Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-10 / 1671. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. március 10. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Mellékelve van öt dollár a két naptárért. Nagy élvezettel ol­vastuk mindketten — én és a férjem. Minden cikk dicséretet érdemel, úgyszintén az ügyes összeállitás. Kedvesen hatott rám a “Három elfelejtett költő”. Talán azért, mert már régebben olvastam Rubaiyat of Omar Khagyam-t angol nyelvű kia­dásban. Akkor is élveztem eze­ket a bölcs szavakat. Most meg­elevenítette a verseket az el­hunyt magyar költő Abet Adam. Nagyon jók a korszerű magyar versek is. J. Fodonié, Cuyahoga Falls Mellékelve van a lapra a hát­ralékom és a fenmaradó három dollár marad a lap javára felül- fizetésnek. Engedjék meg mtársak, hogy a naptárról én is hadd mondjak véleményt mint annyi sokan mások. Szükségtelen a nagyképűskö­dés mint amilyennel körülhatá­rolják magukat a polgári lapok szerkesztői és naptáraik előállí­tói. Persze a sok pornográf írásoknak (szennyirodalom) cé­gér kell, mint a rossz bornak. Az egyik napilapnak egy jobb tollú Írója néhány év előtt meg­jegyezte, kifelé az olvasói felé, hogy azt kapták be, amit taní­tóik szolgáltak fel nekik évtize­deken át. Persze ott is a fényes kard a hüvelybe lett visszadug­va és a rozsdás karddal muto­gat a sivatag felé. A fenti meg­jegyzés folytán is jogom van oda mondani azon lapok olvasó­nak akikbe még maradt emberi érzés, hogy lassabban az aga­rakkal — mielőtt futni engedik. Talán azoknak az emberek­nek, akikben maradt még szik­raláng és érzés a munkástársai iránt, ha olvasnák a naptárun­kat, valószínű változna a véle- nyük. Századunk küzdelme törté­nelmi áttekintéssel, magában is megmagyarázná nekik a mai vi­lágfeszültség okait és megmu­tatná hol van a helyük, de ott abban a lomtárban, nem talál­nak kivezető utat. A természeti erők igábafogá- sa, Visi Istvántól. Ez is s a Szá­zadunk Küzdelme és építése me­lyek a sivatagokból is oázist va­rázsolnak elő, mely az összem- beriség jobblétét van hivatva szárt, egy kocsi szalmát, 9 kiló cukrot. A beadott szerszámok­ért 1500 forintot, a földjáradék­ért 926 forintot, ebből kifizet­tem 580 forint adót, maradt tisztán 5042 forintom. A kertemben 12 mázsa bur­gonya, 45 küó bab, más kerti vetemények és a tehenem részé­re csalamádé termett. A tehén 12 liter tejed ad és a télen két hizót vágtam le. Ilyen jövedelemről eddig nem is álmodtam. Mind a hárman szépen felruházkodtunk, vet­tünk kerékpárokat, rádiót, 800 forintért könyveket és három újságot is járatok és a mi a fő, szolgálni, nem a kiváltságoso­két. Aztán a Babonák az Amerikai Magyarságról. Ez is egy tükör­kép, melyben meglátná magát, hogy milyen hamis hazafi, de jobb hiányában nem tud más lenni. Több olyan ismertetések is vannak, gondosan fordítottak és jól válogatottak, valamint a jószivhez apelláló versek, me­lyek többnyire Geréb munkás­társ nagy tudását, jóakaratát és fényes meglátását bizonyít­ják a polgári szerkesztők felett. J. Siket, E. Chicago Ezen levelemben küldök öt dollárt a naptárért és drágasá­gi pótlékra. A naptár nagyon jó. Kár, hogy évente csak egyszer jutunk ilyen szellemi táplálék­hoz. S. Yeddy, So. Norwalk Mellékelve öt dollár, előfize­tés, felülfizetés és a naptkrért. V. Pompor, Sharpsville Az 1951. évre szóló Bérmun­kás Naptárt megkaptam, amely­re igazán nem kell dicséret, mert aki elolvassa, meggyőző­dik, hogy gondos, jó munka. Nagy figyelemmel kisérem a szövőgyári munkások régen jo­gosult bérharcát. Remélem, hogy a munkások érdekei is ér­vényre jutnak. A. Refy, Lodi A naptárt megkaptam, mellé­kelve küldök érte két dollárt. Köszönet a szép munkáért mindazoknak, akik fáradtságot nem sajnálva, sok időt töltöttek vele, hogy szép és tanulságos le­gyen. Kár, hogy nem tudjuk minden magyarul olvasó kezé­be adni. J. Schneider, Detroit Mellékelve hét dollár, 2 előfi­zetésért és három dollár naptá­rakért. E. J; Havel, Garfield Mivel vissza kerültem New Yorkba, szíveskedjenek a lapot ide küldeni, úgyszintén ha van még naptár azt is elküldeni. A. Cine a fiamnak nem kellett dolgoz­nia, jól tanul, érdemes lesz to­vább tanitatni. A befektetésekkel ez évben még nagyobb jövedelmet érünk el, egy boldog jövő előtt állunk mindannyian . . . Kaszián Miklós magyar Csa­nádi dolgozó paraszt leveléből még Nagy Ferenc sem tudná azt kiolvasni, hogy ő és társai azt óhajtják, hogy Amerika sza­badítsa fel őket, ezt a felszaba­dulást teljessé tették ők maguk, amikor rájöttek arra, hogy a kö­zös termelés biztosítsa nekik a boldog, szabad jólétet. Kissé késve küldöm a naptár árát egy dollárt és a Bérmun­kás fentartására egy dollárt. Ki­tűnő munka a naptár. Remek munkát végeztek Munkástársa­im. Frank L. Menyhért, San Diego, Cal. Dear Fellow Workers: My father is sending you $2 for the calendar. Thank you very much. Irene Bukovsky, Cicero Csatoltan küldök két dollárt a naptárért és fél éves előfize­tésre. Köszönet a naptárért és külömböző nemzetiség hadsere­ge harcolnak a koreai fronton, túlnyomó részben az amerikaiak sok esetben nem értik egymást. Megtörtént, hogy egy 1 örö­kökből álló századot vezényel­tek ki Korea egyik vasúti állo­másának őrzésére. Amikor egy vonat megérkezett feltartóztat­ták azt és nem engedték útra, amig a főparancsnokságtól uta­sítást nem kaptak. A vonatot a dél-koreai katonák kezelték és hiába magyarázták a törökök­nek, hogy nagyon fontos és szükséges muníciót szállítanak, azok nem tágítottak. Egy más alkalommal a törökök elfoglal­tak egy dombot, amelyért a déli koreaiak is harcban állottak, a nyugati koreaiakkal. A törökök kitűzték zászlójukat, mint a győztes felek és a déli koreaiak megtámadták őket, mert azt hitték, hogy a félhold és a vö­rös csillag (amely a törökök nemzeti jelvénye) mögött orosz katonák vesztegelnek. A délko­reaiak nagy hősen lefegyverez­ték a törököket és bekísérték őket mint hadifoglyokat és csak nagy kimagyarázások után vet­ték tudomásul, hogy nem oro­szokat, hanem törököket fogtak. A háború kezdetén a délkore­aiak között nagyon sok volt a guerilla harcos, akik nem csak, hogy veszélyeztették az előre­vonuló ellenséges hadsereg biz­tonságát, hanem össze-vissza zavarták őket. Az utakat külön­böző nyelveken jelezték, hogy melyik ut milyen városba vezet. Ezeket a jelzőtáblákat a gueril- lák éjnek idején kicserélték úgy, hogy a terepet nem ismerő ide­gen hadseregek össze-vissza vo­nultak és mindegyik más-más helyre érkezett, mint amelyre jelölve voltak. Egy másik végzetes eset tör­tént. Az angolok elfoglaltak egy dombot, a északiaktól, mielőtt ez megtörtént a repülőosztag parancsnoka kiadta a rendele­tet, hogy a dombot bombázni kell és az amerikaiak vazelinnal kevert gazolinnal bombázták az angolokat, abban a tudatban, hogy a koreaiakat bombázzák. Amikor tudatára ébredtek téve­désüknek, az amerikaiak bocsá­natot kértek az angoloktól, de nem azoktól, akik a dombon vol­tak, mert azokat hamuvá éget­ték. Napi esemény az, hogy a külömböző nemzetiségek elfog­ják a déliekét, abban a hiszem­elismerés az Írógárdának és mindazoknak, akik fáradoztak a naptár előállításán, mert szép munka és a tartalma tanulsá­gos. John Hosszú, East Chicago Mellékelve három dollár egy előfizetés és dollár a naptárért. Most, hogy már egyes cikkeket többször is átolvastam, elisme­réssel vagyok a naptár össze­állítóinak, mert minden Írása fejleszti tudásunkat. Ez a véle­ménye az előfizetést küldő Mi- halecz munkástársnőnek is. A. Halasi, So. Bend ben, hogy a nyugatiakat fogták el. ,A KOREAI HÁBORÚ kitöré­se előtt azt állítottuk, hogy az Egyesült Államokban a munka- nélküliek száma meghaladja a 4 és fél 5 milliót. Nemzetgazdásza- ink ezzel szemben azzal érvel­tek, hogy csak másfél millió a munkanélküliek száma. Most aztán a munkaügyi minisztéri­um azzal áll elő, hogy nincsen arra szükség, hogy a 40 órás átlagos munkaidőt magasabbra emeljék, mert még mindig van tartalékban több mint 5 millió munkás, akiket munkába lehet állítani a védelem érdekében. Tehát még mindig van öt millió vagy még annál is több bérrab­szolga, akiket munkába lehet állítani és ezt nem mi, hanem az Egyesült Államok munka­ügyi minisztere állapítja meg. Köhler. Itt az írás... Részlet Vass Károly munkás­társ Veszprémből kapott leve­léből : . . . Bandi fiamék a legkiseb­bik fiukat most tették be a Rá­kosi üzemekhez vasesztergályos tanulónak. Gyöngyörüen felsze­relt tanuló otthon van itt. Hi­deg-meleg vízzel, akár egy sza­natórium. Aki itt szorgalmasan tanul és dolgozik, még miniszter is lehet. Nyitva áll előtte min­den pálya. Szomorú, hogy az idősebb népek legtöbbje még magában hordja az elmúlt hábo­rúk nyavalyáját és már ismét itt jár közöttünk annak szelle­me. Természetes, hogy gyűlölet­tel gondolnak azokra is, akik újabb háborút akarnak. Azok nem tudják, hogy mi a háború, mi a szenvedés. Én láttam, ami­kor a bomba leszakította a szo­bát a konyhától, az anyának a konyhába semmi baja sem tör­tént, de három piciny gyerme­ke, akik a szobában játszadoz­tak, halott volt. Itt minden tisztességes ember azt mondja, hogy inkább egyszer együnk napjában, csak háború ne le­gyen, hogy megint romba ne döntsék azokat a hatalmas jólé­ti építkezéseket, amit eddig is alkottunk. Itt most mindenki dolgozik, nincs munkanélküliség. Minden a dolgozókért van. OSZTÁLYELLENTÉT • (Folytatás a 2-ik oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents