Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-17 / 1672. szám

1951. március 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal Hogy vélekednek az Egyesült Nemzetek diplomatái a yanki diplomáciáról? Irta: ERNIE HILL Lake Success, N. Y. — Né­hány nagyon irgalmatlan sza­vakat dobáltak az Egyesült Ál­lamokra külföldi barátaink az Egyesült Nemzetek által tartott cocktail partinál és éhednél. Ök nyíltan beismerik fájdal­masan felháborodtak az ameri­kai kongresszus és általában az amerikaik viselkedése által. Azt mondják ennek az az oka, hogy mi állandóan zúgolódunk az ők hiányosságaik miatt, de kima­gyarázzuk a saját hiányossága­inkat. Nem az a kérdés, hogy ezen tiltakozások helyesek-e vagy nem, de ők mindjobban mérge­sek miatta. Magányos amerikai­nak egy tucat külföldi között nagyon hangosan kell kiabálni, hogy megvédje Amerikát. EGY DÁN MÓDJA EL A VÉLEMÉNYÉT “Mi baj van a ti népetekkel,” — kérdezi egy norvég. “Ti nem szerettek senki mást, csak ma­gatokat.” “A latin amerikaiak lusták és pazarlók, a franciák gyengék, az indiaiak hülyék, az arabok csalók, az oroszok gonosztevők, ÉPÍTŐ-GÁRDA 1950-1951 évre: Bikó Teréz, Cleveland....... 3.00 Benkő Imre, Toledo_____ 3.00 Buzay János, Cleveland _ 5.00 Dolgos József, So. Bend .... 2.00 Decsi Lajos, Akron........... 2.00 Farkas Imre, Akron......... 5.00 J. Feczkó, New York ___ 7.00 Fodor János, Cuy. Falls ....10.00 Gáncs Lajos, Carolina ___12.00 Gáncs Lajosné, Carolina .12.00 Susan Hering, Buffalo ..... 6.00 Kollár József, Cleveland .... 6.00 Köhler Sándor, Chicago .... 2.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 1.00 Kozsán János, Saratoga S. 10.00 Kucher András, Pittsburgh 6.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 5.00 Mácsay János, Detroit__ 2.00 Mogor József, Cleveland .. 2.00 Molnár Antal, Cleveland ..12.00 Munczy József, Cleveland.. 4.00 Páll Lajos, Ambridge ____12.00 Phillips István, So. Bend .. 5.00 South Bendi Proli............. 3.00 Szilágyi János, Cleveland .. .2.00 Székely Sándor, Cleveland 4.75 Török István, Miami __... 5.00 Vass Károly, N. Brunswick 4.00 Visi István, Lincoln Park .. 5.00 Vizi József, Akron ............10.00 Zára János, Chicago ___ 7.00 eddig is megszavazott 111 mil­lió dollárt pótolják, ugyan csak ilyen célokat szolgáló ellenpro­paganda terjszetésre. Rádióállo­mások, ügynökök, lapok, Írók, kémek pénzelésére. Elképzelhet­jük, mennyi ügynököt tudnak megnyerni, állandóan munkában tartani ezen sok mülió dollár­ral. Milyen éberséggel kell a tervgazdaságra tért országok­nak ügyelni, hogy feltalálják azokat. az afrikaiak hitetlenek. Ti be­széltek a nemzetiségi érzésekről, egyetlen más nemzet sem olyan vakon nemzeti, mint a tietek, de ami a legfontosabb . . . .” Egy francia hadonászik mar­tinis poharával és tulkiabálja: “Igen. Mi csak azt halljuk, hogy kritizáljátok Nyugat-Európát. Hogy lesz-e akarata megvédeni önmagát. Közben mi látjuk a lapjaitokban, hogy az amerikai szervezett munkásság egy álta­lános levonulást rendez az ösz- szes védelmi intézményekből.” A VILÁG ERRE TEKINT “Mit gondoltok, hogy hangzik az Franciaországban? Hogyan hangzana az itten, hogy ha az összes francia munkásság elha­tározná, hogy bojkotálni fogja a védelmi intézkedéseket? Ti kikiabálnátok a tüdőtöket emi­att. Ha az Oroszországban tör­ténne ti azt állítanátok, hogy az a világ kommunizmusának a vége.” “Mi nem törődünk azzal, hogy a munkások, vagy az igazgató­ság hibáiból történt az. De mi aggódunk, hogy olyan tehetet­len népek kezelik a washingtoni ügyeket. Ők nem tudják irányí­tani a helyzetet, melyben alap­hazafiasság van érdekelve. És a világ ti rátok néz vezérségért.” ONNAN ALULRÓL Egy fiatalasszony Ausztráli­ából azt mondja, hogy ők nem nagyon aggódnak amiatt, de na­gyon furcsa leveleket kap. Pár évvel ezelőtt ragadós légypapirossal védekeztem a le­gyek ellen. Egyszer csak egy nagy poszméh szállt a papírra. Noha odaragadt s vergődni kez­dett, mégis úgy gondoltam, hogy ez a papír nem elég erős az ilyen nagy bogár elpusztítá­sára, de tévedtem, mert a posz­méh hat órai vergődés után éppen úgy eldöglött, mint a kö­rötte heverő legyek. Valahogy ez a dolog jut eszembe, amikor a koreai hábo­rúra gondolok, amely csak kis incidens gyanánt indult, de amelyben ma már 250,000 ame­rikai fiú harcol s a számuk egy­re szaporodik. Jól tudom én, hogy a mi országunk jóval erő­sebb a poszméhnél, de azt is tu­dom, hogy Ázsia is nagyobb a légypapirosnál á azért meglehet, hogy éppen úgy odaragadunk, mint a poszméh a légypapiro­somhoz. De hát valójában mi is ennek a koreai háborúnak a célja? MacArthur meg Ridgeway ge­nerálisok azt mondják, hogy az egyetlen cél minél több ellen­“A levélírók azt akarják tud­ni az Egyesült Államokról, hogy hogyan kölcsönöznek olyan ha­talmas összegeket csalási célok­ra Washingtonból, mint az elő­re megcsinált sport mérkőzések, ahol gangszterek uralnak min­dent. A ti elnökötök gyerekes leveleket irkái. Én megpróbálom nekik megmagyarázni, hogy nem egészen annyira rossz a helyzet, de ők állandóan kérde­zősködnek ezekről.” “Mond meg nekem” — kérde­zi egy latin amerikai — “gondo­lod, hogy lesz egy forradalom ?” HÁLÁSAK A SEGÍTSÉGÉRT “A baj az” állítja egy briton, scotch pálinkát szódával vegyí­tett poharával hadonászva, “a ti kormányotok népszerűsítette a trágár és ronda beszédeket. Nevezz meg egyetlen egy olyan embert Washingtonban, akinek államfői tulajdonságai vannak. A ti diplomáciai gondolataitok az, hogy fejbeverjétek az ellen­séget, barátokat egyformán, amig csak meg nem gyűlölnek benneteket.” “Persze, mindenki hálás a Marshall segítségért, de az nem ad engedélyt a ti országo­toknak, hogy 25 éven keresztül sértegessétek mindazokat az egyéneket, akiket segítettetek.” “Várj” — kiált közbe egy francia — “Ti beszéltek vezető­ségről, ti követhetnétek bennün­ket és mi megmentünk bennete­ket.” “Ti a nemzeti Kina mellett vagytok egy darabig, egy dara­big azok ellen. Most megint a nemzetiek mellett vagytok. Mi­lyen vezetőség ez. A ‘Quija táb­la’ vezetőség. Mi szédültek va­gyunk, amig ti meg nem álla­podtok a gondolkozásaitokban, tervezgetéseitekben. ’ ’ ség megölése. Igaz, hogy min­den háborúnak ez a célja, de mégis ez nem lehet kielégítő végcél. Harcoljunk csak azért, hogy ölhessünk? Erre igazán nem lehet büszke a humaniz­mussal és keresztény erkölcsök­kel dicsekedő ország. Mi, amerikaiak, általában azt mondjuk, hogy Koreában a kommunizmus ellen harcolunk. Én azonban úgy látom, hogy éppen ellenkezőleg, a kommu­nizmust segítjük