Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-10-04 / 1749. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. október 4. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL ANGOL MUNKÁSKÜLDÖTT­SÉG MAGYARORSZÁGON A magyar szakszervezeti ta­nács meghívására angol szak- szervezeti küldöttség tartózko­dik Magyarországon. A 12 tagú küldöttség ellátogatott Sztalin- városba, Petőfi-bányába, a bu­dapesti Kistext szövőgyárba, üdülőket és kórházakat tekin­tett meg. — Saját szememmel győződ­tem meg most arról, hogy valót­lanok azok a hírek, amelyeket az angol rádió és az angol sajtó nagyrésze terjeszt Magyaror­szágról — mondotta Bagley, az angol tűzoltó szakszervezet egy­ik vezetője. — Egy jog van, amely Magyarországon hiány­zik: az összeesküvés joga a ma­gyar dolgozók ellen. Ezzel vi­szont a magam részéről teljesen egyetértek. Mély benyomást tett rám, hogy bárhol és bármikor találkoztam is magyar dolgo­zókkal, egyöntetű volt a véle­mény: mi a békét akarjuk és a békéért harcolunk. — Rám az tett a legmaradan­dóbb benyomást — mondta Shi­eld Durham megyei bányász, a helyi bányász szakszervezeti csoport vezetője — mennyire törődik a magyar állam a dolgo­zókkal. Soha nem fogom elfe­lejteni azokat a munkás- és gyermeküdülőket, azokat a kor­szerű és ingyenes egészségügyi berendezéseket, amelyeket Ma­gyarországon láttam. Nálunk, Angliában más a helyzet. Né­hány évvel ezelőtt saját bőrö­mön tapasztaltam ezt. Hirtelen megbetegedtem és mindössze 1 font 6 shilling táppénzt és 12 shilling segélyt kaptam. Ha olyan törvények lennének ná­lunk, mint teszem fel Magyar- országon, akkor 7 fontsterling táppénzt kellett volna kapnom. Nálunk nincs olyan rendelet sem, amely előírná, hogy időn­ként orvos vizsgáljon meg ben­nünket. így nem meglepő, hogy az angol bányászok között na­gyon elterjedtek a betegségek. A munkásküldöttséggel egye­temben érkezett Budapestre Mr. Cooper filmkölcsönző vállalkozó is, aki a következő nyilatkoza­tot adta a Magyar Nemzet cimü lap munkatársának. — Nagy meglepetéssel ta­pasztaltam, hogy Magyarorszá­gon milyen erősen dolgozik a filmipar. A mi filmiparunkat az országba áramló hollywoodi ter­mékek teljesen megfojtják. A filmesek nagy része vagy egy­általában nem dolgozik, vagy reklámüzleteked tengődik. Ma­gyarországi benyomásaim na­gyon kellemesek. Békeszerető szabad népet ismertem itt meg. Szeretnék néhány jó magyar filmet is hazavinni. A “Mrs. Dery” éppen most fut Angliá­ban nagy sikerrel, a “Különös házasság” cimü magyar filmet az angol cenzúra sajnos nem en­gedélyezte. “Ludas Matyi” cimü színes magyar filmről most tár­gyalok. — S hogy azt a sok valótlan­ságot, amit a nyugati sajtó Ma­gyarországról terjeszt, segítsem eloszlatni —amatőr fümező lé­vén — igyekszem jó filmfelvéte­leket készíteni. Nagyon sok böl- cseség van abban a régi kínai közmondásban, mely szerint ‘‘Egy kép többet mond ezer szó­nál.” AZ ALFÖLD CSATORNÁZÁSA Az aszálysujtotta magyar Al­földet az ötéves terv végére ha­talmas öntözőcsatornák szelik keresztül-kasul s hatalmas te­rületeken teszik lehetővé az ön­tözéses gazdálkodást. A legna­gyobb viziépitmény a tiszalöki vízlépcső lesz. A duzzasztómű­nél az alaplemezek és pillérala­pok után már a pillérek felsőré­szét betonozzák. Igen nágy mun­ka a Ganz Vagongyárban készü­lő turbinatámlapok beépítése. Az első kettőt már felszerelték, a harmadikkal a hó végére ké­szülnek