Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-09-29 / 1699. szám
1951. szeptember 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI ELKÉSETT LELEPLEZÉS Az “Ember” cimii hetilap, nagy leleplezést közölt a szept. 8-iki számában, egy pittsburghi papról, hogy az saját állítása szerint, ameiyet eg" a fivéréhez irt levélben szögez le, hogy a “Nyilas pártprogramjával egész szívvel egyetértek”. Megírja azt is, hogy amennyire papi dzsáb- ja megengedi terjeszti is ezt az eszmét, különösen a szaktársai között. Bizony ez a levél ronda, de nem uj képet fest Rettman Farkas evangélikus papról és mélységesen csodálkozunk, hogy az “Ember” a nagy nyilas ölő csak most vesz tudomást arról, hogy ez a pap milyen aljasan gondolkodik, hogy a levelében milyen gyűlölettel ir nem csak a zsidók, de Amerika ellen is. Jó pár éve, még a második világháború elején, 1939-40-ben, Rettman ur egyáltalán nem csinált titkot abból, hogy ő nem csak hogy nyilas, hanem rajongó hive Hitlernek is. k Mikor Hitler hadai megindultak győzedelmesen Lengyelország ellen, akkor ez a pap felfedezte, hogy ő nem is magyar, hanem német származású és már nem Rettman Farkasnak, hanem Wolf Rettmannak nevezte magát, lelkesen hirdette a “német faj fölényét”, egyszóval kimondott náciként viselkedett olyan nyíltan és szemtelenül, hogy ezért Himler Márton a Bányászlapban Göndört megelőzve, több esetben leleplezte és megírta Rev. Wolf Rettman viselt dolgait és a Bérmunkás is hozzájárult ahoz, hogy a nyilas esuhás fényképe teljes legyen. Azután jött Amerika beavatkozása a háborúba, amely után a papocska féltve a bőrét, gyáván megbújt. Már nem hirdette legalább is nyíltan nem, a nyilas elgondolásait. A háború után, amikor már a náci-nyilas vezérek egyrésze a jól megérdemelt akasztófán végezte be a nyomorult életét, a Wolfból újra Farkas lett és valószínűleg nem a jelen, hanem a múltbeli érdemeiért Rettman ur a Verhovay Egylet jól fizetett fő-szervezője lett. A volt New Deal magyar lapok, egy szóval sem tiltakoztak az ellen, hogy Rettman ur a gyalázatos múltja után a legnagyobb magyar egylet főszervezője legyen, a Bányász Lap Fay- Fisherje is csak a tehetetlensége miatt támadta meg, de óvatosan hallgatott a régi leleplezéséről, a papocska nyilas és nagy német múltjáról. De nem csak itt késett el Göndör Ferenc, hanem főleg ott, hogy még ma is azt hiszi, hogy itt Amerikába bűn az. hogy valaki annak idején náci, nyilas, vagy fasiszta volt. Még most sem látja meg, hogy a Rettma- nok náci múltja nem hátrány, hanem előny az amerikai közéletben való szerep viselésre. Nem csak a Verhovay Egyletben, de az egész amerikai közéletben jó ajánló levél az, hogy valaki már Hitler idején nyilt náci volt. Nem csak ezrével hozzák ide a volt náci urakat a világ minden tájáról, de szoros szövetséget kötnek politikusaival, Francoval és minden piszkos gyilkos, tolvaj nácival. De nagy naivság az is, hogy Göndör ur a Verhovay fő-elnökéhez és fő-titkárához fordul, hogy bizonyára nem is “sejtették” a von Wolf nyilas elgondolásait. Higyje el Göndör Ferenc, hogy amit mindenki tudott Pitts- burghban, azt tudták Bence és Révész urak is s bizonyos, hogy annakidején olvasták Himler leleplezéseit is, amikor Rettmant beültették a fő-szervezői székbe, nem annyira a szervezői képességei, mint a nyilas, reakciós antiszemita nézetei voltak az irányadók. Egy ilyen utazó fő-szervezői állás a legalkalmasabb arra, hogy a reakció, a fasizmus ügyét szolgálja a Verhovay tagok pénzén. A Verhovay fő-tisztviselők jól ismerték a barátuk nézeteit, lehetnek azok “igaz emberek”, de itt bevál az a magyar közmondás, hogy az egyik 19, a másik egy híján 20, vagy hogy minden zsák megtalálja a maga foltját. SIKERTELENSÉG OKAI Gondolkodó ember mindig kutat, műidig tudni akarja a dolgok miértjét, akár a privát életében, akár a közéletben történik valami. Csak öntudatlan, gondolkodni képtelen, lusta ember fogadja el az eseményeket anélkül, hogy annak mikéntjét kutatná. A modern munkásmozgalomban résztvevő embereknek ebben a kutatásban, nagy segítségére van a marxi gondolkodás, amelynek az alkalmazásával képes az események miértjét helyesen analizálni. Ez a gondolkodás segített át bennünket az elmúlt évtized, sokszor zavaros eseményeinek az okszerű megállapításain és tette lehetővé a Bérmunkás helyes irányvonalát, amelyet később az események rendszerint igazoltak. EGY HELYBEN TOPOGUNK Az elmúlt évtizedek, hatalmasan előre vitték a megvalósulás felé a munkásság felszabadulásának az ügyét dacára annak, hogy sokszor nagyon sötét képet mutatott a helyzet. Az orosz nép forradalma, amellyel megdöntötte a föld egy hatod részén a kapitalista termelési rendszert a gyakorlati térre vitte át azt a problémát, hogy miként történik az átmenet a kapitalista termelési rendszerből a szociasta termelési rendszerbe. Az az elgondolás, hogy a technikailag legfejlettebb országok lépnek először a fejlettebb termelési rendszer útjára, nem bizonyult helyesnek, mert Európa egyik iparilag legelmaradottabb országa, amelyet a háború is megtépázott, amelyet a életét féltő kapitalista országok vettek • körül és nem csak gazdasági | 'oojkot alá helyeztték, hanem j megpróbálkoztak invázióval, az ellenforradalom pénzelésével és felfegyverzésével is. Ezek a problémák újra és újra arra késztették a Szovjetek vezetőit, hogy annak megfelelően változtassák meg a taktikájukat és az átmenet alatti társadalmi felépítményüket. A Szovjet több mint 30 éves fennállása idején számtalan esetben kellett irányvonalat változtatni, hogy kitudják várni azt az időt, amikor nem csak belsőleg erősödnek meg, de uj népek felsorakozása megkönnyíti a kapitalizmus elleni védekezést is. Ma, amikor Kina közel 500 milliós népe és a Népi Demokráciák, valamint a forradalmi munkások milliói a kapitalista országokban, a gyarmatok egész sora áll egységes fronton a szovjetekkel, igazolja azt, hogy az elméleteken, a gyakorlati harcokban szükségessé vált változások helyesnek bizonyultak, mert ezek tették lehetővé a mai helyzet kialakulását. \ Ezt abból az alkalomból írtam meg, mert a most lefolyt országos értekeleten a beszélgetések során mint mindig, újra felmerült az a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy az IWW kiváló, minden tudományos vizsgálatot kibíró elmélete dacára is visszaesést mutat az alakulása óta és az utolsó években egy helyen mozog, se előre, se hátra nem megy. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Az elmélet maga mint mondottuk, semmi kívánnivalót sem, hogy maga után. Tökéletesen megfelel a fejlett amerikai viszonyoknak, ennek dacára is nagyarányú visszaesést mutat az előző évek nagyszerűen megindult fejlődését illetőleg és semmi jel sem mutatkozik arra vonatkozólag, hogy újra a fejlődés útjára lépjen. A vita most sem hozott fel uj okokat, csak a régi érveket sorakoztatta fel. A hatósági üldözések, a kommunista internacio- nálé, illetve a kommunista párt kibontakozása és az, hogy ^ a szervezet tartózkodott attól, hogy kollektiv szerződéseket kössön a munkaadókkal. Ezek közül csak az utóbbit lehet elfogadni mint helytálló érvet, de semmi esetre sem mint egyedüli okát a szervezet mai helyzetének. A munkásmozgalom története azt mutatja, hogy a kapitalizmus durva erőszaka soha sem tudta megsemmisíteni a társadalmi változásokért harcoló mozgalmakat, ha azok reális alapon állottak. Ez áll a tásadal- mi rendszerek minden változására, az uralkodó osztály soha sem mondott le az előjogairól, mindenkor megpróbálta erőszakkal megsemmisíteni a feltörekvő erőket, de minden esetben előbb vagy utóbb a társadalmi változások bekövetkeztek. A modern munkásmozgalom másutt sokkal nagyobb üldözésnek volt kitéve, mint a mi mozgalmunk. Láttuk ezt akár a cári Oroszországban, akár a Bis- marki Németországban, vagy a Tisza-Percel, vagy később a Horthy éra munkásmozgalmi üldözéseiben. Ezek az üldözések, ha ideiglenesen vissza is szorították a mozgalmakat, de később annál elementárisabb erővel törtek fel, résztvevőit csak megedzette a hatósági üldözés. Kínában, ahol Chian^ék a forradalmárok ezreit végeztették ki, nem bírták meggátolni a cél győzelmét. Franco is kiakarta irtani a forradalmárokat és tengernyi vér és börtön dacára is a spanyol munkásmozgalom mégis él és a legutolsó általános sztrájk azt is igazolta, hogy a munkás tömegeket nem törte meg a terror. így lehetne folytatni oldalakon keresztül, de a fentiek is eléggé igazolják, hogy az IWW stagnálásának nem a hatósági üldözések az okai. Nem összehasonlítás kedvéért mondom, de mint tény, még a nácizmus is hatással volt a szervezetünk egyes tagjaira, de semmi esetre se lett volna képes azt szétrombolni, vagy visz- szalökni, mint azt a magyar mozgalom is igazolja, ahol tanúi voltunk a náci irányú megnyilvánulásnak, de az egészséges mozgalom kivetette magából azt a szemetet, mert a mozgalom résztvevői eléggé öntudatosak voltak arra, hogy félre ne lehessen vezetni őket. Egész nyugodtan félre lehet ' tenni a fentebb felhozott okokat és amikor a stagnálás okairól beszélünk, akkor csak arról lehet szó, hogy az elmélet gyakorlatba való átvitele ütközött akadályokba és az elmélethez való makacs ragaszkodás, a mozgalom merevsége, amely szektári- ánussághoz vezet, volt az akadály, a gát a mozgalom kifejlődéséhez. A BŰN ÉS BÜNTETÉS William Glenn, aki az orosz szakszervezet meghívására elmert menni Oroszországba látogatóba, elvesztette a munkáját. A Hayes gyárban mely Grand Rapid, Mich, van, nem vették vissza, hiába mondta, hogy ő nem kommunista. A gyár az United Auto Workers, ClO-ban van megszervezve és ugylátszik az union nem csak hogy nem védi, hanem talán éppen annak a rendelkezésére nem akarják visszavenni. Már Glen- nek hiába hazudnának az orosz munkások rabszolgaságáról, rossz helyzetéről, ő látta, tudja és ugylátszik másoknak is megmondta, hogy milyen bődületes hazugságokat tálalnak fel az amerikai munkásságnak az oroszokról, ezek között a CIO vezérei is igazán vezető szerepet visznek. Ha Glenn a szájába rágott badarságokat, hazugságokat adná vissza, mondaná másoknak, akkor minden baj nélkül visszakapta volna a munkáját. De mivel arra nem hajlandó, igy nagyon bűnösnek tartják és büntetik. Mert itten nem az igazság az erény, hanem a hazugságért fizetnek. Milyen jól megfizették Nagy Ferit is, amiért minden bődületes hazugságokat összehordott, illetve ilyen összeszedett hazugságok alá megengedte a nevét odaírni. Vi. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
