Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-29 / 1725. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. március 29. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL “RÁDIÓ BUDAPEST” “Rádió Budapest’’ — igy je­lentkezik 1950, szeptember 1. óta minden nap a magyar rádió rövidhullámú adása, hogy elvi­gye a magyar nép hangját az Egyesült Államok, Kanada és Középamerika hallgatói számá­ra. Az igazság és testvéri sze­retet nyelvén beszél azokhoz, akiknek a Habsburgok és Hor- thyk Magyarországa vándorbo­tot nyomott a kezébe; akiknek nyomorúságát igy énekelte meg József Attila: “Sok urunk nem volt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk.” Igen: másfélmillió emberünk tántorgott ki Amerikába, hogy hátamögött hagyja azt az életet, amelyről József Attila igy irt: “Ezernyifajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság ...” A szülőhazától elszakadni kényszerült magyarok azonban még évtizedek múltán is szere­tetteljes ragaszkodással fordul­nak hazájuk felé. Erről is be­szél az a sok levél, melyet az amerikai és kanadai magyar hallgatóktól kap Rádió Buda­pest. Például egyik hallgató Clevelandból irta nemrégen: “Adásukban oly jól esik halla­ni a magyar nép hangját. Szin­te álomszerű az, ahogy a ma­gyar nép szabadon és boldogan saját kivánsága és óhaja sze­rint építi hazáját, amely most már az övé. Jól esik hallani, hogy a magyar nép harcol a bé­kéért.” “Rádió Budapest” fontos kül­politikai eseményeken kívül a magyar élet minden megnyilvá­nulásáról hűen tájékoztatja a külföldi magyarságot. Az évti­zedek óta idegenben élő magyar­ság emlékében versekben és prózában felidézi a magyar tör­ténelem nagyjait: Petőfit, Kos­suthot, Vörösmartyt, Mikszá- thot, Dózsát és Táncsicsot, akik a maguk korában a haza szere- tetétől fütve harcoltak a ma­gyar nép függetlenségéért és szabadságáért. “Rádió Budapest” sugarain felelevenedik az uj magyar élet. A híreken kívül a következő ro­vatokban rendszeresen hallatja a magyar nép hangját, ismerte­ti az ország újjászületését. “Építi, szépíti hazáját a ma­gyar nép.” Ebben a rovatban a magyar ipar fejlődéséről, lakás­építésekről s általában a ma­gyar ötéves terv nagy építkezé­seiről tájékoztatja hallgatóit. A “Legfőbb érték az ember” rovatban azt hallgatják a hall­gatók, hogyan valósul meg a gyakorlatban a szocializmus el­ve, hogy “az ember a legfőbb ér­ték.” Az állam sokirányú gon­doskodása a népről: szociális juttatások, munkavédelem, se­gélyezés, üdülés, stb. hogyan válik a magyar nép egyre foko­zódó jólétének eszközévé. “Összeesküvés a béke ellen.” Rádió Budapest ebben a rovat­ban leleplezi azokat, akik nyíl­tan vagy alattomban a boldog jövőjét építő magyar nép és az egész világ békeszerető népei el­len szövik bűnös háborús ter­veiket. Leleplezi a béke minden rendű és rangú ellenségét. “Magyarok véleménye.” A magyar nép állásfoglalását tar­talmazza egy-egy fontosabb bel­politikai vagy nemzetközi ese­ményről. “A magyar vidék eseményei.” Ebben a rovatban arról tájéko­zódnak a hallgatók, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban ho- gya fejlődik a mezőgazdaság, hogyan megy végbe a magyar vidék, falu, tanya és város szo­cialista átalakulása és hogyan válik a magyar földműves egyre jobbmódu, műveltebb emberré. “Tanul, szórakozik a magyar nép” Rádió Budapest hétről hétre képet ad a tanuló, szóra­kozó magyar népről.' Beszámol az általános, közép- és felsőis­kolák életéről. Ugyanakkor