni kell ha akarnak, ha nem. Furcsa dolog az, hogy Krisztus születése óta minden esztendőben, 1952- szer már az emberek közötti békességről zengedeznek és minden esztendőben jobban és csúfosabban az ellenkezőjét cselekszik az uralkodó osztály parancsára és annak érdekében. Nem volna-e sokkal üdvösebb, ha az emberiség az egész világon, ahol még kizsákmányolás létezik, azt az erőt, energiát és áldozatot a saját érdekükben, a krisztusi tanítások szellemében “Békesség az emberek között a földön” áldoznák fel, mint egyes kiváltságosak érdekében. Ebben az esztendőben is, mint ahogyan az elmúlt 30 vagy 35 esztendőben, sok mülió anyának, apának, testvérnek, feleségnek szivet facsaró könnyek gyűlnek a szemébe, mert szeretteik valahol a harctéren, idegen országban pusztulnak el. Kétségbeesésünkben nem találjuk a kivezető utat, pedig előttünk áll, csak bátorság kell, hogy arra lépjünk. 1952 esztendeje, hogy a keresztény egyház átvette Krisztus tanítását és a szemforgató farizeusok saját és gazdáik érdekében téves utakra terelték. Ne adjon okot arra, hogy feladjuk az emberszeretet vallásának tanítását, amely ma úgy hangzik: “Világ munkásai egyesüljetek, láncaitok helyébe egy szebb világot nyertek”. Nem sokkal szebben hangzik ma a 20-ik század második felében, hogy “Egynek a sérelme valamennyiünk sérelmét jelenti“. Ez a jelszó ma rettegésben tartja a világ kizsákmányoló osztályát, annak minden szószátyárkodóit. Fegyvert, fegyver tetejére raknak, millió és mülió tudatlan és serdületlen gyermeket annak kezelésére tanítanak, hogy egyszer és mindenkorra kivégezzék a krisztusi tanítások maradékát: “Szeresd felebarátodat mint ön-ön magadát”. A világ egy hatalmas részében ma milliókat tanítanak az embersze- retet vallására, a békére és ez nap-nap után teret hódit a világ minden részében, ezért a békéért áldozni kell, azért a békéért dolgozni kell és fogadjuk meg Krisztus születésének évfordulóján és az uj év estélyén, hogy az 1953-ik esztendőben segítségére leszünk azoknak, akik egy újabb társadalom építésének útját egyengetik azáltal, hogy fokozottabb méretekben építjük az EGY NAGY SZERVEZETET, A FORRADALMI IPARI UNIONIZMUST, és az IWW-t. Egy ilyen karácsonyt, egy ilyen újévet kívánok a BÉRMUNKÁS olvasóinak. Köhler A KÉMKEDÉS MESTERE TOKYO — A japán hatóságok letartóztatták Masai Mitus- hashi rádió mérnököt, amikor észrevették, hogy titkos rádiójelentéseket küld valahová. A vizsgálatnál kitűnt, hogy Mitus- hashi az oroszok részére kémkedett és azoknak küldte a titkos rádiójelzéseket. De az is kitűnt a vizsgálatnál, hogy ezen titkos jelzésekről az amerikai kémszolgálatnak is tudomása volt, vagyis Mitushashi úgy az amerikai, mint az orosz kémszolgálattól fizetést húzott, miért is a japánok most nem tudják, hogy mit csináljanak vele. Egyenlőre a “mester-kém” címet adták neki. KÉT HÍR Az amerikai sajtó csak igen rövid tudósítást hozott a Bécs- ben lefolyt békekonferenciáról. Leginkább azzal dicsekedtek, hogy nem akadt ismertebb amerikai, aki részt vett volna ebben az “árulásban”, mert a békekonferenciát az emberiség ellen elkövetett nagy árulásnak szerették volna bemutatni. Ugyanakkor az összes amerikai lapok feltűnő módon közölték William A. Worton nyugalmazott generálisnak háborús uszitó nyilatkozatát. Worton, aki egyideig Los Angeles város rendőrfőnöke is volt, Los Angelesben tartott beszédében azt követelte, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul támadja meg a Szovjet Uniont. A Szovjet Unionban csak 6 és fél millió kommunista van, — ordította Los Angeles hőse, — és ez a kis csoport tartja rabszolgaságban a 180 millió oroszt meg a 600 millió másféle népet. Ezeket tehát nekünk fel kell szabadítani s azt csak úgy tehetjük, ha azonnal támadunk. íme, a békére való felhívást árulásnak, a háborús uszítást meg hőstettnek tüntetik fel. Washington — Hat nyugateurópai ország tiltakozást nyújtott be az Egyesült Államok kormányához azon uj törvény ellen, amely december 24-én lép érvénybe és amely jogot ad az amerikai hatóságoknak arra, hogy “megrostálja” az ideérkező hajók legénységét. A kifogásolt McCarran-Walter bevándorlási törvény megköveteli, hogy hinden ideérkező idegen hajó alkalmazottja áUitson ki egy ivet arravonatkozólag, hogy milyen politikai pártnak volt a tagja. És ha a hajós valami olyan pártnak volt már tagja, amely a “kormány erőszakos megdöntését” hirdeti, akkor itt nem engedik partra. — A McCarran- Walter hirhedt törvény ellen nagy panaszt lehet hallani az Egyesült Államokban is. Washington — A távozó munkaügyi miniszter azt mondotta, hogy a déli államokban a textü-ipar minimális órabérét okvetlenül fel kell emelni legalább egy dollárra, mert jelenleg több mint 75,000 egyén 87 centen alul keres és abból nem tudnak megélni.