Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-09-01 / 1695. szám

1951. szeptember 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal Propaganda mérkő zés OSZTÁLYELLENTÉT Az európai körutat tevő Drew Pearson, neves washingtoni új­ságíró jelentéseiből érdekes be­pillantást nyerünk arra a pro­paganda versenyre, vagy mérkő­zésre, amely állítólag Európa népeinek, de különösen ifjúsá­gának a “felvilágosításáért” fo­lyik. “Felvilágosítás” alatt ter­mészetesen mindegyik fél azt ér­ti, hogy a kiszemelt tömeget a saját politikai és gazdasági fel­fogásának nyerje meg. Drew Pearson, aki máskülön­ben elég gyakran leplezi le szin- dikált rovatában a tőkés rend­szer pártfogóinak és kiváltságo­sainak korruptságát, mégis úgy tartja, hogy ez a rendszer sok­kal jobb a kollektiv termelő rendszernél és ha a “vasfüg­göny” mögött élő népeknek meg lehetne mutatni, hogy milyen nagyszerű élet van a tőkés ter­melő rendszer alatt, akkor azok nyomban fellázadnának, elker­getnék kormányaikat és vissza­állítanák a régi rendszert. Persze a régi rendszer vissza­állítása egyben a régi kizsák­mányolok hatalomraj uttatását is jelenti, akiknek elkergetéséért már egy évezrede küzd Európa népe. És noha éppen Drew Pe­arson mutat rá arra a korrupt, parazita osztályra, amely nélkül a tőkés termelő rendszer el nem képzelhető, mert a rendszer ter­mészetében rejlik, hogy kiter­meli magából, mégis úgy véli, hogy a két világháború követ­keztében nagyon leszegényedett európai népek egy kis ajándék­ért hajlandók elfeledni régi ki- zsákmányolóikat. Ezért Pearson egyike azok­nak, akik azt akarják, hogy lég­gömbök és ejtőernyők utján ap­ró ajándékokat, gyerekjátéko­kat, karórákat s hasonló más tárgyakat kell küldeni a “vas­függöny” túli területekre olyan röplapokkal együtt, amelyek di­csérik a tőkés és ócsárolják a kollektiv termelő rendszert. Persze az ilyen propagandához sok pénz kell és Pearsont bánt­ja, hogy az amerikai országgyű­lés nem szavaz meg elég nagy összeget erre a célra. Berlini je­lentéséből érdemesnek tartjuk bemutatni az alábbi részletet. EGY ESTE A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Éppen most töltöttem egy es­tét a vasfüggöny mögött. Ez nem is valami nehéz dolog, mert akinek amerikai újságírói kár­tyája, vagy a Fehérház újságí­rói igazolványa van, az annak felmutatásával könnyen átme­het azon a vonalon, ami az ame­rikai és a szovjet zónát elvá­lasztja. így mentem én is meg­nézni a kommunista ifjúság tün­tetését. A Berlinben még min­dig látható romokkal éles ellen­tétet képezett a zászlókkal s jel­vényekkel feldíszített útvonal. Láthattuk ott a világ összes nemzeteinek zászlóit, amelyek körülvették a béke zászlókat és jelvényeket, amelyekkel szem­ben ironikusan hatottak a ki­bombázott épületek maradvá­nyai. Rám legkedvezőbb benyomást a fehér egyenruhás cseh ifjúsá­gi zene- és énekkar tette; a ki­bombázott operaház előtt sora­koztak fel, igen jól játszottak és szépen énekeltek. Kicsit távo­labb ott állt az az 1000 uj auto­bus, amelyeket a cseh Skoda gyárakban készítettek és amely a cseh küldöttséget hozta. Az if­júságnak azonban legjobban tet­szett az orosz ifjak exhibiciója, amelynek lényege a szimbolikus ballet tánc volt. A muzeum előtt felállított emelvényen óriási ágyúgolyót lehetett látni, amely a frontról nézve színpadot mu­tatott. A georgiai ruhába öltö­zött orosz ballet, élükön egy na­gyon szép lánnyal, gyönyörű táncokat mutatott be s azonkí­vül egy lány nagyon kedvesen énekelt. Úgy hiszem, hogy Sztá­linról énekelt valami balladát, a hallgatók szűnni nem akaró tap­sokkal