Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-02-03 / 1666. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. február 3. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL FEJLŐDIK A RUHAIPAR A magyar ruházati ipar 1950- ben jelentősen fejlődött, amit elősorban a Szovjetunió segít­ségének köszönhetnek. A múlt évben felépült békéscsabai ru­hagyárat teljes egészében szov­jet gépekkel szerelték fel. A Gyermekruhaipari Vállalat és a Zalaegerszegi Ruhagyár szintén jelentős mennyiségű szovjet gé­pet kapott. Ez évben a ruhaipar továbbfejlesztése érd ekében többmillió forintot fordítanak beruházásokra. A többi között többszáz korszerű ipari varró­gépet s különböző fajtájú sza­bászgépeket helyeznek üzembe. A ma még használatban levő régitipusu lábhajtásos varrógé­peket motorral hajtó varrógé­pekkel cserélik ki. Mintegy egy­millió forint beruházással kor­szerű futószalagberendezéseket is kap a ruhaipar. UJ LAKÓHÁZAK ÉPÜLNEK A Lakásépítő Szövetkezetek ebben az évben több mint 2000 uj lakást építenek fel Magyar- országon. A mozgalomba már eddig is számos üzem dolgozói kapcsolódtak be és uj szövetke­zetek alakításával lehetővé vá­lik, hogy már 1951. első felében elkészüljön 1550 szövetkezeti lakás. A tervek szerint az év második felében újabb 500 szö­vetkezeti lakást építenek. A lakásépítő szövetkezetek építkezéseit már több helyen megkezdték és tapaszra több­száz lakásba beköltözhetnek a szövetkezeti tagok. Épülnek a szövetkezeti házak vidéken is, főként a bányászkör­zetekben. A kormányzat a szén­csata hőseinek most újabb ked­vezményeket biztosit, hogy a szövetkezetbe való belépésüktől számítva, mielőbb beköltözhes­senek lakásukba. Az eddigi öt­fajta társasház mellett most újabb típus tervét dolgozták ki és a legközelebbi építkezésnél már ezt az uj típust is választ­hatják a lakásépítő szövetkezet tagjai. NÖVEKEDIK A HÁZASULOK SZÁMA MAGYARORSZÁGON Budapesten a karácsonyi előt­ti héten 2634 jegygyűrűt vásá­roltak. A házasulandók számá­nak csökkenése vagy növeke­dése jellemző a tömegek jobb vagy rosszabb sorsára. Tény az, hogy a Horthy rendszerben Ma­gyarországon évről évre keve­sebb karikagyűrűt vásároltak és évről évre nőtt a válások szá­ma. A szegénység, a nyomor, a reménytelen küzdelem a min­dennapiért, szétdulta a családi otthonokat. Tény az is, hogy a felszabadulást követő eszten­dőkben hónapról hónapra több házasságot kötöttek Magyaror­szágon. 1945-ben havonta átlag több mint hatezren házasodtak ösz- sze, 1949-ben már_ átlag héte­zernél több házasság esett egy hónapra. 1950. januárban egye­dül Budapesten 1200-an kötöt­tek házasságot, s azóta is állan­dóan emelkedett a házasságkö­tések száma, azonban a kará­csony előtti hét 2600-at megha­ladó jegygyürüvásárlása minden eddigi adatot felülmúl. Kétségtelen, hogy jele ez a növekvő általános jólétnek, hi­szen a családalapítás rendsze­rint együtt jár a kelengye, a bútor és mindenféle más holmik beszerzésével. Az ifjú emberpá­rok meg akarják tölteni és meg is töltik uj hajlékukat az otthon mindennapi tárgyaival. Az élet­színvonal emelkedése, a dolgo­zók reálbérének növekedése, a forint stabilizálása pedig módot és lehetőséget nyújt erre. Mind­ez igaz és mégsem magyarázná meg teljesen a karácsony heté­nek “rekord” karikagyürüfor- galmát. És ha igazság az — mint ahogy igazság — hogy re­ménytelen időkben, a mindenna­pi kenyérért küzködve, a hol­naptól való rettegésben, a kilá- tástalanságban egyre keveseb­ben kötik össze egymással bi­zonytalan sorsukat, úgy igaz az is, hogy amikor a fiatalok előtt kitárul a biztos jövő, amikor joggal hisznek és bíznak jele­nükben és egyre szebbé való jö- vőj ükben, akkor egyre szíveseb­ben gondolnak arra, hogy uj hajlékokban találják meg a csa­ládi boldogságot. A magyar dolgozó nép tudja, hogy holnapjától soha többé nem kell rettegnie, mert holnap­ja a mánál szebb élet megvaló­sítása. kis hírek a fővárosból A TÖRTÉNELMI MUZEUM régészeti osztálya közeljövőben nagyszabású kiállításon mutat­ja be a legutóbbi ásatások ered­ményeit. A Dunapentelén feltárt bronzkori telep, a Tápiószelén kiásott szkita temető, a Tisza- polgár közelében talált neolitko­ri lakótelep s a nagybátonyi késő-bronzkori temető tudomá­nyos érdekességei kerülnek ki­állításra. A BUDAPESTI ÁLLAT­KERT uj szerzeményekkel bő­vült. Két indiai fekete párduc, négy jegesmedve, két örvösmed­ve, két ifjú elefánt és egy vízi­ló várják a szives látogatást. A tigris-házaspárnak három kicsi­nye született. Kettő elpusztult ugyan, de a harmadik életben maradt és egy kölyök-kutyával együtt az igazgatói irodában nevelkedik. A kutya-anya nagy gonddal őrzi a reábizott apró fenevadat. A KÖLCSEY SZOBROT, amely súlyosan megsérült az ostrom alatt, kijavították. A hi­ányosságokat hegesztéssel pótol­ták és az egész szobrot fixir- anyaggal vonták be, úgy hogy Kölcsey szobra valósággal újjá­született. Jelenleg a muzeum- kerti Arany János-szobor javí­tása folyik, azután pedig a Jó- kai-szobor sérüléseinek javítá­sára kerül sor. 545 KILOMÉTER UJ UT 1950. évben 545 kilométer uj ut épült Magyarországon. Ezzel jelentősen bővült a magyar út­hálózat. Az első évi tervet 44 százalékkal túlteljesítették. Az 545 kilométer uj útból 155 ki­lométer betonút, 120 kilométer aszfalt és 270 kilométer maka­dámút. Uj utat nyitottak meg 18 gépállomáshoz, utat kapott 38 tanyaközpont, hat állam gaz­daság és 11 telep. Ezenkívül 40 község közlekedését is megjaví­tották 120 kilométer hosszú be­kötőút építésével. A főváros és az ipartelepek környékén kerék­párutak építésével segítették a dolgozók közlekedését. Az út­fenntartó vállalatok az elmúlt évben több, mint 90.000 kilomé­ter kavicsot és más egyéb utfe- dő anyagot használtak fel. Fő­leg a bányavidékek útjait javí­tották meg. 48 MILLIÓ KÖNYV ÉS MÁS KIADVÁNY A Magyar Központi Statiszti­kai Hivatal most megjelent ki­mutatásai szerint 1950. első ki­lenc hónapjában 4227 kiadvány jelent meg, összesen 47.845.949 példányszámban. Ez a példány­szám több mint egymillióval ha­ladta meg az 1949-es évi könyv­kiadást és több mint 40 millió­val az 1938-as egész évi könyv­kiadás példányszámát. A kiadott ismeretterjesztő müvek közül 68 mü természettu­dománnyal foglalkozik és csak­nem kétmillió példányban jelent meg. A szépirodalmi müvek között nem ritka az ötvenezres példány­szám, ami a múltban Magyaror­szágon csillagászati számnak számitott volna. A politikai és történelmi tárgyú könyvek kö­zött százezren felüli példányszá­mokat is találunk. UJ VILLANYMOTOR ÜZEM A Dinamo Elektromotor és Gépgyárban rövidesen elkészül az ötéves terv beruházásainak keretében az ország legmoder­nebb elektromotor üzeme. Az uj üzemet korszerű gépekkel sze­relik fel. Ez lesz az első olyan üzem az országban, ahol telje­sen automatizálva készítik az alkatrészeket, jövőre pedig sza­lagrendszerben végzik az ujti- pusu elektromotorok szerelését. Az uj üzem teljes felszerelése után házilag készítik majd a gyártáshoz szükséges szerszá­mokat is. Épül az ország Heves megye 28 termelőszö­vetkezeti csoportjánál csaknem félmillió forintot fordítottak be­ruházásokra. A tiszanánai, he- rédi, horti és vécsi termelőszö­vetkezeti csoport tehéntenyész- törzset, a detki, hevesvezekényi, adácsi és kömlői söpört manga­licatörzset szerzett be. Szatmár megyében jelentős mértékben növelik a baromfiál­lományt az 1951. évben. Az ál­lami gazdaságok baromfiainak számát 3600 darabról 85.000-re, a termelőszövetkezetek 2300 da­rabos állományát pedig 60.000- re szaporítják. A dorogi szénbányáknál 50 személyes női bányász-szállót rendeztek be. A bányásznők la­kását korszerű berendezésekkel és üzemi konyhával látták el. Székkutason két éve működik a gyapotermeltető vállalat nö- vénynemesitő telepe. A telep el­sősorban gyapottal kísérletezik. Mintegy 300 hold területen foly­tatnak tudományos kísérletezést az éghajlatnak legjobban meg­felelő gyapot kitermelésére. A telep dolgozóinak sikerült hib­ridizáció utján olyan gyapotfaj­tát kitenyészteni, amely szak­szerű kezelés mellett, öntözés nélkül 14 mázsás átlagtermést adott holdanként. Eredményes kísérletet foly­tatnak a telepen forróégövi rost­növények meghonosítására is. így például a juta pótlására ki­válóan alkalmas kenáfból hol­danként 100 mázsás átlagter­mést értek el. A telepet a leg­korszerűbb laboratóriumi kísér­leti eszközökkel szerelik fel. Az újjászervezett, korszerűsí­tett kísérleti állomás januárban kezdi meg munkáját, amelynek eredményei újabb lépést .jelente­nek majd a magyar mezőgazda­ság fejlesztésében, az ország ipari nyersanyagellátásában. Somogy megyében december­ben 26 helyen tartottak termé­szettudományi előadást, mintegy 2000 hallgató részvételével. Kü­lönösen nagy érdeklődést kel­tett ”Az anyag szerkezete, az atomenergia békés célokra tör­ténő felhasználása” cimü előa­dás. Békés megyében is erőteljesen fejlődnek a körzeti és népkönyv­tárak. Ezek segítségével fellen­dült az olvasómozgalom. A ta­valy megalakult körzeti könyv­tárak mellett, a megye falvai­ban 364 népkönyvtárat szervez­tek. Ezeknek a tavalyi 50 ezres könyvállománya már 350 ezer­re emelkedett. A megye 15 köz­ségében már működik az olvasó­kör és számuk állandóan növe­kedik. A Borsodmegyei állami gaz­daságokban széleskörű gyü- mölcstelepités indult meg. Hat­száz holdon telepítenek téli és 30 holdon nyári almát. Néhány év múlva az uj telepítésekből évente mintegy 180 vagon alma­termés várható. Békásmegyeren az év utolsó napján kulturházat adtak át a kerület dolgozóinak. A három­ezer lakosú, Békásmegyeren a múltban semmi kulturlehetősé- ge nem volt a dolgozónak; csak az utóbbi időben működött mo­zi a földmüvesszövetkezet helyi­ségében. Most a szövetkezet máshová költözött, a helyiséget pedig a Rákosi Mátyás Kultur- háztól kapott felszerelés segít­ségével kényelmessé .széppé tet­ték. Szakkörök és tanfolyamok állnak itt a dolgozók rendelke­zésére, üzemi és tömegszerveze­ti kulturgárdák szolgáltatják a műsort. A haladó filmek legja­vát vetítik a békásmegyereiek részére. A kulturházban a kü­lönböző tanfolyamok között kü­lönös gondot fordítanak a mező- gazdasággal foglalkozó tanfo­lyamokra. Dorogon az ötéves terv máso­dik évében modern sportcsarnok épül. A Népköztársaság kormá­nya másfélmillió forint hozzájá­rulásával ad lehetőséget a doro­gi üzemek dolgozóinak, hogy mindennapi munkájuk után ked­velt sportjukban szerezzenek felüdülést és szórakozást. Az uj sportcsarnok az ökölvívó, birkó­zó, asztali-tenisz és teremkézi­labda versenyek eddiginél na­gyobb arányú megrendezését biztosítja a dorogi szénmedencé­ben. A bányászsportolók régi vágya teljesül az uj sportcsar­nok megépítésével.

Next

/
Thumbnails
Contents