Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-12-20 / 1760. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. december 20. vagy olasz dolgozók osztályhar­ca. amely meg volt már a Szov­jet előtt is és meg lesz mindad­dig, amig kizsákmányolás lesz. ÁZSIA Éppen ilyen kitalálás, hogy a kínai forradalmat a Szovjet csi­nálta. Több mint 25 éve, amikor Sun-Yet-San, a kínai forradalmit atyja meghalt és Chiang Kai- shek ragadta magához a hatal­mat és igyekezett a régi reak­ciós, korrupt uralmat visszaál­lítani, indult meg a kínai nép forradalma Sun-Yet-San elvei­nek a megvalósításáért. Ebben a forradalomban a kínai nép har­colt és győzött. Ott egyetlen orosz katona sem volt, mint aho­gyan nincs orosz katona Vite- namban, Burmában, vagy a Ma­lay szigeteken. Ahogy nincs ka­tona Perzsiába, Irakban, Moroc- coban, Tunisiában vagy Kenyá­ban. Ezekben az országokban is kétirányú harc folyik, az egyik a gyarmati uralom felszámolása, a másik amely sokkal messzebb megy, nem csak a gyarmati ál­lapotokat, hanem az egész ki­zsákmányolási rendszer felszá­molását akarja elérni. Ezeken a helyeken sincs egy orosz kato­na sem, ellenben mindenütt ott van az amerikai imperializmus fegyvere és katonai tanácsadói. Természetes, hogy ezek a sza­badságukért, függetlenségükért, egy boldogabb jövőért harcoló tömegek, a Szovjetekben szövet­ségest találnak. Mint ahogy szö­vetséges velük minden öntuda­tos munkás és megad nekik min­den támogatást, amit megadni módjában van. Ez azonban nem imperializ­mus, hanem az emberi, forradal­mi szolidaritásnak a minimuma. Nem tudom, de valószínű, hogy a Szovjetek a harcban ál­lókat segítik, de ez a segítség meg sem közelíti azt a segítsé­get, amelyet Amerika ad az el­nyomó gyarmati uraknak. A Szovjet, Kina, a Népi De­mokráciák a szocializmust épí­tik. Az építőknek békére van szükségük és nem háborúra, ez­ért mese beszéd a Szovjet impe­rializmus, de való tény a kapi­talista hatalmak imperializmu­sa, amely a szemünk előtt folyik le. Ez ellen az imperializmus el­len minden öntudatos munkás­nak, minden emberséges ember­nek küzdenie kell. Össze kell fogni az egész világ jóakaratu embereivel, hogy megakadályoz­zuk a gonoszul kitervelt harma­dik világháborút. Ez nem a Szovjetek, hanem az emberiség védelme. Ezeket el­keltett mondani, a mai őrült há­borús propaganda idején. Nem csak a vitatkozó ellenfelemnek, hanem minden tisztességes em­bernek meg kell értenie, hogy össze kell fogni a halálkereske­dők elten, a világ békéjéért, az emberiség megmentéséért. Paris — A North Atlantic Treaty Organization (NATO) katonai vezetősége 35 uj repülő­tér építését követeli. Ezen repü­lőtereket a NATO szervezethez tartozó európai országokban akarják kiépíteni a következő évben. A repülőterekre 400 mil­lió dollárt kérnek. Karácsonyi kívánságok Miután a karácsonyi kívánságok egyre általánosabbá tesznek, helyénvalónak tartjuk itt megismételni Robert Green Ingersoll (1833-1899) ügyvéd, iró és kiváló szónok kívánságait. Inger roll­nak “Az Istenek” cimü könyve még ma is egyike az isten-foga­lom eredetéről és fejlődéséről szóló legkiválóbb munkáknak. Ka­rácsony előtt tartott egyik felolvasásában a következőket mon­dotta : Ha a karácsonyi szellemet •v~-------------------------------------­kényszeríteni tudnám arra, hogy kívánságaimat teljesítse, először is azt mondanám neki, hogy értesse meg már a nemes emberekkel, hogy