Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-04-19 / 1728. szám

1952. április 19. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI A LESZERELÉS A BARUCH TERV Erről tárgyal a Nemzetek Szö­vetségének a Párisban tartott gyűléséről kiküldött bizottság. Ezt a bizottságot amerikai in­dítvány hozta létre, mint annak idején a lapok megírták azért, hogy megelőzzék a Szovjet előreláthatólag beterjesztendő hasonló indítványát. A szovjetek békepropagandá­ját akarták ezzel ellensúlyozni, amely, mint kénytelenek voltak beismerni, soha nem észlelt ha­talmas tömegeket mozdított meg az egész világon, még a nyugati országokban is vagy 100 millió ember irta alá azt a felhívást, amely az 5 nagyhatalom azonna­li megegyezését szorgalmazta. Az ellenpropagandáról rögtön meglehetett állapítani, hogy nem csak sikertelen volt, hanem még jobban megerősítette a bé­ke mozgalmat az egész világon. A SIKERTELENSÉG OKAI Sikertelenségre volt kárhoz­tatva az amerikai javaslat, ame­lyet Anglia és Franciaország támogat, azért mert semmi konkrétumot nem tartalmazott sem a leszerelésre, sem az atom­bomba betiltására vonatkozólag. A kiküldött bizottság hivatása az lett volna, hogy megállapítsa egyes országok fegyveres ere­jét és azután kidolgozzon egy tervezetet, hogy melyik ország, milyen nagy hadsereget tarthas­son, az atombombát illetőleg pedig a Baruch tervet ajánlotta tárgyalási alapul, amely még akkor készült, amikor az atom­bomba monopólium volt, amely a Szovjetek hasonló gyárai mi­att régen elavult. Végül pedig senki sem hisz egy leszerelési mozgalom ko­molyságában akkor, amikor a kezdeményezője nem csak a ma­ga nagy ipari kapacitását, de az egész világét, a hadi felszerelés szolgálatába akarja állítani. A szovjetek javaslata világos és azonnal végrehajtható volt, igy az emberiség többsége, amely a békét óhajtja a szovjet javaslat mellé állt és az ameri­kai javaslatot annak ismerte fel ami a célja volt — ellenpropa­gandának, amelynek a leple alatt fokozódott a fegyverkezés. Mi itt keveset tudunk ezekről a tárgyalásokról. A lapjaink, rádió és televízió kommentáto­raink mélységesen hallgatnak, vagy csak pár szóval említik meg, de az európai és ázsiai la­pok nagy jelentőségűnek tartják és oldalakon keresztül ismerte­tik úgy a Baruch tervet, mint a szovjet javaslatot és miután a világ népei rettegnek egy uj há­ború lehetőségétől, azt a javas­latot támogatják, amely lehető­vé teszi a háború elkerülését, így tetszik vagy nem tetszik, meg kell állapítani, hogy az amerikai javaslatot nem tekintik olyanoknak, amelyek alkalma­sak megegyezésre. Az atom és más tömeggyilko­lásra alkalmas fegyvereket — vegyi és bacilus — nem tiltaná el, hanem egy a Nemzetek Szö­vetsége által kiküldött bizottság tulajdonába helyezné, az atom­erő termelésre szánt gyárakat és a nyersanyagokat, amely bi­zottság határozna annak mikén­ti felhasználását illetőleg, még békés célokra is. Ez a bizottság határozná meg, hogy használha- tó-e az atomenergia mint hajtó­erő és melyik ország milyen mértékben vehetné azt igénybe. Ha ez a bizottság már átvette az atom telepek és a nyersanya­gok feletti ellenőrzést, illetve a rendelkezési jogot, csak azután határozna az atombomba betil­tása és a meglévő készletek fel- használását illetőleg. A SZOVJET JAVASLAT Rögtön és feltétlenül eltilta­ná az atombomba használatát, a meglevő készletek csak békés célokra volna felhasználható és csak olyan mértékben szabadna termelni, amilyen mértékben azt mint hajtóerőt felhasználhat­nák. Minden ország maga hatá­rozná meg, hogy mennyire állí­taná az atom energiát a terme­lés szolgálatába. A szovjetek készen vannak arra, hogy a legerősebb nemzet­közi ellenőrzést is elfogadják, amely meggátolná, hogy az atomenergiát másra, mint békés termelésre felhasználhas s á k, amely ellenőrzés kizárná a lehe­tőségét, hogy titokban gyártsa­nak atombombát. Ugyan akkor javasolja, hogy ez a tilalom kiterjedjen minden olyan öldöklő fegyverre, amely alkalmas arra, hogy a polgári lakosság nagy tömegeit irtsa ki. Egyben javasolja, hogy az öt nagyhatalom azonnal vágja le meglévő hadseregét egy harma­dával és szüntessék be a továb­bi fegyverkezést mindaddig, amig a leszerelési bizottság min­den országra kidolgozott javas­latot nem készít. Ezeknek a vég­rehajtását is egy nemzetközi bizottság ellenőrizné. KÜLÖMBSÉGEK A Baruch-terv azért akarja a Nemzetek Szövetségének a birtokába helyezni az atomgyár­tást, hogy megakadályozza az atombomba titokban való gyár­tását. A szovjet szerint ezt egy nemzetközi bizottság is éppen olyan jól megoldatja, ha annak teljes szabad keze van a vizsgá­latra. A Baruch terv szabályozni akarja az atom energia felhasz­nálását békés célokra, ne hogy az olcsó hajtóerő használata megzavarja a világ termelési rendszerét. A szovjet itt nem tűr semmi­féle korlátozást, ő az atom ener­giát teljes mértékben használni akarja a termelésnek az olcsób­bá tételére és fokozására, ame­lyet a népek jólétét, eddig elkép­zelhetetlen magasba emelhetné. Erre módja volna a tőkés ter­melési országoknak is, de ott ezt meggátolják a villany, gáz, olaj, vasúti trösztök, amelyek­nek az érdekeit sértené egy ol­csó hajtóerő. Ezen trösztök ma teljesen kontrolálják a tőkés országok egész termelését és po­litikai életét, a részvényei elér­téktelenednének, a népeik pedig a nem tőkés országok dolgozói­nak a jólétét látva, veszélyeztet­né a hatalmukat az egész terme­lési rendszerüket is. Ezért akar­ják korlátozni az atomenergia békés felhasználását. A szovjet javaslat többi ré­szét leszerelés, vegyi és bacillus fegyverek használata, a fegyver­kezés megállítása — egy későb­bi időponton hajlandó csak tár­gyalni, amikor már pontos sta­tisztika áll a bizottság rendelke­zésére, a világ összes államainak a fegyveres erejéről. A népek, amelyek rettegnek a háború gondolatától, termé­szetesen a szovjet javaslatot tartják arra alkalmasnak, hogy rögtön enyhülést hozzon a kiéle­zett nemzetközi helyzetben és elhárítsa az emberiség feje fe­lől az atom háború rémségeit. Ennek a meggyőződésnek elég erélyesen ad kifejezést, amelyet még fokoz az a vád, hogy az UN parancsnokság Koreában bacillus háborút kezdett. MI AZ IGAZSÁG? Már megírtuk, hogy a külön­leges amerikai papirfüggöny mi­att, amely teljesen elzárja Ame­rika népét attól, hogy a kor­mányzatra kellemetlen tények­ről tudomást vegyen, nem lehet megállapítani, hogy a felhozott vádak mennyiben helyt állók, de hogy a világ népei elhiszik ezt a vádat, azt nem lehet egyszerűen szovjet propagandának betudni, mert amit például Malik szovjet delegátus a leszerelési bizott­ságban felhoz a tényeken, az amerikai hivatalos jelentéseken alapszik, ezt itt mi nem ismer­jük, de az európai és ázsiai né­pek a sajtó jelentéseken keresz­tül ismerik és elhiszik, hogy az fenáll, amit a koreai és a kínai kormányok tanukkal, fénykép- felvételekkel igazolják. íme egy pár példa Malik bizo­nyítékaiból : Az amerikai kongresszus hi­vatalos értesítője a “Congressi­onal Recird” 1952 március 4-iki számában, Bullene tábornok az U.S. hadügyminisztériumának vegyi háborúval foglalkozó osz­tálya vezetőjének a kihallgatá­sáról van szó, a kérdésekre Bullene tábornok kijelentette, hogy: “Koreában 1950 julius 4-ike óta tartózkodnak amerikai ve­gyi harcos alakulatok. Ezeket az alakulatokat röviddel a há­ború megindulása után küldték Koreába és attól kezdve létszá­muk állandóan növekszik.” Arra a kérdésre, hogy a ve­gyi harcosok mit csinálnak Ko­reában a következőket válaszol­ta Bullene: “A koreai taktikai művelete­ink természetesen titkosak.” Igazolta, hogy a japán vegyi háborús szakértőket és Hitler baktérium harc szakértőjét Walter Schreiber tábornokot az U.S. hadügyminisztérium al­kalmazta. Johnson, volt U.S. hadügymi­niszter 1950 januárban tett je­lentésében és a vegyi hadtest parancsnoka 1950 április 17-én Detroitba tartott beszédében ki­hangsúlyozták, hogy Amerika készül a vegyi, háborúra. Ugyan igy nyilatkozott Greasy tábor­nok 1952 január 25-én Washing­tonban, amely nyilatkozatok megjelentek a hadügyminiszté- riumi tájékoztatóban. Hivatkozik arra, hogy az 1925-ben Genfben történt meg­állapodást, amely eltiltja a bak­térium hadviselést, minden alá­író hatalom parlamentje ratifi­kálta, csak az U.S. kongresszus nem. Hivatkozás történt Grow tá­bornok, volt moszkvai katonai atasé naplójában megirt tények­re, amely szerint a kommunis­tákkal szemben nem kell ragasz­kodni a nemzetközi szabályok­hoz, azokat “övön alul kell üt­ni”. Sok más hivatalos és félhiva­talos jelentésekkel támasztotta alá Malik a vádját, ezt az ame­rikai küldött nem is cáfolta, csak arra szorítkozott, hogy a baktérium fegyver használatát tagadta. A tábornokok jelenté­seire csk annyit mondott, hogy azok “katonák és nem diploma­ták”. Tény az, hogy az amerikai tábornokok túl sokat fecsegnek és alaposan hozzájárulnak ahoz, hogy az Amerika ellenes hangu­latot növeljék, amelynek csak egy módon lehetne útját vágni, ha Amerika elfogadna egy olyan indítványt, amely az atom és vegyi fegyverek használatát el­itélné, de erre nem mutat haj­landóságot és igy a bacillus fegyver használatának a vádja hitelre talál Európa népeinél, amelyet nem kevésbé befolyásol a koreai nép és annak városai­nak, falvainak a napal bombával való felégetése, amellyel romok­ba döntötték Koreát és milliós civil tömegeket égettek el. Ez a hadviselés nem csak a háború ellenes tömegekből vál­tott ki gyűlöletet, de rettegéssel tölti el a szövetségeseinket is, akik eborzadva gondolnak arra, hogy Korea sorsára jussanak. SZTÁLIN ÚJABB BÉKE­AJÁNLATA MOSZKVA — A moszkvai la­pok szerint Sir Sarvapalli Rad- hakrishnan, India moszkvai kö­vete, aki most hazautazott, mi­után alelnökké választották, bu- csuláogatást tett Sztálin minisz- erelnöknél, akivel “fél órán át tartó nagyon őszinte beszélge­tést folytatott”. Ezen beszélge­tés közben Sztálin megerősítette a békére vontakozó előbbi néze­teit, miért is Radhakrishnan úgy véli, hogy “a világot jelen­leg megosztó problémák közül egyik sem olyan, amit tárgya­lással és egyezkedéssel meg ne lehetne oldani.” A távozó nagykövet szerint a béke érdekében nagyon ajánla­tos lenne, ha a Szovjet Union, a United States, Anglia és India kormányainak feje tárgyalásra jönnének össze.

Next

/
Thumbnails
Contents