Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-24 / 1673. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. március 24. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A FELEMELT ÖTÉVES TERV A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán Gerő Ernő ál-, lamminiszter részletesen ismer­tette az ötéves terv első eszten­dejének eredményeit, majd a felemelt, módosított, az erede­tinél lényegesen nagyobb ötéves terv fő vonásait. Ezzel kapcso­latban többek között a követ­kezőket mondotta: — Népgazdaságunk fejlődé­sének meggyorsulása azt jelenti, hogy az ötéves tervről szóló törvényben kijelölt feladatokat az ipar és közlekedés terén mintegy három — három és fél év alatt meg tudjuk valósítani. (A kongresszus percekig tartó tapssal ünnepli a bejelentést.) És ha behozzuk a mezőgazdasá­gunk fejlődésében mutatkozó elmaradást, akkor minden lehe­tőségünk megvan arra, hogy az ötéves tervtörvényben előirt összes feladatokat, tehát egész ötéves tervünket négy év alatt, vagy ennél is rövidebb idő alatt megvalósítsuk. (Mint láthatják az ötéves tervünk megbukott. Legalább is, ha hinni lehet a New York Times tudósitójának, aki Rákosi elvtárs referátumát kommentálva azt Írja: “A Kom­munista Párt főtitkára beis­merte, hogy az ötéves terv meg­bukott.” — nagy derültség.) Másszóval: megnyílt előttünk az a lehetőség, hogy országun­kat az eddiginél is gyorsabb ütemben formáljuk át virágzó szocialista országgá, hogy ha­zánkat még erősebbé tegyük, hogy fokozzuk népünk felemel­kedésének' ütemét, hogy népünk életszínvonalát még nagyobb mértékben növeljük, mint amit ezen a téren eredetileg célul tűztünk magunk elé. Mindennek érdekében szükséges ötéves ter­vünknek olyan átdolgozása, melynek értelmében a még hát­ralévő négy évre az eredetinél sokkal nagyobb feladatokat állí­tunk országunk elé, s amely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek nép­gazdaságunk fejlődésében az ÖL éves terv első részlegének meg­valósítása során kerültek filszin- re. Ötéves népgazdasági tervün­ket oly módon kell átdolgozni, hogy meggyorsítsuk országunk iparosítását, vagyis mindenek­előtt a nehézipar, az ipari alap­anyagok, a villamosenergia és a gépgyártás s általában a ter­melőeszközöket előállító ipará­gak fejlődését. Mert csak ilyen módon tudjuk még inkább fo­kozni könnyűiparunk termelé­sét, kielégíteni mostaninál sok­kal nagyobb mértékben népünk gyorsan növekvő sokféle szük­ségleteit, hatalmasan megnövel­ni munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk kulturális színvonalát. Továbbá, mert ahhoz, hogy mezőgazdasá­gunk sokkal több gabonát, húst, zsírt, vajat, tejet, gyümölcsöt, főzeléket és sokkal több ipari nyersanyagot adjon népünk el­látására, a kis- és közpparaszti gazdaságoknak önkéntes társu­lás utján fokozatosan nagyüzemi gazdaságokban való egyesítése mellett, arra is szükség van, hogy az eredeti ötéves tervben előírtnál lénye'gesen több gépet, műtrágyát, nemesitett vetőma­got juttassunk a falunak. És szükség van arra is, hogy a dol­gozó parasztok soraiból a me­zőgazdasági szakemberek tízez­reit és százezreit képezzük ki, hogy a tudományt és a kultúrát bevigyük a faluba gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben, mint ezt eredeti ötéves tervünk előírja. RÖNTGEN AUTÓ keresi fel a falvak és tanyák népét és rendszeres szűrővizsgálatokat végez. A múltban legelterjed- ebb, legpusztítóbb népbetegség: a tüdővész ellen folytat ezzel is szívós és eredményes harcot a magyar egészségügyi kormány­zat. A Magyar Alföld a múltban egészségtelenül épített, fátlan, poros falvaival egyike volt az ország tuberkulózissal leginkább fertőzött vidékeinek. A tüdővész elleni szervezett küzdelem érdekében Szolnokon korszerű tbc kórházat létesítet­tek, amelyhez 16 tüdőbeteggon­dozó intézet tartozik. A szolnoki kórházba futnak be a környé­ken lefolytatott összes- tudőszü- rővizsgálatok eredményei. A szolnoki körzetben eddig 361.299 személyt vizsgáltak meg és ezek közül 12.546-ot hívtak be továb­bi kivizsgálás céljából. Az eljá­rás alaposságát jellemzi, hogy ezek között mindössze 957 tbc-s beteget találtak. A TISZALÖKI VIZIERŐMÜ építése nagy ütemben halad elő­re. Az építkezés színhelyéül a Tiszának egyik kanyarulatát választották ki. A Tisza-kanyar- nál száraz területen építkeznek — ez jóval gyorsabb és kevés­bé költséges, mint a vizi-épitke- zés. Amikor elkészül a hatalmas vízlépcső, átvágják a Tiszát és a folyót uj mederbe vezetik át az erőműhöz. Már az idén meg­kezdik a Tisza-kanyar átvágá- sánank munkáit és mintegy 1.2 millió köbméter földet emelnek ki. A földmunkálatok során fel­használják a legkorszerűbb gé­peket, traktorral vontatott föld­nyesőket és szivattyús uszókot- rókat, amelyek a vízzel együtt emelik ki a földet. Ebben az évben befejezik a talajvizszintsüllyesztő kutak fú­rását is. Mintegy 178 ilyen ku­tat fúrnak a talajvíz lesüllyesz­tésére. Ebben az évben megépítik a mü 14.000 köbméter betonból készült hatalmas alaptestét is. Előreláthatólag már szeptem­berben megkezdik a betonozást. Az alapbetonozás helyéről 120.- 000 köbméter földet emelnek ki. AZ IFJÚMUNKÁSOK ÜDÜL­TETÉSÉRŐL gondoskodik a magyar népi demokrácia. Az idén 15.000 ipari tanuló intéz­ményes üdültetését biztosítják. A telkibányai és uj hutai üdü­lőben január 22. óta kétheten­ként 180 fiatal üdül. Az ország legszebb vidékein, a Balaton partján, a Duna mellett és a hegyvidékeken nyolc üdülőtábor nyílik meg május 1-re. Az üdülőtáborokban az ipari tanulók szórakozással, játékkal, sporttal, ismereteik fejlesztésé­vel töltik el szabadságidejüket. Az ipari tanulókat elért ered­ményeik alapján az üzemi szak- oktatási felelősök javasolják az üdülőtáborokba. AZ ÚJPESTI GYÁRKÉMÉ­NYEKET korszerű füstemésztő berendezéssel látják el a tanács javaslatára. A füstemésztő ké­szülékek felszerelése a lakosság körében nagy megelégedést kel­tett. AZ ELSŐ TERÜLETI LA­KÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZET megalakult. Az egyéni takaré­kossági mozgalom során szerve­zett lakásépítő szövetkezetek eddig csak üzemek keretében alakultak. A fejlődés lehetővé tette, hogy a kisebb üzemek dol­gozói lakóhelyük területén tö­mörüljenek Lakásépítő Szövet­kezetbe. Az első ilyen lakásépítő szö­vetkezet — amelybe már eddig is több mint 70 tag jelentkezett — március 3-án alakult meg Budapesten a II. kerületi ta­nács Fő-utca 3. alatti székházá­nak nagytermében. PESTSZENTLŐRINCEN hat­van személyes bölcsőde épül a Kossuth Lajos-utcában. Két körzeti orvosrendelő, 120 férő­helyes óvoda és a Ganz-telepen 80 termes uj iskola. Az Appo- nyi-utcában befejezik a Hofherr gyár sporttelepét. RÁKOSPALOTA, PESTÚJ­HELY már a mült évben kapott parkokat és gyermekjátszótere­ket. A csatornázás fejlesztésével is a dolgozók egészségét szol­gálta a városrendezés. 