Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-01-19 / 1715. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. január 19. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL delmére az imádságával, hanem úgy az egyik, mint a másik, csak az élvezetet kereste. És mi történik ma? Fel van jegyezve a történelemben, hogy a strass- burgi biboros palotájában egyik pazar lakoma a másikat érte és a fényes rezidenciában száz és száz világi férfi és szép nő nyüzsgött, akár csak ma a kapitalisták palotáiban. Hogy mi történik ott?! annak leirására az én toliam nem alkalmas. A nemesség pedig, hogy a királyi udvarban lebzselhessen mindég pénzt facsart mindenből, amiből csak tudott. A földjeit bérbeadta, a parasztjaival már csak a bérlőjén keresztül érintkezett. A paraszttal már ilyenformán senki sem törődött. A bérlőknek csak egy céljuk volt csupán, minnél hamarább meggazdagodni. És ez viszont nem ment máskép, mint a parasztok kizsarolásával éS nyo- morgatásával. Tehát ezek voltak azon állapotok, amellyel gyűlöletessé tették az uralmat gyakorlók a 18-ik században magukat a dolgozók előtt. Nézzünk körül, mi a huszadik század halandói, nem ugyan azt látjuk. Persze van külömbség. Nem csak az a két század távlat, hanem a termelés és a szét- osztási eszközök és módszerekben is nagy változások történtek a két század leforgása alatt. A jelen politikai hatalmat gyakorlók sem a hivatásuknak élnek, hanem az élvezetet keresik, akár a kenyéradó gazdájuk. “Ki bírja, az marja”, elve alapján intézik az ügyeket, amiért a nép kezdi gyűlölni úgy a gazdasági hatalom birtokosait, mint a politikai hatalom gyakorlóit. Csak idő kérdése, hogy még gyűlölni fognak, de majd nem fognak félni. A francia forradalom kitörését többféleképpen indokolják meg a történetírók, de a fő ok, mégis a sok közül, az igazságszolgáltatás elzüllése volt, mert ez a legfontosabb része az államszervezetnek. Legtov á b b szokott ellentállani a fertőzésnek, de viszont ha egyszer erre is ráragad,"-akkor ellehet mondani, hogy az egész állam halálos beteg. Vagyis korrupt államnak csak korrupt törvényszéke és ugyan olyan igazságszolgáltatása lehet. Igen, a korrupció robbantotta ki a 18. század forradalmát úgy, hogy a nép még gyűlölt ugyan, de már nem félt. Ma, amikor még mindenki fél mindenkitől és mindenki gyűlöl mindenkit, mit várhatunk? Mi lehet ennek más mint forradalom a következménye, idővel. Úgy mint minden más, ez a helyzet sem tarthat örökké. A történelemnek kell, hogy megismételje magát, a gyűlöletet, a szeretet és megértés kell, hogy felváltsa, a félelmet pedig a bátorság és önállósági cselekvés fogja az ember lelkében helyettesíteni. A 18. század forradalmát, a polgári osztály az akkori félelmét és gyűlöletét leküzdve vívta meg. Amint a termelés és a szétosztás más formában történt a polgári társadalomban, úgy a régi félelem és gyűlölet is más formát öltött, tehát nem szűnt meg. A jövő forradalmát a bérmunkásoknak kell megvívni olyEGY MAGYAR GYÁR TÖRTÉNETÉBŐL Az Egyesült Izzó egyike azoknak a magyar gyáraknak, melyek a múltban a külföldi nagytőke fellegvárai voltak. A munkásoknak a filléres órabérekért a megaláztatások százait kel* lett elviselniük. Életüket betöltötte a megélhetés nehéz gondja, a bizonytalan holnaptól, az állandóan fenyegető munkanélküliségtől való félelem. Ez a világ elmúlt. Az uj Egyesült Izzóban, a dolgozók gyárában szabad alkotómunka folyik, a munkások élete szép és napról napra szebb lesz. Aki befordul a kapun, rögtön megtalálja az uj, a szebb élet jeleit. A régi épületek között már ott magasodnak az újak. Ott van például a kutatólaboratórium uj épületrésze. Messziről meglátni rajta, hogy akik építették megbecsülik a munkát és a dolgozó embert. Erről tanúskodik az uj orvosi rendelő is. Azelőtt tűzoltók “látták el” az orvosi teendőket; ha valaki megsérült jóddal öntötték le és sorsára hagyták, mig a mentők meg nem érkeztek. Most röntgenkészülékről is gondoskodott a gyár vezetősége. A rendelőtől nbm messze egy villa áll. Valamikor még a közelébe sem merészkedtek a munkások: ott lakost a fasiszta Bay és zsarnok igazgatótársai. Most napköziotthon; a dolgozók kisgyermekei töltik itt vidám napjaikat. Az otthont nemrégiben bővitették ki, jelenleg 380 kisgyermek számára van benne hely. Külön higiénikus szoptatóhelyiségben táplálhatják csecsemőiket a dolgozó asszonyok. A gyár vezetősége nagy gondot fordít a dolgozók életének állandó javítására. A gyár mai vezetői ismerik a munkások minden gondját, minden baját, ismerik minden örömét. Jórészük nemrég maga is ott állt a gép mellett. Kőrös Endre műszaki igazgató például műszerész. Ott dolgozott Cservenák, Kopper, Pioker mellett. Most is elmegy hozzájuk a műhelybe, megbeszélik együtt a gyár problémáit. Őt is sűrűn meglátogatják munkatársai az igazgatói szobában. A sorompó, amely valamikor elzárta a munkások elől az igazgatói szobákat, ma használaton kívül van. S az irodákban, amelyekben valamikor nem tűrték a “proliszagot”, ma fontos, nem egyszer országos jelentőségű kérdésekben döntenek okosan, jól a munkások. Az üzem dolgozói közül 1600- an vesznek részt szervezett szakoktatásban. Sokan a gépipari és elektromosipari technikumra járnak, de az Egyesült Izzó munkásai számára külön híradástechnikai egyetemi tagozatot is létesitettek. formán, hogy nem csak a termelés és szétosztási forma változzon meg, hanem a félelem és gyűlölet megszűnjön az emberek között, akkor nem lesznek félelmet és gyűlöletet terjesztő diplomatáink és félős dolgozóink. Bischof A kulturház szűknek bizonyult a különböző kulturcsopor- tok próbáihoz. Uj kulturott- honra volt szükség, ahol zavartalanul készülhetnek a dolgozók szórakoztatására a külöböző zenekarok, tánc- és színjátszó- csoportok. Nem könnyű dolog lépést tartani a dolgozók igényeivel. Sokan járnak rendszeresen színházba, moziba és gyakran eljönnek a gyárba a hires művészek, hogy szórakoztassák a dolgozókat. Legutóbb Fodor János és Páka Jolán operaénekesek léptek fel a kulturházban. És Magyariné, a minőségi elek- roncsőmühely dolgozója, aki azelőtt nem is látta belülről az Operaházat, most azt mondja: “El sem tudom képzelni az életemet zene nélkül. Legalább egyszer havonta elmegyek az Operába.” Feledésbe merül már lassan a múlt. Feledésbe merülnek lassan a könnyáztatta kérvények, a “méltóságos igazgató urakhoz” intézett kétségbeesett könyörgések is, amelyekben munkát, mindennapi kenyeret kértek a munkanélküliek ezrei. A “Vörös Tungsram” cimü illegális munkáslapban 1932. márciusában ezt irta egy munkásasz- szony: “Sok munkástársunk az utcára került a racionalizálás miatt, amellett nem is dolgozzuk ki a hetet, egyes osztályokon csak két napot dolgoznak.” Beszélnek-e erről a gyárban? Beszél-e Magyariné, aki 1932- ben maradt kenyér nélkül s aztán évekig hiába kopogtatott újra munkáért? Mikor a napokban elolvasta a Szabad I^ép cikkében saját munkát kérő, kétségbeesett kérvényét, akkor döbbent rá: el kell mondania mindenkinek, hogy milyen volt azelőtt az élet. Ott, ahol a felszabadulás előtt a munkát kérők kérvényei tornyosultak, lámpással keresnek egy-egy villanyszerelőt, vagy műszerészt. A környék minden iskoláját felkeresték, hogy ipari tanulókat toborozzanak és ma 730 fiatal tanul szakmát a tanműhelyben. Müszakváltás kor megtelik az udvar nevetésükkel, vidámságukkal. Csinos egyenruhájukban büszkén feszítenek. Szép az élet az uj Egyesült Izzóban. Egymásután fordulnak be a kapun az építkezési anyaggal megrakott kocsik és teherautók. A készülő munkás- szálló az ideiglenes irodák jelzik: nagy építkezésekre készülnek itt. Fejlődik a gyár, már írják történetének uj fejezeteit. ÚJFAJTA TALAJVIZSGÁLÓ KÉSZÜLÉK A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda dolgozói újfajta talajvizsgáló készüléket készítettek. A készülék, amellyel elektromos áramot vezetnek a földbe, azonnal megmutatja a különböző talajrétegek vastagságát elektromos ellenállását és a talajviz- szint állását. Egy óra alatt elvégzi azt a munkát, amely föld- furási módszerrel kétnapi nehéz fizikai munkát és hosszadalmas laboratóriumi kísérleteket igényel. Először egy kavicslelőhely feltárásával kapcsolatban próbálják ki, majd Sztálinváros uj építkezéseinél a lösztalajok teherbírását vizsgálják vele. A földalatti gyorsvasut építésénél is igénybeveszik majd a készüléket. Épül az ország A Szőnyi olajfinomító üzem 1951- ben 39.7 százalékkal több üzemanyagot és más ásvány- olajtermékeket adott a magyar népgazdaságnak, mint az előző évbén. Bács-Kiskun megye állami erdőgazdaságaiban 1951-ben 16 millió facsemetét ültettek el. Ezt a munkát nagyban elősegítették a Szovjetunióból kapott csemeteültetőgépek. A Kesznyéteni “Szabadság” termelőszövetkezet az elmúlt gazdasági évben búzából 15.40, rozsból 16 mázsás holdankénti terméseredményt ért el. Megalakulásukkor egyetlen állatuk sem volt, ma már 580 juh, 54 szarvasmarha, 37 fiaskoca és 12 ló a szövetkezet állatállomá- nya. Polgár községben nagy sertéshizlalót építenek, amely már 1952- ben hozzájárul a hús- és zsirellátás további javításához. A Komlói bányában földalatti orvosi rendelőt létesitettek. A föld mélyében, a hatodik szintén hófehérre meszelt falu szobában, megfelelő egészségügyi berendezéssel, bútorzattal szerelték fel az uj orvosi rendelőt, ahol éjjel-nappal orvosi ügy eletet tartanak. Az orvosi szobát telefon köti össze a külszínnel és az egyes bányaszintnekkel. A Tatabányai bányászok öté* zer kötetes könyvtárat és múzeumot kaptak. Az 5000 kötetes könyvtárat a Petőfi filmszínház helyiségeiben helyezték el. Külön olvasóterem áll a látogatók rendelkezésére. A bányászati múzeumot az épület emeleti helyiségében rendezték el. A múzeumi tárgyakat részben a Nemzeti Muzeum ásványtani és őslénytani osztálya, részben a komáromi városi tanács régi rómaikori gyűjteményéből ajándékozta a tatabányaiaknak. Debrecenben a Déri-muzeum épületében állandó természettu- mányi kiállítás nyílt. A kiállítás egyik részében a világegyetem és az élet fejlődését mutatják be, másik részében pedig ismertetik a Hortobágy növény- és állatvilágát. Parádsásváron 1952-ben üdülő épül száz gyermek részére. A Diósgyőri Kohászati üzemekben uj nagyolvasztó épül a meglevő két nagyolvasztó mellé. Átépítik az üzem közlekedési hálózatát, rendezik az energia és ivóvízellátást és több üzemrészt kibővítenék. Pest megyében több mint 100 kisipari szövetkezet működik. 1951. januárjában még csak 41 kisipari szövetkezet volt a megyében. A szövetkezetek gyorsan fejlődnek és egyre nagyobb mértékben gépesítik munkájukat. A Lengyeli kastély a felszabadulás előtt Apponyi Sándor földbirtokos tulajdona volt. A romos kastélyt újjáépítették és az egykori földesúri kastélyban ma korszerűen berendezett mezőgazdasági technikum működik.
