Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-08-04 / 1692. szám

1951. augusztus 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal Arab nemzetiségi mozgalom AZ ARABOK SZABADULNI AKARNAK AZ ANGOL GYÁMKO­DÁS ALÓL. — ABDULLAH KIRÁLY AZ ANGOLOK BÁBJA VOLT. — AZ ARABOK SZEREPE A VILÁGVÁLSÁGBAN. AMAN, JORDÁN — A politikai merénylet áldozatául esett Abdullah királyt rendkivül nagy pompa közepette temették el. A temetési szertartásban, — irja a United Press tudósitója, — az Orient misztikus tradícióit keverték a modern nyugati szokások­kal. A gyászoló közönség is ilyen vegyes volt; beduin lovasok és automobilok keveréke alkotta a gyászmenetet. Az arab világ ve­zetői és a amerikai-angol s*--------—----------------------------­egyéb országok diplomatikai ] képviselőinek keveréke képezték ; a gyászoló közönséget. , Az arab tradíciónak megfele- ] lően négy birkának elvágták a 1 torkát és vérnyomot hagyva i húzták a szegények csoportja felé, akik a csekély jutalom fe- , jében imádkoztak a király tulvi- ' lábi életének boldogságáért. A ' gyászmenet lefátyolozott asszo- . nyok sora között haladt el, akik , siránkozó hangon kiabálták: “sayedna, sayedna”, (a gaz- dánk, a gazdánk). A város utcáit, valamint az egész kis országot erős őrizetbe fogta az Arab Légió, amelynek parancsnoka a “Glubb Pasha” név alatt szereplő John B. Glubb angol generális. Abdullah király meggyilkolá­sával újra előtérbe került a “Közel-Kelet” és az arab (moz­iéra) államok problémáinak kér­dése. A Közel-Kelet országai (Törökország, Irán, Iraq, Syria, Lebanon, Jordan, Izrael, Saudi- Arabia) részben határosak, részben pedig olyan közéi esnek a Szovjet Unionhoz, hogy fon­tos stratégiai szerepet nyertek a keleti és a nyugati “demokrá­ciák” közötti politikai és gazda­sági feszültségben. Ezért úgy Amerika, mint a Szovjet Union igyekszenek érdekkörükbe von­ni ezen országokat; Amerika ezen országok uralkodó osztá­lyainak, kormányainak megvá­sárlásával, a Szovjet Union pe­dig a néptömegek szimpátiájá­nak megnyerésével. Annyi bizo­nyos, hogy a közeljövőben mind többet fogunk hallani ezen or­szágokról, amelyekről eddig na­gyon gyér ismereteink voltak. Azért leközöljük itt a N. Y. Ti­mes Robert T. Hartman nevű levelezőjének egyik cikkét, mely­ben számos érdekes adatot talá­lunk. — Szerk. ABDULLAH DIKTÁTOR VOLT Jordán királyának, Abdullah- nak meggyilkolása sokkal komo­lyabb következményekkel jár­hat a nyyugati demokráciákra, mint az amerikai közönség sej­ti. Ez az állítás egy kicsit fur­csán hangzók, mert Abdullah olyan autokrata módon uralko­dott ebben a sivatagi kis ország­ban, hogy annál önkényesebb módon egy ország kormányá­nak gyeplőjét nem is lehetne ke­zelni. Hiszen alig pár héttel ez­előtt egyszerűen szétkergette az ’’országgyűlést”, mert ott vala­mi alkotmányos jogokról mer­tek beszélni. Abdullah máskülönben is any- nyira keleti kényur volt, hogy soha európai ruhát nem öltött s semmiféle nyugati szokást sem tűrt. De dacára annak, hogy ellene volt mindannak, ami de­alábbi adatokat irja az arab né­pek mozgalmáról: Most, midőn Pakistan állam stratégiai helyeken vonja össze hadseregét az India állam részé­ről jövő támadásra; amikor Iránban az olaj államosításának a kérdése nagy izgatottságban tartja a népet; amikor Egyip­tom azt követeli, hogy korlátla­nul rendelkezzen a Suez csator­nával, Abdullah király legyilko- lása még jobban felkavarta az arab világ amúgy is szakadásig feszült hangulatát. , Abdullaht nem kedvelték a többi arab uralkodók. Egyiptom nem bízott benne, mert Gaza ki­kötőt, amely most Egyiptomé, szerette volna megkeriteni s Iz­rael állammal tanácskozott erre vonatkozólag. Ibn Saud, Saud Arabia királya, aki a Hashemite uralkodó családot kiűzte Mecca- ból, jogot formál Jordánra is. Amikor az arab államok együttesen harcoltak Izrael el­len, az egyetlen számottevő had­sereget Abdullah Arab Légiója szolgáltatta, de azért Abdullah 2 millió font segélyt követelt és kapott is Angliától, de mihelyt az aktiv háború megszűnt, cser­benhagyta szövetségeseit, külön béketárgyalásba kezdett Izrael­lel. mokratikus, ami európai, mégis az angolok hűséges szövetségese volt azon egyszerű oknál fogva, hogy az angolók helyezték a trónra 30 évvel ezelőtt s ''azok tartották fenn a hatalmát. Az angolok képezték ki és szerelték fel Jordán hadseregét, az Arab Légiót, amellyel Abdul­lah autokratikus hatalmát fen- tartotta s amellyel ellenségeit is sakkban tudta tartani. Ezért Abdullahot angol' “báb-király­nak” tartották s az is volt any- nyiban, hogy az angol érdekelt­séget szolgálta s elnyomta az arab nacionalistákat. Jordán igen kis' országocska, jó része sivatag, népe szegény, földművelő, pásztor nép, egy ré­sze még mindig nomád életet él. Mint ilyen, nem is valami kifi­zető gyarmat Anglia részére. Anglia többet költ Jordánra, mint amennyit kap belőle, azon­ban szüksége van rá stratégiai okokból a környező kis orszá­gok sakkbantartására. Az 1948- ban kötött anglo-jordan szerző­dés Amman és Maan városok­ban repülő bázisokat, Aqaba ki­kötőben pedig tengeri állomást adott Angliának. A tanulság ANGOL ELLENES MOZGALOM Izrael megalakulása után sok arab menekült került Jordánba is, akik jordán polgárjogot nyer­tek ugyan, de az vajmi kevés polgári szabadságot jelentett Abdullah alatt, azért ezek is nö­velték az élegedetlenséget. Ezt az elégedetlenséget természete­sen a szovjet szimpatizálók ki akarják használni. Ezekhez tar­tozik Abdullah legidősebb, fia, a 40 éves Talal is, aki jelenleg kül­földön tartózkodik. Kétségtelen, hogy Abdullah az egyre erősbödő arab naciona­lizmus áldozata lett és nem a vallási fanatizmusnak, hiszen a ashemite család (Abdullah csa­ládja.) a mozlemek hite szerint Mohamed egyenes utódai, akik ellen nem követhet el merényle­tet a mozlem vallás fanatikus hi­ve. Ennek megfelelőleg nem a vallásos fanatikusok között ke­resik a merénylő társait, hanem az. angol-ellenes arabok között, akik közül több mint 500-t vet­tek őrizetbe. A cairoi “A1 Ahram” újság jelentése szerint őrizetbe vették Dr. Daud El Husseinit, az an- gal-ellenes volt jeruzsálemi Muf­ti unokaöccsét, továbbá Haj Amin El Husseini és Sayed Tewfik Saleh Husseinit, akik az angol-ellenes mozgalom vezetői. LÁZBAN AZ EGÉSZ ARAB VILÁG A N. Y. Times egy másik le­velezője, Carl L. Sulzberger, az (Vi.) Ez egyszersmint válasz is mindazon együgyű D.P.-nek, akik mindenkitől azt kérdezik, hogy lehet itten gyorsan meg­gazdagodni? Hát kérem szépen uraim, itt van a lecke. Ha még maradt elég nagy összeg a zsi­dóktól elrabolt vagyonból, vagy ezekhez hasonló hadiszállitások- ból, spekulációkból, amint a So- ong, a Kung kínai uraknak ma­radt, akkor vásárolják össze a búzát, gyapotot, - rezet, nikelt, aranyat, kezdjenek valahol egy rögtönzött háborút, vigyék bele ezt a gazdag Amerikát, akkor az árak mindjárt felszöknek és kész a nagy haszon, Egy csapás­ra milliomosok lesznek. Igen ez a lehetőség mindég megmarad, amig ez a rendszer működik, ez az igazi amerikai rendszer, amerikai életmód. Hogy Soong és Kung kínai urak is olyan hamar feltalálták ma­gukat, mi természetesnek tart­juk, hiszen ők is ezt a rendszert teremtették meg Kínában és védték az utolsó kuli életéig, amig azok hajlandók voltak az­ért meghalni. Azt bizonyítja Mr. Thomas, valamint a Soong és Kung egy­öntetű cselekvése, hogy ez nem kimondottan amerikai életmód, ez éppen igy volt Kínában, Ma­gyarországon és sok más orszá­gokban is, amig a nép ki'nem zavarta őket, nem várva Jézus Krisztusra, hogy ezen csalókat, pénzváltókat zavarja ki a tár­sadalom templomából. Mr. Thomasnak, éppen úgy nem lesz baja, amint Costello- nak, Dyrernek, Readingnak, Pe­ronénak, Taconak, vagy ezek gazdájának Mr. Bennetnek sem volt semmi bajuk, hiába talál­ták őket bűnösnek az egész or­szág szeme előtt lejátszódott vizsgálatoknál. Ha valakit el is csuknak az ilyen spekulációért, az csak azért történik,. mert nem adta meg Cézárnak, — az államnak — ami neki járt. A demokrácia, az “amerikai életmód” főbajnoka Pearson sem ítéli el Mr. Thomast, vagy más amerikaiakat, akik éppen úgy csinálnak, mint a Soong- Kung banda. Csak éppen az ide­genektől sajnálja a harminc mü- liót. BŐKEZŰ HONATYÁK A HÁBORÚ HASZONÉLVEZŐI WASHINGTON — A Senat “Small Business” bizottsága je­lenti, hogy az összes háborús rendelések 40 százalékát 10 nagy cég kapta meg. Az összes háborús rendelések kétharmadát 50 cég szállítja. SZTRÁJKTÖRÉS REPÜLŐVEL ZANESVILLE, OHIO — Az Ohio Power Company a sztrájk­ban álló Philo telepére helicop­ter repülőgépen vitte a sztrájk­törőket és a szükséges anyago­kat. A Philo telep, valamint az azzal kapcsolatos Brilliant, O. telep 800 munkása 11 cent óra­bér emelésért sztrájkba ment, mire a kompánia a felügyelőket, előmunkásokat, stb. állította a munkába, majd a helicopterrel hozott számukra megerősítést, mert másképen nem tudtak vol­na átmenni a piketvonalon. WASHINGTON — A kong­resszus tagjai, akik minden nép­jóléti intézkedésnél takarékos­ságra hivatkozva levágják a költségeket, a saját jólétük ér­dekében meglehetősen bőkezűek — az ország pénzéből. Ezt mu­tatja az a tény, hogy az 1946- ban hozott törvény értelmében a volt honatyák már 225,000 dollár nyugdijat húznak. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy a kongresszus tagjai, ha elérték a 62 évet, már hat évi szolgálat után is jogosultak a nyugdíjra, amelyre fizetésük 2 és fél százalékát adják. Ezen összegért a nyugdíjon kívül, ami változik aszerint, hogy a hon­atya hány évig fizetett prémiu­mot, még 12,500 dolláros élet­biztosítást is kapnak. A törvény tiltja a nyugdijat huzó volt törvényhozók listájá­nak közlését, nehogy a népet fel­ingerelje az a tény, hogy ilyen magas nyugdijat kapnak olyan volt képviselők is, mint például Andrey J. May, Kentucky állam­ból, akit két évi börtönre Ítéltek a Garsson testvérek részére tett kijárásokért, illetőleg az azzal kapcsolatos megvesztegetésért. Ugyancsak nyugdijat fog kapni J. Parnell Thomas New Jersey államba való volt képviselő is, akit viszont a “kickback” csalá­sokért ítéltek börtönre. Az ily börtön-töltelékek is megkapják pár ezer dolláros nyugdijat és ha meghalnak, családjaik 12,500 dollárt kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents