Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-09-15 / 1697. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS HÍREK MA6YAR0RSZÄGB0L A MAGYAR TERMELŐSZÖVETKEZETEK Gyors és erőteljes fejlődésnek indultak a magyar termelőszövetkezetek és ezrek alakítanak uj termelőszövetkezeti csoportokat, vagy lépnek be a már meglévő csoportokba. Nemcsak a szövetkezeti gazdálkodók száma nő állandóan gyorsuló ütemben, hanem azoké a szövetkezeti tagoké is, akik megismerve a termelőszövetkezetek eredményeit maguk is lelkes szószólói lesznek a közös, nagyüzemi gazdálkodásnak. Borsod megyében igen nagy volt a mozgás megyeszerte a dolgozó parasztok között. Tizenhárom község dolgozó parasztsága már tel jes egészében a szövetkezeti gazdálkodást választotta. Hatvanban két hét alatt 603 taggal nőtt a termelőcsoportok létszáma. A “Dózsa” termelőcsoportba egy nap alatt húsz dolgozó paraszt lépett be, miután előzőleg meggyőződtek róla, hogy a “Dózsa” földjein 16 mázsás volt a búza átlagtermése holdanként. Kerekharaszti községben az elmúlt vasárnap két uj csoport alakult. Ezen az egy napon 60 dolgozó paraszt választotta itt a szövetkezeti gazdálkodás útját. A község dolgozó parasztjainak 75 százaléka már szövetkezetben van. Cegléden az elmúlt héten 213 családdal, 318 taggal erősödtek a termelőszövetkezetek. Fejér megye székesfehérvári járásban az elmúlt vasárnap 133 család 544 hold földdel lépett a már meglévő termelőcsoportokba. Szakolya község egyénileg dolgozó parasztjai ellátogattak a letkési “Bástya” termelőszövetkezetbe. Meggyőződtek arról, hogy a szövetkezet 17 mázsás átlagtermést takarított be, az egyénileg dolgozó parasztok 13- 14 mázsás termésével szemben. Különösen felkeltette a látogatók érdeklődését a szép állatállomány és a sertéshizlalda, amelyet a szövetkezet most készít. A látogatók már hazafelé menet megbeszélték, hogy ők is a közös gazdálkodást választják. Odahaza azután 27 család megalakította a termelőcsoportot. A diósdi dolgozó parasztok a dánszentmiklósi “Micsurin” termelőcsoport meglátogatása után 14 családdal megalakították a “Haladás” Hl. tipusu termelőcsoportot. Számos helyen az egyénileg gazdálkodó szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő csoportjai átalakultak termelőszövetkezeti csoportokká, mert meggyőződtek arról, hogy közös munkával könnyebben boldogulnak és jobb eredményt érnek el. Kömye, községben a “Vörös Csillag” és a “Dózsa” termelőcsoportok igen jó eredményeket, szép jövedelmet értek el. A “Vörös Csillag” termelőcsoport például dinnyéből naponta két-há- romezer forintot is árul. Szép állatállománya van: 20 anyasertés, 180 malac, harminc-tehenes lefejőtehenészet, ezenkívül egy tehéntörzs, 70 süldő pedig hízik. Látták ezt a kívülálló dolgozó parasztok is, de a tagok sem mulasztották el elmondani az eredményeiket. Az elmúlt héten is 21 uj tag kérte felvételét és vasárnap nagy ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy községük termelőszövetkezeti község lett. Ugyancsak termelőszövetkezeti község lett Leányvásár is Komárom megyében. Sogyo megye fonyódi járásában az elmúlt vasárnap 31 család irta alá a belépési nyilatkozatot és két uj csoport alakult ezen a napon. A békéscsabai termelőszövetkezetekbe 235 család lépett be. Két uj csoport is alakult 76 taggal. A szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés ma már országos mozgalom Magyarországon. Erről beszélnek szerte ai országban a dolgozó parasztok. Kíváncsian várják a híreket a csopor- tak eredményeiről, a csoporttagok életéről. Az újfajta gazdálkodás annyira felkeltette érdeklődésüket, hogy olyanok, akik évszámra nem mozdultak ki falujukból, most szívesen utaznak el a harmadik-negyedik határba is, hogy saját szemükkel lássák, mi az igazság a híresztelésekből. Az ilyen látogatások mind gyakoribbak és utánuk rendszerint megszületik a nagy elhatározás: mi is belépünk a csoportba. népesednek az iskolák Az uj iskolaévben a magyar iskolákban jelentős mértékben emelkedik a tanulók és pedagógusok száma. Az iskolaév beindításával kapcsolatban Darvas József közoktatásügyi miniszter a következő adatokat ismertette: — Az általános iskolai tanulók száma 1,255,000-re emelkedik, s az általános iskola nyolcadik osztályát 94.700 tanuló végezi majd el. Háromszáz uj tantermet és 162 uj körzeti általános iskolát építettünk. Az alsó- foku oktatás továbbfejlesztése érdekében 1952-ben 940 uj tanítót, 1150 szaktanárt és 304 szakosított oktatót állítunk be. — Középiskoláinkban 1952- ben már 123.492 lesz a tanulók száma, a negyedik osztályt kereken 14.000 tanuló végzi majd el. A dolgozók középiskoláiban a tanulók számát 12.000-ről 15.- 100-ra emeljük. Megindul mintegy 400 általános iskolai pedagógus átképzése középiskolai tanárrá, legalább 20 uj középiskolát szervezünk, mintegy 300- zal növeljük az osztályok számát. 1952. folyamán az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 46.890-re emelkedik, ebből 38.- 590 a nappali tagozat és 8300 az esti tagozat hallgatóinak száma. A levelező oktatás kereteit tovább szélesítjük. Az 1952. évben befejeződik a budapesti, miskolci, veszprémi műszaki egyetemek építkezése s elkezdődik — részben el is kezdődött — a gépgyártó, a bányászati és az építészeti egyetemek tervezése és építése is. Igen nagyjelentőségű dolog, hogy az uj tanévben lerakjuk az első pedagógiai tudományos intézet alapjait. Végül kiemelte, hogy az óvó- * dákban a bejáró gyermekek számát 100.000-ről 117.000-re, t férőhelyek számát 119.620-ról 122.620-ra, az óvónők számát 3100-ról 3800-ra emelik egy év alatt. KENYÉRELLÁTÁS A magyar dolgozók kenyérellátását az eddiginél fokozottabb mértékben biztosítja. Noha az eddigi kenyérfejadag is jóval magasabb volt. mint a nyugateurópai országokban, nem is szólva arról, hogy a magyar kenyér elsőrendű minőségű, a kormány ugv határozott, hogy felemeli az összes fizikai dolgozók, valamint a serdülőkorú fiatalok kenyérfejadagját s ezenfelül a jegyre biztosított mennyiség mellett szabadon vásárolható kenyér is forgalombak érül. Ugyanekkor megjelent egy másik kormányrendelet, amely szerint szeptember 1-től a csecsemők vaj-adagját és a bányászok szalonna-fejadagját jelentős mértékben felemelik. CITROMTERMELÉS A BALATON ÉSZAKI PARTJÁN Az Ötéves tervkiállitáson a látogatók nagyrésze megcsodálja a citromcserjéket, melyeket ma már Üzemszerűen termesztenek Magyarországon. A citrom honosítás kísérleteit a Fertődi Kísérleti Gazdaságban 1948-49. telén kezdték el a szovjet tapasztalatok felhasználásával. Nagy lendületet adott a munkának a tavasszal a Szovjetunióból érkezett háromezer citrom, narancs és mandarin oltvány. Már eddig sikerült elérni a fertődi gazdaságban, hogy a citromfa, amely csak tizenkét-tizennégy éves korában terem, egyes esetekben már kétéves korában virágot és termést hozott. A citrom Üzemszerű termesztését páradús helyeken indították meg. Erre a célra a Balaton északi oldala a legmegfelelőbb. Akaiiban, Tihanyban, Keszthelyen és Villányban létesítettek citromteleneket. A tihanyi telepen a citrom szabadföldi termesztésével is kísérleteznek. Épül az ország Miskolc nemcsak az ipar 'ej- lődése terén mutathat fel nagyszerű eredményeket, hanem a sport és üdülési lehetőségek fejlesztése terén is. Most épü; a Népkert mellett a 30.000 személy befogadására alkalmas modern Népstadion. Fedett uszodát is kap Miskolc, amire 5 miliő forint beruházást irányoztak elő. Diósgyőr-Vasgyár és Pereces-bányatelep dolgozói részére egy-egy óriási, modern tornatermet építenek. Folyamatban van a meglévő sportpályák átépítése és modernizálása is. Már az i< lén megépült három uj labdarugó, 12 röplabda, 4 kézillabda, 3 kosárlabda és 6 akadálypálya. Miskolc gyönyörű fekvése kitűnő üdülési lehetőségeket biztosit. Közvetlen közelében van Tapolca-fürdő, amely 28-31 fokos rádióaktiv hóforrásával az ország egyik legszebb gyyógy- fürdője és a miskolci dolgozók tízezrei keresik fel vasárnaponként, vagy délutáni szabadidejükben. Cegléden egy nap alatt 240 család 1004 hold földdel belépett a meglévő termelőszövetkezetekbe, illetve uj csoportokat alakított. A termelőszövetkezetek jó terméseredményei és a tagok -lelkes felvilágosító munkája nyomán lendült fel a termelőszövetkezeti mozgalom Cegléden is. Különösen jól végezte felvilágosító munkáját. Nagy Mihály, a Vörös Csillag termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője, aki saját elért jövedelmével szemléltetően bebizonyította a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményességét. A következő napon további 52 taggal szaporodtak a ceglédi termelő- szövetkezetek. Majd pár nap múlva 600 taggal megalakult az I. tipusu “Lenin” termelőcsoport. Dunapentele városi könyvtárának már ezer állandó olvasója van, de ez a szám napról napra növekszik. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár a fokozott igények kielégítésére újabb 1500 könyvet küldött Dunapentelére. Csongrád megye területén nagyszabású régészeti ásatások kezdődtek. A hódmezővásárhelyi határban különösen érdekes kelta maradványokra, középkori magyar emlékekre és szarmata-kori leletekre bukkantak a régészek. Szolnok megyében, ahol jelenleg 258 termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport működik, a csoportok kiváló terméseredményei uj lendületet adtak a termelőszövetkezeti mozgalomnak. A megyében 60 előkészítő bizottság dolgozik, előreláthatólag 547 család 2000 hold földön tér át rövidesen a szövetkezeti gazdálkodásra. Keszthely közelében fekszik Csillagháza erőd, a török hódoltság idejében épített erődvonal épen maradt része. A jókarban lévő, ma is lakott épület egyik legértékesebb emléke a 16. század várépitésének. Jó állapotban megmaradt helyiségei, földalatti kazamatái, 20 öl mélységű kútja, a tetőzetre és a pin- c,be vezető gyönyörű faragott kőlépcsők különösen érdekessé teszik. Most a Balaton Muzeum javaslatára a Műemlékek Országos Bizottsága restauráltatja ezt a nagyon kevesek által ismert szép, régiv árat, amely a Balatonpart egyik legkeresettebb látványossága lesz. A Környei dolgozó parasztok ellátogattak a szentgyörgypusz- tai “Dézsa” termelőcsoportba. Alaposan megnéztek a csoport jószágállományát, épületeit. Láthatták, hogy a jó gépi-talajmun- ka és a fokozott műtrágya-használat eredményeképpen a csoport 17 mázsa 80 kiló átlagtermést ért el ősziárpából. Ennek hatására Környén ujább előkészítő bizottságot alakítottak a dolgozó parasztok. Ma Kömye község dolgozó parasztjainak mintegy 70 százaléka szövetkezeti tag. A Balatongyöröld halászok ritka halászzsákmánnyal dicsekedhetnek : egyre több sebespisztráng akad horgukra. Ez a jóizü hal nagyon ritka a Balatonban. A Balatongyörökhöz közeli Kongópatak zuhatagos vizében azonban rengeteg tanyázik belőle. A mostani áradá- sos időben a pisztrángok átkerültek a tóba és igy akadnak horogra. 1951. szeptember 15.
