Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-01-19 / 1715. szám
1952. január 19. ÉR MUN KAS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI ÖREG MAGYAROK Bizony a magyarok, már akik még magyaroknak számítanak, mert a második és harmadik generáció, már nem számit magyarnak. Az uj jövevények, a D.P.-k sem magyarok, ők a magyarság, a magyar nép halálos ellenségei, gyászmagyarok, kik csak addig voltak nagy hazafiak, amig a haza minden java a nevükre volt telekkönyvelve. Mióta megszűnt a parazita életük, azóta mint ezer éven keresztül, árulják a hazát idegen népeknek, uszitják őket, hogy pusztítsák el az országot, a romok alá temessék a lakosságot, hogy azután a romokon, a halottak százezrein keresztül, újra ők lehessenek a haza telek- könyvezett tulajdonosai. Az öreg magyarok jó része már kikerült az iparokból, kiöregedtek, csak még ott lehet belőlük találni, ahol a Union által biztosított senioritás védi a1 munkájukat. A régi időkben, amikor még tömegesen jöttek a fiatal magyarok Amerikába, mint minden nációnak, nekik is megvoltak azok a- bányatelepek, ipari városok, ahol már földiek, rokonok voltak és ezeken a helyeken folyton szaporodtak a magyarok, külön negyedeket foglaltak el a városokba, mint Akron, Detroit, Bridgeport, South Bethlehem, Cleveland, stb. Nem csak egyes városokat favorizáltak, hanem ott tömegesen helyezkedtek el egy-egy gyárban, bizony sajnos, a legrosszabbul fizetett gyárakba, amelyek erősen kihasználták a zöld bevándorló tudatlanságát, a nyelvismeret hiányát. Ilyen gyár volt Clevelandon a Kuntz gyár, ahol a magyarok százai robotoltak és évtizedeken keresztül ott dolgoztak, mert ott a foreman, a bósz is magyar volt. A tulajdonos “nagyságos ur” mint otthon, letegezte a magyar munkásokat, akik mert együttvoltak, nagyrésze soha nem tanult meg angolul és éppen ezért maradtak meg Cleveland legrosszabbul fizető gyárában. A helyzet nem változott akkor sem, amikor a White Sewing Machine vette meg az üzemet. Megmaradt a hírhedt csont törőnek, ahol legerősebb volt a hajsza és legkisebb a fizetés1. •Évekkel ezelőtt sikerült megszervezni a gyárat és kemény harcok után valamivel emberségesebb viszonyokat teremteni, de még mindig messze hátra maradtak a többi ipartelepektől. A gyár nem tudott belenyugodni abba, hogy elmúltak a korlátlan kizsákmányolás lehetőségei és minden szerződés kötéskor megpróbálja letörni a Uniót, felhalmozva nagy raktárakat a szerződés lejárta előtt. Egyetlen gyárba sincs annyi és olyan elkeseredett, hosszú sztrájk, mint a White Sewing, Company gyárában. Ezekben a harcokban a még ott dolgozó öreg magyarok becsülettel állják meg a helyüket. Jelenleg 20 hete folyik a harc és a mi öreg magyarjaink becsülettel állják a helyüket. Ott vannak állandóan a picket vonalon, nem akadt közöttük egyetlen sztrájktörő sem. Nem úgy mint legutóbb egy másik gyárba, ahol a D.P. magyar banda hátbatámadta a sztrájkolókat és kivétel nélkül mind sztrájktörőkké váltak, szégyent hozva a magyarságra. Az egyik helyi lap riportere elment a sztrájkolok közé és egy tudósításban számol be a harcról, kiemelve négy öreg magyart, akik keményen kitartanak a harcban és a hideg téli idő dacára is, ott vannak a picket vonalon. , Ez a négy magyar együttesen 282 éves és ebből 196 évet dolgoztak le a csonttörőben, a Kuntz-White gyárban. Egy munkába eltöltött hosszú élet után is becsületes, harcos öreg magyarok megérdemlik, hogy tisztelettel örökítsük meg a nevüket: Kuntz Vincze, Szántó János, Dudás Pál és Szaszák József, kik más öreg magyarokkal együtt már 20 hete róják ezekben a hideg téli napokban a picket vonalat kitartásra buzdítva fiatalabb társaikat. ATOMENERGIA A TERMELÉSBEN A tudósok szerint, ha, az atom energiáját hadi célok helyett, mint hajtóerőt használnánk fel, az egész termelési rendszerünket megváltoztatná, óriási lehetőségeket adna a hajtóerő olcsó felhasználását illetőleg. De a kapitalista rendszer ezt az energiát nem a békés termelésre fogta be, hanem a háborús pusztításra, az emberiség nagy tömegeinek a kiirtását célzó bombák gyártására használja fel és kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy az atomenergiának ilyen célra való használatát eltiltsák és az csak békés termelésre alkalmazzák. Dacára annak, hogy gyakran olvasunk arról, hogy a tudósok már megoldották az atomenergiának, mint hajtóerőnek a fel- használását, még abban az esetben is, ha kénytelenek volnának elfogadni azt a tervet, amely az atombomba gyártását és használatát eltiltsa, még akkor sem történne meg az, hogy az atomenergiát a tőkés országokban a termelésbe használnák fel, mert az veszélyeztetné a tőkés profitját. Tegyük fel, hogy Amerika mint hajtó-világitó erőt akarná felhasználni az atomenergiát. Képzeljük el, hogy miként mozgósítanák az olaj, szén, gáz, villany trösztök minden erejüket, hogy meggátolják ezt a tervet, amely egy csapásra értéktelenné tenné a ma nagy profitot hozó részvényeiket. Amerika hatalmas folyói, ha azt az állam erőhajtásra hasz-, nálná fel, az egész országot a mainál aránytalanul olcsóbb villanyerővel látna el, de minden ilyen tervet elgáncsolt a vülany és a szént tröszt. Még a meglevő telepeket is megszüntetni, vagy privát kézbe akarják adni, mert ez versenyt jelent a tőkéseknek. Évtizedek óta meg tudja akadályozni a vasút és széntröszt azt, hogy megépítsék a St. Lawrence csatornát, amely olcsó vizi szállítást tenne lehetővé. A trösztök ezer és ezer találmányt, amely olcsóbbá, szebbé tenné az életet vásároltak fel, hogy az soha napvilágra ne kerüljön, mert az csökkentené a profitot. A atomenergiát csak szocialista társadalom használhatja fel ,ahol azt nem gátolja magán érdek. Ott a közösségre áldás lenne, amely meggyorsítaná az ipar fejlődését és elképzelhetetlen mértékben emelné az emberiség jólétét. Éppen ezért, a hadi céloknál is nagyobb ok az — bármenynyire is rettegnek az atomháborútól — hogy ha a Szovjet felszabadulna az atomerő háborús használata alól és a termelésbe állítaná be, a fejlődése úgy meggyorsulna, hogy a kapitalista rendszer elvesztené a termelés és a jólét emelésébe való versenyt és minden erőszak nélkül omlana össze. Ezért követik Amerikát az atomellenőrzés elleni harcában és ezért nem akarják, hogy az atomenergia kérdése elintézést nyerjen. A tudósok, akiknek a hivatása az emberiség jólétének és biztonságának az emelése, a hatalmas találmányaikat, amelyek ezt szolgálnák elrabolják az eredeti céljaiktól és arra használják fel, hogy az emberiséget továbbra is szolgaságba tartsák. Ezt ismerték fel a világ népei. Ezért van az, hogy minden ellenpropaganda dacára is, mindég nagyobb tömeg csatlakoz a béke táborához, követelik a magegyezést, az atombomba eltiltását, mert ezzel nem csak a rombolás erőit állítanák meg, de egyben megindítanák azt az erőt, amely az emberiség jólétéhez boldog, kizsámányolás mentes, békés élethez vezetnék el az egész világot. A DEMOKRÁCIÁNK GYÖNGYSZEMEI Vagy ez is Amerika, mert az Amerika Hangja, Free Europa, rádiók belerekednek abba, hogy Amerika nagy szabadságát, demokráciáját, lehetőségeit hirdessék a világ minden része felé. A kapitalizmustól megszabadult országoknak, még hozzá teszik, hogy mennyivel jobb dolga van a kapitalista rendszer alatt a dolgozóknak, mint ott, ahol már az uj rendszer van uralmon. Ez ugyan nagyon kevés eredményt ér el a dolgozóknál, mert ha Amerika messze van is, de ott Európában, Ázsiában, nem csak a saját bőrükön tanulták meg, hogy mit jelent a tőkés uralom, de a szemük előtt vannak a még kapitalista termelést folytató országok dolgozóinak a helyzete, az életnívó folytonos sülyedése, a munkanélküliség, a már meglevő jogaiknak a megnyirbálása, szemben a tőkések profitjának a növekedése, a háborús készülődés. Bizony ezt a kapitalista nyönyörüséget, miként spanyol és görög földön, fegyverrel, a nép egyrészének a legyilkolásá- val, börtönben tartásával és a legkíméletlenebb terrorral lehet csak elfogadtatni. A szinesbőrü népek sem kérnek többet az imperialista gyarmatosítók uralmából. Dülede- zőben van az egész gyarmati uralom, amelyet csak élesít a gyarmatosítók kíméletlen fegyveres terrorja, amelyet Koreában, Indokínában, Malay szigeteken, Burmában, Marokkóban használnak a szabadságra törekvő népek ellen. Nem nagyon hiszik el a polgári egyenlőséget, amiről Amerika Hangja propagandistái regélnek. Nagyon jól ismerik azt is, hogy milyen itt a szinesbőrü- ek egyenlősége. Az egész világon ismerik az elmúlt hetek floridai eseményeit, ahol a hajaszála se görbült meg annak a sheriffnek, aki két negrót, kiket összebilincselve kisért, lelőtt “önvédelemből” az egyik meghalt, a másik halottnak etette magát és hiába állította, hogy minden ok nélkül, váratlanul lőtt beléjük a sheriff, a hasonszőrű esküdtszék felmentette és jogosnak mondotta ki a fegyverhasználatot. Ismerik a sorozatos bombázásokat is, amelyeknek a tettesei , soha nem kerültek meg, amely terror végül egy vezető néger házaspár meggyilkolásába került. Vizsgálja ezt a városi, megyei, állami hatóságok, a hires FBI is, de ott az üldözött neg- rók nagyon természetesnek és megszokott dolognak tartsák, hogy a tetteseket soha sem találják meg. Az sem segít, hogy azt hirdetik a lincselések csökkennek, mert viszont a törvényes gyilkosságok, amikor ártatlan, vagy olyan vétségekért, amilyenekért egy fehéret egykét évre ítélnének, feketéket kivégeznek. A TEMETETLEN NÉGER HŐS Bizonyos, hogy nem csak az egész világon kelt óriási felháborodást, de kétségtelen, hogy az amerikai testvéreinek sem nagyon emeli a harcikészségét az a felháborító eset, amely Phoenix, Arizonában játszódott le, amelyet mint az amerikai demokrácia egy gyöngyszeme mutat be a vüág előtt. Thomas C. Reed néger ifjút, mint annyi millió társát 18 éves korába besorozták katonának és kiképzése után elvitték Koreába, hogy a hazájától 6000 mérföldre védje az amerikai demokráciát, Amerika “biztonságát”. Az ifjú Thomas mint any- nyi sok ezer társa a harctéren veszítette el ifjú életét, valószínűen nem tudta volna ő sem, miként a társai sem tudják, hogy miért kell nekik Koreába gyilkolni és meghalni. Harcolt és elesett, tehát a nemzet hőse lett, tehát a hozzátartozóinak joga volt ahoz, hogy a holttest hazahozatalát kérjék, amelyet meg is tettek és Thomas amerikai hősi halott katona holteste november 28-án meg is érkezett szüleihez Phoenix, Arizonába, hogy a szent hazai földben, a hősi* halottak temetőjébe aludja örök álmát. De a katonai temetés még a mai napig sem történt meg.