szö­veggel és zenével szemléltetést ad arról, hogy a magyar mozik­ban, színházakban, operákban, valamint a kulturházakban, kul­túrpalotákban hogyan szórako­zik a magyar nép. “Hallgatóink leveleire vála­szolunk“ Rádió Budapest vasár­naponként megválaszolja a hall­gatók leveleit. Az amerikai kon­tinens különböző tájairól napon­ta érkeznek levelek. Számos le­vélíró szeretetét fejezi ki a jö­vőjét építő magyar nép iránt. Sok levél kérdéseket tartalmaz Magyarországgal kapcsolatban. Rádió Budapest örömmel vála­szol minden levélre, kívánság szerint vagy rádión át, vagy személyes levélben. A legtöbb levél az uj Magyarország felé­pítésével kapcsolatos. Az egyik kanadai hallgató például ezt Ír­ja: “Amikor a felszabadulás után alkalmam volt látni filmen “Bu­dapest ostromát”, sírtam. Min­denütt csak romok, kiégett épü­letek és a Dunába rogyott híd­roncsok. De ma már, amikor Rádió Budapest adását hallom, s a lapokban és folyóiratokban újjászületett képét látom, örül a szivem. Soha nem hittem vol­na, hogy semmiből ilyen csodát alkosson a magyar nép. Ilven csodát csak ott lehet művelni, ahol a nép szabad és magának épit.” Beszámol a Rádió Budapest arról, hogyan folyik az élet a bölcsődékben, az óvodákban, az ipari tanulóotthonokban és az úttörőtáborokban, valamint a szebbnél szebb üdülőkben. Köz­vetíti az úttörők énekét, a má­jus elsejei felvonulást éppúgy, mint a magyar nép vezetőinek beszédeit. Rádió Budapest célja, hogy szavával következetesen szolgál­ja a magyar nép leghőbb vá­gyát: a békét. FOLYNAK AZ ERDŐSÍTÉSEK Több mint 74 ezer holdat er­dősítenek az idén a magyar áh lami erdőgazdaságok. Ebből hat­ezer hold a mezővédő erdősá­vok gerincét képező hullmátéri fásítás. Az idei erdőtelepítések jelentős része — 25 ezer hold — az erdőkben legszegényebb Al­fáidon történik. Még ez év ta­vaszán megkezdődnek a húszé­ves fenyvesitésí terv munkái is. TALAJ JAVÍTÁS 30 ezer hold szikes és 70 ezer hold savanyu talajt javítanak meg és tesznek bőven termővé az ötéves tervben. Ebből tavaly 12.000 hold savanyu és 4000 hold szikes talaj javítása fejező­dött be. Ennek következtében az idén legalább 44.000 mázsá­val több búzatermés várható, de a földek alkalmassá váltak egyéb igényes növények, mint a cukorrépa és lucerna termesz­tésére is. Ebben az évben újabb 27 ezer holdat javítanak meg. KULTURPARK LESZ A NÉP­LIGETBŐL Budapest egyik legnagyobb kiterjedésű parkja a Népliget. Ezen a múltban elhanyagolt, gondozatlan területen létesül most a főváros gyönyörű kul- turparkj a. A kulturparkban sokféle kel­lemes szórakozás várja majd Budapest dolgozóit. Az elkülö­nített kényelmes sakk-park mel­lett könyvtár és olvasó pavilion épül. Szökőkutak nyönyörködte- tik majd a sétálókat és a liget­ben csónakázó tó is lesz. Termé­szetesen nem hiányzik majd a parkból a szabadtéri színpad és mozi, a hozzátartozó büffével. A biológus kertben szemlélte­tik az állatvilág fejlődését. A gyermekek szórakoztatásá­ról a gyermekpark gondosko­dik. A kulturparkot mindenütt művészi szobrok díszítik majd. Külön súlyt helyeznek a park mutatványos területének kiala­kítására, ahol ismereteket fej­lesztő látványosságokkal fogják szórakoztatni és nevelni a dol­gozókat. A TRACHOMA ELLENI KÜZDELEM Az “Élet és tudomány” cimü lapban a trachoma elleni küz­delemről ir Radnót Magda egye­temi tanár, a budapesti I. sz. szemklinika igazgatója. Rámu­tat arra, hogy a felszabadulás előtti Magyarországon a tracho­ma elleni küzdelem — noha ‘él- évszázadnál hosszabb múltra tekinthetett vissza — mégsem tudott érdemleges eredményt el­érni. A komoly eredmények az­ért maradtak el, mert hiányoz­tak a gyógyításhoz szükséges szociális feltételek. Ahol szűk lakószobában 6-8 személy szo­rongott a legnagyobb nélkülö­zések között — ott bizony te­hetetlen volt a legjobb orvos is a tömeges trachomafertőzés megállítására. A felszabadulás óta már igen nagy mértékben sikerült a tra­chomát visszaszorítani. “Ma­gyarországon már csak szórvá­nyosan találkozunk olyan sú­lyos esetekkel — Írja cikkében Radnót Magda professzor — amilyenek 10-12 évvel ezelőtt bi­zony még mindennaposak vol­tak. Alig tíz éve a trachomás gyermekek nagy hányada még görvélykórban is szenvedi :tt. Ezek legtöbbje gümőkórral fer­tőzött, hitvány lakásviszonyok között sínylődő, gyöngén táplált gyermek volt. Ma mutatóba sin­csen üyen gyermek Magyaror­szágon. Kell-e különb példa en­nél annak megvilágítására, hogy népegészségügyünk nagy prob­lémái hogyan függnek össze egymással és a szoiális helyzet­tel?” Épül az ország A Hévizi gyógyfürdőt az öté­ves terv beruházásai során je- lentkenyen fejlesztik. Az úgy­nevezett belső telep épületeit 300 ágyas kórházzá szervezték át. A fedettfürdő gyógyvizellá- tásának biztosítására 53 méter mély kutat fúrtak, a fürdő ivó­vízellátására pedig vízvezetéket építettek. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet érdekes kísérle­teket folytat a tőzeg ipari és mezőgazdasági hasznosítására. Többek között vizsgálatokat vé­geznek a tőzegkoksz gyártás megvalósítására. A. kísérletek beigazolták, hogy a tőzegből a parafával egyenlő értékű hang- és hőszigetelő lapok készíthe­tők. Kitűnő minőségű műtrágya is készül a tőzegből. A Mohácsi járás több mint negvedmilliós költséggel átala­kított kulturházában kényelme­sen berendezett olvasóterem, sakk és egyéb társasjáték vár­ja a tanulni, szórakozni vágyó dolgozókat. Működik már az uj tánccsoport és megkezdte mun­káját a mezőgazdasági szakkör is, amely a dolgozó parasztok szaktudásának továbbfejleszté­sét segíti. A kultúrotthon könyvtárát ebben az évben je­lentősen kibővítik. Garán a Vörös Csillag terme­lőszövetkezet 10 taggal, a Fürst Sándor termelőcsoport 9 csa­láddal erősödött. A község dol­gozó parasztjai öt uj termelő­csoportot is alakítottak. Az Uj Élet termelőcsoportban 15, a Kossuthban 28, az Uj Barázdá­ban 42, a József Attilában 18 család, a Petőfiben 19 család kezdte meg a szövetkezeti gaz­dálkodást. Miskolcon a “Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem” névadó ünnepségén Darvas Jó­zsef közoktatásügvi miniszter mondott ünneni beszédet. — Rákosi Mátvás neve buz­dítson itt mindenkit — mondot­ta többek közt —, legyen ez az egvetem a műszaki tudományok erős vára. Az egyetemen folyó oktatómunka színvonalának fej­lődése tartson mindig lépést az országunkban kibontakozó ha­talmas arányú szocialista épi- téssel. Legyen jelszava az egye­temnek: “Bátran harcolni az el­avult ellen a tudomány terüle­tén és az uj tudomány számára törni az utat.” Porpác az évvégi zárszáma­dás ismertetése után termelő­szövetkezeti községgé alakult át. Négy zsirosparaszt kivételé­vel valamennyi gazda belépett a termelőcsoportokba. A Taranyi Kossuth termelő­csoportba az év elején 116 uj tag lépett be. mert látták, hogy a szövetkezeti tagok eredménye­sebben gazdálkodnak és jobban élnek, mint az egyéni gazdák.

Next

/
Thumbnails
Contents