ezzel a koreai háborúval, mert a kommuniz­must csak táplálja az a harc, amelyben minél több embert pusztítunk el és amelynek végét nem lehet látni. Sőt még azt is gyanítom, hogy a kommunisták orrunknál fogva vezetnek ebben a harc­ban, — Sztálinnak van esze! Mi­ért nem tudja az amerikai ad­minisztráció pontosan megjelöl­ni a koreai háború célját? Miért harcolunk Koreában? A koreai félsziget alsó részéért? Avagy az egész félszigetért ? Avagy az­ért, hogy Manchuria iparai fe­lett kontrolt szerezzünk ? Avagy azért, hogy Ázsiában'tönkrever­jük a kommunizmust? Akármelyik ilyen végcél meg­nevezése tudatná az amerikai néppel, hogy mit akar a kormá­nyunk s végre megértenénk azt is, hogy miért kell véglegesen leszámolnunk a Szovjet Union- nal. De igy, amikor csak azt mondják, hogy célunk csupán csak a gyilkolás, nem értjük, hogy lehet az végcél? A japánok hét évig harcoltak Kínában és hová jutottak? De harcolhattak volna 70 évig és akkor sem jutottak volna más­hová. Ázsiát nem lehet legyőz­ni a céltalan, végnélküli, mono­ton gyilkolással. Azt szeretnénk tudni, hogy a gyilkoláson kívül mi más célja­ink vannak Koreában? Erre ad­jatok választ! A Pécs közelében lévő “Me- szesdülőn” kertvárost építenek a pécskörnyéki bányászok ré­szére. Hét lakóházat 98 kétszo­bás-fürdőszobás lakással és 17 ikerházat már az elmúlt évben felépítettek. Ezenkívül építettek egy 150 személyes, korszerű, kényelmes legényszállót is. Már­cius 15-én újabb 42 lakás építé­sét kezdik meg. Nádudvaron mésfél nap alatt 766 család lépett be a termelő­csoportokba. Itt működik az or­szág egyik legrégibb és legjobb termelőszövetkezete és annak eredményei győzték meg a köz­ség dolgozó parasztságát a tár­sasgazdálkodás előnyeiről. A Borsodmegyei állami gaz­daságok dolgozói százhét újítási javaslatot nyújtottak be az el­múlt évben. Ezek közül eddig 32 került s kivitelezésre, amelyek mintegy 135.000 forint megta­karítást jelentenek a népgazda­ságnak. Kisújszálláson is lendületeseb­bé vált a fejlődés a turkevei események hírére. Januárban 79 dolgozó parasztcsalád választot­ta a szövetkezeti gazdálkodás útját. Az utóbbi időben négy újabb csoport alakult, összesen 47 taggal, 402 hold földön. A HÉT HÍREI Tokyo — A japán lapok most azon siránkoznak, hogy Hirohi- to császár mennyire elszegénye­dett. Szegénynek a múlt évi jö­vedelme mindössze 25,600,000 yent tett ki, ami a yen jelenlegi árfolyama mellett csak 71,111 dollár és még abból is adóba kel­lett neki fizetni 658 dollárt. Meg­jegyzik a lapok, hogy Japánban még mindig van vagy 35,000 olyan egyén, akinek nagyobb jövedelme van, mint a császár­nak. Ugylátszik, hogy dacára a vesztett háborúnak és az “uj de­mokráciának”, Japánban még mindig nagyon sok a jómódú piócák száma. San Francisco — A kerületi szövetség fellebviteli tanácsa újabb 30 napot engedélyezett Harry Bridges ügyvédjének a fellebbezés benyújtására. Az ügyvéd, William F. Cleary, azt mondotta a beadványában, hogy a pöriratok 8000 nyomtatott ol­dalt tesznek ki s annak áttanul­mányozására sok idő kell. Mit keresünk Koreában? Az alábbi kis cikk a Los Angeles Times cimü újságban jelent meg W. R. Arrington aláírással. Minden kommentár nélkül adjuk tovább. — Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents