Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-06-28 / 1735. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. junius 28. szinész lett, kuliszákat mázolt, statisztált, színdarabokat irt. Kemény László 1848-as forrada­lom hőséről, ki világos után Olaszországba hacolt Garibaldi hadseregében, azután Ameriká­ban Lincoln hadseregében, a pá­risi kommun katonája is volt 1871-ben. A háborúba hamar rájött ar­ra, hogy az első világháború a tőkések harca és ezt a tapaszta­latát nem rejtette véka alá és bátorságáért csak úgy kerülte el a hadbíróságot, hogy az ez- rede orosz fogságba került. A hadifogoly táborban sokat tanult. Állandó hallgatója volt Rákosi Mátyás előadásainak és 1917 decemberében jelentkezett a vörös hadseregbe, amelybe a polgárháború idején vagy száz­ezer magyar hadifogoly harcolt. A magyar hadifoglyokból egy ezredet szervezett, amelynek a parancsnoka volt. A polgárhá­ború három évében Szibériában, Ukrajnában, Krímben harcolt az ezredével. 1920-ban már mint hadosztály parancsnok harcolt a betörő lengyelek ellen. A polgárháború idején hétszer sebesült meg, hősiességéért két ízben is kitüntették a Vörös Zászló rendel. A polgárháború után a török kormány kérésére, amely nem­zeti függetlenségi harcát vívta az angolok ellen, Zalka szervezte meg s vezette a török lovassá­got és döntő csapást mért a lo­vas dandárjával, amelyet szemé­lyesen vezetett rohamra az an­golok ellen. Kemal pasa a legna­gyobb kitüntetést adta Zalká­nak, ki a török szabadságharc­ban Kemény László néven har­colt. Még két ízben cserélte fel az irótollát kardal, amikor afghan, később mandzsuriai határon verte szét a külföldi imperialis­ta hatalmak által felszerelt el­lenforradalmi bandákat. Végre teljesülhetett a vágya és évekig írhatott könyveket, amelyekben a polgárháború tör­ténetét és a magyar hadifog­lyok szerepét irta meg az orosz proletár forradalomban. Távol Magyarországtól is mindig biztosra vette azt, hogy végül is felszabadul a magyar nép, amely megtörtént, de ame­lyet ez a nagyszerű magyar forradalmár nem érhetett meg, de akik ismerték, azok emlékez­nek erre a kijelentésére: “Az ellenség önszántából nem fordul fel. A győzelemért harcol­ni kell. Ma Spanyolországban harcolunk Span yolország, Ausztria, Abesszínia szabadsá­gáért, holnap vagy holnap után talán a Duna vagy a Rajna part­ján harcolunk India és Kina né­pének a szabadságáért.” Vagyis bárhol harcolunk, végeredményben a világ mun­kásságának a felszabadulásáért harcolunk. Tizenöt éve halt hősi halált Zalka, Lukács, Kemény tábor­nok a proletár fronton. Mi ma­gyarok büszkeséggel gondolunk az évfordulón erre a magyar zászlósra, ki félvilágon keresz­tül harcolt a proletárság győzel­méért. Ijesztgetik a népet LÉGI TÁMADÁST ELHÁRÍTÓ AGYUK KIRAKÁSÁT HIRDE­TIK. — BEISMERIK, HOGY SEMMI JEL SEM MUTAT AZ OROSZOK TAMADÄSÄRA. — BRADLEY NYILATKOZATA WASHINGTON — Az amerikai hadvezetőség újabb, az eddi­ginél is fokozottabb “ijesztő” propagandával akarja ellensúlyozni a kongresszus tagjainak a választások előtt megnyilvánuló “taka- rékoskodási” hajlamát. Közismert dolog, hogy választási években a választás előtt álló képviselők és szenátorok mind Ígéretet tesznek, hogy az or­szág vagyonával takarékosan ®---------------------------------------— fognak bánni és lehetővé teszik a már úgy is igen magas adózás csökkentését. Az elnökségre as­piráló összes politikusok is ezt hangoztatják. Igen ám, de a takarékosságot első sorban is a militaristák éreznék meg, hiszen a költségvetés három-negyed részét ők költik el. Ezért a kép­viselők takarékossági hajlamá­nak ellensúlyozására a már ed­dig is bevált ijesztgetéshez fo­lyamodnak. Ezen a téren a legújabb pro­paganda trükk annak a beha­rangozása, hogy a nagyobb ipa­ri gócpontokat ellátták légitáma­dást elhárító ágyukkal és elren­delték, hogy a láthatárt a nap mind a 24 órájában vigyázzák, nem-e jönnek az orosz bombá­zók. Nyilvánvaló, hogy ennek a ténynek az újságok, a rádió és a televízión való nagyhangú be­harangozása csak ijesztgetés le­het és nem az oroszoknak, ha­nem az amerikai népnek szól, hogy ne engedjétek levágni a katonai kiadásokat. Ugyancsak közzétették Omar N. Bradley generálisnak az ame­rikai haderő vezérkari főnöké­nek a kongresszusi bizottság előtt tett nyilatkozata egyes ré­szeit, többek között azt, hogy Oroszországnak elég ereje van Amerika megtámadására s ez az ereje egyre növekszik. De sem Bradley, sem más szakértő nem mondja, hogy az oroszok valóban meg akarják támadni az Egyesült Államokat, mert nem tudnák megmagyarázni, hogy miért várnak az oroszok a táma­dással addig, amig Amerika és szövetségesei sokkal jobban fel­fegyverkeznek? ' A légi támadást elhárító ágyuk kirakásának ily hirdetése tehát nem más, mint az ameri­kai nép ijesztgetése. AZ IGAZHITÜEK (Vi) A vallásos népek, vagy igazán hiszik amit prédikálnak, vagy hipokraták, képmutatók és maguk sem hiszik amiről azt ál­lítják, hogy hiszik. Ezek között van az a régi vallási dogma, hogy az “Isten akarata nélkül hajunk szála sem görbülhet meg”, valamint azon hit, hogy minden betegséget az isten küld ránk, mint büntetést és ha az isten nem akar bennünket meg­gyógyítani, akkor az orvosok sem segíthetnek. Ezzel szemben viszont az igazi hit, hogy ha az isten akarja, hogy megmarad­junk életben, akkor meg minek az orvosi beavatkozás. Ezen igazi — vak — hiten alapozva, Springfield Mo.-ból je­lentik, hogy a rendőrség bevo­nult egy templomba és erőszak­kal kivitt egy 16 éves leányt, aki nagyon össze volt égve, de a testvérek, az igazhivők ottan imádkoztak felette már 25 órát, mert az ima többet segít, mint az orvos. A templom hívei pün­kösdiek, akik valószínűleg a papjuk tanácsára és vezetése alatt mindaddig akartak imád­kozni, amig az isten vagy meg­öli, vagy meggyógyítja ezt a leánykát. Persze a hatóság nem hisz ily babonákban, pedig minden bi­zonnyal azt állítják, hogy ők is hisznek az isten ilyen minden ügyben való beavatkozásában, valamint az ima erejében, tehát ezek mind képmutatók, még rosszabbak, mint azok akik nem csak mondják, de valóban el is hiszik mindazt a babonát, me­lyet vezetőik, papjaik bemagol­nak nekik. Ez valóságban itt is meg­történt^ a szomszédunkba lakott egy nyolc gyermekes hill-billy Kentucky-ból, akik magukat “tudományos keresztényeknek” mondták és egy hatéves kislá­nyuknak az eltört lábszárát is állandó imádkozással gyógyítot­ták, az eredmény az lett, hogy összetörve összeforrott a törött láb, de a leány egész életére nyo­morék maradt, de amikor már rábírt állni, akkor hozsannát énekeltek az egek urához, hogy használt az imádság. Hiába ta­nácsolták a nem hívők, hogy or­vost kellene hívni, a testvérek, a hívők jobban tudták és megrót­ták a kishitüeket, hitetleneket, amint a spriengfieldi hívők is szinte hisztérikusok lettek és erőszakkal akarták megakadá­lyozni a hatóságot, hogy hitü­ket elvegyék, megingassák em­beri beavatkozással. Igazuk van, vagy hisznek, vagy nem. SZEGÉNY RÉSZVÉNYESEK! RABSON PARK, MASS. — Roger W. Babson, aki magát hi­res gazdaságtudósnak tartja, azt állítja, hogy az amerikai részvénytulajdonosok igazság­talanság áldozatai. “Hogy van az”, — mondja Babson — ‘‘hogy a munkások, a hivatalnokok, sőt még az önmagukat alkalma­zó munkáltatók is jogosultak nyugdíjra bizonyos évi szolgálat után, csak éppen a részvénytu­lajdonosoknak nem adják meg ezt a jogot, hiába tartják mun­kába részvényeiket akár egy egész élet hosszán át is?” Babson mostanában azzal fog­lalkozik, hogy tanácsokat ad pénzes embereknek, hogy milyen AKRON ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! Az IWW akroni tagjai és a Bérmunkás olvasói szezon­nyitó CSALÁDIAS KIRÁNDULÁST tartanak julius 6-án, a Farkas munkástársék szép kerthelyi­ségében. Jó hűsítők és szóra­koztató játékokról gondosko­dunk. Ha esik az eső elég fe­dett helyiség van. Az ebéd csirkepaprikás a hozzávalóval lesz. Útirány: Clevelandból a Rout 8 amelyen beérnek Ak- ronba. A S. Main Street-re, ott balra térni az E. Exchan- ge-re majd a South Arlington- on, jobbra fordulni egészen a Krumroy Roadig, ott balra térni és egy fél mile a Farkas ház. Ott már jelzőtábla is van. Legyen ott minden Bérmun­kás olvasó. Clevelandból d.e. 10 órakor több autó indul a 112 St. és Buckeye roadról, akiknek nincs kocsijuk, legyenek ott pontos időben. részvényeket vásároljanak. Ugy- látszik olyan részvényeket sze­retne árulni, amelyek bizonyos idő múltán a rendes kamaton kí­vül még örökös nyugdijat is hoznának birtokosaiknak a szel­vények levágásának nagy mun­kájáért. Washington — A képviselő­ház 360 szavazattal 22 ellenében elfogadta azt a törvényjavasla­tot, amely körülbelül 5 dollárral emeli az aggkori (social secu­rity) nyugdijakat. Az uj törvény ha életbelép, megengedi a nyug­díjasnak, hogy az eddigi maxi­mális havi 50 dollár helyett 70 dollárt is kereshessen munkával. Ezt a javaslatot pár héttel eze­lőtt, amikor mint más javaslat függeléke szerepelt, leszavazták. Miután a szenátus is párolja a social security penzió felemelé­sét, a javaslatból valószínűleg hamarson törvény lesz. OROSZ AJÁNLAT WASHINGTON — Az oro­szok újabb ajánlatot adtak az amerikai kormánynak a háború alatt adott kölcsön-bérleti hajók és más tárgyak visszaszolgálta­tására. Ezen ajánlat szerint az oroszok 186 hajót akarnak visz- szaadni a többiekről azt állítják, hogy tönkrementek. Tunis — Arab suhancok meg­támadták a zsidók üzleteit, be­törték az ablakokat s igyekeztek minél nagyobb kárt tenni. Kö­rülbelül 10 egyén sebesült meg. Az ily zavargások az arabok kö­zött folyó zsidóellenes izgatások eredményei s az arab nemzeti (soviniszta) szellem terjedését mutatják. Ha a lapot csomagoló pa­piroson a neve mellett azt lát­ja, hogy 1952 JUNE, vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizet­ve, ne várjon külön felszólí­tást, hanem küldje be az elő­fizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen se­gítségünkre ezzel munkánk­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents