Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-05-31 / 1731. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. május 31. Politikai választások kultúra terjesztőit, a városi, fa­lusi, gyári zenekarokat, tánc, ének és színjátszó csoportokat, amelyek ma már nem műkedve­lők, hanem képzett művészek, amelyek éppen úgy mint a zene és ének művészek, gyakran sze­repelnek külföldön. így most egy több naint száz főnyi falusi együttes Kínában vendégszerepei, ott mutatja be a magyar néptáncokat, énekeket és zenét. Május elsején a pekin­gi nagy ünnepélyen szerepeltek nagy sikerrel. Itt kell megemlíteni, hogy a kultur értékek kicserélése köl­csönös, nem csak orosz irók könyveit fordítják le magyarra, hanem a magyar irók, úgy a régiek, mint az újak ismertek a Szovjetekben és a Népi Demok­ráciákban is. Petőfi versei orosz nyelven 14 külömböző kiadásban jelentek meg. Ezen kívül számos más is, Ady, József Attila, Jó­kai, Mikszáth és más régi irók müvei is állandóan fordítás alatt vannak. TUDOMÁNY • Ma fejlettebb és megbecsül­tebb a tudomány, mint bármi­kor. Az állam a legteljesebb mértékben gondoskodik arról, hogy a tudósok gondtalanul dol­gozhassanak, erre minden tech­nikai lehetőséget megad. Az egyetemek,' kutató intézetek fej­lettsége messze felülmúlja a múltat. A tudósok üdüléséről, valamint betegség, öregség ese­tén való gondozásáról a legmesz- szebbmenően gondoskodva van. Alkotásaikat megbecsülik és jutalmazzák, ugyan ez áll a mű­vészet minden művelőjére. Ki­tüntetésekkel, nagy pénz jutal­makkal honorálnak minden al­kotást. A magyar kultúra minden vo­nalon él, virul, soha nem látott lehetőségei vannak a kultúra, a tudomány, a művészet művelői­nek. Csak az a külömbség a jelen és a múlt között, hogy a múlt­ban a művészet, tudomány csak egy kis réteg szolgálatában állt, mig ma az alkotások az egész magyar népre terjesztik ki áldá­saikat. A tudomány és művészet mű­velői, a mai Magyarország leg­jobban megbecsült és szeretett rétege. JÓ FEGYVER A BIBLIA PASADENA, CAL. — Az 50 éves Mrs. Beda E. Kvislor válá­si keresetében azt állította a bí­róságon, hogy a férje a temp­lomban olyan erővel vágta hoz­zá az imádságos könyvet, hogy belebetegedett. A bibliát fegy­vernek használó férjtől a biró megszabadította a panaszos asz- szonyt. A MINIMÁLIS ÓRABÉR PHILADELPHIA — A CIO országos konvenciója elfogadott egy javaslatot, amelyben arra kéri a kongresszust, hogy a je­lenlegi egy dolláros minimális órabért egy dollár és 25 centre emeljék fel. A CIO konvenció azonkívül a “tehetség szerinti” adózást, valamint a Taft-Hart- ley törvények visszavonását ja­vasolta. “Work and play, live on hay You get pie in the sky, ' when you die.” (Vi.) Valahányszor politikai maszlagolás, úgynevezett válasz­tásokról hallok híreket, vagy beszédet, mindig ezen jó IWW dal jut az eszembe. A napokban a gyárban is azt kérdezték tő­lem, hogy mi külömbséget, me­lyiket látnám jobbnak Taft és Eisenhower között? Némelyek nem láttak semmi külömbséget, de én azt mondtam, hogy az a külömbség, hogy Taft összevá­sárolná a szénát a farmeroktól és azzal etetné a munkásokat, hogy olcsóbban lehessen azt megtenni. Eisenhower, mint mo­dernebb és generális, csak a lá­zadó, sztrájkoló munkásokat etetné forró ólommal, hogy az élet költségeit lejebb szállítsák, de azt mind a kettő nyugodtan megígérheti, hogy az életszín­vonalat lejebb szállítják. Most, mire ezen sorok az ol­vasók elé kerülnek, Olaszország­ban is meg lesznek a kerületi, városi választások. Ott még tel­jesen fedi az IWW fenti dala az összes ígéreteket, a jó keresz­tény katholikus politikusoktól. Az égi pilótákat —• papokat — küldik házról-házra, ami az európai országokban nagyon is végső lea-lázkodás a papság ré­széről, hogy ne nagyobb kenyér­ért, itt a földön jobb életviszo­nyokért, hanem a tulvilági pás­tétomért szavazzanak. VISSZA A BIBLIÁHOZ — A VALLÁSHOZ Szépen megmagyarázzák a szavazásra készülőknek, hogy a földi élet csak rövid készülődés a tulvilági boldogságra. Mentői nagyobb lelki szegény valaki itt a földön, annál biztosabban a mennyekbe megy. A lelki sze­génység igazi értelme; butaság, tudatlanság. Ugyanis a lelki vi­lágot, az élőemberben legalább is a gondolat menete, képessége, minősége fejezi ki. Mégis az olasz papság azt mondja a nagy tömegnek, mely­ről tudják, hogy “lelkileg szegé­nyek”, hogy “Boldogok a lelki szegények, mert az övék a mennyek országa”. Ezen ígéret­ért nem fogják a földbirtokosok, bankárok, gyárosok megvonni a támogatást tőlük, az a legol­csóbb formája a munkásságot’ kifizetni, türelemre, megnyug­vásra bírni. Ugyan akkor azt is igyekez­nek elhitetni velük a bibliai taní­tás szerint, hogy a gazdagok nem mehetnek a mennyeknek országába, csak a lelki meg más szegények, nyomorultak, szenve­dők. Minden kertelés nélkül azt kellene nekik mondani, hogy mindazok, akik olyan lelki sze­gények, hogy hajlandók szénát enni, vagy éhen halni, egészen biztosan a mennyeknek országá­ba fognak menni. Tehát azok a vörösek, akik itten a földön akarják őket nagyobb kenyér­hez, jobb és biztosabb megélhe­téshez juttatni, nekik nem bará­taik, hanem ellenségeit, mert a mennyei piet, pástétomot akar­ják tőlük elrabolni. Aki lelküeg még olyan szegény, hogy felad­ja a földi élet lehetőségeit, jobb életet, hogy majd a mennyekben biztosíthasson magának helyet. Nem is akarva arra gondolni, hogy a gazdagok, papok, ban­károk, tehát akik nem lelki sze­gények, itt a földön biztosítják maguknak és családjuknak a kényelmes jó életet. “ÉHSÉG, NYOMOR VELÜNK ...” Ezt legjobban a spanyol és az olasz munkásság énekelhetik el. Nagyobb nyomor, egyetlen euró­pai országban sincsen, mint ezen két, a papság által uralt orszá­gokban. Ez érthető, ha ezen két nemzet átlag munkásságának lelki világát megismerjük, ami­re igazán el lehet mondani, hogy nagyon szegény. Mindkét ország többségével eltudták hitetni, hogy mentői nagyobb lelki sze­gények, annál biztosabban a mennyekbe mennek. így képe­sek fentartani azt a végtelen ki­zsákmányolást, melyben részük van. Amerikai újságírók, akik ezt a rendszert minden sórukban vé­dik, kénytelenek voltak megírni, hogy Róma, az örök város, a papság székhelyén és környé­kén nagy tábor lelki szégény tö­megek élnek domboldalba vájt odúkban, barlangokban. Ezek­ből sok gyermek jár ki koldul­ni, kéregetni, de legnagyobb ré­sze tüdőbajos és más nyavalyák áldozatai, melyeket a hiányos táplálkozás következtében meg­kapnak. Ilyen nagy nyomorról írnak a déli részek földnélküli földműve­seikről, akiknek évente egy pár hónapot megengednek, hogy a templomot támogató, a meny- nyeket földi gazdagságra kicse­rélő földbirtokosoknak dolgoz­hassanak, éhbérért. A földművelés legtöbb helyen szezon munka. Akadnak, akiket egész évre felbérelnek, de a nagy tömegeket minden országban csak a szezon munkákra alkal­mazzák. Persze ahol sok az ilyen nincstelen munkás, ott olcsóbb Ismerek munkásokat, akik évtizedeken keresztül olvassák a munkás sajtót és képesek le­mondani az előfizetéséről. Szó­val, azt mondják, hogy nagyon sajnálom, de nem fizetek elő a lapra. De negondoljuk azt, hogy ta­lán azért mond le, hogy nem bír­na előfizetni. Nem azért. Hiszen azok, akik nem tudnak előfizet­ni a munkás sajtóra és szeretik a lapot, azoknak soha a lapot nem fogják beszüntetni. De miért maradnak el azok, akiknek 10-20 éven keresztül járt a lap és képesek azt kije­lenteni, hogy szüntessük be a la­pot a részére. Nem tudom hol keressem az okot, a lapnál-e vagy a volt ol­vasónál? A lapoknál okot nem találok. A munkás lapok én sze­a munkabér. Ez a legmérvadóbb egész Olaszországban, ahol a katolikus papság a nagy csalá­dokat szorgalmazza. Tudják, hogy a lelki szegényeknek még nagyobb tömegeit adják, a tiz- gyermekes családok. Ők is, mint uraik, a földbirtokosok, a lelki szegények rovására, munkáján tudnak meggazdagodni, uralmon maradni. VÁLTOZÁS JÖN Ettől rettegnek a földesurak, bankárok és azoknak amerikai szentjei mindenfelé, de legin­kább a legnagyobb nyomorúság hazájában. Már biztosra veszik, pedig nagyon fáj nekik elismer­ni, hogy most május 25-ikén tar­tandó választásokon a vörösek fognak hatalomra kerülni a leg­több dél-olaszországi városban, kerületben, de amitől félnek, Rómában és Nápolyban is. Rómában, a lelki szegények fejedelme a pápa, Nápolyban meg az amerikai kisisten, Ad- mirál Robert B. Carney, az ame­rikai hadsereg főparancsnoka székel. Mentői nagyobb a nyomor, annál nagyobb a prostitúció is. Ez áll nagyban Olaszországban, ahol a pénzes amerikaiak, ked­ves úri sorsban levő olasz bará­taik segítségével, az egész vidé­ket megbecstelenitik, amint Né­met, Japán országokban tették, sőt még a büszke Angliában is. Nem csoda, hogy már azok, akik nem lelki szegények, azt követe­lik, hogy az amerikaiak menje­nek haza úgy Olasz, mint Fran­ciaországból. A saját uraikat majd a nép elintézi. PÁRTOLJUK A HAZAI IPART WASHINGTON — Az ameri­kai gyárosok által hirdetett “Buy American” propagandá­nak van értelme. Kitűnt az, mi­dőn a kormány a north-dakotai Garrison Dam részére 9 villany transzformert rendelt 887,000 dollárért, amiért az amerikai gyárosok tiltakoztak. Az Army mérnökei szerint a tiltakozó amerikai gyárosok 1,065,000 dollárt kértek ugyanazon gépek­ért. —-. Ez már igy van minde­nütt, a hazafiságot megfizette­tik. rintem nagyon szép 'felvilágosí­tó munkát végeznek. Hiszen ép­pen olyan munkát végez a mun­kás sajtó, mint egy tanító, aki a gyermekekből okos embereket nevel. Mert a munkás sajtó az, amely az igazság útjára vezeti az eltévedt munkásokat. A munkássajtó az, amely le­rántja a leplet a gazemeberkről. Napfényre hozza a munkásság becsapóit. Hogyan és mikor csapják be a munkásságot? ezt mind a munkás sajtóból tanul­hatja meg a munkás. Hát kérdem én azoktól, akik felmondanak munkás lapoknak, hogy tudják ezt megtenni? Kérem azokat, akik ezt már megtették válaszoljanak erre a kérdésre: Hogy tudják ezt megtenni? bo. Amit nem tudok megérteni

Next

/
Thumbnails
Contents