Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-10-11 / 1750. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. október 11. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL AZ ALFÖLD UJ ERDŐI Az ötéves terv során 570 ezer hold erdőt telepítenek Magyar- országon. Hatalmas földterület ez, akkora mint az egész Zala- megye területe. Az erdőtelepítések jelentős része az Alföldön történik. Itt, ahol a múlt rendszer urai csak irtották, pusztították az erdőket, most öt év alatt csak a Tisza hullámterében mintegy 56 ezer hold erdőt telepítenek. Az Alföld erdősítésének kettős célja van: a fatermelés fokozása és az Alföld éghajlatának kedvezőbbé tétele. Az Alföld egyes vidékein nem volt erdő, ami a szél száritó és pusztító erejét megtörje, jótékonyan befolyásolja a levegő páratartalmát. Emiatt igen gyakoriak voltak az aszályok, a szárazság emiatt kezdett terjedni a termőföldeket sivataggá változtató futóhomok. Ha most végigutazunk az Alföldön, a Nyírségtől Szeged környékéig — Debrecen, Karcag, Szolnok, Kecskemét és Jánoshalma vidékén egyaránt — gyakran látunk többszázholdas, fiatal facsemetékkel beültetett erdőket és mezővédő erdősávo- kat. Különösen sok fiatal erdőtelepítés van azokban a megyékben, ahol eddig kevés volt az erdő. Az erdőkben szegény megyék közé tartozik Szolnok megye is, ahol régente az egész földterületnek csak egy százaléka volt erdő. A megyében az ötéves terv ideje alatt már eddig is többezer hold erdőt tele- pitét tek. Jászfelsőszentgyör- gyön az idei erdősítéssel már 350 holdra emelkedett az 1950. óta létesített erdő területe. A debreceni müut mentén a tavasszal ültetett uj 158 holdas apavári erdő szépen fejlődő fiatal facsemetéi is megbirkóznak már a széllel. Ugyancsak az idén telepítették a jákóhalmi kövesut mentén lévő erdőt is. A 100 holdas uj erdőből az útra is jól látszanak az akácok között szabályos távolságra ültetett fiatal fenyőfa-csemeték. A kis fenyőfákat azért ültették az akácok közé, mert igy jobban megmaradnak a homokos talajon és gyorsabban is fejlődnek. Szépen növekvő fiatal facsemeték vannak Kunszentmárton környékén is. Szolnok megyében az erdőgazdaságok és termelőszövetkezetek az idén ősszel több mint 2200 hold erdőt telepítenek. Ebből ezer hold a Tisza partján hullámtéri erdősítés lesz. Szántják már az erdőnek kijelölt földet Karcag határában is. Ennek a nagy alföldi városnak a fel- szabadulás előtt nem volt erdeje. Most öl; év alatt az erdőgazdaság ezer hold erdőt telepit itt. Háromszázötven holdon már nőnek az elültetett facsemeték, az idén ősszel pedig újabb 350 hold erdőt telepítenek. A Jászságban Jászberény, Jászkisér és Jászjá- kóhalma vidékén is folynak az őszi erdőtelepítés előkészületei. Itt a megye egyik leghomokosabb részén, a régebben kiirtott erdők pótlása mellett 80 hold uj erdőt létesítenek ebben az évben. • Az ötéves tervben uj erdők nőnek az alföld minden részén. A gyakori szárazsággal küzdő végeláthatatlan róna helyén születőben van az erdőktől és mezővédő erdősávoktól zöldelő uj magyar Alföld. UJ FALU ÉPÜL A MOHÁCSI SZIGETEN Hazánk legdélibb részén, a Duna és a Dráva ölelésében fekszik országunk egyik legnépesebb megyéje: Baranya. A megye térképét sűrűn borítja a több mint háromszáz község, város neve. Csak egy folt zöldéit üresen; a mohácsi sziget többszáz négyzetkilométernyi hatalmas területén nem volt egyetlen falunak a neve sem. Az ötéves terv azonban megváltoztatja az országnak ezt a részét is. Az uj térképen már nem üres zöld folt jelzi ezt a szigetet: berajzolják rá első községnek: Homorúdnak a nevét. Dusantermő a szigeti síkság. Nyárfák, akácfák ritkás ligetei díszítik, közöttük apró fehér házak. A sziget csak a múlt században kezdett benépesülni. Baranyából és Bácskából idejöttek a földnélküli szegényparasztok, hogy a valamival olcsóbb szigeti földből néhány holdat megvegyenek. A kis földeken aztán vályogból, nádból, lassan felépültek a vertpadlóju tanya házak. Nehéz volt a szigeten lakók élete. A parasztok ősi módon gazdálkodtak a 3-4 holdas parcellákon. 10-15 kilométerre találtak csak lakott vidéket. Ha ügyes-bajos dolgaikat el akarták intézni, meg kellett járniok Mohácsig az utat. Abban az időben egyetlen iskola volt a mohácsi szigeten. Egy iskola — egy tanteremmel, — nyolc osztállyal — ide járt az egész szigetről minden gyermek. A szigeten lakó több mint 500 családnak régi álma volt, hogy falut építsen. Most az ötéves terv megvalósította ezt az álmukat. A sziget közepén épül már az uj falu: Homorúd. A falut egy esztendeje kezdték építeni. Első feladat a belvizek levezetése volt. Az állam százezer forintot adott erre. Aztán elkezdték építeni az első házat: a gépállomás épületét. A gépállomás körül pedig elkezdett épülni a falu. Még tavaly felépült a tanácsház, a posta, bevezették a telefont, s elkészült az ufjalu első 35 lakójának háza is. A régi tanyák, kukoricaföldek között fehéren világítanak az uj házak falai. A házakba már beköltöztek a gépállomás, az erdő- gazdaság dolgozói, a termelőcsoport tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok. A tanácsház mellett Sümegi Imréék, a Petőfi tsz. tagja laknak, valamivel odébb Deák János portája áll. A házépítés ma már nem újság itt, mint régen. Homorúd uj lakosai most úgy járnak egymáshoz házat építeni, mint ahogy régen kukoricát fosztani mentek. Ma az egyik, holnap a másik otthonát építik fel. Tavaly még a mohácsi ipari tanulóváros növendékei is idejártak, hogy segítsenek az uj falu építőinek. Az állam minden támogatást megad. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet 15-20 évi törlesztésre hitelt nyújt az építők számára. Az uj falu közepén egyre magasabbra emelkednek az uj általános iskola falai. Ez a homo- rudiak egyik büszkesége. Rövidesen ebbe az uj iskolába járnak a felső négy osztály tanulói. A homorudi gyerekeknek nem kell 6-8 kilométeres utat megtenniük reggelenként. Jófelszerelt, szép tantermekben tanulhatnak. Az uj falu az ötéves terv ajándéka a mohács-szigeti dolgozóknak. ÚJABB ÁRLESZÁLLÍTÁSOK A péksütemény és a kész tészták árának leszállítása után folytatódik az élelmiszerek árának csökkentése. Legutóbb a burgonya, az alma, a vöröshagyma, a karfiol, a zöldpaprika és a különféle főzelékek árát szállították Te 7-15 százalékkal. ALÁÍRTAK A MAGYAR- CSEHSZLOVÁK POSTAI MEGÁLLAPODÁST A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti postaforgalom szabályozása és továbbfejlesztése céljából a magyar posta ügyi miniszter meghívásába öttagú eseliszolvák postai küldöttség érkezett Budapestre, dr. Alois Neuman, csehszlovák postaügyi miniszter vezetésével. A küldöttség befejezte tárgyalásait. A tárgyalások eredményeit postai kü- lönmegállapodásba foglalták. A megállapodást ünnepélyesen Írták alá a postaügyi minisztériumban. Magyar részről Katona Antal postaügyi miniszter, csehszlovák részről dr. Alois Neuman csehszlovák postaügyi miniszter írták alá a megállapodást. MAGYAR FÉNYKÉPKIALLI- TÄS TEHERÁNBAN Szeptember 13-án magyar fényképkiállitás nyílt meg Teheránban. A megnyitón megjelentek a diplomáciai testület tagjai, több szenátor és képviselő, továbbá számos újságíró. Dr. Szaid Nafiszi tanár, az iráni bekebizottság elnökségének tagja röviden ismertette Magyarország történelmét és a magyar demokrácia fejlődését. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés. MAGYAR ISKOLÁK CSEH SZLOVÁKIÁBAN A Bratislavai “Uj szó” hosz- szasan foglalkozik a szlovákiai magyar iskolák helyzetével és tananyagával. A lap kiemeli, hogy a csehszlovák munkásosztály februári győzelme után az 1948-49-es tanévben alapították meg az első magyar tanítási nyelvű iskolákat a magyarlakta vidékeken. A magyar tannyelvű általános és középiskolák számára 1952. szeptember 1-ig ösz- szesen 52 tankönyvet adtak ki, 18 könyv pedig most készül a nyomdákban. A magyar nemzetiségű tanú* lóknak saját lapjuk van a kéthetenként megjelenő “Kis építő” és a “Természet és technika” cimü folyóirat. A magyar tanítási nyelvű iskolákban működő tanítók számára az állami kiadóvállalat kiadja a “Tanítók lapja” cimü folyóiratot, amelyben a magyar tanerőket megismertetik a szocialista iskola legújabb elméleti és gyakorlati vívmányaival. Épül az ország Alberttelepen bányászklubot avattak, a közelmúltban elkészült 104 személyes legényszálló szomszédságában. A bányászklub hat helyiségében könyvtár, olvasó- és játékszobák várják a munka után szórakozni vágyó bányászokat. Csongrád megye állami gazdaságaiban többezer holdon termelnek gyapotot. A gondos növényápolás eredményeként 4-5 mázsás átlagtermésre számítanak. A Türke vei Vörös Csillag termelőszövetkezet megnyitotta Turkeve szövetkezeti város dolgozói számára az első zeneiskolát. A megnyitó ünnepen többszázfőnyi ünneplő közönség jelent meg s Kenyeres Ágnes, a népművelési minisztérium müvé- szetioktatási főosztályának vezetője mondott beszédet. Miskolc rendezőpályaudvara kétmillió forintos beruházással különleges berendezésű vágányféket kapott. A munkairányító gombnyomására a sin mellett több helyen beépített két lemezpofa 110 atmoszféra nyomással “tapad” a vagónkerékhez. Ez a vasúti berendezés jelenleg egyedülálló az országban s mintegy 60 százalékkal gyorsítja a vasúti kocsik guritását. Makón megnyílt az ország első vasutas ipari tanulóintézete. Az iskolában 350 fiatal tanul — mozdonyvezetők és fütőházi szakmunkások lesznek. A leányok számára esztergályos és lakatos osztályok nyíltak. A szovjet iskolák mintájára minden tantárgynak külön terme van, ahol a szükséges szemléltető eszközöket mutatják be. Bőrsárkány és Csorna határában röviddel ezelőtt készült el a 130 ezer forintos költséggel épített legelőöntöző csatorna. Ez a csatorna főként a két község határában lévő termelőcsoportok legelőterületei számára ad bőséges vizet. Alattyán község dolgozói a kölcsön jegyzések során 194.950 forintot adtak kölcsön az államnak. Az elmúlt esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a község dolgozó parasztjai sokszorosan visszakapták forintjaikat. Alattyán község dolgozói a sok száz nyereményen kívül 2.338.500 forint értékű uj létesítményekkel gazdagodtak. Másfélmillió forintos költséggel gépállomás létesült a községben, hogy megkönnyítse a dolgozó parasztok munkáját. Csaknem 400 ezer forintot fordított a kormányzat a község határán belül az uj szászhatvani ut megjavítására. Szikes területeket tettek termővé, és kigyulladtak a villany lámpák a házakban.
