Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-02-02 / 1717. szám
BÉRMUNKÁS 1952. február 2. HÍREK magyarorszagbol ÁLLAMI ARUHÁZ BUDAPESTEN A Rákóczi-uton lévő Magyar Divatcsarnok nemrég nyerte el “Az ország legjobb állami áruháza” cimet, a nemes versengésben’ csak egy-két fejhosszal előzve meg szintén kitünően dolgozó versenytársait. Naponta 30-35 ezer ember fordul meg itt, egy jókora vidéki város teljes lakossága. Az egyik motorkerékpárt vásárol, a másik játékot vagy fakanalat és zománcedényt,, a harmadik szövetet. Van, aki csak egy csésze feketére ugrik be. Az áruház hivatásához híven, minden igényt kielégít. Ezer és egyféle cikket tart polcain, talán csak éppen nyershust nem. A halk zsibongáson, amely oly jellemző az áruházra, csak a pénztárak csilingelőse és olykor a megafon hangja tör át. A lift surrogva száll az emeletek felé, csillogó nikkel ajtaja előtt a gyermekek bámulják a tányérsapkás liftest, aki egész nap ég és föld közt kocsikáztat. Egyáltalán olyan sok minden megcso- dálnivaló akad egy ilyen épületben. Maga is olyan, mint egy város. Az ember séta közben egyszercsak felfedez valamelyik emeleten egy kávécsárdát parányi asztalokkal, ahol megpihenhet Játékországból jövet. Vagy hirtelen egy utcában találja magát, amelyet kétoldalt futbal- labdák, színes mezek, céllövőpuskák, silécek, teniszütők, ród- lik bokszkesztyűk, vivómaszkok szegélyeznek s ha a sarkon befordul, egy kis tér fogadja ahonnan letekinthet a mélységben kavargó sokaságra. De sokkal érdekesebb az a világ, amely rejtve marad a látogató előtt: az áruházi dolgozók világa. Ez az áruház például nemcsak arról nevezetes, hogy az ország legjobb áruháza, ha- , nem arról is, hogy úgynevezett női mintaüzem. Sokszáz alkalmazottjának csaknem háromnegyed része nő. Huszonhat osztálya közül tizenkettőt nő vezet, viszont minden osztályvezetőhelyettes nő. Ugyanez a helyzet az irodákban is, ahol valamennyi vezető állást, — kivéve a vezér- igazgatóét — szintén nő tölt be. Valamikor ez a hatalmas áruház egyetlen ember vagyonát gyarapította. Ó, nem “sokkal” csak úgy évi egymillió pengővel. Öt-hatszáz alkalmazott dolgozott reggeltől estig, hogy az év végére együtt legyen a millió. Együtt is volt, mert a tulajdonos értette a módját. “Rámenős osztályvezetőket, minden hájjal megkent reklámfőnököket tartott, akiket jól megfizetett, viszont az eladók bérét alacsonyan szabta meg. A kisfizetésű elárusitónőktől, az ezer gonddal, bajjal küzdő hét venni 75 centért? Egyetemet jártak közül .. 8% High School t jártak ....... 16% Csak elemit jártak ____ 34% És mégis, — mondja az egyik rovatiró, — ezzel az általános tudással vagy tudatlansággal az Egyesült Államok lakói a világ legnagyobb gazdaságára tettek szert. — Ugylátszik, a .tudatlanság is kifizetődik. alkalmazottaktól megkövetelték, hogy egész nap kedvesen mosolyogjanak a vevőkre és nyakukba sózzák a selejtes, hibás árut, mert azon volt a legtöbb haszon. Ha filmet írnánk, akkor a sivár múlt megmutatása után most a kép “átmásolódna”, gye- reksirás, csecsemőgőgicsélés hallatszana és a kép ragyogóan berendezett és felszerelt csecsemő- otthont mutatni az áruház egyik emeletén. Fehér-főkötős ápolónők sürögnek az ágyacskák körül, fürdetik, etetik a kicsinyeket, mig a mamák az áruházban dolgoznak. Mert ilyen a jelen. Az alkalmazott nem kényszeredett mosolyát hozza be reggel az áruházba, hanem csecsemőjét és az egésznapi ellátásért csak jelképesen fizet néhány fillért. A nagyobb gyermekekről is gondoskodnak, ezek számára a Köztársaság-téren tartanak napközi otthont. De ezzel még korántsem merült ki az áruház szociális gondoskodása, mert modern öltözőket, hatalmas személyzeti étkezdét is létesített, hogy a gondoskodás sokféle más módjáról ne is beszéljünk. De jegyezzük fel hirtelenjében a többi fontos adatot: kétezerkötetes könyvtára van az áruháznak és kultúrtermében mozgalmas élet folyik. A szintjászócsoport és az énekkar már sok dicsőséget szerzett az áruháznak, a “bábosok” pedig a magukkészitette bábokkal valósággal művészi tökélyre emelték a bábszínházát. Jól felszerelt kézilabda- és röplabdacsapatok, kitűnő asztal teniszezők és tekézők jelentik a magasfo- ku sportéletet. (Az áruház melletti röplabdapályát télre átalakították korcsolyapályává, hogy a téli sport örömeit is élvezhessék a dolgozók.) —, Az áruház fennállása óta nem bonyolított le akkora forgalmat és soha egyetlen időszakban sem rendelkezett akkora árukészlettel, mint most — mondja az egyik osztályvezető. És aki néhány percig figyeli a vevők és eladók közti beszélgetéseket, jóleső örömmel állapíthat ja még, hogy virágmintás és viktóriamintás herendiről, cseh porcellánról, a színek harmóniájáról folyik a vita, ami a vevők Ízlésének, műveltségének és igényeinek fejlődéséről tanúskodik. S az eladók nem akarnak mindenáron üzletet kötni, hanem tanácsot adnak, segítséget nyújtanak a vásárlóknak. Az áruház büszkesége a második emeleti férfikonfekció és az alatta lévő cipőosztály. Mindkettőt az ötéves terv első évében — 1950-ben — építették újjá, moderné, kényelmessé. Valamennyi ruha, kabát, köpeny üvegszekrényben várja a vevőket, hogy ne porosodjék, minősége ne romoljék. A cipőosztály is a legmodernebb áruházi elveknek megfelelően épült át. Női cipők, férficipők, gyermekcipők külön-külön részben találhatók s mindegyik résznek egy kis mintakirakata van, ahol a vevők szemügyre vehetik a cipőket és kiválaszthatják a legjobban megfelelő típust. Az osztályvezetőnő büszke a jó beosztásra. És arra, hogy a munkaversenyben az ő osztálya nyerte az elsőséget. Hogyan sikerült ez? — A szocialista kereskedelem elveinek legszigorúbb szemelőtt tartásával — magyarázza. Nem az az elv, hogy minél több vevőt kiszolgálni s minél több hasznot hajtani, hanem minél alaposabban foglalkozni a vevőkkel és minél jobban kiszolgálni őket. Aki ezt teszi, az a jó eladó. Az áruház négy hatalmas kapuján szakadatlanul ömlik a vásárlóközönség. A forgalom csak kettő és fél négy között csendesebb valamivel, de négy óra felé mintegy varázsütésre, ismét megtelik az áruház valamennyi osztálya és most már nem lankad a forgalom egészen este hét óráig. Akkor elnéptelenedik a hatalmas épület s megjelennek a takarítónők seprőkkel, vizesvödrökkel és tisztára sikálják minden zegét-zugát. S másnap reggel újból kezdődhet a munka: az egyes osztályok áruval való feltöltésével. Mindegyik osztálynak saját raktára van, onnan hordják fel az árut és szortírozzák, elrendezik a polcokon pultokon, hogy mire megnyílnak a kapuk, a beözönlő vásárlók hiánytalanul megkapjanak mindent, amit keresnek. ÚJABB MAGYAR JEGYZÉK AZ USA KORMÁNYÁHOZ A Magyar Népköztársaság washingtoni követsége folyó hó 8-án az alábbi jegyzéket juttatta el az Egyesült Államok külügyminisztériumának : “A Magyar Népköztársaság követsége közli, hogy január 5- ike és 6-ika között éjjel a kö- vetségi épület bejáratáról leszerelték és elvitték a követség tábláját. A követség felhívja a külügyminisztérium figyelmét arra, hogy az elkövetett erőszakos cselekedet annak a Magyar Népköztársaság elleni uszításnak és rágalomhadjáratnak a következménye, amely az USA kormányköreinek tudomásával és részvételével folyik s igy a felelőség az elkövetett cselekményért is az USA kormányra hárul. A követség követeli, hogy az Egyesült Államok illetékes :ia- tósággi haladéktalanul vizsgálják ki ezt a magyar, követség biztonsága és normális működése ellen elkövetett bűncselekményt és hogy a tetteseket példásan büntessék meg. A követség várja az Egyesült Államok kormányának értesítését ebben az ügyben foganatosított intézkedésekről.” TÉLI ÜDÜLÉS A magyar dolgozók nagyon megkedvelték a téli üdülést. A téli hónapokban csak a legszebb magaslati gyógyüdülők vannak nyitva. Novembertől január közepéig közel 12 ezer dolgozó üdült a Mátrában, Mecsekben, Párádon, Hévizén, Lillafüreden. Ezekben az üdülőkben nagy gondot fordítanak arra, hogy a dolgozók minél kellemesebben töltsék el pihenőnapjaikat. így például Gályatetőn, a sztahá- novisták üdülőjében a télen is jól felszerelt uszoda áll az üdülők rendelkezésére. Mátraházán és Lillafüreden nagy könyvtár szolgálja a pihenő dolgozók szórakozását. Mindenütt hódolhatnak a téli sport örömeinek. A legtöbb helyen korcsolya, ródli, sífelszerelés van, továbbá asztaltenisz és különböző társasjátékok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az időt kellemesen töltsék el. ✓ \ Épül az ország Hódmezővásárhelyen 1951- ben többmillió forintos költséggel mérleggyár épült. Az uj üzem pezsgő életet vitt az alföldi városba. A gyár méreteire jellemző, hogy épületeibe több mint 3200 köbméter vasbetont építettek be, a korszerű fel- sővilágitáshoz pedig közel 1500 üvegtáblát használtak fel. Hatalmas szerelőcsarnokában ma már sorozatgyártásban készülnek a különböző tipusu gyártmányok : vagonmérlegtől kezdve a körszámlagps postamérlegen keresztül az egyszerű konyhamérlegig. Veszprém megyében múlt év utolsó heteiben megkezdte működését Magyarország épülő legnagyobb festékgyárának első termelési részlege. A Vesz- prémmegyei Festékgyá r b a n máris többfajta festék és festékalapanyag készül. Anilinfestéket például eddig a magyar ipar drága pénzért külföldről vásárolt. Ezt a textilhez, bőrhöz és papírokhoz egyaránt jól felhasználható festékanyagot a szivárvány minden szinében készítik. Alapanyagul a közeli olajfinomítók melléktermékeit használják fel. A Kistarcsai Fésüfonógyár uj üzemrésszel gazdagodott: elkészült a gyár uj fésüfonodája. A gyapjuipar központi raktárából és a rákosszentmihályi “Mikes” kötszövőgyárból naponta érkeznek az uj gépek. A nagy, vüá- gos fésüsfonodai csarnokban a munkamenetnek megfelel ő e n helyezik el a gépeket. Tatabányán a téli építkezések keretében három lakóépületet, nyolctantermes iskolát, 104 személyes legényszállót és egy uj tanácsházat építenek 220 iroda- helyiséggel. A Pécsi Porcellángyárban uj kemencecsarnok építését kezdik meg 1952-ben, amellyel véglegesen megszüntetik az üzemben a helyhiányt. A Győri autógyárban három hónappal ezelőtt alakult meg a képzőművészeti csoport, amelynek tagjai a Győri Vagongyár képzőművészeti szabadiskolájában tanultak. 1951. évi alkotásaikból kiállítást rendeztek. A mintegy 100 müvet tartalmazó kiállítást iránt a dolgozók igen nagy érdeklődést tanúsítottak. Az Ajkai bányában “Petőfi fejtőgép” néven uj nagyteljesítményű magyar szénfejtőgép áll munkába rövidesen. Ez a gép, amelynek kipróbálása az elmúlt év végén történt meg, műszakonként 40 vagon szenet termel és a széles homloku fejtéseken felére, esetleg harmadára csökkenti az emberi munkaerő igénybevételét. A Diósgyőri Kohászati Üzemekben uj bugahengersort építenek. Az uj hengersor nagyban hozzájárul majd a durvahengermű termelésének emelkedéséhez. 8 oldal
