Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-08-25 / 1694. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI IMOMZMIS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 AUG. 25 NO. 1694 SZÄM Háborút készítő béke A JAPAN BÉKESZERZŐDÉSNÉL NEM ENGEDNEK SZÓT KÍNÁNAK ÉS A SZOVJET UNIONNAK. — A BÉKESZERZŐDÉS CÉLJA JAPÁN ÚJBÓLI FELFEGYVERZÉSE A HARMADIK VILÁGHÁBORÚRA. WASHINGTON — Az amerikai külügyi hivatal szószólója, Michael J. McDermont, külügyminiszteri asszisztens, bejelentette, hogy a Szovjet Union is elküldi képviselőit San Franciscoba, ahol szeptember 4-én megkezdik a végleges tárgyalásokat a Japánnal kötendő békeszerződés aláírására. McDermont bevallotta, hogy az amerikai kormány kellemetlenül fogadta azt a hirt, hogy a Szovjet Union is képviseltetni* fogja magát. A külügyi hivatal ugyanis 32 államnak küldte el a meghivót, amelyek között nem szerepel a Kínai Népköztársaság és azért azt remélték, hogy a Szovjet Union is ignorálni fogja a meghívást. A Szovjet Union azonban kiküldte delegációját, amelynek tagjai: Andrey Gromyko, segéd külügyminiszter, A. S. Panyush- kin, amerikai nagykövet, G. N. Zarubin, london nagykövet és S. A. Golunsky, a külügyi hivatal tisztviselője. Az amerikai hivatalos egyének már előre bejelentették, hogy az orosz delegációnak nem engednek semmi beleszólást abba a japán békeszerződésbe, amelyet az egykor nácikat támogató John F. Dules állított össze és amelynek célja a japánok újbóli felfegyverzése a Szovjet Union és a Kínai Nép- köztársaság ellen. így valószínű, hogy a szovjet delegáció csak azért jön, hogy tiltakozását bejelentse az olyan békeszerződés ellen, amelynek kimondott célja az újabb világháború előkészítése. McDermont sajnálkozva jelentette, hogy az oroszok elfogadták a meghívást és igy valószínű, hogy a szerződés aláírása nem megy olyan simán, mint tervezték. Az amerikai terv szerint ugyanis az egész aláriási ceremónia nem vett volna több időt négy napnál. Az oroszok várható erélyes tiltakozása valószínűleg meghosszabbítja a szerződés aláírásának idejét, — de McDermont szerint a szerződésen változtatni nem engednek. Angol-orosz kereskedelem ANGLIA NEM VESZ RÉSZT A SZOVJET UNION ELLENI BLOKÁDBAN. — A BLOKÁD KÉTÉLŰ FEGYVER. — ÉPÜLETFÁT ÉS GABONÁT VÁSÁROL OROSZORSZÁGTÓL LONDON — Sir Hatley Shawcross, az angol Board of Trade elnöke, (kereskedelmi miniszter), kijelentette, hogy Anglia nem csatlakozik Amerikához abban, hogy a Szovjet Uniont és azzal szimpatizáló országokat kereskedelmi blokád alá vegyék. Az ilyen kereskedelmi blokád, — mondotta Shawcross, — kétélű fegyver, amely nem csak azon üt sebet, aki ellen irányul, hanem a másik félen is. A Szovjet Unionnal folytatott kereskedelem Angliára ma oly fontos, hogy annak megszakítása súlyos gazdasági csapást jelentene. Ezért Anglia szerződést kötött a Szovjet Unionnal nagymennyiségű épületfa és gabona vásárlására. A szerződés szerint Oroszország a következő évben legkevesebb 28 millió dollár értékű épületfát fog szállítani, de amit további 14 millió dollárral is felemelhet. Az épületfán kívül Anglia legalább is egy millió torma gabo- naneraüt, búzát, rozsot, kukoricát, árpát, zabot, stb. fog vásárolni a Szovjet Uniontól. Az élelmiszerekben igen nagy hiányt szenvedő Anglia ebben az évben is 750,000 tonna gabonát vásárolt Oroszországtól, — körülbelül 32 millió dollar értekben. Ha ezt nem kapta volna, .— mondja Shawcross, — Angliában nagy Ínség lett volna, hiszen az élelmiszerek még igy is nagy hiányt mutattak. Márpedig jelenleg máshonnan nem lehet sem az élelmiszereket, sem az épületanyagot beszerezni. így azok elvágása Angliától súlyos csapást jelentene az angol gazdaságra. Shawcross szükségesnek tartotta ezt igy megmagyarázni, mert Amerikában a háborús uszítok, akiknek az ilyen blokád csak profitemelkedést jelent, nagyon erősen forszírozták a Szovjet Union gazdasági körülzárá- sát. Anglia ezen nyílt állásfoglalása az amerikai háborús uszítok körében nagy izgalmat keltett. A | | I n C I amiket érdemes ILI I I I IX L I tudomásul venni Quakertown, Pa. — Mrs. Ella Reeve Bloor Omholt, aki “Mother Bloor” név alatt több mint fél évszázadon keresztül rendkívül tevékeny részt vett az amerikai munkásmozg alomban, előbb a bányászok szervezésében, majd a szocialista, később pedig a kommunista párt keretében fejtett ki tevékenységet, rövid betegség után 88 éves korában elhunyt. Los Angeles — Az American Civil Liberties Union alapitója és elnöke, Rober Baldwin, a Women’s University Club-ban tartott beszédében a legélesebb szavakkal ítélte el a “Smith” törvényt, amelynek alapján a kommunistákat bebörtönzik. “Nem igaz az”, — mondotta Baldwin, aki egyben a United Nation “Emberi jogok” bizottságának is az elnöke, — “hogy ezek (a kommunisták) az amerikai kormányra nyilvánvaló és közeli veszedelmet jelentenének”. New York — J. Parnell Thomas, akit börtönbe vetettek azért, mert amikor képviselő volt számos egyént tett a szövetségi kormány fizetési listájára, de a fizetéseket ő zsebelte be, most megvásárolta a Community News nevű újságot és a közeljövőben mint szerkesztő fog erkölcsi és hazafias tanácsokat adni Bergen County polgárságának. Girard, Kan. — A 62 éves E. Haldeman-Julius fürdés közben elmerült és ' befult az uszodájában. E. Haldeman-Julius, — aki szocialistának mondotta magát, elárasztotta az országot a pár centbe kerülő, igen olcsó kiadású könyvekkel, amelyeket millió számra nyomatott. Egyben szerkesztője és tulajdonosa volt a “Freeman” cimü folyóiratnak is, amely éppen úgy, mint az általa kiadott könyvek jórésze, a vallási babona ellen irányult. Moszkva — Az egyik nevesebb leningradi orosz költő, A. Prokofiev, a Pravda újságban önkritikát irt, amelyben beismeri, hogy költeményeiben helyt kapott a “burzsoá-nacionalista” szellem. / Indianola, Miss. — Amikor Robert McKinney jelentette a rendőrségen, hogy a fia eltűnt, a megyei sheriff megbízásából Charles R. Underwood magándetektív elfogott három “gyanús” négert, akiket addig vallatott, amíg beismerték, hogy meggyilkolták az eltűnt fiút. Amikor másnap a “meggyilkolt fiú” megkerült, kiderült, hogy a detektív annyira összeverte a három ártatlan négert, hogy azok mindent beismertek és aláírtak, csakhogy a további kínzástól meneküljenek. Amikor a sheriffet kérdezték, hogy a kínzó módszert alkalmazó detektív ellen milyen eljárást fog indítani, azt mondotta, hogy semilyet. Ellenben a négereket aligha nem megbüntetik azért, mert “félre akarták vezetni a hatóságot”. Brussels — Auguste Buissert, liberális politikus állítása szerint jelenleg a belgáknak van a legdrágább királyuk. Ha a király (és a királyi ház) eltartásának költségeit elosztjuk a lakosság között (beleértve a csecsemőket is), akkor Belgiumban a király eltartására minden egyes lakos évente 13 centet fizet. Norvégiában már csak hat centbe kerül fejenként a király; Angliában 3 és fél cent, Dániában 2 cent, Hollandiában pedig csak 1 és egy-negyed cent. New York — Alexander Kerensky, akit még 1917-ben kirúgtak Oroszországból, most csatlakozott a “Free Europe!’ mozgalomhoz és Münchenbe utazott, ahonnan rádió utján szólítja fel az oroszokat, hogy lázadjanak fel és helyezzék öt újra hatalomra. Paris — William C. Foster, európai Economic Aid Administrator jelenti, hogy újabb két ország, Svédország és Portugália, visszautasították a Marshall Terv segélyeket. Anglia és Írország már hasonlólag cselekedtek. Washington — Ha a Navy által folytatott kísérletek sikerülnek, akkor az amerikai katona a háborús frontokon olyan páncélruhát fog viselni, mint a középkori lovagok viseltek. A modern páncélzat azonban nem acélból, hanem plasztikból, vagy nylon szövetből készül, amely éppen olyan szabad mozgást enged a viselőjének, mint a mai ruha, de azért a^ 45-ös kaliberű golyó nem fúrja át. — Legalább is ezt jelentette a Navy szószólója a képviselőház költségvetési bizottságának, amelytől nagyobb összeg megszavazását kérte a kísérletek céljaira.
