Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-07-07 / 1688. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. julius 7. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL ARAT A SZÖVETKEZET Magyarországon megkezdődött az aratás. A kilátások oly bő termést ígérnek, amilyen évtizedek óta nem volt az országban. A kalászokat nem csak a jó időjárás érlelte ily dússá, tömötté, hanem az öntudatos dolgozó parasztság tervszerűen, időben elvégzett gondos munkája is. A jó termés ezenfelül visszatükrözi azt a segítséget, melyet mindennapi munkájában a magyar falu a várostól kapott. Tízezer traktor dübörgése visszhangzik a kasza alatt zizegő gabonában. A múlt évben felénél több műtrágya gazdagította a termőföldek erejét, mint egy évvel előbb és száz és százezer mázsa nemesitett vetőmag, tiz- és tízezer mázsa csávázószer, a gépállomások száz és száz gabonatisztitó gépe járult hozzá, hogy dúsan termő mag kerüljön a jól megművelt földbe. Egy év alatt háromszorosára nőtt a termelőszövetkezetek területe és a közös gazdálkodás mindenütt meghozta a várt eredményt; holdanként 3-4 mázsával nagyobb terméshozam Ígérkezik a szövetkezeti földeken, mint a kis parcellákon. Aratnak Szatymazon. Különösen annak nagy dolog ez, aki most az első esztendőben tapasztalta, mit jelent három-négy tanya és egy-két utcasor népével együtt a fél falu határában gazdálkodni. Most aztán mindenki láthatja a “Szabadság” termelő- szövetkezet embermagasságot meghaladó rozstábláin, vállig érő búzatábláin, mit ér a közös munka, a földekre kiszórt 350 mázsa műtrágya és a traktorok mélyen szántó ekéje. Tóth Mihály, a szövetkezet elnöke ott áll a közel két és félmétert elérő rozs mellett, nézi az árpa aratását. A sándorfalvi rés rákszűrést és most már valamennyi járási székhelyen működik rákszürő állomás. A múlt évben körülbelül kétezer nőt vizsgáltak meg, ez év első négy hónapjában pedig már hatezer nő jelentkezett vizsgálatra. A fejlődést jelentősen segítette a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Vöröskereszt felvilágosító munkája. A szűrés során sok olyan rákos beteget találtak, akiknek betegségét biztosan tudják gyógyítani, mert az még kezdeti állapotban van. Kiskunhalason a városi kórház 16 ágyas szülészeti osztályát az ötéves terv során 40 ágyas korszerű szülészetté fejlesztik. A Nyíregyházi építőipari technikum a múlt év őszén nyílt meg három osztállyal és 120 hallgatóval. A jövő iskolaidényben a mostani három osztállyal szemben öt osztályt szerveznek 200 hallgatóval. A Kiskunfélegyházi “Kiskun muzeum” kezdeményezésére falumúzeumot rendeznek be Kis- kunmajsán és Alpáron. A régi gazdálkodási formák néprajzi emlékeit gyűjtik itt össze és megmentik azokat az értékeket, amelyek az eke nyomán kerülnek napvilágra. gépállomás aratógépe ki is áll a táblából. Csak egy saroknyi van hátra és azt az emberek kézi kaszával aratják le. Ahogyan Hirdeti a gazdag aratást a százholdakra nyúló árpa, rozs és gabonatábla, a térden felül érő kukorica, úgy gazdagodik vele együtt a szövetkezet, úgy szépül a tagok élete is. 1950. februárjában kezdték a szövetkezést. Akkor mindössze három tehenük és három lovuk volt. Ma 19 tehenük és 14 egyéves növendékük van, 3 ló helyett pedig 16. Már tavaly sem volt megvetendő, amit az osztozkodásnál egy-egy család készpénzben és terményekben kapott. Jutott abból sok mindenre, amire azelőtt legfeljebb, ha álmukban gondolhattak a dolgozó parasztcsaládok. Most a kilátások olyanok, hogy a jövedelmük legalább 25- 30 százalékkal magasabb lesz a múlt évinél. És ez az aratás másként is meghozza gyümölcsét. Akik nyitott szemmel járnak a határban a kisparcellát művelők közül, azok egymásután látják be, nincs miért tovább kételkedniük. Hiszen a szövetkezetiek, ezt a mostani munkájuk is bizonyítja, nem csak a mának élnek. Gondolnak a következő évre is. Alighogy befejezték az árpa aratását, ahol elkezdték, már elvégezték a tarlóhántást, sőt egy jókora darab földben már elvetették a másodnövényeket is, hogy legyen miből kihizlalni őszre a 100 süldőt. Nem csoda igy, hogy tavasz óta már húszán jelentkeztek a csoportba. A sándorfalvi gépállomás aratógépe pedig alighogy végzett Szatymazon az árpa aratásával, áthuzatott a sándorfalvi “Rózsa Ferenc” szövetkezetbe, ahol a kéziaratók mellett vágja rendre a dús árpatermést. A gép egyenletes zaja felveri a mező csendjét. A kaszával aratók rajta feAjkán az ötéves terv keretében két és félmillió forint beruházással uj egészségház épül amelynek felszerelésére másfél- millió forintot irányoztak elő ebből az összegből. Az építési munkát a napokban kezdték meg. Komárom megyében az ötéves terv második évében hat uj bölcsőde létesült, mégpedig Komáromban, Tokondon, Dorogon, Lábatlan, Nyergesujfalu és Sárisáp községben. A Debrecen-Pallagpusztai Nö- vénynemesitő Intézet kísérleti telepén több éve sikeres kísérletek folynak az öntözés nélküli rizs termesztésével. A rizs szárazon termesztésének igen nagy a gyakorlati jelentősége, egyfelől azért, mert jelentős költségmegtakarítással jár, másfelől lehetővé teszi a hazai rizstermesztés nagyarányú kiterjesztését. Emellett éppen azokat a laza, homokos területeket leheL ne bevonni a termesztésbe, ahol ötnözőberendezéseket sok ecetben nem is lehet létesíteni. Az Encs közelében létesített tüdőbeteggondozóval 15-re emelkedett a Borsod-megye területén működő tüdőbeteggondozó inté-1 zetek' száma. lejtik szemüket. Hosszan elnézik a gépet, amely már az uj időket, az épülő szocialista falu arculatát hirdeti. — BUDAPESTI HÍREK — Pestszentlőrincen — Budapest XVIII. kerületében, a kormányzat nagy beruházásokkal köny- nyiti meg a dolgozó anyák életét. Az Ady Endre-utcában 720.000 forintos költséggel 120 férőhelyes napközi-ott honos óvodát építenek, a Kossuth Lajos-utcában pedig 600.000 forintos költséggel korszerű, szép bölcsőde épül. A dolgozó anyák reggeli munkábainduláskor be- vihetik gyermekeiket a bölcsődébe, vagy a nagyobbakat az óvodába és este értük mehetnek. Napközben a csecsemőket szakképzett gyermekápolónők gondozzák, az óvodásokkal pedig pedagógusok foglalkoznak. Az intézményekben minden igényt kilégitő teljes ellátásban részesülnek a gyermekek. A Ganz árammérőgyár laboratóriumában nemrégiben elkészült egy uj tipusu árammérő mintadarabja. Rövid idővel ezután 50 darabot gyártottak kísérleti célokra. Az uj árammérő szerkezete egyszerűbb és a minősége jobb a réginél, 400 százalékos megterhelésnél is pontos. Hatvanhárom darabbal kevesebb alkatrésze van, mint a réginek és összeszerelésének ideje egy órával rövidebb. Az uj árammérő szerkesztésével az ötéves terv Végére több mint 6 millió forint évi megtakarítást érnek el. A Főváros csatornahálózatát a felszabadulás óta 37 kilométerrel növelték az ötéves terv során pedig újabb 23 kilométerrel bővítik. Ebben az évben főként a peremkerületek csatornarendszerét fejlesztik tovább. Az Úttörő köztársaságban 100 holdnyi területet kerítenek körül és parkosítanak. Ezenkívül személyzeti és raktárépületet és uj egészségházat építenek. 180 férőhelyes óvodát építenek a X. kerület Pongrácz-ut 19. szám alatt, több mint egymillió forintos költséggel. A munkát előreláthatólag augusztus végére fejezik be. IPARI KÖZPONT — DUNAI KIKÖTŐVÁROS A felemelt ötéves terv az eddig megindult városépítés ütemét nem csak meggyorsította, hanem egyben ki is szélesítette. A terv Vácot, az eddig lassan fejlődő, álmos kisvárost 1954. végére lüktető életű iparvárossá fejleszti. A fejlődés folyományaképpen a jelenleg 22.000 lakosú városnak 1954-re már 50.- 000 lakosa lesz. Vác egyike a legrégibb településeknek a Duna mentén. Előnyös földrajzi fekvése folytán már múltban is meg lett volna minden lehetőség a város gazdasági és kulturális fejlesztésére, azonban a földesúri és tőkés osztályok mit sem tettek ennek érdekében, sőt az utóbbi évtizedekben a város iparosítását egyenesen akadályozták. Amikor 1906-ban a főváros Vác déli részén járműjavítót akart létesíteni, ahová Csepelről jöttek volna a szakmunkások, az akkori városi tanács ellenkezésével találkoztak: “Nem akarunk nemkívánatos elemeket látni a püspöki székhely megszentelt területén!” — hangzott a döntés. Az iparosítással ezután hosszú ideig senki sem kísérletezett. A felszabadulással uj élet köszöntött be. A város kezdte lerázni évszázados tespedését. Az első, amit a nép legvőzött, az ősi ellenség, a viz volt. Megépítették az alsóvárosi árvédelmi töltést. Ez volt az első tavasz, amikor a partmenti lakókat a Duna vize nem öntötte ki, mint az ürgéket. Már a hároméves terv nagyszabású építkezésekkel gazdagította Vácot. Óvodák épültek, rendbehozatták az iskolákat, megindult a helyreállított FORTE, a fényérzékeny anyagokat gyártó üzem munkája is. A öntőipariskola uj csarnokot kapott. A fonógyárnál uj kul- turház épült. Az ötéves terv azután a város fejlesztésének, iparosításának szinte beláthatatlan távlatait nyitotta meg. A városban a munka már megindult. Az öreg Naszály oldalában munkások és mérnökök jelentek meg s a nagy hegy, amely azelőtt menedéketadó barátja volt az üldözötteknek, most az alkotó munka színhelye lett. Sürü erdőit, zeg-zugos sza- kadékait csillepálya hasítja át, amely a kibányászott mészkövet szállítja. Lábainál pedig méreteiben és termelési lehetőségeiben Középeurópában egyedülálló üzem, a Dunai Mész és Cernent- mü épül. A földrajzi adottságok kiaknázásának most már nincs akadálya; a Dunakanyar mentén épült Vác nagyforgalmul kikötőváros lesz. Az öreg Duna égetett mésszel megtöltött uszályokat szállít majd hátán Pentelé- re, a kohósalak pedig visszakerül Vácra és a cementgyártásnál használják fel. ELTÁVOLÍTOTTÁK BUDAPESTRŐL A DOLGOZÓ NÉP ELLENSÉGEIT A magyar belügyminisztérium közli: ”1951. május 21-től június 15-ig Budapestről a következő nemkívánatos elemeket telepítették ki: Hat volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthyista miniszter, 12 volt hor- thyista államtitkárt, 85 volt horthyista tábornokot, 324 volt horthyista törzstisztet, 67 volt csendőr és rendőrtörzstisztet, 30 volt gyártulajdonost, 46 volt bankárt, 53 volt gyárigazgatót, 93 volt nagykereskedőt, 105 volt nagybirtokost, valamint hozzátartozóikat. A kitelepítettek lakásait dolgozók, elsősorban sztahanovista vagy nagycsaládos ipari munkások kapják meg.” Budapest becsületes dolgozó népe örömmel és elégtétellel vette tudomásul a kormány intézkedését és úgy vélekedik, hogy legfőbb ideje volt annak, hogy a hatóság végre közbelépjen és ezeket az elemeket, akik a múltban Horthy véres terroruralmának lovagjai s ezen uralom gazdasági támogatói, most pedig az ellenséges hírverésnek, felvásárlásoknak, zavartkeltésnek fő szervezői voltak, — eltávolítót sák a főváros területéről.
