Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-07-21 / 1690. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. julius 21. Fegyverszünet reményei (Vi.) Kaesong egy kis koreai város, melynek nagy része romokban hever, mégis az egész világ békeszerető tömegeinek szeme odairányul. Onnan várják ezen őrült öldöklés megszüntetését. Amint még nem is annyira a békéről — melytől szemmel láthatólag rettegnek az amerikai tőkések — beszélnek, csak fegy- erszünetről, mégis hosszadalmas lesz a tárgyalás. Sok csalódás, huza-vona lesz, mig azt is megtudják kötni, nem szólva a későbbi béketárgyalásokról. Hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni azon generálisoknak, akik fegyverszünetet akarnak, legszembeötlőbb az a tény, hogy amig a koreai nép sorsáról, országáról van szó, a délkoreaiaknak csak egyetlen képviselőjét, generálisát engedték oda, az amerikaiak pedig négy generálist és egy admirálist küldtek, tehát azoké a döntő szó. Ezzel szemben a vörösek oldaláról három északkoreai és két kínai képviseli a tárgyaló asztalnál az ottani népet. Mert hiába katonatisztek és kizárólag katonai ügyekről volnának hivatva tárgyalni, mégis a nép bőrére megy az egész tárgyalás. Ezt érdemes megjegyezni, mert ezekből fogjuk látni, hogy miért nem fognak tudni köny- nyen megegyezni. Amig a koreai népnek nagyon is sürgősen kellene a fegyverszünet és az azt követő béke, az amerikai admirálisoknak, generálisoknak nem annyira sürgős a megegyezés. Ezt azzal is bizonyítják, hogy a második napi tárgyalásoknál azon vörös javaslatra, hogy minden külföldi csapatot vonjanak ki Koreából, az amerikaiak felháborodva nemet mondtak. Ezen tárgyalásoknál eszembe jut, amikor 1946-ban az autómunkások kivonultak a General TÁRCA A TÜKÖR Irta: BRÓDY LILI Fehér oszlopok között, kék ég alatt, egy ünnepi csarnok lépcsőin emberek hullámzanak. A csarnok körül tág és tiszta tér, az ország és a város ünnepeinek, zászlóknak és meneteknek, örömnek és hálának az idővel egyre mélyülő emlékrétegeivel, távolabb uj fehér paloták a lombok között, a közösség munkájának házai s túl a lombokon a gyárak kéményei “az ember ötágú csillagával” a homlokzaton. Itt, ebben a nézetben, ebben a kora őszi délelőtt tisztaságában fehérlő térben olyan a kép most mint egy költő álma a jövőről: ünnepi csarnok napfényes lépcsőin a művészet öröme felé vonuló munkás és elégedett nép, amely érti, vállalja és szereti életét. Egy tudatos, uj kultúra kezdetének ünnepi függönyfelvonása ez: a Műcsarnokba belépve már a szociálista kor müvészetéMotorsnál. A törvények szerint, a társulatnak muszáj volt leülni a tárgyaló asztalhoz, de három hónapon keresztül magazinokat olvasgattak, amikor a union vezérek követeléseiket adták elő és amikor órák hosszat beszéltek a union vezérek, akkor felnéztek az olvasásból és ártatlan pofával azt kérdezték, miről is van szó? így vannak az amerikai admirálisok és generálisok is. A világ népének véleménye őket is arra kényszeritette, hogy leüljenek fegyverszünetről tárgyalni, de arra nem kényszerítheti őket, hogy megegyezzenek. Tehát ellehetünk készülve arra, hogy sokáig fogják huzni-halasztani nem csak a béke, hanem az elő- legesen szükséges fegyverszünet mekötését is. Erre leginkább az amerikai sajtó, rádió rikkancsok és politikusok jajveszékelése is bizonyság. Agyon vannak ijedve az esetleges békekötéstől. Minden látszat meg van arra, hogy az amerikai admirálisok és generálisok biztosra veszik, hogy ha az amerikai hadsereget, repülőrajt, haditengerészetet kivonják a koreai harctérről, akkor azok békességesen megtudnak egyezni, de az amerikaiakat teljesen kifagyasztják az ügyek intézéséből. Csakis azért kiabáltak az amerikai generálisok, hogy az már nem hadi, hanem politikai ügy és arról nem akarnak tárgyalni. Az természetes, hogy a propaganda gépezeteket mindkét oldalon éjjel-nappal működésben tartják, sokakat meg fog téveszteni az igy átfésült hírek, jelentések, de leginkább az amerikai pjságok és rádió beállításai. Minden olyan engedményt, amely közelebb hozná a tárgyaló feleket a megegyezéshez, itten árulásnak fognak beállítani. Ezt már nem csak a politikai nek világába lépsz. Még kezdet, de már annak a kezdete, már aratás, de még első aratás. Ez a világ a valóság és az igazság világa, az örömtelt munka és a fejlődés világa, a nehézségek közös leküzdésének világa, a mindenkire kiterjedő jólét és mü- veltsék korszaka felé haladó ut, az emberiség igazi, tudatos történelmének első fejezete, a szocializmus építésének világa. Tudatosan veszel részt benne te is: tudatosan építed már a földeken és a munkaasztalnál a könyvtárban és a laboratóriumban, a város és a falu minden munkahelyén, izzítod és formálód, csiszolod és irod, veted és aratod. Ezt építed, ha neveled magad, hogy jobban érts hozzá, — ezt építed ha jobban értve hozzá, különb emberré válsz. Már megértetted, hogy nem hull az öledbe magától, hogy csak a te segítségeddel, a te munkáddal, minden erő és szellem közös, összehangolt munkájával teremtheted meg, tudod, hogy része vagy s része a többi is, — de tudod azt is, hogy a rész szerénysége nagyobb és igazabb büszkeséget adott, mint bármi azelőtt. így és ezzel az érzéssel lépsz be ide is, az ünnepi fehér csarnokba, ahol az eleven életet koszoruz- za körül virág és megbecsülés, zavarosban halászó republikánusok, hanem még a reakciós demokraták is megteszik, oly követelésekkel állnak elő, melyekkel remélik megakadályozni a megegyezést. Ezek között az il- linoisi szenátor Douglas, valamint Stassen, aki elnök szeretne lenni, valamint nagyon sok más kisebb-nagyobb politikus és hadvezér rettegnek attól, hogy a fegyverszünetet megkötik Koreában. AMERIKAI-MAGYAR JEGYZÉKVÁLTÁS BUDAPEST — Az Associated Press tudósítója szerint a magyar kormány azon amerikai jegyzékre, amelyet az amerikai kormány a Magyarországból kiutasított követségi tisztviselők ügyével kapcsolatban küldi itt, igen erélyes választ adott. A magyar kormány visszautasította az amerikai jegyzék állításait s a magyar válasz lényegében ezt mondotta: “Törődjetek a saját ügyeitekkel és ne avatkozzatok be a mi országunk belügvei- be!” ANGLIA ÚJABB BAJAI LONDON — A két világháború győzelmeibe majdnem belepusztult Angliának a bajai egyre szaporodnak. Az irániai olaj kérdése még messze van a megoldástól s máris uj bajok jelentkeznek Egyiptomban, ahol a kormány kizárólagos jogot akar szerezni a Suez csatornán átmenő forgalom felett. Az egyiptomi kormány feltartóztatta az angol Empire Roach nevű teherhajót, amely egyiptomi engedély nélkül akart keresztülmenni a csatornán. Erre Herbert Morrison, Anglia külügyminisztere bejelentette az angol képviselőházban, hogy ha az egyiptomiak továbbra is útját állják az angol hajók közlekedésének, azok védelmére ki- küldenek egy angol flottát. — — már tudod, hogy a nagy, közös munka egyik része ez a művészet is. Nem bámulni és hódolni jössz, — érteni, örülni és bírálni jössz. Érzed, hogy szükséged van arra, amit itt fogsz kapni a művészettől s tudod, hogy a művészetnek is szüksége van szemedre és szavadra, mert “kereke és csavarja” a művészet is ennek a gépezetnek. Már tudod, hogy mi a dolga: tükrözni életedet és eredményeidet, hogy tükörképedből erőt merítve, biztosabban és értőbben munkálj tovább, miután megláttad a tükörben magadat és társaidat, — tükrözni hibáidat ,és fogyatékosságaidat, hogy változtatni tudj azon, amit a tükör nélkül nem láttál volna ilyen élesen. De tudod azt is, hogy a tükörnek is szüksége van rád; le kell csiszolnod, ha torzít, meg kell tisztítanod, ha homályos, helyre kell igazitanod, ha úgy állít az élet elé, hogy nem a lényegeset mutatja meg. Mindezt tudod már, azért az arcodon az öröm mellett a felelősség vonása is. Kik vezettek régen a művészet és a tudomány csarnokaiban? Ha elvetődtél oda noha,, értetlenül áltál képek és szobrok, elmúlt kultúrák maradványai és távoli uralkodó osztáA HÉT HÍREI Washington — Karl R. Ben- detsen, Assistant Secretary of the Army, azt mondotta, hogy tekintet nélkül a Koreában folyó béketárgyalások eredményeire, az Egyesült Államokban számos “mozgósítási bázist” kell építeni, ahol a katonákat kiképzik és ahová behívják a rezer- vistákat. Erre a célra sok billió dollárt kell költeni s az Army Department már elkészítette a terveket, amely első részének kivitelére 6 billió és 500 millió dollárt kérnek a kongresszustól. London — A House of Commons (Képviselőház) nyílt ülésén bejelentették, hogy Anglia csatlakozik Franciaországhoz és Amerikához a Jugoszláviának adott segélyben. A bejelentés szerint Anglia 10 millió fontot (Cirka 28,000,000 dollár) irányzott elő erre a célra. — így úgy Angliának, mint Franciaországnak, amelyek mindegyike száz és száz millió dollár segítséget kapott Amerikától, van pénzük az oroszok ellen fegyverkező Jugoszlávia segítésére. Moszkva — A légi flotta bemutatta a legújabb gépeit, amelyek működését Sztálin is végignézte. Ezzel újból cáfolatot nyert az amerikai lapoknak azon hírei, amelyek Sztálin betegségéről számoltak be. A bemutatott uj gépek között voltak olyanok, amelyek a nyugati államok megfigyelői szerint túlhaladták a hang sebességét (760 mérföld óránként). Sztálin és kísérete a Chkalov Repülő Club épületéről figyelték a repülőgépek mutatványait. Eddig az ilyen fenyegetés elég volt arra, hogy bármely gyarmati ország eleget tegyen az- angolok kívánságainak. lyok számára készült müvek előtt, tetszett egy szin, elgondolkoztatott egy tekintet, visszariasztott egy arckifejezés, határozatlan voltál és bizonytalan. Más dolog ’’véleményt formálni” egy tőled idegen dologról, mint kimondani természetesen feltörő véleményedet egy képről, amely rólad szól — más dolog hallgatni egy elcsépelten “népszerű” szöveget daráló vezetést, vagy jegesen fölényes esztétikai értekezést, mint azt, aki a te nyelveden szól hozzád, a te érdeklődésedhez kapcsolódik, válaszol kérdéseidre, nem némit el fölényesen, hogy “laikus“ úgyse érthet az ilyesmihez. Itt a Műcsarnokban, öt esztendővel a fel- szabadulás után, úgy beszélnek hozzád a képek és a vezetők, mint valakihez, aki szellemi fejlődésével és kulturált munkájával bizonyította be, hogy megérti azt, amit egyszerűen és világosan megmondanak neki. Elmagyarázzák, mint egy másik szakmát, amelyhez természete- san nem érthetsz, de értsz a magadéhoz s éppen azért érted meg a többit is, mert elmélyültél a magadéban — érted, ami közös minden munkában a korszak építésének idején: a becsületes szándékot, amely jól akar megfelelni feladatának, a mé-