Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-15 / 1723. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. március 15. hírek Magyarországból RÁKOSI MÁTYÁS IFJÚMUN­KÁS VÁROS “A Magyar Népköztársa­ság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelé­sére; következetesen védelme­zi az ifjúság érdekeit.” (A magyar alkotmány 52-ik paragrafusa.) Az ifjúság szivében minden­nél erősebben él a szabadság iránti vágy. Az elnyomók ön­kényuralma, az igazságtalansá­gok, megaláztatások elleni láza- dozás mindig az ifjúság körében talált a legtermékenyebb talaj­ra. A magyar nép felszabadulá­sáért vívott harcban áldozták életüket Ságvári Endre és hős ifjúmunkás társai is. A népi Magyarország uj ifjú­sága szabad és vidám életet él. A múlt nyomorúságát legtöbb­jük már el is felejtette, hiszen oly sok nagyszerű élmény tölti be napjaikat. Munka — amely már nem robot, hanem lelkesí­tő feladat a szép jövő érdeké­ben, tanulás, sport, szervezeti élet. Akár a sajátmaga által vá­lasztott szakmát tanulja a fia­tal fiú vagy leány, akár iskolá­ban képezi magát tovább, min­denütt érzi, hogy az ország ve­zetői egyengetik útját, gondos­kodnak arról, hogy legjobb ké­pességeit kifejleszthesse. Vegyünk példának egyet a sok nagyszerű intézmény közül, amit a magyar ifjúság magáé­nak mondhat: a Rákosi Mátyás ifjúmunkás várost. Ez a “vá­ros” Budapesten van. Mintegy ezer ifjúmunkás lakik itt, csu­pa fiú. Az ifjúmunkás város úgy keletkezett, hogy a Buda­pestről Csepelre járó ipari tanu­lóknak megtetszett a villamos megálló közelében lévő nagy el­hagyott terület. A felszabadu­lás előtt a horthyista katona­tisztek sporttelepei voltak itt. A gyerekek először csak játszani, futballozni, röplabdázni jártak ide, majd egyre jobban megsze­rették a helyet. 1947. elején né­hány ifjúmunkás levelet irt Rá­kosi Mátyásnak. Megkérték: ad­ja nekik ezt a területet, mert ott akarnak élni, tanulni, spor­tolni. A levelet Rákosi Mátyás néhány ajánló sorral átküldte Budapest polgármesteréhez. A sőbb, mint az Esti Lapok szer­kesztője a jobboldalra tolódott. Az önkényuralom éveiben a Honban és az Üstökösben Írott cikkeivel újra az ellenállás tá­borát erősítette.) Ekkor, az öt­venes évek végén az elnyomott népben élt a reménység, hogy Kossuthéknak talán sikerül kül­politikai segítséggel — s ugyan­akkor uj, belső forradalommal — megdönteni a Habsburgok zsarnokságát. A remények egyik megtestesítője Garibaldi jóba­rátja és fegyvertársa Türr Ist­ván tábornok volt, akit a nép még dalaiban is megénekelt. Jó­kai az Üstökös egyik számában a következő párbeszédet adta le: — Mit csináljon a magyar most? — Várjon és türr jön! A tűrjön szó sajtóhibáját fiuk megkapták a területet. Az ifjúmunkások elkezdték a város építését. Nem maradtak magukra. Nemcsak az üzemek felnőtt munkásai segítettek sza­badidejükben, hanem a diákok az egyetemi hallgatók, sőt a fi­atalabb professzorok is. Aztán a kormány is segítségükre sietett. Kőművesek, ácsok, szakmunká­sok, serény munkája nyomán egymásután emelkedtek az uj épületek. 1949. augusztusára el­készült és azóta él a város. Milyen a mindennapi élet az ifjúmunkás városban ? A fiuk reggel háromnegyed­ötkor kelnek, utána tussolás, torna. 5-tól 6-ig reggeli, azután indulás egyik nap a gyárba, má­sik nap az iskolába. Magyaror­szágon az ipari tanulók tenni­valója semmivel sem kevesebb vagy könnyebb, mint a gimna­zistáké, vagy más középiskolá­soké. De ők nemcsak a könyve­ket forgatják; a szerszámot, a gépek kormánykerekét is. Munkanapjaikon az ipari ta­nulók délután háromig dolgoz­nak. Négy óra tájt otthon van­nak már a városukban. Újra nagy mosakodás kezdődik, átöl­töznek és leülnek tanulni. Utá­na van, aki a könyv mellett marad és olvas, van, aki lesza­lad sportolni, ha jó idő van az udvari sporttelepkre, télen a tornaterembe. Háromezer köte­tes könyvtáruk van, akkora klubbhelyiségük, mint egy kö­zepes nagyságú fővárosi színház. Esténként sokan kimennek a városból színházba, moziba, vagy máshová szórakozni. Va­csora hétkor, utána beszélgetés, ping-pong, sakk. Nagyon sokan vannak közöt­tük, akik magasabb képesítést szereznek. Közel háromszázan hagyták már el olyanok a vá­rost, akik rendes tanulmányaik mellett szakérettségit tettek és most diák-kollégiumokban lak­nak, mert egyetemisták. Kerül­tek már ki közülük honvédtisz­tek, sztahánovisták is. A Rákosi Mátyás ifjúmunkás városba a Budapesten megfor­duló külföldiek közül is sokan ellátogatnak. Az ifjúmunkás városnak tel­jes önkormányzata van. Saját soraikból választják az ifjak mindenki megértette. Tudták, hogy azt jelenti: — Türr jön! (Megértette a helytartótanács is és Jókait két hétre becsukat- ta az Újépületbe.) A magyar sajtó csak sorok között írhatott, annál hangosab­bak voltak azonban a bécsi zsoldban álló, csak nyelvükben magyar lapok, a Magyar Hírlap, a Figyelmező és társaik, ame­lyek főfeladata az volt, hogy Kossuthot népszerüsitlenitsék a magyar nép előtt. Még Kemény Zsigmond is Kossuth és a forra­dalom szidalmazásával kezdte meg a kiegyezés ideológiai elő­készítését a Pesti Naplóban. A feladattal megbuktak a be­tű árulói. A törpék nem értek fel az óriáshoz. Kossuth és a forradalom fényét soha nem tudták elhomályosítani, ma pe­dig ragyogóbb, mint bármikor. azokat, akiket ügyeik intézésé­vel megbíznak. Testileg és lelkileg egészsé­ges, erős ifjúság nevelkedik a Rákosi Mátyás ifjúmunkás vá­rosban, olyan ifjúság, amelyre büszkén és szeretettel tekint az ország néper ELŐREGYÁRTOTT ÉPÜLET­ELEMEK RIZSSZALMÁBÓL Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek építkezései­nek könnyítésére Vitai József a borsodmegyei állami gazdasá­gok központjának igazgatója nagyjelentőségű ujjitást nyuj- tott be. Rizsszalma felhasználá­sával kitűnő, hő- és hangszige­telő építési anyagot állított elő. Az uj építési anyagnak kivá­ló tulajdonságai vannak. Rend­kívül tartós, igen alkalmas is- tálók, baromfiólak mennyezeté­nek, válaszfalainak készítésére. Nagy előnye, hogy előregyart- ható, igy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgo­zói a téli hónapoban elkészíthe­tik az épületelemeket és a tava­szi építkezéseket lényegesen meggyorsítják. FACSEMETE ÜLTETŐ GÉP Facsemete ültető gépet is ké­szítenek már Magyarországon, a Szovjetunióból kapott minta- példányok alapján. A nagyará­nyú erdősítési munkálatoknál nagy segítséget jelentenek ezek a gépek. Az eddig használt szov- jetgyártmányu gépekkel napon­ta 18 ezer csemetét ültettek el, tízórás üzemidő alatt. (Vi.) Amikor a római biro­dalom részben a belső rothadt­sága, részben külső támadások közepette összeomló félben volt, a lázadó tömegeket, akik kenye­ret és Cirkuszt követeltek, úgy akarták kielégíteni, hogy a bel­ső lázadást vezető kereszténye­ket, leginkább azoknak vezetőit dobálták oda a vadállatoknak, hogy a nagy tömegnek a figyel­mét azok ellen ingereljék és köz­ben kilegyenék elégítve. Ugyan ez történik itt Detro- itban is. Az úgynevezett “Un- american” vizsgáló bizottság egyre-másra parancsolja be azo­kat, akiket a besúgóik bejelen­tettek. Soknak csak az volt a bünük, hogy elmertek menni a varsói békekonferenciára, de legtöbbnek az, hogy a CIO szer­vezkedését kezdettől fogva tel­jes szivvel-lélekkel elősegítették és nagyon sikeresen. A tőkés lapok által feltűnően és pontos címekkel ellátva felso­rolt neveket, mint a bizottság által gyanús egyéneket, a mun­kásmozgalom területén mint a union leghűségesebb harcosait, szervezőket, üzemtanács tago­kat ismerték, akik még akkor, amikor veszélyes volt a szervez­kedés, a harmincas években, mindent feláldozva szervezték a uniont és amikor harcra ke­rült a sor, az elsők között har­coltak. Most igy kipellengérez­ve, a jobb viszonyok közé ju­tott munkásokat ellenük us.dt- va, tettlegelés, munkaelvesztés, ÚJJÁÉPÜL A MEZŐGAZDA­SÁGI MUZEUM A városligeti Vajdahunyad várában a háborús pusztítások következtében 70 százalékban rombadőlt múzeumi épület hely­reállítása már 1950-ben meg­kezdődött. 1950, novemberében megnyílt a muzeum madárvé­delmi és vadgazdálkodási kiál­lítása. Jelenleg már a közönség rendelkezésére áll az erdőgazda­sági, hal- és nádgazdasági kiál­lítás és még ebben az évben megnyílik az állattenyésztési osztály is. Az ötéves terv végére több uj osztály megnyitását ter­vezik. KULTURVÁRÓTEREM A Nyugati pályaudvaron egy- évvel ezelőtt nyílt meg a kultur- váróterem. Ez az uj intézmény azóta az utazóközönség köré­ben nagy népszerűségre tett szert. A kulturváróterem könyv­tára már több mint ezer kötet könyvvel rendelkezik és állandó­an rengeteg olvasója van. Több sakkfelszerelés is van a kultur- váróteremben, melyeket — ép­pen úgy mint a könyveket — teljesen díjtalanul használhat­nak az utazásra várakozók. Minden csütörtökön és szom­baton a MÁV fúvószenekar ad hangversenyt a kulturváróte- remben, hetenkint egyszer pedig a Vöröskereszt rendez egészség- ügyi vetitettképes előadást. Szolnok megyében újabb két város és nyolc község kap veze­tékes rádiót ebben az évben. a lakásaikból való kilakoltatás lett a jutalmuk és éppen azok­tól, akiknek a sorsát szivükön viselték, a munkásságtól kap­nak legnagyobb csapást. Már eddig több mint 28-an vesztették el a munkát olyan helyeken, ahol tiz, húsz sőt több éve dolgoztak és segítették az önvédelemre a unionokat megszervezni. Most ezen union tagság dobálja ki őket a mun­kából, sokszor úgy, hogy vérez- nek. Ez sokkal jobban fájhat azon munkásoknak, mint az a gúny, mellyel a K.K.K. hazá­jából való Woods kongressman ületi őket. Leplezetlenül, minden esetben kiírják a címét, azt hogy hol dolgozik az igy megyanusitott, vagy beárult munkás. Hogy mi­re hazaér, vagy visszamegy a munkájára, már akkor kész di­rekt akciókkal várják. Mi, akik szintén résztvettünk a union szervezésében', harcai­ban, de leginkább akik a Ford- nál dolgoztunk, szerveztünk, se­gítettünk tudjuk, hogy nem kel­lett kommunistának lenni, szo­cialista, IWW-ista, szindikálista, sőt még pápista is ki lett onnan dobva, ha unionról mert párto- lólag beszélni. Ezek szervezték meg a Ford gyárat, a legna­gyobb terror, üldözés, munka­vesztések dacára is. Most azért kell nekik fizetni az egész vidé­ken, sőt az egész országban. De ez még csak a kezdete a besúgó, kémkedő, terror korszaknak. DETROITI CIRKUSZ

Next

/
Thumbnails
Contents