Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-01-27 / 1665. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTTS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ander the Act »f March S, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 JAN. 27 NO. 1665 SZÁM Emelik az adókat A HÁBORÚS KÖLTSÉGEK ELŐTEREMTÉSÉRE MEGDUP­LÁZZÁK AZ ADÓKAT. — NAPONKÉNT EMELIK A KÖLT­SÉGVETÉST. — HISZTÉRIA AZ EGÉSZ VONALON. WASHINGTON — Amióta Truman elnök az országgyűlés elé terjesztette a 71 billiót kitevő védelmi költségvetést, ami az 1952- re tervezett összes kiadásokat 104 billióra emeli, az egész ország­ban megrökönyödve tárgyalják, hogy ezen kiadások milyen mér­tékben emelik majd az adókat. Az amerikai nép már most is igen magas adókat fizet, — a nyílt és az úgynevezett “rejtett” adók, amelveket a vásárlásoknál fizet,»-----------------------—— keresetének körülbelül 33 szá­zalékát emésztik fej. Kétségte­len, hogy az újabb költségek fe­dezésére még a keresetének 60 százaléka sem lesz elegendő. A különböző katonai és pol­gári védelmi intézmények napon­ként újabb meg újabb követelé­sekkel állnak elő, azért még ma sem látják pontosan, hogy az őrült költekezés mikor éri el csúcspontját. A republikánusok nyíltan hisztériával vádolják az adminisztrációt, noha őket le­het leginkább okolni a háborús uszításért. Jelenleg az öt napot dolgozó munkás hetenként egy napot kereseti adójának törlesztésére dolgozik; ha az uj adózás élet­belép, akkor egy napot magá­nak, a másikat pedig a szövetsé­gi kormánynak dolgozik majd. Nagyjából ezt jelenti az adók felemelése a munkásságra. Természetesen a korporációk is több adót fizetnek, de azok­nak bizonyos százalékot meg­hagynak az üzletük terjeszkedé­sére; a tulajdonosok magánjö­vedelme a nagy adók dacára is olyan, hogy abból fényűző életet élhetnek. így rájuk semmi eset­re sem vonatkozik Truman el­nök azon megjegyzése, hogy “addig kell emelni az adókat, amig fájdalmat okoznak.” Ez csak a munkásságra vonatko­zik. Az uj adóterv szerint a már évi 600 dollárt kereső egyén is fizet majd adót, noha a minimá­lis megélhetésre legalább is 900 dollár kell. így az ilyen szegény embereknek valóságosan a szá­jukból veszi ki a falatot az adó. Bizonyára ezekre gondolt Tru­man a fenti megjegyzésével. SztrájkmozgalomNémetországban NYUGATNÉMETORSZÁGBAN A SZAKSZERVEZETEK UJ ERŐRE KAPTAK. — A MUNKÁLTATÓKKAL EGYENLŐ JO­GOT KÖVETELNEK AZ IPAROK IGAZGATÁSÁBAN. FRANKFURT — Németország munkásai elégedetlenségéről és ennek következtében a szakszervezetek megerősödéséről és’ egyre növekvő bérmozgalmakról az amerikai közönség eddig na-, gyón keveset hallott. Most azonban a nagy hírszolgáltató vállala­tok kénytelenek beismerni, hogy Nyugatnémetországban a szak- szervezetek az utóbbi időben nemcsak megerősödtek, de egyre erélyesebb mozgalmat folytat-^---------------------------------------­nak. zóna egész iparát. Miután most A ll r T~" II I D C I amiket érdemes I Li I I I I l\ EZ I tudomásul venni A nyugatnémetországi mun­kások nem elégszenek meg egy­szerű bérkövetelésekkel, mint azelőtt, hanem azt követelik, hogy az iparok igazgatásában 50 százalékos részesedést nyer­jenek, — jelentik a hírszolgál­tató vállalatok. Az acélipar munkásai, — körülbelül 220,000, — február elsejére sztrájkra készülnek a Ruhr vidéken. A sztrájkolókkal szimpatizál ezen iparvidék félmillió bányásza^ is. A nyugatnémetországi Álta­lános Szakszervezeti Szövetség­nek körülbelül 5 millió tagja van. Ezek máris bejelentették, hogy támogatni fogják az acél­munkások sztrájkját. így nagy a valószínűség, hogy ha az acél- munkások valóban kivonulnak, akkor megakasztják a nyugati innen sok hadiszert szállítanak a franciáknak, máris azzal áll­tak elő, hogy a sztrájkmozgal­mat a kommunisták szugerál- ják, hogy azzal szabotálják az oroszok ellen irányuló felfegy­verkezést. Az acélmunkások azt követe­lik, hogy a gyárakat olyan bi­zottság vezetése alá helyezzék, amelyeknek felét a korporációk, felét pedig a munkások szolgál­tatják. A munkáltatók termé­szetesen ebbe nem akarnak be­leegyezni. A “Szabad Demokra­tikus Párt” a munkáltatókkal tart, a “Keresztény Demokrata Pártban” azonban