Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-09-22 / 1698. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. szeptember 22. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL AZ ELSŐ BÁNYÁSZNAP Szeptember 2-án ünnepelték meg először Magyarországon a “Bányászok Napját”, amely ezentúl minden évben a bányász­munka hőseinek tiszteletére ren­dezett országos ünnep lesz. Az 1919-es tatabányai csendőrtüz emlékére választották éppen szeptember első vasárnapját a bányászok napjául. Az ünnepség előestéjén Tata­bányán több mint ötezer bá­nyász vonult fel fáklyákkal, lampionokkal, bányászlámpák­kal, vörös zászlókkal a bánya­igazgatóság épülete elé, ahol 2919. szeptember 6-án Horthy csendőreinek sortüze kilenc hős bányász életét oltotta ki s csak­nem húsz bányászt súlyosan megsebesített. A mártírhalált halt hősökre, a múlt kemény harcosaira mélységes megbecsü­léssel emlékezik a dolgozó nép: emlékművet állítottak a csen- dőrsortüz színhelyén. A bányásznap regeién Tata­bánya bányászzenekarok patto­gó indulóinak ritmusaira ébredt. A bányászzenekarok és kultur- csoportok felkeresték a tárnák legkiválóbb dolgozóit, hogy igy fejezzék ki megbecsülésüket, há­lájukat munkájukért. A Ma­gyar Nők Demokratikus Szövet­sége (MNDSZ) ajándékokkal kedveskedett Tatabánya legki­válóbb sztahánovista bányászai­nak. A nagyszabású felvonuláson közel 6000 bányász tett hitet amellett, hogy több és jobb munkával vesz részt az ötéves terv megvalósításában, hogy minden erejével küzd azért, hogy az elnyomatás, a nyomor, a csendőrtüz világa soha többé vissza ne térhessen. A tatabányai nagygyűlésen Gerő Ernő miniszter mondott ünnepii beszédet. Megemléke­zett a magyar bányászok hősi múltjáról és harcos jelenéről. A bányászok nehéz munkáját, erő­feszítéseit a kormány a legna­gyobb mértékben méltányolja és mindent elkövet a bányászok helyzetének állandó javítására. Már most az a helyzet, hogy “a bányászok kereset tekintetében, munkájuknak megfelelően Ma­gyarország összes dolgozói kö­zött az első helyre kerültek.”-—Ismeretes — mondotta a továbbiakban Gerő miniszter — hogy egyedül Tatabányán nyolc hónap alatt 442 bányászlakást adtunk át rendeltetésének és további 70 bányászlakás építése folyik. Ugyancsak épül az uj bá­nyász-szálloda, amely még ez évben elkészül. Oroszlányon ez évben 208 bányászlakást már átadtunk rendeltetésének és még további 300 bányászlakás épül. Oroszlányon három egyenként 104 személyes bányászszállót építettünk és két hasonló szállo­da építése ' folyamatban van. Oroszlány uj iskolát kapott, Ta­tabányán három akna kapott uj fürdőt. És még lehetne folytatni , a felsorolást a végtelenségig, mert igy van ez nemcsak Tata­bányán és Oroszlányon, hanem az ország minden bányavidékén és bányatelepén. — Bányáinkat az uj korszerű gépek százaival és százaival sze­reljük fel, sok szovjet gépet ka­punk. Teljesen újjászervezzük, uj alapokra helyezzük bányáink­ban a szénszállítás rendszerét. És ahoz, hogy a felemelt ötéves terv által 1954-re előirt 27.5 millió tonna szenet kitermeljük, ami mintegy háromszorosa a há- boruelőtti Magyarország szén- termelésének, az uj aknák tucat­jait kell megnyitnunk és fogjuk megnyitni, a többi között Tata­bányán és Oroszlányon is. Pécs-Szabolcson is hasonlóan bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg Vasas, Somogy- bányatelep, Szabolcs és Újhegy dolgozói a három mártírhalált halt bányásztársukról, akiknek életét 1937-ben oltotta ki a csen­dőrök gyilkos sortüze. A felvo­nulók között ott voltak azok az idősebb bányászok, akik része­sei voltak az 1937-es nagy bá- nyássztrájknak. A pécsi bánya­vidék dolgozóinak gyűlésén Far­kas Mihály honvédelmi minisz­ter mondott nagy lelkesedéssel fogadott ünnepi beszédet. Dorogon szintén zenés ébresz­tővel kezdődött a bányásznap. Az ünnepi naggyülésre zászlóer­dők alatt vonultak fel a dolgoy zók. A felvonulás alatt a dorogi bányászrepülőknek vitorlázó és motoros gépei Írtak le köröket és röpcédulák ezreit dobálták Dorog területére és az ünnep­ség színhelyére, köszöntve a bá­nyászokat. A dorogi I-es akna dolgozói az élüzém jelvény és az élüzem zászló alatt vonultak fel. A menet élén az üzem sztaha­novistái vittek nagy táblát, amely hirdette, hogy a bányász­napi versenyben 260 vagonnal teljesítették túl tervüket. Az ün­nepségen megjelent Vas Zoltán miniszter, a Tervhivatal elnöke, aki a bányászok eredményeiről és a most soronlévő nagy fela­datairól beszélt. Szép és felemelő volt a bányá­szok ünnepe Salgótarjánban is, ahol Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter, majd Kiss Károly külügyminiszter be­széltek a nógrád-megyei bányá­szokhoz. OrmosDuszta harcos múltra visszatekintő bányászai is büsz­kén ünnepelték a bányásznapot, különösen a kurittyáni és a ru- dolftelepi bányászok, akik túl­teljesítették bányásznapi fela­jánlásukat. Az ünnepségen a bá,- nyászok arany és ezüst vállroj- tos egyenruhájukban vonultak fel. Diadalkapu várta és üdvözlő feliratok köszöntötték a bá­nyásznap vendégeit, köztük Nógrádi Sándor altábornagyot, a honvédelmi miniszter első he­lyettesét. A magyar bányák dolgozói mindenütt hasonló lelkesedéssel ünnepelték az első magyar bá­nyásznapot, mert érezték a kor­mány támogatását, az egész dol­gozó nép szeretetét és bizalmát, tudták, milyen nagy feladatok megoldását várja tőlük az or­szág és annak megakarnak felel­ni, sőt túl akarnak teljesíteni minden várakozást. A KÖNYV DIADALUTJA A magyar könyvnapok az utóbbi években mindinkább a széles dolgozó tömegek egyik legkedveltebb ünnepnapját je­lentik. Budapesten aug. 31- én és szeptember 1-én voltak a könyvnapok. A vidéki könyvna-! pok időpontja szeptember 8-9. A főváros utcáin még a szo­kottnál is nagyobb tömeg hul­lámzott ezeken a napokon. A dí­szes, ízléses könyvsátrakban ne­ves és népszerű magyar irók árulták a könyveket. Bensősé­ges és örömteli találkozás volt ez az iró és az olvasók hatalmasan megnőtt tábora között. A könyvnap ünnepélyes meg­nyitásán Darvas József közok- tatásügvi miniszter mondott be­szédet. Beveztőben emlékeztetett a felszabadulás előtti könyvna­pokra, amelyek leginkább a kia­dók üzleti céljait szolgálták és az irók közül is elsősorban azok az “iró-iparosok” kaptak nyilvá­nosságot, akik bértollnokként vállalták a Horthy-rendszer szellemi kiszolgálását. A könyv­napi sátrak akkor mind a belvá­rosban álltak, a Nagykörúton volt a “határ”; szinte jelképez­ve, hogy meddig, milyen társa­dalmi rétegig juthat el a betű, a kultúra. — Ma már a Nagykörút nem sánc és nem váröv — mondotta Darvas József — Budapesten ma 1320 helyen tartunk könyv­napot, közöttük 1250 üzemben. Szeptember 8-án kétezer falu ban és száznyolcvan gépállomáson, százharminckét állami gazdaság­ban, kilencszáz vidéki üzemben nyílik meg a könyv ünnepe BÖLÖNI GYÖRGYNÉ Bölöni Györgyné irói néven Kémeri Sándor 78 esztendős ko­rában elhunyt. Bölöniné Ady szükebb baráti köréhez tartozott. Ady Endre nevezte el “Ttókának” és évtize­deken át ezen a kedves néven szólították mindenütt. Sokban volt segítőtársa Adynak a pári­zsi esztendőkben. Mint Anatole France titkár­nője, hosszú éveken át aktiv sze­repet vitt a francia irók és mű­vészek politikai harcaiban. Ba­rátja és munkatársa volt több francia szocialista Írónak és mű­vésznek. 1919-ben és 20-ban szé­les sajtóharcot folytatott a ma­gyarországi ellenforradalom és a fehérterror ellen. Több köny­ve jelent mek francia nyelven. Néhány magyar nyelven is meg­jelent. Lelkes hive és aktiv har­cosa volt a békemozgalomnak. A BÉKE GYERMEKEI A magyar Országos Béketa­nács az uj iskolaév megindulása­kor gyönyörű képeskönyvvel ajándékozta meg az általános is­kolák uj elsőosztályos tanulóit, azokat a gyermekeket, akik már a felszabadult Magyarországon születtek. A képeskönyv, mely­nek cime “A béke °-vermeke” sebbnél szebb képekkel s a ké­peket kisérő verses szöveggel mondja el, hogy nőtt, fejlődött, szépült az uj szabad haza, az­alatt az idő alatt, amig a felsza­badulta ép első uj nemzedéke el­jutott a bölcsőtől az iskola ka­pujáig. VIZSGÁLJÁK A RADIOLÓGUS ORVOSOKAT WASHINGTON — A United States Public Health Service ne­vű országos közegészségügyi hi­vatal 155,000 dollárt utalt ki azon dékcaliforniai orvosok és tudósok egészségi állapotának vizsgálatára, akik rádiumot, X- sugarakat s hasonló rádióaktiv ' anyagokat vagy műszereket használnak. Azt akarják tudni, hogy azon orvosok, ápolók, vagy más technikai segítők,' akik hosszabb időn át ki vannak téve rádium, uránium, stb. kisugár­zásnak, nem-e kapnak valami­lyen mérgezést? De leginkább azt vizsgálják, hogy nem-e kap­nak valamilyen örökölhető tu­lajdonságokat, vagyis milyen hatással van az ily kisugárzás az ivarszervekre, az első és a második generációra ? Azért nem csak magát a radiológus orvost, hanem a gyermekeit is egészségügyi megfigyelés alatt tartják. Ezzel a több évtizedig tartó vizsgálattal azt akarják eldön­teni, hogy vájjon mi igaz van azon feltevésben, hogy rádium­kisugárzás hatása alatt az élet­formák nagy változáson mennek át, sőt egészen uj életformák is keletkeznek. Nyíltan mondva, azt vizsgálják, hogy a rádioló- gusok gyermekei és unokái nor­mális emberek • lesznek-e, avagy egyik oldalról a supermanhez, másik oldalról pedig a szörny- szülötthöz fognak hasonlítani? KI AKAR FOGADNI? WASHINGTON — A fogadá­sokat ugyan tiltják a szövetségi törvények, de azért Paul Doug­las (D. 111.) szenátor azon rádió programon, amelyen együtt sze­repelt Taft és Lehman szenáto­rokkal, egy dollár fogadást ajánlott fel bárkinek aki kétel­kedik abban, hogy 1952-ban az amerikai kormány 74 vagy 75 billió dollárt fog elkölteni és csupán ebben az évben 14 billió kölcsönt vesz majd ezen renge­teg költekezésre. Lehman és Taft amellett kar­doskodtak, hogy az állami költe­kezés 1952-ben csak 68 billió lesz és ebből csak 7 billiót kell majd kölcsönözni, mert a többit az adók feljebb srófolásával elő le­het majd teremteni. Persze a 7 billió adóság kamatait is az adókból kell majd fizetni. — Akinek kedve tartja, fo­gadhat Douglas szenátorral s ha megnyeri, odakölcsönözheti az államnak és akkor már annyival kevesebb lesz a 7, vagy 14 billi- ónyi évi deficit, mert mint a 3 szenátor egyöntetű véleménye mutatja, az amerikai kormány kiadásai az utóbbi években szer­felett megnövekedtek. MILLIÓ HŐSIHALOTT NEW YORK —. Ha csak azo­kat veszik hősi halottnak, akik a harctéren esnek el, vagy az ott szerzett sebekben halnak el, akkor az Egyesült Államok mil­liomodik hősi halottja valószí­nűleg Labor Day napján esett el a koreai harctéren. A “Casu­alty and Surety” compániák szá- montartják a háború hősi halot- tait egészen az 1776-os forradal­mi háború óta. Ezen társulatok számítása szerint ez a szám La­bor Day napján érte el a milliót. Az automobil balesetek halot­tainak száma sokkal gyorsabb iramú, mert noha kevesebb, mint ötven éve, hogy számon- tartják, máris elérte a 988,000-t s igy valószínűleg, ott is eljut­nak a müliomodik áldozathoz még ebben az évben. A koreai háború első 63 heté­ben 13,707 hősi halottat ' --néz­ték fel, mig ugyanezen idő alatt az autószerencsétlenségek 44,- 000 embert öltek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents