Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-10-04 / 1749. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. október 4. A HITETLEN INDIA (Vi.) Nem annyira a keresztény egyházakban való hitetlenségről van itt szó, ami nem izgatná az amerikai bankárokat s híveiket, hanem azon hitetlenségről, mely szerint Indiában még a hivatalos körök sem hiszik el, hogy Amerikának urai jószándékkal vannak az ázsiai népek iránt. Nem tudják elhinni, hogy három és félmillió koreai népnek az elevenen való agyonégetése, otthonaiknak por- rátétele, szintén ezen rémséges nagy szeretetből ered, mellyel Amerika urai viseltetnek azon elnyomott, vérig kizsákmányolt, butaságban, elmaradottságban tartott ázsiai népek iránt. Michigan állam volt kormányzójának özvegye, Mrs. Osborn, levelet irt, melyben az amerikai urak ezen végtelen nagy szere- tetét akarta beadni egy az angol egyetemen végzett és kommunista ellenes egyénnek, név- szerint Schipeda S. Guptának, aki nagyon közeli barátságban van az angol Lord Russell-al. Erre a levélre Mr. Gupta oly választ irt, melyre Mrs. Osborn ráfogta, hogy Gupta is kommunista lett, mert nem olyan választ adott a levelére amit várt. Mrs. Osborn azt irta levelében, hogy mennyire szeretik őket az amerikai bankárok és az angol lordok és mennyivel jobb volna nekik és a kínaiaknak is, ha ezen lordokra és bankárok, valamint kedvencükre Chiang Kai- shekre bíznák sorsukat és nem hallgatnának azokra az átkozott vörösekre. Mr. Gupta megsúgta Mrs. Os- bornak, hogy az angliai Reginaid Thomson könyve “Cry Korea", melyben leírja azokat a borzalmakat, melyeket ott az amerikai bankárok csapatai elkövettek, valamint az amerikai I. F. Stone könyve, melyben az általa ismert igazságoknak, csak felét merte leírni, hogy a könyvet kitudja adni, olyan nagy keresetnek örvend, hogy majdnem lehetetlenség beszerezni a könyvesboltokban. Amidőn Mrs. Osborn, mint kommunista hívőt vádolta Mr. Guptát, az a válaszában hangsúlyozta, hogy ő nem kommunista, sőt azoknak a legnagyobb ellensége, de “Az én elkeseredett álláspontom azzal magyarázható, hogy én azt akarom, hogy ti ne ignoráljátok azon vádakat, mely a baktériai bombázásokról szóltak”. Nem említi W. K. Kelsey, — aki egy hosszú és nagyon érdenincs szüksége az egészséget romboló bóditó szerekre. Aki az amerikai ifjúságot meg akarja menteni az alkohol és a kábítószerek pusztító rombolásától, aki ki akarja emelni a lealjasitó bünhullámból a fiatalságot, annak az okokat, az egész mai társadalmat kell megszüntetnie és helyébe egy olyan társadalmi rendszert felépíteni, amely az emberi boldogság, a tiszta örömök tárházát nyújtja az ifjúságnak. Ha valahol, úgy ebben az országban van meg erre a legnagyobb lehetőség. kés cikket irt ezen levelezés ismertetésére a detroiti Newsban — hogy Mr. Gupta volt-e Koreában ? vagy Manchuriában ? vagy beszélt-e olyan hindukkal, akik voltak ott és látták a bizonyítékokat? Nem irta meg, de tudhatta, hogy éppen olyan halálos öleléssel vennék karjaikba Indiát is, ha a nép elakamá seperni a lordjaikat, hercegeiket és külföldi bankáraikat. Láthatja a szomszédos Burmában, ahol az amerikai kormány és tisztek támogatása, vezetése alatt rabolnak, gyilkolnak a Chiang Kai-shek katonái. Láthatják, vagy utazó barátaik megmondhatják nekik azt, hogy egész Vietnam-ban csakis amerikai támogatással, fegyverekkel, napalm bombákkal, repülőkkel tudják a francia zsoldosok tömegesen gyilkolni a benszülőtteket, felégetni falvai- kat, városaikat. Látják, hallják, hogy mindenfelé, ahol a nép megmozdul és igazi szabadságot, függetlenséget követel, az amerikaiak segítségével verik le a saját uraik, vagy az idegen megszálló csapatok. “A tündérálom megelevenülése. A látóhatáron egy tenger támad, melynek magasra hányt hullámai sebesen futnak keletről nyugat felé. A kiemelkedő halmok szigetekké válnak benne, a törpe akácfák rengeteg erdőkké ... A keleti határom napfelkelte után leghatalmasabb a délibáb fantáziája.” így ir Jókai Mór a Sárgarózsa cimü regényében a hortobágyi délibábról. Számos iró és költő megírta és versbe foglalta a pusztának e játékos kedvét. De túl az irodalom romantikán; Hortobágynak e természeti tüneményéről általában igen keveset tudnak az emberek. “FATA MORGANA” Az egész jelenség erősen valószerűtlen és igy tág teret enged a képzeletnek. “Fata Morgana" a neve Dél-Európában. Morgana tündérnek nevezik az olaszok. A hagyomány szerint a Messinai-szorosban lát ha tó időnként Arthur király nővérének, a bűvös Morgan le Fay-nak nevét viselő tündérváros tornyaival és palotáival. A tornyok és paloták a valóságban is megvannak a szoros túlsó partján, de fénytörés utján megváltozott alakban jelennek meg. Ilyen és hasonló légvárak több helyütt megfigyelhetők. A legbámulatosabb délibábjelenségeket az Északi és Déli Sark-vidéken figyelték meg. Az arab pusztákon is mindennapos látvány. A tengerészek számára sem újság a délibáb. A “Bolygó Hollandi” regéje és sok más tengerészlegenda a délibáb csalóka játékából ered. A délibáb a meterológiai optika, azaz a légköri fénytan tüneLord Russellben sem talált Mrs. Osborn segítőtársat, hiába hívta segítségül az indiai Mr. Guptak meggyurására. Nem a Guptakot, hanem Mrs. Osbornt oktatta ki Lord Russell is. Megírta neki, hogy milyen hülyeség Chiang támogatása, valamint okosnak találná, hogy Koreában békét kössenek, egyszersmint megígérni, hogy kivonják az összes idegen csapatokat. Védelmébe vette Nehrut és Mr. Guptat és figyelmeztette az amerikai Mrs. Osbornt, valamint az urakat, hogy ha nem akarják egész Ázsiát és Indiát elveszíteni, akkor egy kicsit okosabban kellene nekik cselekedni. Burmából is sírva jelentik az amerikaiak, hogy a vörösök nagy sikerrel működnek. Persze leginkább propaganda téren, de ugyan akkor nem akarják beismerni, hogy az amerikaiak által támogatott Chiang Kai-shek csapatok sokkal nagyobb segítséget adnak az amerikaiak elleni gyűlölet növeléséhez, mint az összes kommunisták volnának képesek, az ilyen segítség nélkül. Ez áll legtöbb ázsiai országra nem csak a hitetlen Indiára, Koreára, hanem minden országra, akik saját bőrükön ismerik meg Amerikát. ményeinek sorába tartozik. A városban élő ember ritkán veszi észre, a szabadban élők azonban jól ismerik, sőt megjelenésükkor többé-kevésbbé helyes időjárási szabályokat is alkothatnak róla. A DÉLIBÁB-JELENSÉG TUDOMÁNYOS TISZTÁZÁSA A délibáb ismerete akkor lett általános, amikor Napoleon katonai hírét vitték az egyiptomi hadjáratban szerzett tapasztalataik alapján. Monge francia fizikus is résztvett a hadjáratban, ő adta meg először a délibáb tudományos magyarázatát. Mit is mond Monge a délibábról ? A délibáb erősen elütő sűrűségű légrétegek mentén támadó légtükrözés következménye. A légrétegek különböző sűrűségét a hőmérsékleti különbség hozza létre. A Nap sugarai nem közvetlenül melegítik a levegőt, rajta keresztül haladnak minden akadály nélkül. A napsugarak hatására a talaj és az azon levő tárgyak veszik át a meleget és adják át azután a közvetlenül fölötte levő levegőrétegnek. Az átmelegedett levegőréteg ritkább lesz, mint a felette levő hidegebb levegő. Ez a vékony levegőréteg olyan szerepet tölt be, mint a földre fektetett tükör. A látszólagos viz az ég tükörképe. Mivel a felmelegedett levegő nem teljesen mozdulatlan, igy a látszólagos vízfelület olyannak tűnik fel, mintha fodrozódna, hullámozna. Még csalókább a látszat, ha nemcsak az égbolt tükröződik, hanem a közelben levő fák, bokrok, vagy egyéb tárgyak. A hideg és meleg levegőrétegek elhelyezkedéséből származó fénytani csalódás igen sokféle alakban jelentkezhet. Ha különböző sűrűségű légrétegek váltakozva fordulnak elő, a délibáb jelenségének igen bonyolult formái jönnek létre. A jelenséget létrehozó erősen felmelegedett levegőréteg igen vékony, néhány deciméter. DÉLIBÁB EGY POHÁRBAN . . . A szabad természetben a fényes égboltról jövő sugarak nem jutnak le a földre, hanem a két különböző sűrűségű levegőréteg érintkezési felületéről visszaverődve érkeznek a szemünkbe. Délibábot ezért sokhelyütt láthatunk. De vannak helyek, ahol különleges méretekben bontakozik ki a “délibáb panorámája”. Leghálásabb játékterületei a szikes és homokos kopár puszták. Az előbb elmondottakból következik, hogy a délibáb nem valami ritka természeti tünemény, hanem szinte mindennapos látvány, csak sokan vannak, akik nem tudják, hogy délibábot látnak. Meleg nyári napokon megfelelő szintvonalról nézve megtévesztő vizfeleületet láthatunk az aszfalt vagy betonút fölött. Különösen gépkocsin, vagy kerékpáron haladók figyelhetik meg ezt. A délibáb jelenséget kísérletileg otthon is előállíthatjuk. Vegyünk egy üvegpoharat, helyezzünk bele egy üvegcsövet, amelynek végére rakjunk kavicsokat. Nézzünk felülről a pohárba. Jól láthatjuk ilyenkor az üvegcsőben levő kavicsokat. Töltsünk a pohárba vizet és akkor észrevesszük, hogy az üvegcsőben levő kavics eltűnik. Ha most az üvegcsőbe is vizet töltünk, újra előtűnik a kavics. Mi ennek az oka? Amig a pohárban csak levegő van, addig a fénysugár fénytörés nélkül halad keresztül. Ha vizet töltünk bele, megtörik és visszaverődilk Megtörik pediglen azért, mert ekkor két különböző sűrűségű anyag kerül egymás mellé. A viz sürü, a levegő ritkább. Ha vizet töltünk az üvegcsőbe, akkor ismét egyforma sűrűségű anyag lesz egymás mellett és igy nem jön létre fénytörés. HORTOBÄGYUNK “DÉLIBÁB-PANORÁMÁI” A hortobágyi “délibáb-panoráma” különös érdeklődésre tarthat számot. Tanulmányozása tudomáynos szempontból újkeletű. A hortobágyi délibáb főkép nyári jelenség. Junius, július és augusztusban jelentkezik leggyakrabban. Márciusban még ritka vendég. Májusban igen élénken jelentkezik, nyáron már fáradtabb. Nemcsak tavaszi jelenség, mint azt egyesek sokáig hitték. Igen érdekes, hogy szélben és borult időben is jelentkezik. Rövid ideig tartó záporeső vagy zivatar alig zavarja. Hűvös idő és hosszantartó csendes eső száműzi a pusztáról a délibábot. Szeptember és októberben kedvező esetben még gyakran jelentkezik, különösen a vénasszonyok nyara beköszöntése idején. A délibábos napok száma a Hortobágyon évente 220 is lehet! A “délibáb panorámák” feltűnésének időpontja zavartalan A DÉLIBÁB
