Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-03-15 / 1723. szám
2 olda! BÉRMUNKÁS 1952. március 15. Költséges szökevények NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN NEM TUDJÁK ELHELYEZNI AZ AMERIKAI PROPAGANDÁVAL KICSALT SZÖKEVÉNYEKET. — ÁGYUTÖLTELÉKRE SZÁNTÁK ŐKET. — AZ UJ HONTALANOK. NEW YORK — A “Displaced Persons Commission” már a mult ősszel bejelentette, hogy működését befejezi, mert az elhelyezhető hontalanokat már honositótták valahol, miért is az irodáit 1952 junius 30-án bezárja és az alkalmazottait szélnek bocsájtja. Ezt a bizottságot azonban mielőtt teljesen elhalt volna újra életrehivta a hírhedt Kersten törvény, másnéven a “Mutual Security Act”. Ez az a törvény, amely száz millió dollárt irányit arra a célra, hogy a népi köztársaságok népeit lázitásra ingereljék, a Szovjet Unionban és a csatlós országokban a kormányok megdöntésére földalatti mozgalmat kezdjenek, stb. Mint ismeretes úgy a Szovjet Union, mint a népi köztársaságok is tiltakoztak ezen törvény ellen, de eredménytelenül. A népi köztársaságok kormányainak megdöntését szolgálja az Amerika Hangja céljaira megszavazott 70 millió, valamint az “Intelligence Service” száz millió dollárja is. így most az Egyesült Államok erre a célra legalább is 270 millió dollárt költ évenként. Nem csoda tehát, hogy a Displaced Persons Commission tagjainak nagyon rosz- szul esik, hogy éppen akkor kell bezárni irodáikat, amikor ilyen sok millió úszkál a levegőben, amiből könnyen lehet halászni, mert az egész dolog olyan titkos, hogy senki sem őrizheti ellen. UJ HONTALANOK Ezért a bizottság vezetője, bizonyos Harry M. Rosenfield, mindent elkövet, hogy a hontalanok száma újból megszaporodjon. Ezt az Amerika Hangjával összejátszva hamarosan el is érte, mert állítólag az amerikai propagandára és Ígérgetésre nagyon sokan szöknek át a népi köztársaságokból, különö sen Keletnémetországból és Ausztriából. Ezeknek a száma állítólag az utóbbi időben havonként elérte a 20,000-t. A többi országokból is átszökik havonta ezer- ezerötszáz ember. A United Press riportja szerint azonban nagy baj van az uj hontalanokkal, mert a táborok jórészét már feloszlatták s az amúgy is túlzsúfolt Nyugat- Németországban nem tudják őket elhelyezni. Most már nem várják őket tárt karokkal, munkát sem tudnak kapni, mert nagy a munkanélküliség, de a legtöbbjük úgy sem akar dolgozni, mindannyi Amerikába, a beígért Eldorádóba akar menni. Az első dolog, hogy a szökevényeket az amerikai katonai hatóságok alapos vizsgálat alá veszik, mert attól tartanak, hogy ellenkémek is átjönnek ily módon. Amikor meggyőződnek, hogy a szökevény valóban kommunista ellenes érzelmű (értsd: fasiszta), akkor szabadon engedik őket, ami azt jelenti, hogy nézhetnek megélhetés után. Miután munkaalkalom nincs, mikor már eleget éheznek, akkor AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között sfinmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te- szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelme: az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom sz»» kezeiét építjük a régi társadalom keretein belül. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI <s>-------------------------------------.__ beállnak akármelyik hadseregbe, a fő az, hogy enni kapjanak. EGYETEMEKRE VELÜK A szökevények között állítólag igen sok a főiskolai hallgató, akik abban a reményben szöktek meg, hogy tanulmányaikat a “szabad országokban” fejezzék be. Harry M. Rosenfield és társainak ezek jöttek kapóra, ezek révén igyekszenek megtartani továbbra is állásaikat. Azzal a javaslattal álltak elő, hogy ezek részére a Displeaced Persons Commission égisze alatt egyetemeket kell feállitani, hiszen a 270 millióból lehet erre a célra is adni egy-két milliót. Vannak azonban olyan képviselők, akik ellenzik azt, hogy amig az amerikai fiukat kiszedik az egyetemekről, hogy a koreai frontra vigyék őket, drága pénzen és nagy Ígéretekkel csalogassanak ide