Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-03-29 / 1725. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. március 29. dön kitört általános sztrájkot használva ürügyül, véres terrort kezdtek, 15 ezer munkást gyilkoltak meg a Néppárt és a szak- szervezetek vezetőit hosszú börtönbüntetésre Ítélték. A Néppártot és a szakszervezeteket törvényen kívül helyezték, de mindkettő tovább folytatta tevékenységét, de ugyanakkor megindult a vetélykedés az angol és az amerikai olajtöke harca a kuliszák mögött. Az amerikai Standard Oil Co. 250 milliós “kölcsönt” ajánlott fel. A sah 1949 végén Amerikába utazott, amelynek eredményeként “katonai segély egyezményt” kötött Amerika Iránnal és katonai és gazdasági szakértők mentek Iránba. Az angolok megbuktatták az amerikai barát kormányt és’ az angol barát Razmara miniszterelnök távozásra szóllitot- ta fel az amerikai szakértőket. Ekkor az amerikaiak az iráni tömegek államosítási követeléseit igyekeztek kihasználni, de Razmara ellentállt és rövidesen meggyilkolták. Az angolok szerint a gyikos kezét amerikai olajtröszt irányította. De a gyilkosságot követő események azt igazolták, hogy az amerikaiak rosszul számítottak, mert a tömegek kényszeritették a Moszadek kormányt nem csak az államosítás keresztülvitelére, de minden imperialista törekvés visszautasítására is. A most már egyesült angolamerikai imperializmus minden eszközt felhasznál a veszély elhárítására, felvonultak az angol hadihajók, Harriman, Truman elnök személyes kiküldötte, az Egyesült Nemzetek, megvesztegetés, bojkot, kölcsön megtagadás, de ez mind kudarcot vallott, mert a tömegek oly imperialista ellenes légkört teremtettek, hogy eleve halálraítélt minden népellenes kompromisszumot. * A Néppárt, a szakszervezetek, újra a legnagyobb hatalmat jelentik Iránban és erre a munkásosztályra jut az a történelmi feladat, hogy az egész népet harcba vigye ezek ellen a kísérletek ellen és egy szabad, független Iránért, amely nem csak a külföldi, hanem a feudális belső kizsákmányolok hatalmát is megtörve elindul a teljes politikai és gazdasági felszabadulás felé, amely ismét irány tmutató lesz a Közel és Közép-Kelet elnyomott népeinek felszabadulási küzdelmében. ŐFELSÉGE ELVTÁRS RÉJMA — Az olasz monar- chisták között nagy kavarodást okozott a milánói pro-kommu- nista “Milano Sera” újság azon cikke, amely azt állítja, hogy Umberto király, — jelenleg munkanélküli, — kommunista érzelmű. Az olasz monarchista pártnak két csoportja van. Az egyik amelynek vezetője a dúsgazdag hajótulajdonos, Achille Lauro, túlzó fasiszta. Ez a csoport most azon tanakodik, hogy ajánlatos lesz-e “elvtárs’” őfenségét újra trónra juttatni? “A szomszédban is tűz van...” (Vi.) A tőkés lapok karikatúra rajzolói ugyszokták megrajzolni az amerikaiak működését, hagy a forradalom lángjait szaladnak eloltani a világ különböző részein. Eddig leginkább Ázsiában és kis mértékben az öreg Európában. Most azonban nagy meglepetésükre észrevették, hogy itt a szomszédban is lángok törnek elő, mely esetleg felperzselhetik a tőkéseket. A délamerikai országokat gazdaságilag az amerikai bankárok uralják, hogy mily cudar munkaviszonyok vannak ott, arról sokszor tesznek beismerő vallomásokat. Arról azonban nem írtak, hogy a nép ott is lázad a rossz viszonyok ellen. De már egynéhány helyen annyira