Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-11-03 / 1704. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. november 3. mint a nemzetköziség hívei tá­mogatja ezek gigászi munkáját a szocializmus felépítésére, a harmadik világháború meggát- lására. AZ “EMBER” SIRALMAI Nagyon gyakran olvasunk az Ember-ben arról, hogy a fasiz- ták, nácik, nyilas és Horthy bi­tangok, újra tért hódítanak ott, ahol az amerikai, angol, francia uralom áll fen. Kemény harcot folytatott né­melykor sikeresen egy-egy nyi­las gazember Amerikába való letelepítése ellen. De a harc' közben nem veszi észre, hogy amig egy-két véreskezü bandi- tát sikerült kiszorítani, addig sok száz nyilas véreb települt le ebben az országban és szemtele­nül szervezkednek arra, hogy Amerika segítségével újra ha­talomra kerüljenek. Azt sem ve­szi észre, hogy dacára, hogy Nyugat-Németországban a leg­nagyobb párt az elvtársaiból, a szocialistákból kerül ki, mégis azok vannak kormányon, akik a volt nácikat ültették az állam­hivatalokba és hogy Hitler tá­bornokai, a hírhedt tömeggyil­kosok, kiket az amerikai főmeg- bizott engedett ki a börtönből, szervezik az uj német hadsere­get, amely Hitler elite-gárdából, a véreskezü banditákból kerül­nek ki. , Az utóbbi időkben két Ízben is elsírták magukat Az Ember cikkírói, hogy ők nem kerülhet­nek a “Free Europa Crusade”- jainak a rádiójára. Először Kéri Pál panaszolta fel ezt és ennek hatása alatt egyik európai tu­dósítója sírja el, hogy a “Free Europa” müncheni rádió állo­másán a 90 alkalmazott többsé­ge Horthy-nyilas társaságból ke­rülnek ki, csak mutatóba van egy zsidó és egy Payer-féle szo­cialista, rajtuk kívül még rózsa­színű liberális sem juthat szó­hoz. Mi nem értjük a cikk Írókat, miért csodálkoznak, miért pa­naszkodnak, hiszen eltekintve, hogy ezt látják az egész közéle­tünkben, de kik tartják fen ezt a ‘‘Free Europa” hazugsággyá­rat ? Amerika legreakciósabb nagytőkései. Azok a nagytőké­sek, akik halálosan gyűlölték Rooseveltet, az uniókat és min­den haladást. És ki áll ott a szírt tetőn a “Free Eurpa” dol­lárokból felépített magas falán? Clay tábornok, a hős vitéz, ki ezrével engedte szabadon a fő­nácikat, ki még Ilsa Koch-ot, ezt a förtelmes nőstényt aki megnyuzatta a tetovált bőrű foglyokat és a bőrükből lámpa­ernyőt, ridikült és más dísztár­gyakat csináltatott. Elsa Koch még a börtönben is másállapot­ba került és ott is szült, ezt a bestiát is ártatlannak nyilváni- totta és szabadon engedte, amit még a német bíróság se tűrt el és újra életfogytiglani börtönre Ítélte ezt a náci szörnyeteget. Már pedig a fejétől büdösö- dik a Crusade, igy természetes, hogy a többi crusade is ebből a fajtából kerül ki. Csak az nem természetes, hogy Az Ember irói nem tanulnak a múltból. 1919-ben is hasonló Clay-ek “szabadították” fel Magyaror­szágot, utána Horthy jött. A mostani “felszabadítók” se Kéri Pálokat visznek haza, hanem azokat, akik a “Free Europa”, Egy nehéz feladat (Vi.) A hírek hozzák, hogy Mr. Chester Bowlest, a kezdő diplomatát küldik Indiába, hogy megnyerje Nehrut és a többi indiai vezéreket az ameri­kai hadiszekér elé — igavonó­nak. Másszóval ezen kezdő diplo­matától várják azt, amit a min­den hájjal megkent Henderson nem tudott megcsinálni. Mr. Bowles olyan előrántható liberális számbavehető politkus, igy azt remélik, hogy a közép­utas indiai vezérekkel könnyeb­ben fog tudni megalkudni, mint Henderson, aki szélsőséges re­akciósnak van ismerve és most Iránba lett utasítva, rendet csi­nálni. Az olajat akarják angol kézből az amerikaiak kezére át­csúsztatok New