Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-09-29 / 1699. szám

2 oldal

BÉRMUNKÁS

1951. szeptember 29.

OSZTÁLYELLENTÉT

Az imperialista osztály hata ma sok, sok évszázadokra tei jed és külömböző formákba uralkodott. A modern kapitális ta imperializmus, Amerika felit dezése után keletkezett. A sps nyolok, portugálok, hollando állottak az élén, mig a későbt évszázadokban a franciák és a angolok uralkodtak.

Az angol birodalom több min a világ egy-negyed részét uralta Gazdasági hatalmánál fogva a egész világra befolyást gyako rolt. Az egykor hatalmas portu gál és holland birodalmak ango alattvalókká váltak és számoi kisebb nemzetek az angol impe rializmus karmai között nyög tek.

Több mint egy évszázadon á az angol imperializmus azza kérkedett, hogy a “nap sohasen nyuszik le az angol birodalon felett” és hogy az ő hadiflottá juk uralja a tengerek vizeit Ezek a jó napok egyszer és min denkorra elmúlottak és az ango fenhatóság másodrendűvé vált Az elmúlt 30-35 esztendőben oh dolgok történtek, aminek az an goi imperializmus képtelen- voll ellentállni, és ennélfogva háttérbe szorult. Az angol birodalon egykori hatalmát az Egyesüli Államok vették át. A világ ősz szes tengereit az amerikai hadiflották övezik, pénzes zsákja a világ gazdasági hatalmát tartja markai között.

Nemzetgazdászaik, politikusaink nem akarják elismerni, sőt tiltakoznak az ellen, hogy Amerika imperialista birodalommá fejlődött. Ennek megvannak az okai. Az amerikai népbe belenevelték, hogy az ő kormánya a “Government of the people, by the people and for the people, amely kormányrendszer mindenkoron ellene volt az imperialista rendszernek. Arra hivatkoznak, hogy az amerikai köztársaságot az angol imperializmus elleni forradalom hozta létre, hogy ezt az országot, az angol kolóniából formálta át független nemzetté. Minden tiltakozás és ellenkezés dacára is a történelem azt bizonyítja, hogy Amerika egy hatalmas birodalommá fejlődött.

Az Egyesült Államok 1846- ban háborút viseltek Mexico ellen. 1848-ban megkötött békeegyezmény alapján az Egyesült Államok Mexico óriási területét foglalta el, amely által Amerika az Atlantic óceántól a Pacific óceánig terjedt. 1898-ban a spanyolok elleni háborúba Amerika elfoglalta a Fülöp szigeteket és ellenőrzése alá vette Kubát és Porto Ricot, Valamint ala- tomosan a Hawaii szigeteket is az amerikai imperializmus ellenőrzése alá vették, de még mindig nem lehetett az angol birodalom nagyságához hasonlítani, dacára annak, hogy a leghattal- masabb birodalommá fejlődött. Ezt csak akkor látjuk teljes egészében kibontakozni, ha az amerikai imperializmus fejlődését vizsgáljuk.

A kapitalizmus előfutárja a kereskedelmi vállalkozások voltak. Vitorlás hajóikon a világ minden részébe szállították áruikat, amely által lerakták az alapját az uj gyarmatoknak, az anyaország kormánya összhar- mónikusan dolgozott ezekkel a- kereskedőkkel. Az elnyomatás, í kizsákmányolás határtalan volt,- amerre ezek a kereskedők meg- forultak, áruiknak előállítását,- hajóiknak irányítását rabszol- : gákkal kezeltették. A 17 és 18- i ik században Európa, Ázsia és ; Amerika kereskedelmi utazói a

világpiacért háborút viseltek ; egymás ellen, amely háböru előmozdította a géptermelést, a tö- : meggyártást és ezáltal Európa . kiszorította az ázsiai és ameri- . kai kézművesek áruit a világpiacról. A 19-ik század elején az ; angol imperialista osztály elhi- . tette a világ külömböző részei- . ben széjjelszórt fehér népekkel, hogy egyedül ők viselik a fehér népek terheit, érdekeit, amely nem volt egyéb, mint a népek millióinak a végtelen kizsákmányolása.

