Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-05-24 / 1730. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. május 24. HÍREK MAGYARORSZÁGRÓL Egyre több munkaerőre van szüksége a magyar iparnak Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusán mondott beszámolójában rámutatott arra, az ötéves terv 51 milliárdnyi beruházási előirányzata alatta maradt a magyar népgazdaság lehetőség ei n e k. Mutatja ezt az, hogy a magyar ipar 1950 évi termelése 35 százalékkal volt nagyobb mint az 1949 évi. Ezzel egy esztendő alatt a magyar ipar többet fejlődött, mint a Horthy rendszer 20 éve alatt. Az uj, felemelt terv 80-85 milliárd beruházást irányoz, elő 1954 végéig, az ötéves terv befejezéséig. A most kidolgozott uj terv szerint a gyáripari termelés hozzávetőlegesen 1954-re az 1949 évi termelésnek háromszorosára nő meg, ezen belül a nehézipar csaknem megnégyszereződik. A mezőgazdaság beruházását az uj terv 40 százalékkal emeli, az eredeti ötéves tervben tervezett 22.800 traktor helyett 26-28.000-t kap a magyar mező- gazdaság az ötéves terv végére. A felemelt terv arányainak megfelelően az eddiginél sokkal több munkásra, mérnökre, tudósra van szükség. Az eredeti ötéves terv végrehajtásához 480,000 munkás és alkalmazott volna szükséges, a megemelt terv végrehajtásához 600-650.- 000 uj munkás és alkalmazott beállitása vált szükségessé. Ilyen körülmények között vált szükségessé, hogy a magyar ipar 1951-es évi munkaerőszükségletéről gondoskodás történjék. A minisztertanács határozatot hozott, melynek értelmében az 1951 évi munkaerőszükséglet jelentős részét szervezett munkaerőtoborzással fedezik. Szükségessé tette a szervezett munkaerőtoborzást az a tény, hogy Magyarországon a munka- nélküliség megszűnt. így a kapitalista világban szokásos rendszer, a gyárkapunál jelenkezők felvétele nem fedezhette többé az üzemek munkaerő szükségletét. A kapitalista Magyarországon a tőkések és földesurak igája alatt nyögő népet persze nem hivták az iparba. Hiszen a falvak és tanyák nincstelenjei maguktól is özönlöttek a városba munkaalkalmat remélve. Ma ezen a téren is gyökeresen más a helyzet, Magyarországon. A dolgozó parasztok jólétben élnek otthonukban, s a szocialista fejlődés útja további felemelkedést biztosit számukra. így a magyar parasztot nem hajtja többé a földnélküliség, a nyomor a városba munkát keresni. Gyakran azok sem jönnek maguktól felvilágositó, hivó szó nélkül az iparba, akiknek munkáját már felszabadítja, pótolja a gyárakból a falura érkező mezőgazdasági gépek tömege. A jelentkezés teljesen önkéntes. A vállalatok szerződést kötnek az ipari munkára jelentkezőkkel, amelyben kötelezik magukat, hogy a dolgozót munkába állítják, biztosítják a rendeletileg előirt munkabért és a szükséghez képest szállásról is gondoskodnak. Ezenkívül a munkábaállók a bányászatban 400 forint, az építőiparban pedig 200 forint jutalmat is kapnak. Magyarországon az ipari munkás előtt száz és száz alkalom nyílik szakmai tanulásra, kulturális fejlődésre. 1950-ben 4390 munkás és dolgozó paraszt végezte el rövid idő alatt a középiskolát. Az ipari tanulók száma 1951-ben 57.000-re emelkedik, ebből 22.000 fiatalt tanuló- műhelyekben 20.000 pedig tanulóotthonokban helyeznek el. Az ipari munka életszinvonalemel- kedést, több bért, nagyobb jövedelmet jelent. Ilyen körülmények között határozta el a Magyar Miniszter- tanács, hogy 1951-es népgazdasági terv teljesítéséhez szükséges mintegy 160.000 uj munkás közül 62.100 főt a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók, a nők és az ifjúság köréből fognak toborozni. Ez a munkaerőtoborzás a fejlődés nagyszerű lehetőségeit nyitja meg az eddig a háztartásokban dolgozó nők előtt is. A népi demokrácia "kormánya mindent megtesz, hogy minél inkább könnyítsen a dolgozó nők helyzetén. Gyors ütemben építette ki és fejlesztette tovább a napköziotthonok, ovodák széleskörű hálózatát, ezzel számos gondot vett le az asszonyok válláról. A munkaerő toborzás a magyar ifjúság lelkes csapatai előtt is még szélesebbre tárja a gyárak kapuit. A magyar fiatalság most jól felszerelt tanműhelyekben, tanulóotthonokban a legkedvezőbb feltételek mellett kapcsolódik be az ipar munkájába. A Minisztertanács határozatának végrehajtása során uj tízezrek lépnek a magyar munkás- osztály soraiba, hogy harcoljanak a bányákban, az építkezéseken, a nehézipari üzemekben, az ipar minden területén, a szocializmus építéséért, a béke védelméért. Épül az ország Öreglak község villanyt, kul- turházat, iskolát, sportpályát kapott eddig az ötéves terv során. A villany bevezetéséhez a tanács 400 ezer forinttal járult hozzá. Badacsonyban uj turistaház nyílt meg. Az uj “Vörös csillag” turistaház 25 kiránduló számára nyújt kényelmes elhelyezést. A szobák ablakából szép kilátás, nyílik a Balatonra. A Tatabányai bányász sportkör tenisz-szakosztályának 70 fiatal versenyzője társadalmi munkával három teniszpályát épített. Az avató ünnepséget május elsején tartották meg, majd utána megkezdődött a pályákon a sportkör házi bajnoksága. Ki a bolond? (Vi.) Nagy meglepetéssel sok amerikai lap közölte a detroiti Free Press vezércikkben közli, hogy egy idecsalt orosz polgár megőrült, mert azt kérte, hogy engedjék hazamenni, mert szerinte semmi jót nem lát itt Amerikában. De hát beszéljen ez a hires vezércikk iró, meg azon keresztül a biró: Egy orosz születésű DP megjelent az egyik brooklyni bíróságnál és kérte, hogy őt szállítsák haza, a szülőföldjére. — Biztos vagy te ebben — kérdezte a biró. — Igen, egészen biztos vagyok — mondta a DP, én semmi iót nem látok az Egyesült Államokban. — Mit szólsz Oroszországról — kérdezte a biró. — Én nem mondhatok semmi kritizáló dolgot Oroszországról — volt a válasz. Több kérdés után a biró meggyőződött arról, hogy ez a DP, aki három éve volt itt, nagyon is vágyik haza, vágyik a koncentrációs táborba és' a biró azt mondotta — Te bolond vagy, úgy gondolom, hogy elküldelek egy megfigyelőbe az eszedet megvizsgálni. Itt van egy biró, aki betölti a salamoni bölcseséget. Bárki is aki elmenekült a Kommunista Oroszországból és mégis vissza akar menni, meg kell a fejét vizsgálni. Ezen vezércikkről a salamoni bölcsességről eszembe jut az a történet, amikor az őrültek házába látogató, sokáig beszélgetett az egyik bolodnak nyilvánított emberrel, megállapította, hogy — ön nem is bolond, hát miért van ide becsukva ? — Mert az igazi bolondok vannak többségben — volt az észszerű válasz. Mi is megmondhatjuk, hogy az a biró, meg a vezércikkező, aki nem tudja, hogy ez az orosz mit hagyott ott, milyen jövője van hazájában, mégis őt mondják bolondnak, mert nem hiszi el mindazt a hazugságot, melyet Oroszország ellen szórnak az ilyen bírók és vezércikkezők. AZ UK JÁMBOR SZOLGÁJA TOPEKA, KAN. — A 23 éves A1 Johnson elhatározta, hogy ezentúl az ur jámbor szolgája, vagyis pap lesz. Azért a templomba hívta a rádió és televízió riportereket és azok segélyével a mikrofonba mondotta be, hogy 1948 május 17-én két társával együtt kirabolt egy bankot Hoyt, Kan. városban. A rablásból csak 315 dollárt kapott, amit most visszafizetett a banknak. Johnson azt mondja, hogy most “rátalált az istenre” s azért elhatározta, hogy pap lesz, amihez a bankrablás bevallását tartotta a legmegfelelőbb első lépésnek. VOGELER, A NAGY HŐS LOS ANGELES — Robert A. Vogeler, akit Magyarországon kémkedésért börtönre Ítéltek, akit azonban a magyar kormány bizonyos gazdasági engedmények ellenében szabadon engedett, most “felolvasó” körúton van. A “felolvasás” célja valójában a most megjelent “I was Stalin’s Prisoner” (Stalin foglya voltam) cimü könyvének az árulása, amelyet sajátkezű aláírásával díszítve kínál hallgatóinak. Vogeler is követi a többi kémeknek azt a módszerét, hogy úgynevezett “ghost” Írókkal könyvet Íratott kalandjairól, amit most értékesíteni akar. Noha Vogeler mint az International Telephone and Telegraph Company egyik főtisztviselője szerepelt Magyarországon, itt még mindig nem dolgozik annak a társaságnak, ami bizonyítani látszik, hogy azt az állást csak fedezékül használta a kémszolgálatainál. Vogeler itt azt mondotta, hogy ha annak idején tudta volna, hogy “váltságdíjat” fizetnek a szabadonbocsájtásáért, akkor nem fogadta volna el. — Most egyszerre ilyen nagy hős lett belőle. De azért a könyvét még se nagyon kapkodják. Sok van már piacon az ilyen fércmunkákból. TITO FENYEGETŐDZIK BELGRAD — Marshall Tito már megint fenyeget. Ezúttal azonban nem a Szovjet Uniont és nem a népi köztársaságokat fenyegeti, hanem a barátait az Egyesült Nemzetekben, akik most Triest hovátartozásának kérdésében Olaszország mellé álltak. Tito előbb Belgrádban, majd Zrenjanin városban mondott beszédeiben azt hangoztatta, hogy Jugoszlávia minden erejével védelmezni fogja azt a darab földet, “ami jogos tulajdonát képezi”. — Az angol-amerikai zónát az olaszok közigazgatása alá helyezték, azért ha- ragsezik Tito olyan nagyon. VIRÁGZÓ FEKETE PIAC SEOUL, KOREA —-. A United Press riportere szerint itt sokkal nagyobb az áruforgalom a fekete piacon, mint az üzletekben, amelyek csaknem üresek. A fékét piacokon leginkább az amerikai katonai raktárokból ellopott dolgokat árulják, méghozzá sokkal olcsóbban a tényleges értéküknél. Egy pár gyapjú nadrágot, aminőt Amerikában 12-13 dollárért árulnak, itt feketén meg lehet venni 40,000 won-ért, ami körülbelül négy és fél amerikai dollárnak felel meg. Az amerikai 8 dolláros gyapjú ing ára itt csak 3 és fél dollár; egy jó szvetert, amiért Amerikában legalább 10 dollárt kellene fizetni, itt meg lehet venni 5 és fél dollárért. A nagy olcsóság magyarázata az, hogy a katonai raktárakból igen sok áru “misztikus” módon eltűnik és ugyancsak ily “misztikus” módon a fekete piacra kerül. — A “misztikus” mód alatt a katonai személyzet lopásait értik. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutat verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