Delhiben, India főváro­sában tartózkodó Harold K. Milks, tudósitó azt reméli, hogy ilyen középutas, liberális ügy­nöknek még a közismert reak­ciós, a nemzetközi bankárok ál­tal elismert prókátornak Dulles- nak a portékáját is könnyen el lehet adni. Persze ezt a dolgot nem ilyen tisztán írja ki ez a Mr. Milks, hanem szépen körülírva —> ki­tekerve — imigyen: “Az egyik legnagyobb dolog az lesz, hogy megkedveltesse Amerikát a nép­pel, melyet a körülmények ellen­ségesekké tettek. Az irigység, a kételkedés minden szegény nem­zetnél meg van, a gazdag nem­zetek iránt.” Ez a Mr. Milks még mindég •úgy beszél, mint a szopós gye­rek és úgy is gondolkozik. Nem látja, vagy nem akarja meglát­ni, még kevésbé leirni, hogy Ki­na, Korea, Indo-Kina, Idonézia, Burma, Malay, Irán, Egyiptom, és még sok kisebb-nagyobb or­szágoknál nem a “körülmények” hanem a régi rablások, kizsák­mányolások nyomán gyűlölték meg Amerikát, Angliával egye­temben. Éppen a Hendersonok, Dullesok igyekeztek bebizonyíta­ni, hogy nagyon is jó társaik az angoloknak, sőt már éppen az amerikaiak vették át az összes gyarmatokat, kereskedelm e t, melyeket az angolok bírtak. Milks arra fogja az indiai ve­zérek haragját, hogy Mr. Dulles nem tartotta érdemesnek velük is tárgyalni az ázsiai, illetve a japán béke megkötését illetőleg. Ezt Milks szerint India sértés­nek, lekicsinylésnek vette. De az is kérdés, talán Mr. Dulles is attól félt, hogy esetleg India is fog kérni 3-4 billió dollárt, “Amerika Hangja”; a “Nemzeti Bizottmány” címén élősködnek Amerika nyakán. Ezekből a vé­reskezü katonatisztekből, a tor- konlövésben gyakorlót nyilasok­ból, volt csendőrökből akar Eisenhower tábornok “Amerikai Idegen Légiót”, ez lenne az uj ‘‘karhatalom”. Ezek úsztatnák le a Dunán a Kéri Pálokat, ha hazamennének, csak az a sze­rencse, hogy ebbe a magyar és az egész világ népeinek is van beleszólása és igy az amerikai zsoldon levő banditáknak nem lesz módja végrehajtani gyilkos terveiket, amelyet sajnos a li­berális szocialisták is támogat­nak, a szocializmust építő ma­gyar nép elleni gyűlöletükben. mint Anngol, Franciaország, hogy Amerika mellé álljon. Mr. Dulles úgy számított, hogy India még mindég csak angol gyarmat és az angolok fogják szállítani. Nehru már azért kérhetett vol­na legalább 4 billió dollárt, mert 370 milliós tömeget tudott volna szállítani, ha esetleg az ameri­kaiak jól megfizették volna és amig fizették volna. Milks szerint az indiai politi­kusok nagyon mérgelődtek azon kijelentésen amit Mrs. Roosevelt tett az Egyesült Nemzetek egyik gyűlésén kijelentve, hogy: “Minden nemzetnek állást kell foglalni a kommunizmus ellen, vagy mellett”. Ezzel szemben az egyik meg nem nevezett indiai nagyvezér politikus Müksnek a következőket mondta: “Mi meg­követeljük, hogy politikailag függetlenek maradhassunk, ne kelljen a kommunizmus ellen, vagy mellette lenni”. Ezen utolsó, nagyon fontos megjegyzésből, melyet Milksnek vágtak oda az indiai politikusok, valamint az összes amerika tö­ment az anyja védelmére, ezt felelte: “Hát miért mentem vol­na?” “Nekünk még nincs szerve­zett egyházunk”, — mondotta Doyle, az agyonvert asszony ve- je, — “csak a rokonság és né­hány szomszéd jövünk össze, hogy igy megszabadítsuk ma­gunkat a gonosztól.” A többi tanuk még elmondot­ták, hogy Lennander még akkor is ütlegelte Mrs. Halvorsont, amikor az már holtan feküdt előtte a padlón. Végre Doyle közbelépett s azzal vetett véget a korbácsolásnak, hogy a go­nosz már biztosan elmenekült. AZ ISTEN EGYHÁZA LOS ANGELES — Orange County sheriffje a “God’s Or­phanage” nevet viselő egyházi iskola két tanítónőjét ember kin - zás vádja alatt a megyei börtön­be vetett. Az egyik az iskola igazgatójának, Rev. Tilford T. Ward evangélista papnak a fele­sége, a 46 éves Mrs. Julia Til­ford; a másik pedig a segítője, a 25 éves Caroly W. Munger. A sheriff állítása szerint az iskolát a “God’s Church” (Isten egyháza) nevű felekezet tartja fenn; az iskola hivatalos neve “Bethel Christian Church School”. Az iskolában körülbelül 35 bennlakó kis gyermeket ne­veltek és ugyanannyit hoztak oda autóbuszokon. Mint kitűnt, az iskolában a legbutitóbb babo­nára nevelték a kis gyermeke­ket, de ugyanakkor igen szigo­rúan bántak velük. A büntetések egyik fajtá ja az volt, hogy a pajkoskodó gyere­kek kezeit égő gyufával megpör- zsölték. Azután pedig arra taní­tották őket, hogy imádkozzanak azért, hogy a seb begyógyuljon. Az egyik alkalmazott végre meg- | szánta a gyermekeket és felje- I lentette az iskolát. De ugyanak­rekvésre, Mrs. Roosevelt, Mr. Henderson, Mr. Bowles és Mr. Dulles — mind egy kutya — azt mutatják, hogy csak az a főtö­rekvésük az amerikaiak n a k, hogy Indiát is a kommunizmus elleni harcba bevonhassák. A Dullesék a Wall Street mellett felsorakoztassák. Még azt sem bánnák, hogy ha ott is úgy járnának mint Kíná­ban, Koreában, Malayban, Indo- Kinában, hogy megnyerték a ve­zéreket, de elvesztették a nép­tömegeket. Ezt még tisztábban láthatóvá tették azon tüzekkel, “Napalm bombákkal”, lángszó­rókkal, melyekkel felgyújtották Koreát, Indo-Kinát, Malayt. Va­lamint azon pökhendi cseleke­dettel, hogy Kina és India nélkül akarnak békét kötni Ázsiában, a Wall Street diktálása folytán. India népe is tudhatja, hogy ne­kik is olyan pirulákat adna Amerika, mint a többieknek, ha lázadni mernének a megvásárolt vezéreik és Dullesék, McArthur- ék ellen. Ezt akarnák kikerülni, nem csatlakozni sem a kommu­nizmus elleni, sem a melletti harchoz, ha ugyan kitudnák azt kerülni, melyet mi nem igen hi­szünk. kor már egyes szülőknek is gya­nús volt az a nevelés, amit a gyermekeik kaptak és kezdték kiszedni a gyermekeiket. Most aztán egyszerre fény derült a babona fészekre és a hatóság lezárta az iskolát. Három gyereket, — 8-9 éve­sek — a kórházba vittek har­madfokú égési sebek gyógyítá­sára. Amikor ezen kis gyerme­keknek azt mondották, hogy más iskolákba viszik őket, meg­rémülve tiltakoztak: “Nem aka­runk a bűnbe menni!” A babo­nás tanítónők ugyanis arra taní­tották a gyerekeket, hogy a töb­bi iskolák a bűn fészkei s ha odakerülnek, akkor nemcsak a kezeik, de egészen elégnek. Az elfogottak most azzal vé­dekeznek, hogy a gyermekeket csak azért égették meg, hogy elijesszék őket a tűzzel való ját­szástól. “Azt hiszem, legjobb lesz, ha bezárjuk az iskolánkat”, — mondotta Rev. Ward, amikor a feleségét 2000 dollár bail elle­nében kiváltotta. NEM ELÉG HATÁSOS AZ ATOMFEGYVER MIAMI, FLA. — Honvédelmi miniszter Lovett az American Legion konvencióján beszélve óva intette azon optimistákat, akik azt hiszik, hogy az atom­fegyverekkel könnyen, gyorsan, ! mágikusan és olcsón lehet há­borút viselni és győzelmet arat­ni. Lovettnek ez volt az első be­széde, mióta Marshall generális lemondása után a honvédelmi department vezetőjévé nevezték ki. Lovett azt mondotta, hogy a “fantasztikus” fegyverek készí­tése terén ugyan jelentékeny eredményeket értek már el, de mindazonáltal igen nagy csaló­dás érné azokat, akik azt hiszik, hogy az atomfegyverek már annyira fejlődtek, hogy azokkal igen könnyen és olcsón lehet győzelmet aratni. TERJED A BABONA (Folytatás az 1-ső oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents