Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-09-01 / 1695. szám
1951. szeptember 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal Propaganda mérkő zés OSZTÁLYELLENTÉT Az európai körutat tevő Drew Pearson, neves washingtoni újságíró jelentéseiből érdekes bepillantást nyerünk arra a propaganda versenyre, vagy mérkőzésre, amely állítólag Európa népeinek, de különösen ifjúságának a “felvilágosításáért” folyik. “Felvilágosítás” alatt természetesen mindegyik fél azt érti, hogy a kiszemelt tömeget a saját politikai és gazdasági felfogásának nyerje meg. Drew Pearson, aki máskülönben elég gyakran leplezi le szin- dikált rovatában a tőkés rendszer pártfogóinak és kiváltságosainak korruptságát, mégis úgy tartja, hogy ez a rendszer sokkal jobb a kollektiv termelő rendszernél és ha a “vasfüggöny” mögött élő népeknek meg lehetne mutatni, hogy milyen nagyszerű élet van a tőkés termelő rendszer alatt, akkor azok nyomban fellázadnának, elkergetnék kormányaikat és visszaállítanák a régi rendszert. Persze a régi rendszer visszaállítása egyben a régi kizsákmányolok hatalomraj uttatását is jelenti, akiknek elkergetéséért már egy évezrede küzd Európa népe. És noha éppen Drew Pearson mutat rá arra a korrupt, parazita osztályra, amely nélkül a tőkés termelő rendszer el nem képzelhető, mert a rendszer természetében rejlik, hogy kitermeli magából, mégis úgy véli, hogy a két világháború következtében nagyon leszegényedett európai népek egy kis ajándékért hajlandók elfeledni régi ki- zsákmányolóikat. Ezért Pearson egyike azoknak, akik azt akarják, hogy léggömbök és ejtőernyők utján apró ajándékokat, gyerekjátékokat, karórákat s hasonló más tárgyakat kell küldeni a “vasfüggöny” túli területekre olyan röplapokkal együtt, amelyek dicsérik a tőkés és ócsárolják a kollektiv termelő rendszert. Persze az ilyen propagandához sok pénz kell és Pearsont bántja, hogy az amerikai országgyűlés nem szavaz meg elég nagy összeget erre a célra. Berlini jelentéséből érdemesnek tartjuk bemutatni az alábbi részletet. EGY ESTE A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Éppen most töltöttem egy estét a vasfüggöny mögött. Ez nem is valami nehéz dolog, mert akinek amerikai újságírói kártyája, vagy a Fehérház újságírói igazolványa van, az annak felmutatásával könnyen átmehet azon a vonalon, ami az amerikai és a szovjet zónát elválasztja. így mentem én is megnézni a kommunista ifjúság tüntetését. A Berlinben még mindig látható romokkal éles ellentétet képezett a zászlókkal s jelvényekkel feldíszített útvonal. Láthattuk ott a világ összes nemzeteinek zászlóit, amelyek körülvették a béke zászlókat és jelvényeket, amelyekkel szemben ironikusan hatottak a kibombázott épületek maradványai. Rám legkedvezőbb benyomást a fehér egyenruhás cseh ifjúsági zene- és énekkar tette; a kibombázott operaház előtt sorakoztak fel, igen jól játszottak és szépen énekeltek. Kicsit távolabb ott állt az az 1000 uj autobus, amelyeket a cseh Skoda gyárakban készítettek és amely a cseh küldöttséget hozta. Az ifjúságnak azonban legjobban tetszett az orosz ifjak exhibiciója, amelynek lényege a szimbolikus ballet tánc volt. A muzeum előtt felállított emelvényen óriási ágyúgolyót lehetett látni, amely a frontról nézve színpadot mutatott. A georgiai ruhába öltözött orosz ballet, élükön egy nagyon szép lánnyal, gyönyörű táncokat mutatott be s azonkívül egy lány nagyon kedvesen énekelt. Úgy hiszem, hogy Sztálinról énekelt valami balladát, a hallgatók szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazták. Az amerikai újságokat nézegetve a headlinejaikból azt olvasom, hogy ez a német kommu- . nista tüntetés nagy “flop” (bukás, kudarc) volt. Hát ez nem igaz! Nem lehet bukás és kudarc az a tüntetés, amelyre egy millió fiatalságot, — fiukat és lányokat:, — hoznak össze. EBÉDET KAPTAK Azzal szemben, amit ezeknek a szovjet zónában nyújtottak, mi mit adhattunk? Mivel ellensúlyozhattuk a kommunista propagandát ? Az egyetlen, amit tehettünk, miután nem voltak elegendő anyagiaink másra, megebédeltettük azon ifjakat, akik átszöktek az amerikai vagy az angol zónába. Akadt ilyen elég sok, állítólag az ifjak 25 százaléka. Ezek jóízűen fogyasztották el az amerikai ételeket, de nem jutott elegendő, mert naponként egy-egy állomás 12 dollárba került és igy egyes élelmiszer állomásokat be kellett zárni, mert a State Department nem adott több pénzt, az az nem is adhatott, mert Chavenger, Taber meg a többi krajcárosko- dó képviselők nem szavaztak meg elegendő összeget erre a célra. így mitörtént? Az hogy az itt összehozott egy milliós ifjúsági tömegnek legfeljebb csak egyharmadát értük el, a többi pedig megkapta érintetlenül a kommunista propagandát. Ezért nem csoda, hogy mindenfelé lehetett hallani az “Ami go home” kiabálást, ami ezt jelenti: Amerikaiak, menjetek haza! Ebben a jelentésben Pearson elárulja, hogy ő is, mint sok más amerikai egész komolyan hiszi, hogy ha egy éhes fiatalember, vagy leány elfogad és jóízűen elfogyaszt egy ingyen kapott ebédet, avagy örömmel fogad egy karórát, vagy más valami apróságot, örül annak, sőt még udvariasan meg is köszöni, akkor azzal már mindjárt megváltozik az egész gondolat- világa, képtelen felismerni, hogy az ajándékot csak propaganda célból kapta és attól a pillanattól kezdve csak -azért az ebédért, vagy karóráért élete kockáztatása árán is hajlandó lesz harcolni azért, hogy visszaszerezze azon jármokat, amelyeket őseik (Folytatás a 2-ik oldalról) Sehol a világtörténelemben nincsen arra példa, hogy egy és ugyan azon időben a világ minden nemzetisége egy háborúra fegyverkezzen. Egy háborúra, amely, egy régi, vagy egy uj társadalmi rendszer eltörlésére készülődik. A világ népességének fele a világ népességének a másik felének a lemészárlására készülődik. Miért? Hogy egy elavult, régi társadalmi rendszert tartson fen, amelyben a nyomor, szenvedés jut azoknak a millióknak osztályrészül, akik a világ népének szükségleteit • előállítják. A Szovjet Unió és a népi demokráciák saját társadalmi rendszerük védelmének érdekében kényszerülve vannak arra, hogy felkészüljenek a kizsákmányoló osztály minden támadása ellen. De eme készülődéseik kizárólagosan a védelemre szorítkozik és teljesen biztosak lehetünk abban, hogy nem fognak háborút kezdem azért, hogy területeket hódítsanak. Ázsia és kelet európai országok természeti kincsei és a termelés eszközei elégségesek arra, hogy ha szűkösen is, de tovább építhessék, fejlesszék egy szebb, egy jobb jövő társadalmának eljövetelét. Egyetlen nemzet nincsen ezen a föld kerekségén, amelynek fiai háborút akarnának. A háborúkat mindenkoron az uralkodó osztályok idézték elő, hogy a világpiacot, a világ természeti kincseit uralhassák. Ázsia és Kelet-Európa teljesen elveszett a kizsákmányoló osztály profitéhségének csillapítására. Még néhány héttel ezelőtt ugylátszott, hogy a harmadik világháború kitörése csak napok kérdése. Ma már távolabbra esik. Különböző okok játszanak közre. Az egyik legnagyobb ok az európai nemzetek magatartása a háborúval és az amerikai militarizmussal szemben. A másik ok, amely szintén közrejátszik, a jövő évi országos választások, de a legnagyobb ok mégis az, hogy a Szovjet Unió és a népi demokráciák is felvannak készülődve és sokkal gyorsabban leszámolhatnak az ellenséges nyugat európai államokkal, mint Amerika velük. De mindennek tudatában az amerikai kizsákmányoló osztály párosulva hasonszőrű európai társaival arra törekszenek, hogy minél nagyobb piacot szerezzenek a magántulajdon rendszere alapján, nem elégszenek meg azzal, hogy a világ felét uralják, az egész világot kívánják uralni, kizsákmányolni, még akkor is, ha az milliók és milliók életébe kerül. De nagyon is lehet az, hogy úgy fognak járni, mint az egyszeri évszázadokon át viseltek s amelyektől csak most sjkerült meg- szabadulniok. Természetes, hogy akadnak elegen, akiknek nem tetszik a kollektív termelő rendszer és szeretnék visszaállítani a régi rendszert. Ezek a régi rendszer kiváltságos osztályának soraiból kerülnek ki és ezekben Pearson- ék hü szövetségeseket találnak a jó ebédek meg karórák nélkül is. kutya, aki hatalmas csonttal a szájába a patak vizébe nézett és egy másik kűtyát látott még hatalmasabb csonttal a szájába, utána kapott és elvesztette azt a csontot is, amije volt. Az a felkészülődés amely ma folyik és azok a borzalmas gyilkoló, romboló eszközök, amelyeket az egyik ország munkássága a másik ország munkásságának a legyilkolására gyárt, sokkal brutálisabban használják mint az eddigi háborúk bármelyikében. Ma nem a hadseregek harcolnak hadsereg ellen, hanem amint azt a demokratikus amerikai hadseregek megkezdték Hiroshima, Nagasaki városok s a jelenlegi koreai hadseregek ahol az atombomba helyett gazoliné és vazeliné keverékkel élő gyermekeket, nőket, aggokat egyaránt égetnek el. Mióta a magántulajdon rendszere fen áll, az emberiség folyton békéről álmodozik, békéről prédikál és évezredeken keresztül nem a béke, hanem az embermészárlás, a vagyonrombolás érdekében fejlesztette ki a modern gyülkoló eszközöket, bombákat, ' gázokat. A keresztény vallások kétezer ^sztendőn keresztül sikertelenül tanították az emberszeretet vallását, de nem is az volt a céljuk. A keresztes háborúkon keresztül a katolikus és minden más vallás, hatalomra, vagyonszerzésre törekedtek és azt csak kizsákmányolás utján érhették el. Ennek tudatában mindenkoron az uralkodó osztályok támogatására szegődtek. Ma is a magyar népi demokráciában, annak parlamentjében, a katollikus egyház főpapjai esküt tesznek az alkotmány betartására. Ezeknek a fekete lelkű, szemforgató csu- hásoknak az eskütétele a legnagyobb csalás, a népi demokrácia megcsúfolására. Rövidesen az eskütétel után, a esküdözők közül öt főpapot, püspököt, prépost lepleztek le, hogy az alkotmány ellen lázitanak, az állam törvényeit megszegik és másokat is annak megszegésére uszítanak. A világbéke megteremtésének érdekében nincsen szükség papokra, nincsen szükség a kapitalizmus, a magántulajdont védő angyalokra. Szükség van a világ bérrabszolgáinak a megszervezésére, hogy az Egy Nagy Szervezeten keresztül megtanulhassa hogy “A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen, nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll.” “E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, amig a viág munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megsemmisítik a bérrendszert.” Köhler. A Bérmunkás irodája 8618 Buckeye Rd. szeptember 1-én, szombaton d.u. 3 órától nyitva van.
