Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-07-12 / 1737. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. julius 12. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL MÁSFÉLMILLLIÓ KÖNYV Országos Széchenyi Könyv­tárban — Magyarország legna­gyobb nyilvános könyvtárában, másfélmillió könyv és folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtár hatalmas fejlődésen ment át a felszabadulás óta. Mig 1941-ben 22 ezren keresték fel a könyvtárat és összesen 56 ezer müvet vettek ki, addig 1951-ben a könyvtár látogatóinak száma már 107 ezerre, az olvasásra kért müveké pedig 253 ezerre emelkedett. Nap mint nap sok- százan keresik fel a könyvtárat: kutatók, diákok, ipari dolgozók s a legkülönbözőbb foglalkozású érdeklődők. Külön terem áll a kutatók rendelkezésére. A könyvtár színháztörténeti osztálya nemrég alakult meg. Ezt az osztályt gyakran kere­sik fel a színházi élet szakembe­rei, hogy az itt összegyűjtött, rendkívül gazdag történeti em­lékanyagból, a magyar színházi kultúrával kapcsolatos könyvek­ből, kéziratokból merítsenek út­mutatást a haladó színházi ha­gyományok felhasználására. A könyvtár rendkívül gazdag anyagát a hatalmas plakát és aprónyomtatványtár egészíti ki, amelyben közel egymülió plaká­tot és aprónyomtatványt gyűj­töttek össze. A könyvtár e rész­lege értékes segítséget nyújtott most a filmgyártásnak: a “Fel­támadott a tenger” cimü törté­nelmi film forgatásához 1848- 49-es évekből való korabeli pla­kátok és röplapokat vittek el le­fényképezésre a film készítői. UJ KULTURHÁZ ÉPÜL Uj szociális és kulturteljesit- mények egész sora teszi köny- nyebbé a dolgozók munkáját. A Szerszámgépjavitó és Gyártó Vállalat dolgozói számára két­emeletes üzemi kulturházat épí­tenek. Ugyancsak uj kulturház épül a Solymári Téglagyár dol­gozói részére is. Nemrég kezd­ték meg a téglagyári dolgozók gyermekei számára az uj bölcső­de építését és még ez évben Soly­máron munkásszálló is létesül. A Pesterzsébeti Kötöttárugyár­ban uj irodahelyiségek, mosdók, öltözők építését kezdték meg. A Békásmegyeri Téglagyár dolgo­zói számára még ez évben csak­nem háromszázezer forintos be­ruházással uj, korszerű munkás- szállót építenek. KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉG Az utóbbi napokban a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányainak képviselői hosszúlejáratú gazda­sági együttműködési egyez­ményt írtak alá Bukarestben. A szerződés értelmében a két baráti ország “ROMAGCHIN” néven magyar-román vegyestár­saságot létesített földgáz fel- használásán alapuló vegyi-kom­binát építésére a Román Nép- köztársaságban. A Román Népköztársaság ál­tal szolgáltatott földgáznak a Magyar Népköztársaság terü­letén építendő vegyiüzemben történő szállításra közösen ve­zetéket építenek. A két ország magasfeszültsé­gű helyi villanyáram hálózatát egybekapcsolja abból a célból, hogy kölcsönösen segítséget nyújtsanak egymásnak és hogy a villamosenergia-forrásokat és hálózatot gazdaságosabban ki­használják. A Román Népköztársaság nit­rát-termékeket gyártó vegyi­iparának fejlesztéséhez a Ma­gyar Népköztársaság gépek és felszerelések szállításával fog hozzájárulni, hogy mindkét or­szág iparát ellássák ezekkel a termékekkel. A magyar-román gazdasági együttműködési egyezményt az egyenlő részvétel és a kölcsönös segítség alapján hozták létre s ez az egyezmény a Magyar Nép- köztársaság, valamint a Román Népköztársaság szocialista ipa­rosításának ügyét egyaránt szol­gálja. Hozzá fog járulni mindkét ország fontos gazdasági szük­ségleteinek fedezéséhez, vala­mint Magyarország és Románia felvirágzásához. Ez a szerződés fontos hozzá­járulást jelent mindkét ország szocialista gazdasági fejlődésé­hez, megszilárdítja a dolgozó magyar nép és a dolgozó román nép közötti barátságot és a bé­ke ügyét szolgálja. HÁROM UJ SZEMÉLYSZÁL­LÍTÓ HAJÓ ÉPÜL Az Óbudai Hajógyárban már­cius első napja óta három nagy személyszállító hajót építenek. A közel 200 tonna súlyú hajótes­tek vasszerkezetének szerelése komoly feladatot ró a hajóépítő műhely dolgozóira. A tervrajz szerint egy-egy hajótestet 97 részből kell összeszerelni. A .szovjet tapasztalatok fel- használásával a gyár műszaki vezetői módosították a régi eljá­rást. A hajótesteket előre össze­állított 19 nagyobb részből, úgy­nevezett szekcióból szerelik ösz- sze. Ezzel az eljárással jelentő­sen megkönnyítették és meg­gyorsították a szerelést. UJ MAGYAR NYERSANYAG A Fémipari Kutató Intézet ér­dekes kísérleteket végzett egy uj hazai nyersanyaggal, amit a ha­zai timföldiparban a bauxit- gyártásból származó hulladék­ból nyernek. Ezt a masszát a Budapesti Gázmüvek telepén a gáz tisztítására használják fel. Az Óbudai Gázgyárban a kő­szénből nyert gázt, mielőtt a há­lózatba bocsátanák, meg kell tisztítani különféle káros anya­goktól, elsősorban a kéntől, amely a gáz szagát tenné tűr­hetetlenné, de tönkretenné a csö­veket, a gázberendezéseket is. A tisztítás úgy történik, hogy a gázt egy különleges masszán ve­zetik keresztül, amelynek anya­ga vasoxid vegyületeket tartal­mazó, porhanyós vörös föld s ez köti le a rajta átvezetett gáz kéntartalmát. Évente sokszáz vagon ilyen masszát vásárolt külföldön a Gázmüvek, drága valutáért. Ezt az anyagot pó­tolja most a Fémipari Kutató Intézetben kidolgozott anyag, amely lényegesen jobb, mert több ként köt le. Nemcsak nagyösszegü impor­tot takarítanak meg a gáztiszti- tó massza előállításával, hanem lehetővé vált az is, hogy a kö­zeljövőben exportáljanak kül­földre az uj anyagból. a bányászok házépítése A bányászok családi házépíté­séhez jelentős segítséget nyújt az állam. Egy éven belül kéte­zer családi ház építését teszik lehetővé. Minden házhoz 250-3-00 négyszögöles telket adnak in­gyenes örökhasználatra, nem messze a bányászok munkahe­lyétől. Az építéshez szükséges anyagokat a vállalatok vásárol­ják meg és jelentős árenged­ménnyel, húsz éves részletfize­tésre adják át az építkező bá­nyászoknak és a szerelési szak­ipari munkákra is nyújthatnak 1800-2200 forint hitelt. A bánya- vállalatok az építkezőket ingyen típustervekkel és műszaki ta­nácsadással is támogatják. A felépült házak az építkező bá­nyászok egyéni telekkönyvi tu- ! lajdonába kerülnek. ! BALATONI HÉT Julius 4-től 13-ig a Magyar Tudományos Akadémia, a Hid­rológiai Társaság és a Termé­szettudományi Társulat Balato­ni Hetet rendez. Ennek kereté­ben a Balaton környékével kap­csolatos tudományos kérdéseket vitatják meg és számos népsze­rű természettudományos előa­dást tartanak. A balatoni héten védett területté nyilvánítják a tihanyi félszigetet. “MINDEN JEGY ELKELT” zak kapujában — még a júniusi Ez a tábla díszeleg nap mint nap a különféle fővárosi szinhá- kánikulában is. A pénztárablak felett ugyanaz a felirat fogadja a belépőt. így van ez nemcsak az Operában, a Városiban vagy a Nemzetiben — hanem az Ifjú­sági Színházban, a Fővárosi Operettszinházban és a többi budapesti színházban is. Uj kö­zönség foglalja el a széksorokat — lelkes, hálás publikum, de ugyanakkor igényes is. Elvárják hogy tartalmas színdarabokat, művészi előadást nyújtson a színház és a színházak együtte­sei gondoskodnak arról, hogy na csalódjanak. A magyar színházi kultúra felvirágzására nem csak az jel­lemző, hogy még soha annyi táblás házat nem vonzott a “Hamlet”, vagy a “Bánk Bán”, mint a most záruló évadban, ha­nem az is, hogy a jó előadások­nak •—: műfajra való tekintet nélkül — egyformán átütő sike­rük van. A Nagymező-utcában két szín­ház kapuja néz szembe egymás­sal. A Fővárosi Operetté és az Ifjúságié. A színházak dolgozói még jól emlékeznek arra az dő- re, amikor kezdés előtt igazgató, gazdasági főnök, titkár leste a pénztárt, vájjon mennyi lesz a bevétel, vájjon legalább félig megtelik-e a nézőtér. Nem is volt ez olyan régen. Most már a következő hétre váltanak je­gyeket a pénztárnál és egyre- másra cseng a telefon. A drót túlsó végén csalódottan hallgat­ják az udvarias, de elutasító vá­laszt : — Ma estére minden jegy elkelt. Holnapra ? Nem, már hol­napra sem tudunk adni. Talán a jövő hét valamelyik napjára . . . Épül az ország A Tiszalöki Erőmű építkezé­sén megkezdődött a betonozási munka. Az erőmű csigaházainál ahol eddig az előmunkálatokat, a zsaluzást és a visszaszerelést végezték, már beépítették az el­ső köbméter betont. A csigahá­zak fontos részei lesznek az épü­lő erőműnek: ebben forognak majd a hatalmas turbinák lapát­jai. Hatvanban az egykori bárói kastélyban vegyipari technikum működik. Az iskola mellett most egymillió forintos költséggel emeletes diákotthont építenek, amely mintegy száz tanuló ré­szére biztosit kényelmes szállást. Ebben az épületben lesz az igaz­gatói lakás, két betegszoba, fürdőszoba, iroda és nevelői szo­ba, valamint tágas társalgó is. Az iskola diákjai társadalmi munkával résztvesznek uj ott­honuk feléptésében. Hódmezővásárhelyen megyei képzőművészeti kiállítás nyílt meg. A kiállításon több mint öt­ven szentesi, makói, szegedi és hódmezővásárhelyi szöb r á s z, grafikus és festőművész alkotá­sa szerepel. Tatabányán nagy népszerű­ségnek örvend a hangszórós bá- nyászhiradó, amely naponként közli az üzemek eredményeit, is­merteti az uj munkamódszere­ket, s hangversenyeket és vidám dalokat is közvetít műsorában. Álmosd községben a “Tán­csics” termelőszövetkezet dolgo­zói, a község fiataljaival együtt szabadtéri színpadot építettek. Hajdu-Bihar megyében ezzel együtt hat. uj szabadtéri színpa­dot adtak át az idén rendelteté­sének : elsőnek Hajdúnánáson fejezték be a szinpadépitést még májusban. Elkészült Hajdúszo­boszló színpada és Bárándon nagy befogadóképességű, beton­ból épült szabadtéri színpad áll már. A másik két szabadtéri színpad Hajduházán és Balmaz­újvárosban létesült. A Dorogi bányász kulturott- honban karikatúrákból, szatiri­kus faliújságokból, plakátokból és dekorációs tervekből kiállítást rendezett több budapesti és vi­déki képzőművészeti kör. Nyolc­ezer dorogi dolgozó tekintette meg az érdekes anyagot, melyet Tatabányán is kiállítanak majd. Pécs közelében épül — mint­egy másfélmillió forintos beru­házással — az ország egyik leg­korszerűbb hizlaldája. Már el­készült négy, egyenként 80 mé­ter hosszú és 7 méter széles ser­tésszállás — 3200 hizó befoga­dására. Az épületek között gaz­dasági vasút vágányai futnak majd. A takarmányt és a trá­gyát ugyanis kisvasuton szállít­ják. Eddig már 300 méteres sza­kaszon fektették le a síneket, a terv szerint azonban még 500 méter hosszú vágányt létesíte­nek a telepen.

Next

/
Thumbnails
Contents