A géprendszer fokozatos fejlődése meghozta az ipari forradalmat, amely hatalmas változást hozoct az imperialista osztály terveiben. Megelőzőleg a kereskedők olyan árukat szállítottak és a kézművesek olyan árukat gyártottak, amelyeket Európában nem csináltak és azokat busás árakért adták el. Az európai nyersanyag termékek nem igen érdekelték őket, ez már csak akkor lépett életbe amikor a modern iparok géprendszerei dolgozták fel azokat, amely aztán megteremtette és folyton növelte az ipari bérrabszolgák számát.

Az első világmészárlás hatalmasat lendített a tömeggyártás előmozdításán itt az Egyesült Államokban. Ezt megelőzőleg Amerika gazdasági és politikai életében Anglia vitte a főszerepet. Az első világháború végeztével Amerika előtérbe nyomult és átvette Anglia vezető szerepét, nem csak a tömeggyártás terén, hanem átvette Angliától a tengerek uralmát is és 1922- ben Washingtonban tartott nagyhatalmak gyűlése Amerikának szavazta a tengerek feletti uralmat, hatalmas hadiflottájával az egész világ vizeit szeli.

Az első világháborút megelőzőleg, amikor még Amerika ját- 1 szotta a semleges szerepét, öt : más nemzetnek volt hatalmasabb hadiflottája mint Ameriká- : nak. Vezetőszerepet vitt ebben Anglia, követte őt Japán, Német : Olasz és Franciaországok. Az 1 első világháború fejlesztette ki ' Amerikában a finánc kapitalizmust, amelynek alapját már ] 1901-ben rakták le a Morgan 1 érdekeltségek, amikor megalaki- j tották a United Steel Corporáci- < ót. Ezt követték a külömböző j néven nevezett vasutakbani be- < fektetések, a chicagói, omahai ’ és kansas cityi vágóhidak, szén, \ vas és ércbányákbani befektető- j sek, nem csak az Egyesült Álla- j mok területén, hanem a világ ] külömböző részeiben. Gomba- < módra nőttek az ipari mágná- < sok, a milliomosok. Az öreg ] Rockefellert a Standard Oil ’ be- ; fektetései folytán, a világ leg- i gazdagabb emberének titulálták { és ma a Rockefeller intézmény j egy a Morganéktól különálló fi- | nanc kapitalizmust képez. A Ge- r neral Motors, a világ leghatal^ i masabb automobil vállalata, {

szintén finánc kapitalizmus. A hatalmas pénzintézetek el. á- laszthatatlanok a hatalmas ipari vállalatoktól.

Az első nagy világmészárlás idején, 1914 nyarán, az Egyesült Államok egy hatalmas pangással küzdöttek, amelyet 1915 végére már feljavított a háború. Az Egyesült Államok 1917 áprilisában üzent hadat a tengelyhatalmaknak, de mielőtt ez történt, az angol és francia hadseregek részére a Morgan pénzintézeteken keresztül rendelték a szükséges muníciót az angol és francia hadseregek számára. Az a borzalmas pusztítás, amelyet a megvadult hadseregek egymás országában véghezvit- tek, teljesen lerombolták a német, osztrák, francia és az angol iparokat, kereskedelmet, amely által Dél-Amerika, Ázsia, Afrika teljesen az amerikai piacra volt utalva. Az Egyesült Államok financtőkéje a világ minden részében eszközölt befektetéseket. Japán, aki az első világháborúban semleges volt, befektetéseivel Ázsiában veszélyeztette az amerikai pénzintézetek befektetéseit, iparcikkeivel elárasztotta az amerikai piacot. Az első világháború meghúzta a vészharangot az angol imperializmus hatalma felett, a második világmészárlás pedig teljesen kihúzta a gyékényt az angol imperializmus lábai alól. Amerika vette át szerepét. A második világháború teljesen romokba döntötte az angol, francia és német ipart, vele együtt a különböző országok mezőgazdaságát. Az amupv is elszegényedett országok a régi rendszerre való visszatérésre nem találtak utat és egy uj rendszert kellett bevezetniük. El kellett tödölniök a magántulajdon rendszerét, a termelő eszközöket, a természet kincseit, a pénzintézeteket és minden olyan intézményt, amely a nép szükségleteire termelt, államosították. Ez az államosítás veszélyezteti az * amerikai finánc kapitalizmust és annak befektetéseit. Amerika : akkor vette át a finánc kapitalizmus szerepét, amikor a világ ’ egy hatalmas területén — csak- j nem felén — a munkásosztály ; vette át a termelés és szétosztás 1 eszközeit. Ez a világrész elve- 1 szett az imperializmus számára. ^ De a kapitalizmus hti marad ön- 1 magához és minden eszközzel \ vissza kívánja állítani azt a tár- J sadalmi rendszert, amely 1917 ] előtt az orosz forradalom” idején 5 volt. |

Az uj társadalmi rendszer , megszületésével egy időben tűn- i tek fel az európai hatalmas pénz- ] intézetek, amelyek Róma, Lón- i dón, Páris és Berlin bankjaiból i intézték a világ népeinek sor- < sát és ma az amerikai tőke, New £ York hatalmas pénzintézetei vet- t ték át, de csak azokon a terüle- ^ teken, ahol még mindig a ma- £ magántulajdon rendszerén álla- r nak, hogy fentartsák a uj tár- x sadalom hatalmas hömpölygő- £ sét Európa nyugati részében, c Még mindig bíznak abban, hogy r a pénz és az erőszak saját ja- t vukra győzedelmeskedik. A múl- 2 tak történelmei nem elég tanul- r ság sem a tőke, sem a nemzet- r gadászok, sem a politikusok szá- j mára. Az a lavina, amely 1917- r ben orosz földön elindult, feltar- 2 tózhatatlanul nyomul előre és el- r

fogja söpörni ezt a társadalmi rendszert még akkor is, ha Amerika hadihajói, hadseregei a californiai partokat Ázsiában és a new yorki partokat a Földközi tenger déli részén védelmezi.

Az amerikai imperializmus Európában, Ázsiában és a világ minden részében, ahol csak be- fészkelődhetik, pénzzel, fegyverrel látja el az uralkodó osztályokat, hogy azok védelmezzék, illetve védelmeztessék az imperializmus végső vonaglásait. Hogy mi lesz ennek az őrült felkészülődésnek az eredménye, azt senki sem tudja meghatározni, az a jövő titka. Hogy mikor fog elindulni a harmadik világmészárlás azt sem tudják meghatározni, sem azt, hogy ha egyszer elindul, meddig fog az tartani és milyen eredménnyel fog végződni. Egy azonban bizonyos, hogy még azon esetben sem szűnik meg az osztályharc, ha az amerikai imperializmus seregei győzedelmeskednek. Amig kizsákmányolás, elnyomatás létezik, addig az osztályharc is fen fog állani.

A kisákmányolásnak, a nyomornak, a szenvedésnek, borzalmas háborúknak az egyetlen ellenszere a világ munkásságának az Egy Nagy Szervezetbeni tömörülése, mert “A munkásosztály törtétenelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nem csak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.”

A magántulajdon rendszere, a dolgozó nép kizsákmányolásának története, hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az ókorban rabszolgák és rabszolga tartók voltak, akik a végletekig zsákmányolták ki rabszolgáikat és a legkegyetlenebb módon bántak azokkal. A rabszolga tartó nem tartozott felelőséggel senkinek sem a rabszolgái kizsákmányolásáért, azokon elkövetett gorombaságokért, sőt kénye- kedve szerint gyilkolhatta le a neki nem tetszőket. Ae feudalizmus korszakában a nemesek éppen úgy bántak rabszolgáikkal, mint az elődeik. Ma a kapitalizmus és a bérrabszolgaság uralkodik amely rendszerben a termelő hadseregek kizsákmányolása éppen u~- folyik, mint az ókorban, azzal a külömbséggel, hogy a bérrabszolgáknak van némi politikai szabadságuk. Szabadon választhatják meg munkahelyeiket, a lehetőségekhez mérten lakásaikat, ruházataikat, az életszükségleteiket, persze úgy, amint azt kereseti viszonyaik megengédik. Ma a legtöbb államban van a bérrabszolgáknak politikai szabadságuk, amely az államhoz köti őket, de nincsen ipari szabadságuk, nem rendelkeznek a termelés és szétosztás eszközei felett, azok magán vagy állam tulajdont képeznek és nem a köz javát. Ma a nérrabszolga éppen úgy ki van zsákmányolva, el van nyomva, mint évszázadokkal ezelőtt a rabszolgaság, a nemesek és a jobbágyság idején. A társadalmi -endszerek változtak, de a kizsákmányolási rendszer megmaradt. Ma az uj társadalmi rend-