jutalmazták. Az amerikai újságokat néze­getve a headlinejaikból azt olva­som, hogy ez a német kommu- . nista tüntetés nagy “flop” (bu­kás, kudarc) volt. Hát ez nem igaz! Nem lehet bukás és ku­darc az a tüntetés, amelyre egy millió fiatalságot, — fiukat és lányokat:, — hoznak össze. EBÉDET KAPTAK Azzal szemben, amit ezeknek a szovjet zónában nyújtottak, mi mit adhattunk? Mivel ellen­súlyozhattuk a kommunista pro­pagandát ? Az egyetlen, amit te­hettünk, miután nem voltak ele­gendő anyagiaink másra, mege­bédeltettük azon ifjakat, akik átszöktek az amerikai vagy az angol zónába. Akadt ilyen elég sok, állítólag az ifjak 25 száza­léka. Ezek jóízűen fogyasztot­ták el az amerikai ételeket, de nem jutott elegendő, mert na­ponként egy-egy állomás 12 dol­lárba került és igy egyes élelmi­szer állomásokat be kellett zár­ni, mert a State Department nem adott több pénzt, az az nem is adhatott, mert Chavenger, Taber meg a többi krajcárosko- dó képviselők nem szavaztak meg elegendő összeget erre a célra. így mitörtént? Az hogy az itt összehozott egy milliós ifjú­sági tömegnek legfeljebb csak egyharmadát értük el, a többi pedig megkapta érintetlenül a kommunista propagandát. Ezért nem csoda, hogy mindenfelé le­hetett hallani az “Ami go home” kiabálást, ami ezt jelenti: Ame­rikaiak, menjetek haza! Ebben a jelentésben Pearson elárulja, hogy ő is, mint sok más amerikai egész komolyan hiszi, hogy ha egy éhes fiatal­ember, vagy leány elfogad és jóízűen elfogyaszt egy ingyen kapott ebédet, avagy örömmel fogad egy karórát, vagy más valami apróságot, örül annak, sőt még udvariasan meg is kö­szöni, akkor azzal már mindjárt megváltozik az egész gondolat- világa, képtelen felismerni, hogy az ajándékot csak propaganda célból kapta és attól a pillanat­tól kezdve csak -azért az ebédért, vagy karóráért élete kockázta­tása árán is hajlandó lesz har­colni azért, hogy visszaszerezze azon jármokat, amelyeket őseik (Folytatás a 2-ik oldalról) Sehol a világtörténelemben nincsen arra példa, hogy egy és ugyan azon időben a világ min­den nemzetisége egy háborúra fegyverkezzen. Egy háborúra, amely, egy régi, vagy egy uj tár­sadalmi rendszer eltörlésére ké­szülődik. A világ népességének fele a világ népességének a má­sik felének a lemészárlására ké­szülődik. Miért? Hogy egy ela­vult, régi társadalmi rendszert tartson fen, amelyben a nyomor, szenvedés jut azoknak a milliók­nak osztályrészül, akik a világ népének szükségleteit • előállít­ják. A Szovjet Unió és a népi de­mokráciák saját társadalmi rendszerük védelmének érdeké­ben kényszerülve vannak arra, hogy felkészüljenek a kizsákmá­nyoló osztály minden támadása ellen. De eme készülődéseik ki­zárólagosan a védelemre szorít­kozik és teljesen biztosak lehe­tünk abban, hogy nem fognak háborút kezdem azért, hogy te­rületeket hódítsanak. Ázsia és kelet európai országok természe­ti kincsei és a termelés eszközei elégségesek arra, hogy ha szű­kösen is, de tovább építhessék, fejlesszék egy szebb, egy jobb jövő társadalmának eljövetelét. Egyetlen nemzet nincsen ezen a föld kerekségén, amelynek fiai háborút akarnának. A háború­kat mindenkoron az uralkodó osztályok idézték elő, hogy a vi­lágpiacot, a világ természeti kincseit uralhassák. Ázsia és Kelet-Európa teljesen elveszett a kizsákmányoló osztály profit­éhségének csillapítására. Még néhány héttel ezelőtt ugylátszott, hogy a harmadik világháború kitörése csak na­pok kérdése. Ma már távolabbra esik. Különböző okok játszanak közre. Az egyik legnagyobb ok az európai nemzetek magatar­tása a háborúval és az amerikai militarizmussal szemben. A má­sik ok, amely szintén közreját­szik, a jövő évi országos válasz­tások, de a legnagyobb ok még­is az, hogy a Szovjet Unió és a népi demokráciák is felvannak készülődve és sokkal gyorsab­ban leszámolhatnak az ellensé­ges nyugat európai államokkal, mint Amerika velük. De mind­ennek tudatában az amerikai ki­zsákmányoló osztály párosulva hasonszőrű európai társaival ar­ra törekszenek, hogy minél na­gyobb piacot szerezzenek a ma­gántulajdon rendszere alapján, nem elégszenek meg azzal, hogy a világ felét uralják, az egész világot kívánják uralni, kizsák­mányolni, még akkor is, ha az milliók és milliók életébe kerül. De nagyon is lehet az, hogy úgy fognak járni, mint az egyszeri évszázadokon át viseltek s ame­lyektől csak most sjkerült meg- szabadulniok. Természetes, hogy akadnak elegen, akiknek nem tetszik a kollektív termelő rendszer és szeretnék visszaállítani a régi rendszert. Ezek a régi rendszer kiváltságos osztályának soraiból kerülnek ki és ezekben Pearson- ék hü szövetségeseket találnak a jó ebédek meg karórák nélkül is. kutya, aki hatalmas csonttal a szájába a patak vizébe nézett és egy másik kűtyát látott még ha­talmasabb csonttal a szájába, utána kapott és elvesztette azt a csontot is, amije volt. Az a felkészülődés amely ma folyik és azok a borzalmas gyil­koló, romboló eszközök, amelye­ket az egyik ország munkássá­ga a másik ország munkásságá­nak a legyilkolására gyárt, sok­kal brutálisabban használják mint az eddigi háborúk bárme­lyikében. Ma nem a hadseregek harcolnak hadsereg ellen, hanem amint azt a demokratikus ame­rikai hadseregek megkezdték Hiroshima, Nagasaki városok s a jelenlegi koreai hadseregek ahol az atombomba helyett ga­zoliné és vazeliné keverék­kel élő gyermekeket, nőket, ag­gokat egyaránt égetnek el. Mióta a magántulajdon rend­szere fen áll, az emberiség foly­ton békéről álmodozik, békéről prédikál és évezredeken keresz­tül nem a béke, hanem az em­bermészárlás, a vagyonrombolás érdekében fejlesztette ki a mo­dern gyülkoló eszközöket, bom­bákat, ' gázokat. A keresztény vallások kétezer ^sztendőn ke­resztül sikertelenül tanították az emberszeretet vallását, de nem is az volt a céljuk. A ke­resztes háborúkon keresztül a katolikus és minden más vallás, hatalomra, vagyonszerzésre tö­rekedtek és azt csak kizsákmá­nyolás utján érhették el. Ennek tudatában mindenkoron az ural­kodó osztályok támogatására szegődtek. Ma is a magyar népi demokráciában, annak parla­mentjében, a katollikus egyház főpapjai esküt tesznek az alkot­mány betartására. Ezeknek a fekete lelkű, szemforgató csu- hásoknak az eskütétele a legna­gyobb csalás, a népi demokrácia megcsúfolására. Rövidesen az eskütétel után, a esküdözők kö­zül öt főpapot, püspököt, pré­post lepleztek le, hogy az al­kotmány ellen lázitanak, az ál­lam törvényeit megszegik és má­sokat is annak megszegésére uszítanak. A világbéke megteremtésének érdekében nincsen szükség pa­pokra, nincsen szükség a kapi­talizmus, a magántulajdont védő angyalokra. Szükség van a világ bérrabszolgáinak a megszerve­zésére, hogy az Egy Nagy Szer­vezeten keresztül megtanulhassa hogy “A munkásosztály és a munkáltató osztály között sem­mi közösség nincsen, nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áll.” “E két osztály között küzde­lemnek kell folynia mindaddig, amig a viág munkásai mint osz­tály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszkö­zöket és megsemmisítik a bér­rendszert.” Köhler. A Bérmunkás irodája 8618 Buckeye Rd. szeptember 1-én, szombaton d.u. 3 órától nyitva van.

Next

/
Thumbnails
Contents