el. Építik az uj Tiszamedret is. Ennél a munkánál 3,800,000 köbméter földet kell kiemelni s eddig már mintegy kétmillió köbméter földmunkát végeztek el. A vízlépcsővel párhuzamosan épül a tiszántúli hajózható fő­csatorna, amely végighúzódik egész Hajdu-Bihar megyén s an­nak képét teljesen megváltoz­tatja majd. Többek között Haj­dúnánást, Hajdúböszörményt, Balmazújvárost, Hajdúszobosz­lót is kikötővárossá teszi. Ezen­kívül lehetővé teszi 200.000 hold szikes terület öntözését, a me­gyében épülő számos kisebb csa­tornával együtt. Heves megyében a hevesi já­rás alsó részén is építenek öntö­zőcsatornákat. A Tisza vizét el­vezetik Kisköre, Tiszanána, Tar- naszentmiklós és Kömlő közsé­gek határába s a 14 kilométer hosszú csatorna újabb nagy te­rületeket tesz termővé. A főcsa­tornából eddig négy és fél kilo­méter épült meg, de számos mellékcsatorna is kiágazik majd belőle. Az aszály mellett a belvizek is sok gondot okoznak és Csong- rád megyében egyedül a belvíz levezetésére 16 főcsatornát épí­tenek, több mint 250 kilométer hosszúságban. A Horthy-rend- szerben 25 év alatt nem épült meg annyi csatorna, mint most az ötéves tervben Csongrád me­gyében. Bács-Kiskun megyében az ál­lami gazdaságokon kívül már idén több mint ezer holdat ön­töznek, jövőre'pedig újabb több­száz holdat kapcsolnak be az öntözésbe és 15 ezer holdon be­vezetik az úgynevezett gravitá­ciós öntözést. ÖTVEN ÉVE SZÍNÉSZ GŐZÖN GYULA A délvidéki szinikerületben 1902. szeptember elsején egy 17 éves ifjú kezdte el színészi pá­lyáját. Szerepköre — akkor igy nevezték — “naturbusch”. Volt hangja vigoperai és operett­szerepekhez, kedélye volt mulat­ságos, színes figurák megterem­téséhez — haszons tagnak ígér­kezett olyan színtársulatban, amely változatos repetoárral járja a vidéket. Pályája első felében könnyebb feladatok felé ragadta a kaba^ részinpad s csak fel-felvilanni engedte emberábrázoló erejét. Később a magánszínházak gaz- gatói nem engedték kilépni a komikusi szerepkörből. Né] (sze­rűségének foglyává tették, mert népszerűségéből húzták a hasz­not s alig-alig hagyták, hogy a “népszerű” Gózon Gyula kifej­lessze magában azokat a képes­ségeket is, amelyek a pillanatnyi látványos sikerek után művésze­tét valóban alkotóvá és mara­dandóvá teszik, őt magát pedig a népszerű színészből csakugyan a nép művészévé. Az elnyomatás idején évekig hallgatott. Rákosszentmihályi visszavonultságában gondolatai érlelték meg benne azt az em­bert, aki felismerte mit jelent ember számára a szabadság, mert nyomasztóan és keserűen érezte a szabadság hiányát. S 1945-ben újra a színpadra lép. A pályája iránti szenvedély, az alkotás vágya és végre a méltó feladatok érlelték meg benne azt a nagy művészt, amilyennek Gó­zon Gyula ma ismert a magyar nép körében. A kedvesnek, a mulatságos­nak ismert komikusból akkor lett nagy színjátszó művész Gő­zön Gyula, aki egy-egy jellemet — hogy legutóbbi szerepei kö­zül csak néhányat említsünk —: az “Ármány és szerelem” mille- rét, a “Tűzkeresztség” szövet­kezeti parasztját, a “Ványa bá­csi” összeomlott, kegyelemke- nyéren élő volt földbirtokosát, a “Fösvény ” moliére-i apáját — teljes valóságban tud feltárni, őszintén és a művészember leg­mélyebb bensejéből megformál­va. Az az igazi nagy művész, ami­lyenné Gózon Gyulát a felszaba­dulás és a felszabadulás óta ka­pott nagy feladatok tették, kap­ta meg a népi demokráciától a “Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze” megtisztelő címet. Az ötven éves színészi jubile­umot alkotó erejének teljében üli meg Gózon Gyula, munká­ban és abban az elhatározásban, hogy művészetét még teljeseb­bé téve, annak az ügynek szol­gálatába állítja — a szocialista­realista művészet és népe ügyé­nek szolgálatába —, amelyet egy hosszú színészi pálya és egy munkás emberi élet tapasztala­tainak során helyesnek ismert fel. Épül az ország Sárospatakon végezte iskolá­it a magyar szabadságharc ve­zére Kossuth Lajos. A szeptem­ber 19-i ünnepségekre, amikor az egész ország népe forró há­lával emlékezik meg a nagy sza­badsághős születésének 150. év­fordulójáról, lelkesen készülnek Sárospatak dolgozói is. Az iskolák tanulói 19-én reg­gel, zenés ébresztővel járják be a várost. Délelőtt a gimnázium udvarán, ahol Kossuth Lajos ta­nult, ünnepi gyűlést tartanak. Ünnepélyesen megkoszorúzzák Kossuth egykori lakóházán el­helyezett emléktáblát. Bács Kiskun megyében az el­múlt héten 2030 uj tag lépett be termelőszövetkezetekbe 16,299 hold földdel. Egy hónap alatt 29 uj csoport alakult. A fejlődés lendületét nagyon elősegítették azok a jó hírek, amelyeket az élenjáró szövetkezeteket látoga­tó parasztok vittek haza falu­jukba. Szolnok megyében néhány hét alatt 1759 Család, 11.274 hold földdel csatlakozott a termelő- szövetkezetekhez és ez alatt az idő alatt 14 uj csoport alakult. Békés megyében az elmúlt he­tekben 3950 család — közöttük 1437 középparaszt — lépett be a termelőszövetkezetekbe közel harmincezer hold földdel. A me­gyében az elmúlt héten húsz uj termelőszövetkezeti csoport ala­kult. Ezek közül 14 III. tipusu, hat pedig I. tipusu. A Szolnoki Képzőművészeti Kör tagjai, nagyrészt ipari, munkások, kiállításon mutatták be alkotásaikat Szolnok dolgo­zóinak. A Szabadszállási és Mezőberé- nyi postahivatalok átalakított épületei elkészültek. A posta dolgozói szocialista megőrzésre vették át a két postahivatalt. Hajdu-Bihar megyében szá­mos község gazdagodik az idén kulturotthonnal. Jelenleg Kőrös- szakállon, Nyiracsádon, Vámos- pérsen, Álmosdon, Váncsodon, Pocsajon folynak építkezések. Augusztus 30-án adták át ren­deltetésének a társadalmi mun­kával épült váncsodi és pocsaji kulturotthonokat. Mozival ellá­tott kulturotthont kap még ez évben Szentpéterszeg, Gáborján, Henida. Ebben a tervében az óháti, beretyóujfalusi és dóbaj pusztai állam gazdaságok, Nagyhe­gyes és Tisszagyulaháza mozit, Biharkeresztes pedig kiskörzeti mozit kapott. Debrecenben hira- dómozi nyílt. Tiszacsegén meg­kezdte működését a keskeny- filmvetitésről normálfilm vetí­tésére átalakított mozi. Ebben az évben hat uj népkönyvtár lé­tesítésével 152-re emelkedett a népkönyvtárak száma is. Borsod megyében az elmúlt évben 20 mezőgazdasági, 18 iro­dalmi, 67 művészeti, 1 képzőmű­vészeti és 3 gazdaaszony-kör kezdte meg működését. Ez évben 11 állandó jellegű filmvetítő mo­zi megnyitását vették tervbe. Ebből 11 már működik. Az ere­deti terv szerint a még hiányzó négy mozi helyett az év végéig 13-at helyeznek üzembe. Ha a lapot csomagoló pa­piroson a neve mellett azt lát­ja, hogy 1952 AUG., vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizet­ve, ne várjon külön felszólí­tást, hanem küldje be az elő­fizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen se­gítségünkre ezzel munkánk­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents