Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-06-07 / 1732. szám

MAGYAR NYELVt) LAP AZ IPAKI UNIONIZMUS SZOLGALATABAN Enter«) as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act af March 3.'1879 VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 JUNE 7 NO. 1732 SZAM Vérengzések Koje szigeten ERŐS CENZÚRA FÖDI A KOJE SZIGETEN VÉGBEMENŐ VÉRENGZÉS RÉSZLETEIT. TOKYO — Koje szigetről, ahol a koreai és a kínai hadifog­lyokat őrzik és ahonnan a múlt hetekben a hadifoglyok lázadásá­ról jött hir, most az igen szigorú cenzúra következtében alig lehet valami részletes hirt kapni. Az uj parancsnok, akit azért neveztek ki, hogy kemény kéz­zel csináljon rendet a lázadó hadifoglyok között, — csak azt jelen­ti, hogy eddig már 237 hadifog­lyot öltek meg; ebből 115-t ma­guk a foglyok, a többit pedig az őrök, mégpedig azért, mert a foglyok “szökni akartak?’’ A parancsnokság magyaráza­ta szerint a szigeten 80,000 ha­difogoly van, amelynek egy kis- sebbségi csoportja még mindig kommunista és terrorizálják a többieket, akik már “nem vörö­sek” s nem akarnak visszamen­ni Északkoreába vagy Kínába abban az esetben, ha a béketár­gyalások eredményre vezetné­nek. A “vörösek” azonban úgy­nevezett “kenguru” törvényszé­ket szerveztek, amelyek halálra ítélik azokat, akik ott akarják hagyni őket. Az ilyen halálos ítéletek áldozata lett az említett 115 fogoly. AMERIKAI ŐRÖK A parancsnokság beismerése szerint 122 fogolyt az őrök lőt­tek le, mert szökni akartak. Hogy miként akartak elszökni a megerősített és hadihajókkal őr­zött szigetről, azt titokban tart­ják. Ezzel szemben a kínai rá­dió azt állítja, hogy a hadifog­lyokkal az amerikai őrök na­gyon embertelenül bántak a szi­geten és ez az oka a nagy elége­detlenségnek. Eddig a hadifoglyokat tisztán csak amerikai csapatok őrizték, igy ellenük irányul az a vád, hogy kegyetlenkedtek a foglyok­kal. Ezért most a United Nati­ons csapatainak uj parancsnoka másféle csapatokat is kirendelt Koje szigetre, többek között ka­nadai katonákat is. Amikor ezen rendeletről értesültek Ottawa városban, a kanadai képviselők tiltakoztak a parlamentben. A tiltakozásra Pearson külügymi­niszter azt válaszolta, hogy áti­ratot intézett Washingtonba, amelyben kérte, hogy a kanadai katonákat vonják vissza Koje szigetről. Ugylátszik, hogy a kanadaiak nem akarják vállalni a felelőséget azon atrocitásokért amik Koje szigetén végbe men­nek. Az amerikai parancsnok állí­tása szerint a koreai hadifog­lyoknak sok fegyverük van; puskák, kések, botok, balták, gasolin-bombák és egyéb eszkö-- zök. De azonkívül felállítottak egy kovácsmühelyt is, amelyben fegyvereket készítenek. — Rö­videsen talán még atombombát is fognak készíteni? Készül az uj háborús front A NÉMETEKKEL KÖTÖTT NÉGYHATALMI SZERZŐDÉS NÉ­METORSZÁGOT KOREA SORSÁRA VEZETHETI. — A NÉ­MET SZERVEZETT MUNKÁSOK ELLENZIK A FEGYVERKE­ZÉST ELRENDELŐ SZERZŐDÉST. BONN, NÉMETORSZÁG — Dacára az amerikai sajtóügy nökök hónapokon át tartó intenzív munkájának, Nyugatnémetor szág népe aggodalommal vette tudomásul azt, hogy az ország fe je, Chancellor Konrad Adenauer aláírta az amerikai kormány ál tál készített, de Anglia és Franciaországgal is elfogadtatott azoi szerződést, amely a Bonn kormánynak névleges függetlensége ád azért, hogy a majd megszer- ®­--------------------------------------­vezendő haderejével támogatni fogja az Északatlanti Szövetsé­get az oroszok ellen. A 400 oldalra terjedő szerző­dés angol, francia és német pél­dányait igen nyomott hangulat közepette írták alá. A németek részéről Chancellor Adenauer, Amerika nevében Acheson kül­ügyminiszter, Angliát Anthony Eden külügyminiszter, Francia­országot pedig Robert Schuman külügyminiszter képviselték. A szerződés aláírását nem követte az üy alkalmakra kierőszakolt örvendező hangulat, hanem el­lenkezőleg, a követkeményektőli félelem leritt a ceremónián résztvevő hivatalnokok arcáról. A komor hangulat annyira ki­tetsző volt, hogy arról úgy az (Folytatás a 6-ik oldalon) A I HY II I n C I amiket érdemes I EZ I I I I IX L I tudomásul venni Washington — A három nagy vasúti szervezet elfogadta azt az ajánlatot, amit John R. Steel­man, Truman munkaügyi ta­nácsadója tervezett ki és ennek következtében a 21 hónap óta állami kezelésben lévő vasútvo­nalakat visszaadták a vasuttár- sulatoknak. Ez a “lefoglalás” természetesen csak névleges volt eddig is s vasutak ügyeit eddig is ugyanazon emberek in­tézték, mint azelőtt s intézik ez­után is. Az egyezség értelmében a vo­natvezetők, fűtők és kalauzok 22 centtől 37 centig menő óra­bér emelést kaptak, sok esetben 1950 október 1-ig visszamenőleg, miért is egyes munkások 600 dolláról 1100 dollárig menő ösz- szegeket kapnak az elmaradt fi­zetésekre. A béremelésen kívül a munkaviszonyokat is javítja az uj egyezmény. New York — Az élelmiszerek nagybani árai újabb emelkedést mutatnak. Ez a második na­gyobb emelkedés a koreai hábo­rú kitörése óta. A nagykereske­dők magasabb árakat számítot­tak a liszt, a búza, kukorica és árpa termékekért; a zsir, a son­ka, cukor, juh-hus, sajt, asztali olaj és még más élelmiszerek árainak emelése is segíti a drá­gasági indexet. Washington — A Moody (D. Mich.) szenátor vezetése alatt álló bizottság ki fogja vizsgálni, hogy a szövetségi kormányhiva­talok miért tartják vissza hírei­ket az újságoktól ? Florence, Olaszország — Az angol-olasz labdarugók játékát néző közönség 3250 tagját fog­ták orvosi kezelés alá, miután annyira ordítottak a játékosok bátorítására, hogy megfájdult a torkuk és belerekedtek a nagy éljenzésbe. — Utánozni akarták az amerikai sportbarátokat. Washington — Az AFL-hez tartozó Comercial Telegraphers Union 30,000 tagja hét heti sztrájk után újból megkezdte a munkát. A sztrájkolok 7 cent órabér javítást és a 40 órás munkahét bevezetését nyerték a bérharccal. London — A Szovjet kormány átiratban megintette Irán kor­mányát, hogy az amerikai kato­nai segély elfogadásával megsér­ti az irán-orosz békeszerződést. New Delhi, India —t Nehru miniszterelnök bejelentette a parlamentban, hogy beszüntet­ték a “monazite” homok kivite­lét. A “monazite” homokot, amelyből az atombombára alkal­mas thorium anyagot választják ki, az Egyesült Államokba ex­portálták. Nürenberg — A hadbíróság halálra Ítélte a 19 éves John F. Vigneault amerikai katonát, aki egy társával együtt megölt egy német automobil hajtót, hogy a gépkocsit elrabolhassák. Ez az első ítélet, amelyben amerikai katonát Németországban elkö­vetett atrocitásért halálra Ítél­tek. New Delhi — Chester Bowles amerikai nagykövet azt mondot­ta az újságíróknak, hogy Indi­ának ma éppen olyan nagy szük­sége van gabonanemükre s tex­tilárukra, mint egy évvel ezelőtt. Azért azt fogja ajánlani az ame­rikai kormánynak, hogy ezen szükséglet fedezésére az Egye­sült Államok kölcsö nözzön újabb 125 millió dollárt. New York — Miután a kana­dai papírgyárak felemelték az újságpapír árát, az Egyesült Ál­lamokban is többet kell fizetni az újságpapírért. A depressziós években az újságpapír tonnája 40 dollárba került, ma 120 dol­lárt számítanak érte Ez az oka, hogy az újságok árait mindenütt felemelték. Az újságpapír árának fele­melését Sikes (D. Fia.) képvi­selő szóvátette a képviselőház­ban. Azt mondotta, hogy ez az újabb áremelés a kanadai gyá­rosok kapzsiságát mutatja, mi­után már eddig is túl magas profitot húztak az újságpapíron. Washington — A képviselő­ház nem fogadta el azt a javas­latot, amely a társadalombizto­sítás nyugdijainak emelését cé­lozta. Wilmington, N. C. — A Klu- Klux Klan 10 tagját, kik Colum­bus megyében valóságos rém­uralmat teremtettek korbácsolá­saikkal, esküdtszéki tárgyalás után Don Giliam biró 1-5 évi fegyházra ítélte s felhívta az ügyészt, hogy a banda Hamilton nevű vezére ellen is indítson el­járást, aki eddig még kikerülte a vád alá helyezést.

Next

/
Thumbnails
Contents