a címeik sem­mivel sem növelik értéküket és azért mondjanak te ezen címek­ről, de ugyanakkor nagy föld­birtokaikat adják vissza a nép­nek. És a római pápa is dobja el a süvegét, a talárját meg a szent mellényét és ismerje be, hogy ő nem képviseli az istent, — s nem is csalhatatlan, hanem inkább csak egy közönséges olasz ember, mint a többiek. És felszóllitanám az összes kardinálisokat, érsekeket, püs­pököket, káplánokat és papokat, hogy ismerjék már be, hogy va­lójában semmit sem tudnak a mennyországról, az emberek ha­láluk utáni sorsáról, se az ör­dögről, se a szellemekről, se az angyalokról és hogy az egész teológia az agyukban keletke­zett. És azt kívánnám tőlük, hogy a hívőknek ne arról prédi­káljanak, hogy mi lesz velük a haláluk után, hanem hogyan él­hetnének emberséges életet már itt a földön s hogyan juthatná­nak nagyobb emberi boldogság­hoz még az életükben. Aztán felszóllitanám az egye­temek összes professzorait, az iskolák összes tanítóit, — még a vasárnapi iskola tanítóit is, — hogy tanítsák az igazságot, a tényeken nyugvó megállapításo­kat és ne a misztikus találgatá­sokat. A BÉKÉT ÓHAJTJA I Aztán szeretném, ha a politi­kusok mind államférfiakká vál­toznának, — olyanokká, akik a saját érdekeik helyett a közös­ség érdekeit szolgálják, akik boldogságot találnak a közjó elősegítésében. És szeretném azt is, ha a szerkesztők és az újságírók az újságjaikban, folyóirataikban az igazságot Írnák — és semmi mást, csak az igazságot; hagy­nák békében a magán egyének­re vonatkozó gyalázkodást. és a magán egyének érdekeinek a szolgálatát. És szeretném meg­szüntetni az iszákosságot éppen úgy, mint az italtilalmat. De nincs szükség a testi fe­gyelemre sem. Ez most már ide­jét múlta úgy otthon, mint az iskolákban, a börtönökben és javító intézetekben is. Azért a büntetésnek ezt a durva fajtá­ját már meg keltene szüntetni. És szeretném, ha a milliomosk szervezetet alkotnának arra, hogy nagy vagyonukat a közös­ség javára használják; hogy a vagyon méltányosabb elosztást kapjon s a profit meg a mun­kabérek között kevesebb tegyen a külömbség ugv, hogy a mun­Válság Nyugat-Európában ANGLIÁBAN, FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NYUGAT-NÉMET- ORSZÄGBAN AZ IPARI VÁLSÁG JELEI MUTATKOZNAK. — LELASSÍTJÁK A FEGYVERKEZÉST. — A NÉMET KORMÁNY BAJAI. LONDON — Franciaországból és a többi nyugat-európai or­szágokból érkező hírek mutatják, hogy az egész vonalon a gaz­dasági válság jelei mutatkoznak. Angliában az utóbbi félévben az ipari termelés 5 százalékkal esett, holott most éppen emelked­nie kellett volna. A franciák ipari termelése, ha nem is esett, de előre sem haladt s ez a stagnálás semmi esetre sem ió iel. Ezt a siránkozó megjegyzésl az Egyesült Nemzetek által kia­dott “Economic Bulletin for Europe” jelentése tartalmazza, Az Egyesült Nemzetek Gazdasá­gi Bizottsága úgy látja, hogy 1952 második felében, ha még; nem is állt be az ipari válság a nyugat-európai országokban, de a jelei már észrevehetők. Ennek a közelgő válságnak tudható be, hogy ezen országok egyike sem valósította meg a NATO szerződésben Ígért fegy­verkezést dacára a nagy ameri­kai segítségnek. Úgy Anglia, mint Franciaország már beje­lentették, hogy a fegyverkezés menetét lelassítják. A legna­gyobb baj azonban Nyugat-Né- metországban mutatkozik, ahol a szocialisták késhegyig menő harcot hirdetnek a fegyverker zés elten. Bonn városból érkező jelen­tés szerint a szocialisták arra kényszeritették Theodor Heuss köztársasági elnököt, hogy a legfelsőbb bíróság véleményét kérje ki arra, hogy a NATO szerződés alkotmányos-e. A 23 tagú Supreme Court most beje­lentette, hogy foglalkozni fog ezzel a kérdéssel és geyben azt is jelezte, hogy a várható dön­tés irányadó tesz a jövőre vo­natkozólag. Ez a határozat nagy riadal­mat okozott az Adenauer korT mányban, mert ha a Supreme Court esetleg úgy dönt, hogy a NATO szerződés alkotmányelle­nes, akkor az egész NATO kár­tyavárat másképpen kell építe­ni, mert abban nem vehet részt a tervezett félmilliónyi német hadsereg. Viszont Amerika csak addig támogatja az Adenauer kormányt, amig az azt hangoz­tatja, hogy képes tesz szállítani a fél millió embert. kás élete nyarán félretehessen valamit öregségére. És végre kívánom, hogy le­gyen egy olyan nemzetközi bíró­ság, amely a nemzetek közötti civódást elintézi háború nélkül s azért az összes hadseregeket szélnek lehetne engedni, a hadi­hajókat le tehetne szerelni és meg lehetne teremteni az any­ujára óhajtott igazi békét. És szeretném, ha az emberek mind szabadok lennének, — fel­szabadítanák magukat minden igazságtalan' zsarnokságtól ép­pen úgy, mint agyukat a babo­nától. Egyenlőre csak ennyit kívá­nok, ha majd ezek teljesülnek — és bár teljesülnének minél ha­marább, — akkor majd összeí­rom a további kívánságaimat is. JÓ ÜZLET WASHINGTON — A Securi­ty Exchange Commission most rájött, hogy sokkal több pénzt lehet keresni az olyan földdel, amiben nincsen olaj, mint az igazi olajmezőkkel, — csak ép­pen érteni kell a módját. A Mt. Vernon, Dl. városba való Wilbur L Griffith üzletember például értette a módját. Ezer dollár be­fektetéssel földet vásárolt Ka­nadában, majd megalakította a “Canada Oil Prospect, Ltd.” részvénytársaságot és árulni kezdte a részvényeket, mert, mint a prospektusában irta; “le­het” hogy az általa vásárolt földben van olaj. Ez az üzlet olyan jól ment, hogy Griffith 9 hónap alatt az ezer dolláros be­fektetéssel egy millió dollárt szerzett és a bíróságon kitűnt, hogy még csak nem is követett el törvénysértést, hiszen csak annyit mondott, hogy "“lehet, hogy van olaj abban a földben”. Tehet-e ő arról, hogy nem talál­tak olajat?! És miért születik 'annyi “sucker” itt, Ameriká­ban? ELLENZI A SZABAD SAJTÓT " SEVILLE, Spanyolország — Seville érseke, Segura Y. Saenz kardinális, karácsonyi pásztor- levelében, éles támadást intézett a sajtószabadság elten, amit az emberiség “legáltalánosabb, leg- rombolóbb és legkorruptálóbb intézményének” nevez. A kardinális már régóta es­küdt ellensége a sajtószabadság­nak s a jelen kirohanására az egyik helyi újság azon cikke adott alkalmat, amely kétségbe vonta a francia Joan of Arc nemzeti hősnő és most már ka­tolikus szenté avatott leány sodatevő hatalmát. A kifogásolt újságcikk szerint Joan d’Arc nem parasztlány, mint a tör­ténetemben tantják, hanem az Orleansi herceg és Elizabeth, bavariai heregnő törvénytelen gyermeke volt, aki később férj­hez ment és gyermekeket is szült. A kardinális megfenyegette azon újságokat, amelyek ilyen “istentelenséget” mernek írni. Ugyanakkor röpcédulákat osz­tatott ki a katolikusok között, bizonyára a kardinális rendele­tére, amely cédulákon felszóllit- ják a híveiket, hogy Seville vá­rosban ne tűrjék meg a protes­táns templomokat.

Next

/
Thumbnails
Contents