fiatalságot a “kommunista országokból” és azokat tanitassák ki professzionális tisztségekre. De addig is, amig a honatyák és a State Department elintézik ezt a dolgot, a Ford Foundation már adott egy millió dollárt erre a célra. Commissioner Rosenfield most tehát már csak a már megkezdett tanfolyamok további folytatására kér pénzt. Rosenfieldék legfontosabb érve az, hogy az igy “kitanitott” ifjakat majd visszacsempészik szülőhazájukba szabotálásra és a földalatti mozgalom kiépítésére. A népi köztársaságokban természetesen tárt karokkal várják őket?! MUNKANÉLKÜLISÉG A TÜIPARBAN POTTSVILLE, PA. — Pennsylvania állam középtáján elhelyezkedett inggyárak igen nagy része lezárta üzemeit, mások pedig csak néhány munkást alkalmaznak. A CIO-hoz tartozó Amalgamated Clothing Workers of America szervezője, David Monas, jelenti, hogy az union 20,000 tagja közül 4000 teljesen elveszítette munkáját, egy része pedig csak pár napot dolgozik hetenként. Monas akkor tette közzé ezt a jelentést, amikor a Pottsville Shirt Company, amely 20 éve van üzemben, elbocsájtotta 750 alkalmazottját és árverést tűzött ki a gépezetre és egyéb felszerelésre. Monas szerint ennek oka az, hogy a háborús rendeléseket nem-union műhelyekben kéázitik. A union munkások ebben az iparban és ezen a vidéken $J.15-$1.25 órabért kapnak, A buffaloi Hering Zsuzsanna munkástársnő kapta az alábbi levelet Csehszlovákiából — Kedves Ángyikám tetszik levelében kérdezni, hogy kapón.-e a Bérmunkást rendesen? Igenis, meg jön mindegyik csak nem éppen a pontos időben, valamikor kettő is jön egyszerre. Némelykor Bratislavában meg is nézik, de mindig átengedik. És aztán alig várják a fiaim, hogy én átolvassam, akkor viszik ők, mert ők is nagyon szeretik. Ők még sokkal jobban ,megértik, mint én, őket már csiszolják az iskolában. És a Bérmunkás sokkal bátrabban megír mindent, mint az itteni lapok. És az Ángyikám unokatestvére, Tóth Laci is átolvassa legtöbbet. Szóval már úgy megszoktuk, hogy alig várjuk, hogy olvashassuk. A helyzet felől annyit irhatok, hogy igen nagy a külömbség. Össze sem lehet hasonlítani a kapitalista világgal, nem nyomorog a nép, mint a mi időnkben. Ma a munkás ember az első, aki dolgozik annak van becsülete és nem 16 órákat, hanem csak nyolcat, olyan munkán, amilyet választ magának és arra megfelel. Nincsen többé kéregető, ha betöltötte valaki a 65. évét, az állam gondoskodik róla. Szóval ezért a rendszerért érdemes harcolni. Silléné Teri a nem union munkások-ellenben 40-50 centért is dolgoznak, ha másképpen nem kapnak munkát. Miután a hadirendelésnél csak azt nézik, hogy melyik gyár nyújt be olcsóbb ajánlatot, a union műhelyek nem kapnak rendelést, az ilyen gyárak tehát lezárnak, vagy csak kevés munkást alkalmaznak, mert a hadirendelések felsrófolták a nyersanyagok árát, ami a polgári termelést lassította le. Tisztelt Munkástársak: A naptárt megkaptam, amely most is nagyon jó. Küldök öt dollárt az évi előfizetésemre és a naptárért. S. G. Deák, Passaic Tisztelt Munkástársak: Az 1952. Bérmunkás naptárból a szemem gyöngesége miatt még keveset olvastam el, de már is megállapítottam, hogy olyan remek mü, mint az előbbeni években voltak, telve hasznos, tudományos dolgokkal. Köszönetét mondok a Szerkesztőségnek szép munkájáért. Küldök öt dollárt a naptárért és előfizetésem meghosszabbítására. Albert Vágó, Simcoe, Canada Tisztelettel küldök egy dollárt a Bérmunkás Naptáért. Érdekes és tanulságos olvasnivalók vannak benne. Martin Freund, Trenton Tisztelt Szerkesztőség: Köszönet a naptár kitűnő szerkesztéséért. Küldök öt dollárt a naptár, az előfizetés és a lap fentartására. St. Fraytak, Portage Tisztelt Munkástárs: Küldök öt dollárt az évi előfizetésre, a naptárért két dollárt. Viktor Pompor Sharpsville Tisztelt Munkástárs: Tudatom, hogy a naptárt megkaptam. A naptár több mint jó, úgy tudományos, mint történelmi ismertetései nagyszerűek. Itt küldöm a naptár árát és féléves előfizetésemet. A. Godó, New York