1951-ben két uj körzeti orvosi rendelőt építenek. A népoktatás és nép­művelés területén különösen ki­válik a pestújhelyi, József Atti- lá-utcai hangversenyterem épí­tése. Ugyanebben az utcában könyvtár is épül. A Felszabadu­lás-utcától az Apor-utcáig 2320 folyóméter vizvezetékhálózatot építenek. Épül az ország A Somogymegyei Somogy- szántó községben eddig nem volt termelőcsoport. Most 24 taggal III. tipusu csoport ala­kult. Megalakult a termelőcso­port Marcali, Taksony és Boron- ka községekben is. Pécsett és Komlón uj bá­nyászlakások építését kezdik meg. A tervek szerint Komlón 678, Pécsett 200 uj bányászla­kás épül. Baranya megyében már 157 termelőszövetkezeti csoport mű­ködik. A termelőszövetkezeti községek száma kilenre emelke­dett a megyében: Ivánbattyán, Kislippó, Liptód, Apátvarasd, Lovászhetény, Máriakémé n d, Felsőmindszent, Barátur és Vá- radpuszta községekben a dolgo­zó parasztok kivétel nélkül a szövetkezeti gazdálkodás útját járják már. Vitnyéd, Szárföld és Dénesfa községekben uj kulturotthont avattak. A Debreceni Sztaniszlavski- kör munkásszinjátszói darabot írtak “öntözőcsatorna Borza­son” címmel, amelynek cselek­ménye három termelőcsoport egyesüléséről szól. A darab be­mutatóját március közepén tart­ják a nádudvari “Sztálin” ter­melőszövetkezet kultúrtermé­ben. * A Dunapcntelci vasút újabb kétkilométeres szakasza határ­idő előtt elkészült. A közlekedés dolgozói ezen a héten egyébként különösen a MAVAUT-nál értek el szép eredményeket. Kiibekháza termelőszövetkeze­ti község lett. A régi termelő­csoport tagjai összefogtak a község népnevelőivel s felvilágo­sító munkájuk eredményekép­pen február 25-ig a község dol­gozóinak 98 százaléka válasz­totta a nagyüzemi gazdálkodást. A Gyöngyösi MSZT színjátszó csoportja a napokban játszotta Földes Mihály “Mélyszántás” cimü színmüvét huszonötödször. Dunapentele harmadik film­színházát avatták a Kongresz- szus napján. Az ujfehértői kertészeti kísér­leti telepen uj almafajták kine- mesitésével kísérleteznek. Fő­célja-a kísérleteknek a liszthar­mattal szemben ellenálló alma­fajták nemesítése. A kereszte­zések során a Jonathán almát batullal keresztezik, a kapott csemetékre a micsurini tanítás alkalmazásával a lisztharmattal szemben nagy ellenállóképessé- gü asztraháni pirosalmafa ágait oltják rá. Lipót községben (Győr-Sop- ron megye) is kigyulladt a vil­lany. A község 140 háza közül 138-ba vezették be a villanyt. A Szentgotthárdi selyemgyár­ban uj sodrógépet szerelnek fel, a kikészítő üzemrész pedig lég- nedvesitő készüléket kap ebben az évben. A dolgozók egészségé­nek védelmére rövidesen fogor­vosi rendelőt is berendeznek" A Baranyamegyei termelőszö­vetkezeti csoportokban a taglét­számnak majdnem a fele nő, akik jó munkájukkal minden­hol megbecsülést és tiszteletet szereztek maguknak. A különös megbecsülés jele az is, hogy a vezetőségválasztó gyűléseken a vezetőknek több mint a felét a nők közül választották. Több helyen a csoportelnök is asz- szony lett. Győrben rövidesen megnyílik az uj népfürdő, a Győri Vagon és Gépgyár háromemeletes mun­káslakóházainak szomszédságá­ban. A Nagyatádi járás uj isko­lákkal és óvodákkal gazdagodik az ötéves terv második évében. A kivadári s a Felsőbogát-pusz- tai iskola még ez év első negye­dében felépül. Nagyatád, Kutas és Kisbajom őszre, kap uj isko­lát. Alsósegesden felépül a járás ötödik óvodája. Nagyatádon pe­dig bölcsődét építenek. A Fertődi állami kísérleti te­lepen is folynak a narancsterme­lési kisérlétek. Ebben az évben nagymennyiségű narancs- és citromoltványt kaptak a Szov- jetunióntól. Az előjelek szerint 1953-ban már megindul a cit­rom és narancs rendszeres ter­mesztése Magyarországon. 1200-ra emelkedett azoknak a magyar községeknek a száma, amelyekben rendszeresen vetíte­nek filmet. Újabban 24 község­ben avattak keskenyfilmvetitőt. Nádudvar termelőszövetkeze­ti község számos uj, modern mezőgazdasági gépet kapott a kormánytól a tavaszi munkák megkönnyítése céljából.

Next

/
Thumbnails
Contents