Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-28 / 1735. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. junius 28. HÍREK magyarországbúl A TISZAMENTI VEGYIM!’ Az ötéves terv egyik nagy alkotását a Tiszamenti Vegyiműveket junius 8-án ünnepség keretében üzembehelyzeték. Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter ünnepi beszédében elismeréssel szólt az épitők nagyszerű munkájáról. A lendületes építkezés során 107 építőipari munkás érdemelte ki a sztahanovista címet, — mondotta a többi közt. Majd elmondotta, hogy a régi magyar vegyipari üzemek korszerűtlen berendezéssel, elmaradott technológiai eljárások szerint dolgoztak. Regisztráló műszerek, nagyteljesítményű vegy ipari gépegységek, jóformán teljesen ismeretlen fogalmak voltak a múltban. Népi demokráciánk ezt a gyárat a legkorszerűbb technológia szerint építette. Mű- szerszobájában a különböző műszerek segítségével, mint érzékeny agyközpontban, az egész üzem termelését át lehet tekinteni. Úgyszólván egy ember tudja irányítani az üzem munkáját. — A régi vegyipari üzemeink zsúfoltak, levegőtlenek, egészségtelenek és sötétek voltak — folytatta Czottner Sándor — Ötéves tervünk keretében megépült Tiszamenti Vegyiművek műhelyei világosak, levegősek és óvják a dolgozók egészségét. A baleset elleni védelemnek igen nagy figyelmet szenteltünk a gyár építésénél. Érdekes és újszerű megoldással biztosítottuk például, hogy a működésben levő magasfeszültségű berendezések mellett hozzá nem értésből vagy figyelmetlenségből se érhesse baleset a dolgozókat. A hatalmas tapsviharral fogadott beszéd után Tolna Béla, az uj gyár igazgatója vette át az üzemet. FÜRDŐTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS BALATONFÜREDEN A balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal épületében megnyílt az első magyar fürdőtörténeti kiállítás. Az úgynevezett ‘‘biedermeir- szoba” — mely az elmúlt időket mutatja be — telis-tele van régi metszetekkel, kőrajzokkal, Írásos emlékekkel, könyvekkel és különböző használati tárgyakkal, mig a másik szoba egy mai szakszervezeti üdülő hü mása. A “biedermeir-szobában” felvonulnak a régi korok nyakig- zárt fürdőruhái, a fürdőigazgatóságok korabeli feliratos figyelmeztetései, amellyel a fürdőbe lépőket például “a vallás tárgyában indított vitáktól és a revolverviseléstől” tiltották, majd Kossuth Lajos hires fürdőlevelét láthatjuk (első ebben a később divatossá lett műfajban), amelyben a tihanyi apáturat támadja, amiért szolgáival összetörette egy arácsi vendéglősnek a kondérjait, aki konkurrense volt a fürdővendégek ellátásában. A reformkor többi nagyjainak emlékei mellett érdekes látványt nyújtanak a Kisfaludy Színház müsorplakátjai is. A mai fürdőéletet bemutató szoba már egészen másról számol be. Bemutatja a Balaton mellett üdülő dolgozók kényelmét, sport- és kulturális lehetőségeiket, mindazt a sok szépet és örömet, amelyet a dolgozók állama nyújt az üdülőknek. ízelítőt kapunk arról az óriási fejlődésről, amelyet Hypokrates óta az orvostudomány tett meg a fürdőügy terén. A leghatásosabb összehasonlítást azonban az a két tábla nyújtja, amely egy régi füredi vendéglajstrom adatait és a tavalyi beutaltak névsorát tartalmazza. Az első táblán csupa mágnás, gróf, földbirtokos, kereskedő és arisztokrata neve található, a tavalyi névsorban ellenben ilyeneket olvashatunk: Kiss Gábor sztahánovista, ózdi vasgyár, Környei Katalin termelőszövetkezeti dolgozó, Szőreg és szinte végelláthatatlan sora a többi neveknek, bizonyítékául annak, hogy a dolgozók ma már végleg birtokukba vették ezt a területet is, amelynek cime: nyári örömök. UJ BÁNYA DUDÁKON Az országút keskeny, poros csikja: akár a hullámvasút — völgybe le, dombra föl hintáz- tatja a gépkocsit. A meredek hegyoldalakon dús zöldü erdőrengetegek zugnak; sűrűn váltakozva szélben hintázó búza- vetésekkel. Gyönyörű a Bakony teteje, a völgyekbe rejtett fehérfalu házakkal, ősi templomokkal: mintha meséskönyvbe lapoznánk bele. De a hegy mélye tán még szebb. Négyezer kaló- riás barnaszén rejtőzik benne évezredek óta. Ember alig nyúlt hozzá, inkább csak piszkálgatták, ahol af öld felszínére vetődött. A nép éhesen robotolt a nagyúri birtokon. Nem tudva, milyen kincse van a hegyek mé- hében. — Ma már tudja. Mi azért vagyunk itt, hogy megmutassuk nekik. — így mondja Somorjay István bányamester, a dudari ikeraknak mélyitési munkálatainak vezetője. Deresedő hajú, vi- dámarcu, erős ember. Hét éve kéne nyugdíjban lennie az “ingyenkenyeret” enni — ahogy ő mondja —, de nem hajlandó. Amikor a diósgyőri szénbányáktól erőnek erejével nyugdíjazták 1946-ban, akkor felcsapott bányamélyitőnek. — Ez itt az én igazi életem- világom! — mutat körbe a ma- lachitzöld hegygerinceken, a szélborzolta erdőkön. — Mindegyik hegynek a méhiben ott rejtőzik a szén. — Megrázza a fejét. — Nem hagyjuk benne. Már éppen eleget pihent az oly- gocén-kor óta, hogy most munkába álljon és hajtsa gépeinket. — Erre halad a rakodóvágat a föld alatt, amerre most megyünk -j- mutat szivarjával ’ a földre. Várom, hogy megdobban az üreg a lábam alatt. Pedig dehogy: jó néhányszáz méter mélyen viaskodnak Somorjay István emberei az alvilággal. És győznek. Lassan ballagunk a Durda- hegy gerincén. A susogó erdőövezte oldalakban kétemeletes modern bányászlakások épülnek terméskőből rakott igazgatósági irodatömb emelkedik. — A magasépítő vállalatok készülődnek, hogy amire mi végzünk a föld mélyén a feltárással, addigra az ideérkező bányászokat minden készen várja. Karcsú kecses vastorony nyújtózik a kék égbe: a szkipp- aknák tornya. Most szerelik be rajta a kasokat. — Odalent még tiz méter kőzetet kell áttörnünk, aztán 5sz- szeér a két akna között a rakodóvágat. Jöhetnek a dudari bánya elővájó brigádjai, hogy föltárják a szenet. A tervben november szerepel határidőként, de azt hiszem: október végén megtarthatjuk már az átadásátvétel ünnepséget. Diszegyenruhában karcsú magas vájár törtet felénk, föl a hegyoldalban. — Nánasi László — mutatja be a deresfejü bányamester. — Hát akkor indulnánk, Somorjay bácsi. — Csak menjetek. Jószerencsét ! Aztán siessetek vele h iza és nagyon vigyázzatok rá.! — Rózsaszentmártonba mennek, a legjobb aknamélyitő vállalatnak járó vándorzászlóért, meg a serlegért. Eddig ott volt, ezu’án minálunk lesz. Elsők lettünk ebben a negyedévben. Mire megint kiértékelik az eredményt, akkorra minket talán éppen az ország másik felébe vezényel a terv. Néhány év itt, néhány év ott: mikor á dolgunk elvégeztük arrébb állunk, az uj helyre. Ahonnan elmegyünk, ott megszámlálhatatlanul sok ezer tonna szén marad emlékben utánunk. Lágy szellő suhan Bakony- csernye felől és hüs ujjával ösz- sze borzolja a csillogószemü bányamester deresedő haját. A VILÁGSZÖVETSÉG” HÍR SZOLGÁLAT SZERKESZTŐI ÜZENETEI: D. János, Chicago — A házingatlanok államosítására vonatkozó rendelet kizárólag a tőkés tulajdonban volt házakra vonatkozik. A dolgozók családi házait nem államosították, természetesen az esetben sem, ha a ház a feleség nevén van. A dolgozók és családtagjaik személyi tulajdonát a törvény védi s arra örökösödési jogot is biztosit. A. W. New York — Panasza nem egyedülálló, több helyről kaptunk már az utóbbi hetekben hasonló értesítést és magunk is tapasztaljuk, hogy onnan a levelek nem érkeznek rendszeresen. Mivel más országokkal a postaforgalom teljesen normális, éppúgy mint azelőtt volt, igy kétségtelen, hogy a l iba a másik oldalon lehet. Úgy látszik, hogy a csomagküldési tilalmat a levelekre is kiterjesztették. ÚJJÁÉPÜLNEK AZ ELSÜ- LYEDT USZÁLYHAJÖK A háborúban a magyar hajópark túlnyomó többsége viz a.á került. A felszabadulás után nagy iramban megindult hajókiemelés egyre fokozottabb mértékben folyik. Mig a hároméves terv kezdetekor a kiemelt hajók száma 30 volt, addig ma már évente 40-50 hajót emelnek ki. A hajók kiemelése nem csak a hajózási forgalom zavartalansága érdekében szükséges, hanem ezért is, mert a kiemelt hajók közül nagyon sokat helyre lehet állítani. Az ötéves terv első két esztendejében évenként 5, 1952- 53-ben évi 13 darabot, 1955-ben pedig már 15 darab uszályhajót adnak át a folyami szállításnak. MAGYAR SZÉNBŐL KOHÓKOKSZOT a Sztálin Vasmű kokszolómüve gyárt majd elsőnek. Ez a több mint negyven épületből álló üzem, amely akkora területen fekszik, mint a Margitsziget, mintegy háromszorannyi gázt termel majd, mint a Budapesti gázgyár és a Vasmű hengerei és kemencéi mellett háztartási gázzal látja el a Szatlinvárost is. ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS Az ötéves terv keretében egyre nagyobb mezőgazdasági terület kapcsolódik be az öntözéses gazdákodásba. Az épülő csatornahálózat már ebben az évben másfélszer akkora terület öntözését teszi lehetővé, mint amennyit a múlt évben öntöztek. Megnyílt a múlt hónapban a Maros jobbpartján lévő öntözőrendszer egyik főcsatornája. Ez az öntőrendszer tízezer hold vízzel való ellátását teszi majd lehetővé. Győr megyében a termelőszövetkezetek legnagyobb része pá- rosverenyben végzi a növény- ápolást. A szövetkezetek tagjai a versenyszerződések megkötésekor elhatározták, hogy havonta meglátogatják versenytársaikat és megbeszélik egymás munkájának tapasztalatait. A szövetkezetek közül eddig 60 rendszeresítette ezeket a tapasztalatcsere látogatásokat. Hódmezővásárhelyen 1923 év agusztusában egyetlenegy könyvet sem adtak el — irta Móricz Zsigmond a “Gyalogolni jó“ című nemrégen megjelent riport- gyűjteményének egyik írásában. 1952. márciusában összesen 4458 könyv kelt el a hódmezővásárhelyi Állami Könyvesboltban. Az Egri vár ostromának 400 éves évfordulóját ünnepelte Eger városa julius 17-én. Ebből az alkalomból centenária kiállítás nyílt meg, ahol szemléltető tárgyakon, modelleken keresztül mutatják be a török felvonulást, az uralkodó osztály árulását és a parasztság hazaszeretetét. A kiállítás bemutatja a korabeli ostromszereket, harci eszközöket, öltözeteket is. Tatabánya bányászai között 2 hónapja nemes versengés folyik a “Béke-akna” cim elnyeréséért. A VII-es akna dolgozói a versenyben több mint 400 vagon szenet adtak terven felül. A Miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen az egyik elkészült hatalmas épületszárny mellett tovább folyik az éiptkezés. Megkezdték az uj rajztermi szárny alapjainak földmunkáit. Ez az épületszámy is háromeletesl esz, 120 méter hosszúságban.
