Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-08-25 / 1694. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI IMOMZMIS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 AUG. 25 NO. 1694 SZÄM Háborút készítő béke A JAPAN BÉKESZERZŐDÉSNÉL NEM ENGEDNEK SZÓT KÍNÁNAK ÉS A SZOVJET UNIONNAK. — A BÉKESZERZŐ­DÉS CÉLJA JAPÁN ÚJBÓLI FELFEGYVERZÉSE A HARMADIK VILÁGHÁBORÚRA. WASHINGTON — Az amerikai külügyi hivatal szószólója, Michael J. McDermont, külügyminiszteri asszisztens, bejelentette, hogy a Szovjet Union is elküldi képviselőit San Franciscoba, ahol szeptember 4-én megkezdik a végleges tárgyalásokat a Japánnal kötendő békeszerződés aláírására. McDermont bevallotta, hogy az amerikai kormány kellemetlenül fogadta azt a hirt, hogy a Szovjet Union is képviseltetni* fogja magát. A külügyi hivatal ugyanis 32 államnak küldte el a meghivót, amelyek között nem szerepel a Kínai Népköztársa­ság és azért azt remélték, hogy a Szovjet Union is ignorálni fogja a meghívást. A Szovjet Union azonban ki­küldte delegációját, amelynek tagjai: Andrey Gromyko, segéd külügyminiszter, A. S. Panyush- kin, amerikai nagykövet, G. N. Zarubin, london nagykövet és S. A. Golunsky, a külügyi hivatal tisztviselője. Az amerikai hiva­talos egyének már előre beje­lentették, hogy az orosz delegá­ciónak nem engednek semmi be­leszólást abba a japán békeszer­ződésbe, amelyet az egykor ná­cikat támogató John F. Dules állított össze és amelynek célja a japánok újbóli felfegyverzése a Szovjet Union és a Kínai Nép- köztársaság ellen. így valószínű, hogy a szovjet delegáció csak azért jön, hogy tiltakozását bejelentse az olyan békeszerződés ellen, amelynek kimondott célja az újabb világ­háború előkészítése. McDer­mont sajnálkozva jelentette, hogy az oroszok elfogadták a meghívást és igy valószínű, hogy a szerződés aláírása nem megy olyan simán, mint tervezték. Az amerikai terv szerint ugyanis az egész aláriási ceremónia nem vett volna több időt négy nap­nál. Az oroszok várható erélyes tiltakozása valószínűleg meg­hosszabbítja a szerződés aláírá­sának idejét, — de McDermont szerint a szerződésen változtatni nem engednek. Angol-orosz kereskedelem ANGLIA NEM VESZ RÉSZT A SZOVJET UNION ELLENI BLOKÁDBAN. — A BLOKÁD KÉTÉLŰ FEGYVER. — ÉPÜ­LETFÁT ÉS GABONÁT VÁSÁROL OROSZORSZÁGTÓL LONDON — Sir Hatley Shawcross, az angol Board of Trade elnöke, (kereskedelmi miniszter), kijelentette, hogy Anglia nem csatlakozik Amerikához abban, hogy a Szovjet Uniont és azzal szimpatizáló országokat kereskedelmi blokád alá vegyék. Az ilyen kereskedelmi blokád, — mondotta Shawcross, — kétélű fegyver, amely nem csak azon üt sebet, aki ellen irányul, hanem a másik félen is. A Szovjet Unionnal folytatott kereskedelem Angliára ma oly fontos, hogy annak megszakítá­sa súlyos gazdasági csapást je­lentene. Ezért Anglia szerződést kötött a Szovjet Unionnal nagy­mennyiségű épületfa és gabona vásárlására. A szerződés sze­rint Oroszország a következő évben legkevesebb 28 millió dol­lár értékű épületfát fog szállí­tani, de amit további 14 millió dollárral is felemelhet. Az épületfán kívül Anglia le­galább is egy millió torma gabo- naneraüt, búzát, rozsot, kukori­cát, árpát, zabot, stb. fog vásá­rolni a Szovjet Uniontól. Az élelmiszerekben igen nagy hiányt szenvedő Anglia ebben az évben is 750,000 tonna gabo­nát vásárolt Oroszországtól, — körülbelül 32 millió dollar értek­ben. Ha ezt nem kapta volna, .— mondja Shawcross, — Ang­liában nagy Ínség lett volna, hi­szen az élelmiszerek még igy is nagy hiányt mutattak. Márpe­dig jelenleg máshonnan nem le­het sem az élelmiszereket, sem az épületanyagot beszerezni. így azok elvágása Angliától súlyos csapást jelentene az angol gaz­daságra. Shawcross szükségesnek tar­totta ezt igy megmagyarázni, mert Amerikában a háborús uszítok, akiknek az ilyen blokád csak profitemelkedést jelent, na­gyon erősen forszírozták a Szov­jet Union gazdasági körülzárá- sát. Anglia ezen nyílt állásfog­lalása az amerikai háborús uszí­tok körében nagy izgalmat kel­tett. A | | I n C I amiket érdemes ILI I I I IX L I tudomásul venni Quakertown, Pa. — Mrs. Ella Reeve Bloor Omholt, aki “Moth­er Bloor” név alatt több mint fél évszázadon keresztül rendkí­vül tevékeny részt vett az ame­rikai munkásmozg alomban, előbb a bányászok szervezésé­ben, majd a szocialista, később pedig a kommunista párt kere­tében fejtett ki tevékenységet, rövid betegség után 88 éves ko­rában elhunyt. Los Angeles — Az American Civil Liberties Union alapitója és elnöke, Rober Baldwin, a Wo­men’s University Club-ban tar­tott beszédében a legélesebb sza­vakkal ítélte el a “Smith” tör­vényt, amelynek alapján a kom­munistákat bebörtönzik. “Nem igaz az”, — mondotta Baldwin, aki egyben a United Nation “Emberi jogok” bizottságának is az elnöke, — “hogy ezek (a kommunisták) az amerikai kor­mányra nyilvánvaló és közeli ve­szedelmet jelentenének”. New York — J. Parnell Tho­mas, akit börtönbe vetettek az­ért, mert amikor képviselő volt számos egyént tett a szövetségi kormány fizetési listájára, de a fizetéseket ő zsebelte be, most megvásárolta a Community News nevű újságot és a közel­jövőben mint szerkesztő fog er­kölcsi és hazafias tanácsokat adni Bergen County polgárságá­nak. Girard, Kan. — A 62 éves E. Haldeman-Julius fürdés közben elmerült és ' befult az uszodájá­ban. E. Haldeman-Julius, — aki szocialistának mondotta magát, elárasztotta az országot a pár centbe kerülő, igen olcsó kiadá­sú könyvekkel, amelyeket millió számra nyomatott. Egyben szerkesztője és tulajdonosa volt a “Freeman” cimü folyóiratnak is, amely éppen úgy, mint az ál­tala kiadott könyvek jórésze, a vallási babona ellen irányult. Moszkva — Az egyik neve­sebb leningradi orosz költő, A. Prokofiev, a Pravda újságban önkritikát irt, amelyben beisme­ri, hogy költeményeiben helyt kapott a “burzsoá-nacionalista” szellem. / Indianola, Miss. — Amikor Robert McKinney jelentette a rendőrségen, hogy a fia eltűnt, a megyei sheriff megbízásából Charles R. Underwood magán­detektív elfogott három “gya­nús” négert, akiket addig valla­tott, amíg beismerték, hogy meggyilkolták az eltűnt fiút. Amikor másnap a “meggyilkolt fiú” megkerült, kiderült, hogy a detektív annyira összeverte a három ártatlan négert, hogy azok mindent beismertek és alá­írtak, csakhogy a további kín­zástól meneküljenek. Amikor a sheriffet kérdezték, hogy a kínzó módszert alkalma­zó detektív ellen milyen eljá­rást fog indítani, azt mondotta, hogy semilyet. Ellenben a nége­reket aligha nem megbüntetik azért, mert “félre akarták ve­zetni a hatóságot”. Brussels — Auguste Buissert, liberális politikus állítása sze­rint jelenleg a belgáknak van a legdrágább királyuk. Ha a ki­rály (és a királyi ház) eltartá­sának költségeit elosztjuk a la­kosság között (beleértve a cse­csemőket is), akkor Belgium­ban a király eltartására minden egyes lakos évente 13 centet fi­zet. Norvégiában már csak hat centbe kerül fejenként a király; Angliában 3 és fél cent, Dániá­ban 2 cent, Hollandiában pedig csak 1 és egy-negyed cent. New York — Alexander Ke­rensky, akit még 1917-ben ki­rúgtak Oroszországból, most csatlakozott a “Free Europe!’ mozgalomhoz és Münchenbe utazott, ahonnan rádió utján szólítja fel az oroszokat, hogy lázadjanak fel és helyezzék öt újra hatalomra. Paris — William C. Foster, európai Economic Aid Adminis­trator jelenti, hogy újabb két ország, Svédország és Portugá­lia, visszautasították a Marshall Terv segélyeket. Anglia és Íror­szág már hasonlólag cseleked­tek. Washington — Ha a Navy ál­tal folytatott kísérletek sikerül­nek, akkor az amerikai katona a háborús frontokon olyan páncél­ruhát fog viselni, mint a közép­kori lovagok viseltek. A modern páncélzat azonban nem acélból, hanem plasztikból, vagy nylon szövetből készül, amely éppen olyan szabad mozgást enged a viselőjének, mint a mai ruha, de azért a^ 45-ös kaliberű golyó nem fúrja át. — Legalább is ezt je­lentette a Navy szószólója a képviselőház költségvetési bi­zottságának, amelytől nagyobb összeg megszavazását kérte a kísérletek céljaira.

Next

/
Thumbnails
Contents