Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-01-26 / 1716. szám

1952. január 26.

ÉR MUN KÄS

5 oldal

TOLLHEGYRŐL

mondja: F. MEZŐSÉGI

DREW PEARSON A

NAGY HAZUG

Néhai Roosevelt elnök ezt fokozta, mert a legnagyobb hazugnak nevezte. A mostani elnök, aki novemberben felveszi a “volt” elnök jelzőt, a maga módján S.B.-nek hívta Drew Pearsont, akiről két héttel ezelőtt Geréb munkástárs rajzolt hü képét, kimutatva, hogy milyen logikátlan, gyerekes mindaz, amit a nagyar követről ösz- szehord.

Drew Pearson nem csak azt az aljas propaganda módszert használja, hogy “hazudj minél nagyobbat és adj hozzá egy kis valószinüséget, akkor akadnak akik azt elhiszik” hanem azt is, hogy egy ilyen hazugságot addig kell újra és újra feltálalni, mig a tudatlan tömeg azt elhiszi.

Ezt gyakorolja most a magyar követtel szemben is. Halmozza a gyerekes, valószinüt- len hazugságokat, amelyeknek a forrása a “Magyar Nemzeti Bizottmány” nevű közkereseti társaság, amelyben nagyszerűen együttműködik a szoc. dem., a liberális Horthyista, a nyilas és a nácik házizsidaja, akiket nem Magyarország sorsa, hanem az amerikai payroll tart együtt. Ha ez a payroll egyszer megszűnik, rögtön egymás torkának fognak esni. Most szolidárisak, vehemensen védik a poziciójukat, a többi levitézlett hazaáruló, Magyarországból kirúgott politikusok tolakodásával szemben, akik szintén rászeretnének kerülni az amerikai fizetési listára.

Ennek a társaságnak díszpéldánya Fábián Béla, a Nemzeti Bizottmány házizsidaja. Ennek a hatáskörébe tartozik az Uyen

ostoba programmal? Milyen intellektuális parányok akadhatnak az ilyen horogra? A rádió “commercial” énekei gyerekeknek szóló mulatságok, azoknak s a gyerekeszü embereknek a figyelmét akarják felhívni. Talán ezt utánozza a State Department? Hogyan lehet hosonlitani az ily gyerekes programmal megnyert sekély agyú emberek értékét egy Eisler, Gold, Hiss, Fuchs és hasonló egyének értékéhez?

Nem régiben az adminisztráció kiadta a rendeletet, hogy a “béke” szót el kell kaparitani az oroszoktól. Ez magyarázza meg azt a szó-tornászatot, amit Acheson külügyminiszter és Jessup nagykövet Párisban az Egyesült Nemzetek gyűlésén véghezvittek, amikor egy szuszra visszautasították az oroszok azon vádját, hogy mi a “függöny” mögött forradalmat élesztünk.

Az üyen beszéd teljesen ellentéte az igazságnak, mert amig nem tudunk megegyezni a lefegyverzésre, addig persze hogy élesztjük az orosz-ellenes lázadást. De ez a beszéd már propaganda és ilyesmit már amerikai részről nem szabad mondani.

hazugságok kitalálása, amelyet nagy szorgalommal folytat. Drew Pearsont is beugratta a nevekkel és dátumokkal valószínűsített hazugságaival. Fábián ur abból él, hogy a nácik annak idején koncentrációs táborba zárták, de azzal nem dicsekszik, hogy ott a hitsorsosait beáruló spiclije “kapo”-ja volt a náciknak és jól tudja azt is, hogy ha kedve kerekedne Izraelbe ellátogatni, ott azért bíróság elé lenne állítva, ha volt társai agyon nem vernék megelőzőleg..

Itt is folytatja ezt a foglalkozását és szorgalmasan jelent- get az amerikai hatóságok felé. Többek között Göndör Ferencet és közelebbi munkatársait is feljelentette, mint “kommunistákat” és ezt, valamint volt dolgait'ismételten megírta Göndör a lapjában Az Emberben.

Ez a Fábián, Pearson hazugságait már feltálalta az amerikai lapokhoz irt levelében. Ott a kutya se vette észre, ezért volt szükség arra, hogy ezeket Pearson helyezze ej, de a bűze megmutatja, hogy Fábián ka- kuktojásai.

Geréb munkástárs nem ismeri Dr. Weü követet és a feleségét, én ismerem, hosszú évtizedekre visszamenőleg és tudom, hogy a fábiánoknak minden oka meg van arra, hogy gyűlöljék, de a magyar népnek még nagyobb oka van arra, hogy a bizalmukat belehelyezzék abba a nagyszerű emberpárba, kik mint orvosok, emberek és a munkásosztály felszabaditási küzdelmének bátor, áldozatkész harcosai is kiválóak, kiknek még a cipőjük sarkáig sem érnek fel a fábiánbélák.

ELTEMETTÉK

Az amerikai haladó elemek és az egész vüág felháborodása arra kényszeritette a kormányzatot, hogy nyomást gyakoroljanak az arizonai hatóságokra és igy végre Thomas Reed hősi halált halt néger közkatona, 7 hét után végre megpihenhet a hazai földben, amelyet túl jónak találtak arra, hogy egy sötét börü katona temetkezési helye legyen.

Thomas Reedet eltemették, de nem temethették el vele azt a felháborodást, amelyet ez a halottgyalázás és faji gyűlölet kiváltott a világ gondolkodni tudó emberei között. Nem ho- mályosithatja el azt a szégyenletes eljárást, amely a szines- bőrü emberek előtt méltó megvilágításba helyezte az amerikai demokráciát.

De itt az elnöki intézkedés is elmaradt, nem rendelte el, hogy a hősi halottat az arlingtoni temetőbe helyezzék örök nyugalomra, mint amikor legutóbb ugyan ezt a halottgyalázást egy indiánnal követték el. Persze most csak egy négerről volt szó.

Sok szinesbőrü amerikainak, üyen eljárások mutatják meg, hogy ott Koreába nem a szabadságot, Amerika biztonságát,

hanem a nagytőke befektetéseit és a háború haszonélvezőinek, a nagy profitját védik.

De feltűnő jelenség az, hogy a fehérek és főleg a nem bevándorlók között is mind többen látják ezt. Ez megnyilvánul abban, hogy az elmúlt hetekben több apa visszaküldte az elnöknek az elesett fia részére küldött kitüntetéseket és a kisérő leveleik mutatják, hogy tisztában vannak azzal, miért kellett ifjú gyermekeiknek az életét feláldozniok. Ez annál is feltűnőbb, mert a második világháború idején egyetlen ilyen eset sem fordult elő. Ez is egyik reménykedő jelenség, hogy már talán Amerika népe is fel fog sorakozni az ellen, hogy ezt az országot azok vigyék a katasztrófa felé, akik abból profitálnak.

FIÓK BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS

A háborús hisztéria ébrentartására nagyon alkalmasnak tartják a vörös mumussal való ijesztgetést. Most már nem elégszenek meg azzal, hogy a kongresszus szabadította Amerika népére az “Amerika ellenes tevékenységet” vizsgáló bizottságot, amelynek az üldözései ellen senki sincs biztonságban, hanem helyi boszorkányüldöző bizottságokat alakítanak városok és egyes államok. így a múlt évben Ohio állam alakította meg a maga bizottságát, szavazott, egy csomó pénzt a költségekre és most megindult a hajsza a “vörösök” ellen. Ebbe a meghatározásba beleszoritanak mindenkit, akinek más véleménye mer lenni, mint a hivatalos uraknak, tisztességes szakszervezeti vezetők, kik nem viszik vásárra a tagságuk érdekeit.

Minden sztrájktörő, fasiszta, hivatásos spicli fel fog vonulni, hogy denunciáljon már annál is inkább, mert pénzt sejtenek ebben a racketben.

Jellemző a vádakra és vádas- kodókra, hogy milyen ostoba és gyerekes vádakat koholnak és hogy a bizottság mit tart Amerika ellenesnek. A volt Wallace féle Progresszive ' Párt ellen, azon az alapon folyik a vizsgálat, hogy “követeli a megegyezést a koreai háborúban,” hogy ne háborúval, hanem megegyezéssel oldják meg a hatalmak közötti ellentéteket és hogy az atombomba használatát tiltsák el. Ezen az alapon már a fő-boszorkány üldözők hajszát indítottak DuBois neves néger professzor ellen, pörbe is fogták, de a bíróság felmentette, most ilyen alapon akar az ohio bizottság hajszát indítani mindenki ellen, aki nem hive az országot csődbe vivő fegyverkezésnek. Aki félti az országot és az emberiséget egy atombombás világháborútól, amely esetleg millió és millió amerikai asszony, gyermek és nagy ipari városok pusztulását jelentené.

Eljön az az idő, hogy Amerika szégyenkezve fog visszaemlékezni erre az időre, amikor ilyen durván sértették meg az emberi jogokat, a gondolkozás szabadságát, ebben az országban.

AZ UTOLSÓ LEHETŐSÉG

Párisba a Nemzetek Szövetségének az ülésén, hetek óta folynak a viták a fegyverkezés kérdéséről. A két szemben álló fél, külön javaslatot terjesztett elő. Amerika javaslata egy bizottság, amelynek joga van megvizsgálni mindent és mindenütt és azután javaslatot tesz arra, hogy mi történjen az atombombával, melyik országnak menynyi katonája, fegyvere, stb. lehet. Egy bizottság határozná meg az atomenergia békés célokra való felhasználásának a jogát is.

A Szovjet javaslat, az atombomba azonnaü eltiltását, ennek szigorú ellenőrzését és a meglevő hadseregek és hadifelszerelések egy harmadával váló csökkentését akarja.

A többség Amerika javaslatát fogadta el, amelyet a Szovjet ellenez, mert a bizottság túlnyomó többségét Amerika és a szövetségesei alkotják. így nem remélhet attól pártatlan eljárást, nincs semmi garanciája arra, ha felfedte a bizottság előtt az atomgyártásának a titkait, hogy megtörténik-e az atombomba eltiltása s nem hajlandó beleszólást engedni az atom energia békés felhasználását illetőleg.

Úgy látszott, hogy az elfogadott javaslatnak a sorsa nem lesz más, mint eggyel szaporodni fogja végre nem hajtható határozatok száma.

SZTÁLIN JAVASLATA

Az elmúlt napokban az egyik Szovjet delegátus, meglepetés szerűen egy uj javaslatot terjesztett elő, amelyről kijelentette, hogy azt Sztálin fogalmazta meg és az ő javaslatára utasította a Szovjet delegátusokat a Szovjet elnöki tanácsa, annak az előterjesztésére.

Sztálin javaslata, az atombomba használatának az eltiltásával egyidejűleg egy bizottság felállítását javasolja, amelynek korlátlan joga volqa imnden ország legszigorúbb ellenőrzésére. A Szovjet lemond egy ilyen bizottságban a vétó jogáról és a maga részéről garantálja a korlátlan ellenőrzési jogot, de ragaszkodik ahoz, hogy joga legyen minden országnak, tehát a szovjetnek is, hogy az atom energiát a termelés céljaira felhasználja.

Meglepetés volt ez a javaslat, mert az első eset, hogy a Szovjet egy ilyen bizottságnak, amelynek tagjai túlnyomó többségbe ellenfeleiből, kapitalista országok megbizottaiból állna, korlátlan ellenőrzési jogot ad.

A Szovjet javaslatot az országok többsége kedvezően fogadta és úgy látta, hogy alkalmas arra, hogy a tűrhetetlen nemzetközi feszültséget enyhítse és módot ad a békés megegyezésre. Minden Amerika álláspontjától függ, egyenlőre még hivatalos állásfoglalás nem történt, de félő az, hogy a diplomáciai mellé fogásokkal eltüntetik ezt az észszerű, békés szándékú javaslatot, amely után viszont a közeli megegyezésnek a lehetőségei mélypontra esnek le és az őrült fegyverkezés, amely megnyomorítsa az egész világot, csak fokozódni fog mindaddig, mig a nagy katasztrófa rá nem zudul az emberiségre.

Ha Amerikában a közvélemény megnyilvánulásnak lehe-