veszélyessé alakult a helyzet, hogy elkezdtek simi az amerikai lapok vénasszonyai. MEXICO esetleg a nagy déligyümölcs ültetvényeket, bányákat, más természeti kincseket, melyeket az amerikaiak már régen lefoglaltak és nagy jövedelmet ad nekik. Ezt a kis országot a szó szoros értelmében az amerikai United Fruit Co. uralja. A hajóközlekedést, szállítást és terményeinek piacra helyezését, sőt kitermelését is azok uralják. A régi jó világban, minden kormányzót, generálist ezek neveztek ki. Ha véletlenségből olyanok jutottak a kormányra, akik nem voltak hajlandók a United Fruit Co.-nak szót fogadni, a legközelebbi hajókkal vezéreket, fegyvereket vittek oda és elzavarták a nem engedelmeskedő kormányt. Ott is, mint itt, mindenkit akik nem engedelmeskedtek nekik, vörösöknek bélyegezték és kizavarták, ha nem elég gyorsan szaladtak, még fel is akasztották őket. Most direkt Washingtonból, név aláírás nélkül, az Associated Press alájegyzés alatt simák, hogy milyen nagy vörös veszedelem van ott. A cikk alaposan meg van írva, mert neveket, csoportokat emlegetnek, akikről azt állítják, hogy már nem hasznosak az American Fruit- nalt, sőt nagyon is rettegnek tőlük. Ugyanis egy pár hónappal ezelőtt, a guatemalai kormány követelte, hogy a United Fruit fizessen magasabb munkabért, mint eddig tette, valamint adóztatni akarták őket. Ez ellen a Fruit Co. mérgesen tiltakozott, erre a kormány megfenyegette, hogy államosítja úgy a gyümölcsösöket, ültetvényeket, mint a szállító eszközöket, melyeket eddig az American Fruit Co. birtokolt. Ezért van a sirás. De ami legjobban fáj az American Fruit Co.-nak, hogy látják az egységes megnyüatközást, tehát tudják, hogy a kormánynak meg is van az ereje az államosítás keresztülvitelére. AZ EGYSÉGFRONT A fentemlitett cikkben említik, hogy a kormányban nagy többségben vannak azok, akik a kommunisták elleni áskálódás- nak, melyet az American Fruit Co. szervezett, véget akarnak vetni. Sőt azt is állítják, hogy azok uralják a kormányt, de minden esetben szoros összeköttetésben vannak úgy a balszárnyi pártokkal, mint a munkásszervezetekkel, melyek követelik azon gazdag gyümölcsösök és szállítási eszközök államosítását. Az amerikaiak elleni mozgalom fejének, a mostani elnököt, Arbenzt és segítőjét Robert Alvarado Fuentest, emlegetik, aki még azt a nagy bűnt is elkövette, hogy elment Bécsbe, a békekonferenciára és Guatemalában megszervezte a békemozgalmat. Ettől persze ezen siró vénasszonyok nagyon félnek és meg is mondják, hogy ezen békemozgalom szervező Fuentesnek olyan nagy a befolyása, hogy valószínűnek tartják, hogy ő fogja Arbenzt követni az elnöki székbe. Tehát ellehetünk készülve arra, hogy még sokat fogunk hallani úgy a szomszédos Mexico- ' ról, mint a lázadó Guatemaláról. Még az amerikai pénz sem kell arra a célra, hogy az amerikaiak fenhatósága alatt nagy hadsereget állítsanak fel. Mindenfelé az amerikaiak hadi felszereléseket ígérnek, vagy szeretnének eladni, de azt is olyan feltélekekhez kötik, hogy azoknak a használatára és ellenőrzésére amerikai tiszteket hívjanak be. Ilyen követelések miatt utasították vissza a sziriaiak, indo- néziak most legújabban pedig a mexikóiak az amerikai pénz segítséget. Ugyanis az Atlantic Szövetség mellett az amerikai bankárok szeretnének egy hatalmas, minden délamerikai országot befoglaló szövetséget, hatalmas hadsereget felépíteni, mely fölött ők rendelkezhetnének. Azért van az a kikötés, hogy a fegyverek kezelésének betanítására, . ellenőrzésére, amerikai tiszteket kellene azoknak behívni, az az elfogadni. Ez ellen lázadt fel Mexico. Ámbár azt állítják az amerikai tőkés rendszer vénasszonyai, hogy ezt csak azért tették, mert ott a nyáron választások lesznek és félnek, hogy kibuknak, hogyha a fegyverkezésbe belemennek és arra nagy összegeket akarnak a néptől adókban kicsikarni. A nép Mexicoban lázad a fegyverkezés és az amerikai szolgaság ellen. Attól félnek, hogy azon politikusokat, akik az amerikai tőkésekkel szövetkezni hajlandók, nem fogják visszajuttatni a hatalomra. Ezzel a balszárnyi pártokat, az igazi függetlenségre törekvőket segítenék hatalomra. Ezen pártok pedig az államosítási mozgalmakat, a külföldi vagyonok, bányák, olaj és más természeti kincseket, az ország tulajdonába vennék. Ez ijesztette meg az amerikaiakat. GUATEMALA Guatemala egy kis -középamerikai ország, de mégis jobban rettegnek tőle az amerikai tőkések, mint a hatalmas Brazíliától. Az utóbbi hetekben sokkal többet sírtak amiatt, hogy Guatemalában elvesztik a talajt és M árciusi emlékek A magyar uralkodó osztály, majálisos, hazafiaskodó képmutatása vezette be, hamisította meg a szabadságharc, Petőfi igazi értelmét. Élő bizonyítékai vagyunk, kik az “úri” mostoha- ság embertelenségéből jövünk. A feudális “úri muri” lélek- ronto emlékek lesznek elevenné körünkben, amikor az Amerikába csúszóttak ámítását látjuk Petőfi, Kossuth, március hangoztatásával. Bár az ordas üvöltés ellenére a “karaván” halad a maga utján, de hogy ezt a “fölszabadítok” nemzeti gatyába bujtatott ámitókat jobban megismerjük, idézzük a múltat. Petőfi márciusa, a szabadság- harcunk igazi értelmét a szocialista hitvallású munkásság adta. Ezért avatta márciust lélekből fakadt ünnepé s állt szembe az úri Magyarország minden gonosz terrorjának, ki ezt a szent ünnepet megrontani igyekezett. Lássunk egy jellemző példát. Előbb idézzük azt, az óhazai beszámolót, amely »elmondja Budapest, Petőfi téren levő Görög Katolikus Egyház ellen lefolytatott vizsgálatot, melyben elmarasztalták a “Népköztársa- ág” elleni tevékenységben. Ezen nevezett egyház viselt dolga adta ezen sorok írójának kezébe a tollat, hogy ismertesse “dicső” múltját, amit a szabadságharc,. Petőfit ünneplő sok tízezer munkással szemben tanúsított. A hatalom urai minden fondorlatai ellenére is impozáns üneppé avatta minden évben Máricus 15-ikét, a szervezett munkásság. Tudvalevő, hogy a Dunaparton, szemben Petőfi szobrával több templom sorakozik, a nevezett görög szertartá- su is. Az igazsághoz hűen, említve az egyéb templomok a nap méltóságának megfelelően engedték az ünnepély lefolyását, addig a görögök az ünnepély megkezdésekor végnélkül harangozásba kezdtek. Semmi szép szóra nem hagyták abba a harangozást, amely miatt az ünnepélyt megtartani nem lehetett. Csak a tömeg fölháborodása, “udvariatlan” kiabálása és ajtóverésére hagyták abba a bosszú szülte harangozást. Tehát ilyenek ők. Most látjuk itt Amerikában, hogy a volt fajtestvéreink, hogy hangoskodnak a szabadsággal, “Máricus Idusát” veszik a szájukra, akik minden emberi akarást kerékbetörtek. Álnokság minden szavuk, a szabadság pálmaága mellett véres bárdot rejtenek. Vass Károly