akadnak oly képviselők is, akik a munkások követelését helyeslik, a sztráj­kot azonban ezek is ellenzik. Hacsak a megszálló katonai Washington — Az újságírók­kal tartott konferenciáján Pre­sident Truman kijelentette, hogy ő sohasem ajánlotta fel Thomas Dewey new yorki kor­mányzónak a külügyminiszteri állást. Erre a cáfolatra azért volt szükség, mert a Watertown (N.Y.) Times nyilatkozatot ho­zott a kormányzó titkárától, James C. Hagertytől, aki azt ál­lítja, hogy igenis, Truman elnök felajánlotta a külügyminiszter­séget Dewey kormányzónak. Miután Dewey nem volt hajlan­dó arra, hogy titkárának állítá­sát megcáfolja, nyilvánvaló, hogy a Truman, vagy a Dewey csoport valamelyike valótlansá­got állít. Ez a vita mindenestre az amerikai politika csúnya elpos- ványosodását mutatja, hiszen az elnökválasztást megelőzőleg Dewey és Truman úgy állítot­ták be egymás külpolitikai né­zeteit, mint amelyek romlásba vezetnék az országot és ime most kitűnt, hogy tulajdonkép­pen semmi lényeges külömbség sincs közöttük. Los Angeles — A californiai mindenféle “királyok” között most “Daisy” nyerte el a koszo­rút. Daisy Holstein-Friesian családhoz tartozik, a Carnation Corporation szolgálatában áll s a Holstein-Friesian Association ellenőreinek jelentése szerint igen kitűnő munkát végzett, amennyiben az 1950-es év folya­mán 34,553 font tejet termelt 'és ezzel megnyerte a “tehén-ki­rálynő” címet. Daisy átlagosan 44 quart te­jet adott naponként, az év min­den napját számítva. A legjobb napján 123.3 fontot (57 quart) adott. Daisit naponként négy­szer kell fejni. Az egész évi te­jének a vajtartalma 1767 font. Daisy egy kanadai tehéntől hó­dította vissza a “champion” cí­met. Washington — A “The Nati­onal Education Association” — a tanítók és tanerők országos egyesülete — 15,000 kérdőivet küldött szét tagjaihoz, amelyek­ben azt kutatja, hogy az utóbbi időben miért kritizálják oly szi­gorúan az amerikai tanítókat. A beérkezett válaszok szerint a kritikát a háborús hisztéria és általában a kommunizmus elleni hatóságok erőszakosan el nem nyomják, a közel jövőben Nyu­gatnémetországban nagy mun­kásharcok lesznek. nagymérvű propaganda okozza, amennyiben a propaganda kö­vetkeztében elfogult szülők azt követelik, hogy az iskolákban nagyobb eréllyel oktassák a gyermekeket a szociálizmus, kommunizmus és a “welfare sta­te” veszedelmeire. Mások vi­szont azt panaszolják, hogy az iskolákban nem tanítják az “er­kölcsi és a vallásos” szellemet. — A beérkezett válaszokból meg lehet állapítani, hogy az erőszakosan türelmetlen elemek, akiket általában a “reakciós” kifejezés alá vesznek, tanítókat terrorizálni akarják, hogy az iskolákban teljesen a reakciós szellem uralkodjon. San Francisco — Joseph Cur­ran, a CIO-hoz tartozó National Maritime Union elnöke tanács­kozásokat folytat arra, hogy el­lenszervezetet állítson fel a Ma­rine Cooks and Stewards Uni- onnak, amely csatlakozott a CIO-ból kizárt International Longshoremen’s and Warehou­se Men’s Unionhoz. Curranék a Coast Guarddal összejátszva meg akarják fosztani munká­juktól a háborús uszítást ellen­ző munkásokat, akikre ráütik a “nem megbízható” bélyeget. “Akik meg akarnak szabadulni a balszárnyi (kommunista) ve­zetéstől”, — mondotta Curran, — “azokat segítjük pénzzel és minden egyébbel”. San Francisco — A kínai Pei­ping rádió leadása szerint az amerikai repülők eddig 328 eset­ben, amelyekben összesen 1406 repülőgép vett részt, repültek Manchuria területére, számos bombát dobtak le, amelyek 16 kínait öltek meg és 115-öt meg­sebesítettek. Mexico City — A kormány el­rendelte az élelmiszerek, ruhá­zat és az építőanyagok árainak befagyasztását. Ugyancsak meg­szabták az olcsóbb csoportba tartozó automobilok árait is. President Aleman kijelentette, hogy tekintettel a háborús fe­szültségre az árak megrögzítése nélkül infláció keletkezne. London — Az angol nemzeti parkokat kezelő “National Trust” nem adott engedélyt a British Sun Bathing Associa­tion (nudista) egyesületnek ar­ra, hogy a nemzeti parkokban ruhátlan napfürdőzést vegye­nek, mert az üyeq napsütkére- zés sérti a nemzeti parkok te­kintélyét.

Next

/
Thumbnails
Contents