Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-01-06 / 1662. szám

1951. január 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal Mit hoz a jövő? (Vi.) Az újév kezdetén min­denki gondol arra, hogy mit is fog hozni az újév, a jövő? De leginkább most, amikor háborús fellegek, viharok tornyosulnak, fenyegetik az emberiséget. Min­den gondolkozó ember aggódva néz a bizonytalan jövő felé és állandóan ott van a nagy kérdő­jel. Nekünk itt csak nagyobb drá­gaságot, nagyobb adókat hoz ez a vad háborús készülődés soro­zata. Nem csak amit már beígér­tek, hanem ha egyszer szabad­jára engedik ezeket az őrült há­borús spekulátorokat, az árak gyorsabb emelkedést fognak mutatni, minden látszólagos el­lenőrzések, szabályozások dacá­ra is. Ezzel szemben a munka­béreket sokkal könnyebben fog­ják tudni megfagyasztani, amit már részben meg is tettek. Tudjuk, hogy sok nagy üzem­nél olyan szerződése van a unió­nak, hogy a bérreket az árakkal egyetemben kellene emelni, vagyis a mozgó skála szerint, amennyire emelkedik a megélhe­tés költségei, olyan mértékben kellene a munkabéreket emelni. Ezt a kormány igyekszik meg­akadályozni, ámbár még tör­vénytelenül, már az automobil iparban meg akarják akadályoz­ni a munkabérek emelését, a ro­hamosan felszökkenő árak ará- nyitásához. EURÓPÁBAN Ahol nagyon sokunknak ro­konaik, testvéreik vannak legna­gyobb veszedelem a háborús le­hetőség, melyre annyira készül­nek és a nyugati országokat is fel akarják készíteni. Egész biz­tosra vehetjük, hogy most csak azért nem tört ki a világháború, mert a nyugati hatalmak érzik, hogy nem készek még arra. Te­hát ha a jövőben úgy érzik, hogy már készek, akkor megin­dul megint a vérözön, mely most sokkal több embertársunkat, több középületeket, otthonokat fog elseperni, mint a második világháború vérözöne. Azonban mivel az európai hangosan követelik az államügyi minisztérium fejének elbocsáj- tását, ezzel szemben a demok­raták, az angol munkás kor­mány támogatásával MacArthur generális elbocsájtását szorgal­mazzák. Ezek az urak nem tudják, hogy kit okozzanak azért a csú­fos vereségért, amely az úgyne­vezett UN hadsereget Koreá­ban érte. Hoover kihasználta az alkal­mat és Amerika határainak megerősitésére kívánja Ameri­ka dolgozó népének munkaere­jét kihasználni. Nem egyezünk meg Hooverral, de beszédében van valami, amit magunkévá te­szünk s ez az, hogy nincsen az a* hatalom, nincsennek oly fegy­verek, még az atombombák sem elégségesek, egy haladó társa­dalmi rendszer megsemmisítésé­re és ez nem csak Európára, Ázsiára, hanem az egész világra vonatkozik. . Köhler. munkásság már a saját bőrén érezte a lezajlott háborúk őrjí­tő pusztításait, már most tilta­kozik, szervezkedik annak meg­állítására. Nagy tömegek moz­dultak meg, a békét követelve, de ami fontosabb bejelentve, hogy nem csak kérik, könyö­rögnek*; békéért, hanem harcol­ni is fognak érte. Azon tényező mellett, hogy a nyugati hatal­mak nem érezték magukat ké­szenlétben, nagyon fontos volt ezen tömegmegmozdulás a béke érdekében. Remélhetjük, hogy még azon lázas készülődésekkel is, melyet a háborúra tesznek a nyugati hatalmak, éppen olyan lázasan készülődnek a néptöme­gek a békére is, ezzel egyensú­lyozzák a háborús uszítok akci­óit és megtudják akadályozni a harmadik világháborút. ÁZSIÁBAN Már ott dühöng a háború, ámbár még nem merik annak nevezni, csak rendőri rohamo­zásnak. Azonban ott nagyobb, elterjedtebb háborúra van kilá­tás. Most két ázsiai országban, Koreában és Indo-Kinában, nyüt háború folyik, sok más ország­ban meg polgárháború, lázadá­sok, forradalmak sorozata dön­geti a régi tőkés rendszert és annak cselédeit. Közismert dolog, hogy a for­radalmak ott törnek ki, ahol a népet legjobban szolgaságban tartsák. Sajnos nem igy, mint mi szeretnénk, inkább ott volna forradalom, ahol a termelési eszközök fejlettebbek, valamint a nép, a munkásság is jobban kifejlődött. így az elmaradt, még jobbágyi rendszerben, a külföldi tőkések által rémsége- sen elnyomott gyarmati orszá­gokban van a legnagyobb szük­ség, ottan törnek ki a forradal­mak láncolatai és bizony elma­radottságuk, kezdetleges ter­melési rendszerük miatt nagy nehézségekkel kell nekik meg­küzdeni és nagyon lassan tér­hetnek át a, közös termelési rendszerre, tervgazdaságra, mi­vel nincsennek meg az ahoz szükséges termelési eszközök. Ázsiában sok más kisebb-na- gyobb tartományokban várható a társadalmi, gazdasági forra­dalom. Burma, Siam, Malay, Indo-Nezia, Fülöp szigeteken, sőt még Indiában is, valamint Japánban, ahol éppen olyan ázsiai állapotok vannak mint Kínában, Burmában vagy Kore­ában voltak. Ugyancsak a ja­pán császárt és az ország va­gyonának 80 százalékban tulaj­donosait az öt nagy családot védik az amerikai fiuk saját né­peik ellenében, akik más ázsiai országok népeinek felszabadulá­si harcain tanulva, lelkesedve ott is megakarják semmisíteni a császárságot, a tőkés rend­szert. AFRIKÁBAN Ázsia mellett Afrikában van nagy elnyomatás, kizsákmányo­lás, valamint nagy embertßme- gek állati sorban tartva. így akár készen vannak ezen töme­gek, akár nem, ott is lázadások, forradalmak láncolatai várha­tók a közel jövőben. Már is min­den jel meg van arra, hogy a lapangó tűz, melyet a nagyfo­kú kizsákmányolás idézett elő, előbb-utóbb felperzseli a tőkés, elnyomó rendszert. Ott is a ha­ladás útjára térhetnek azon el­nyomott népek, melyhez nagy segítséget adhatnak majd úgy Európa, mint Ázsia felszabadí­tott népei. Afrika néptömegeit is az an­golok, belgák, franciák és ame­rikaiak tartják gyarmati sor­ban, nyomják el, zsákmányolják ki őket, valóságban rabszolga sorsban leginkább az angol és belga gyarmatokon, ahol néger benszülöttekkel könnyebben el­bánnak, mint a franciák az ara­bokkal. Amig az amerikai gumigyá­rosok uralma alatt levő Libéri­át nem tartják elnyomott or­szágnak, mégis rémséges tudó­sításokat küldenek onnan is, mely a tropikus éghajlat alatt lévén, kevés fehér ember megy oda, de az amerikai trösztök szolgáltában álló négerek segít­ségével rémségesen kizsákmá­nyolják a benszülötteket. Valamint az angol uralom alatt levő délafrikai országok­ban is, a gazdag gyémánt me­zőkben, éhbérért dolgoztatják a benszülötteket, úgyszintén a gazdag fehér emberek ültetvé­nyein is. Hogy ezt könnyen meg­tehessék, a legnagyobb tudatlan­ságban igyekeznek őket tartani, mert tudják, hogy csak igy ké­pesek őket járomban tartani, mint az állatokat. De az az óriás, melyet az egy­ik detroiti lapban is kirajzoltak I és társadalmi, gazdasági lázadá­soknak neveztek el, ott is éled, gyűjti az erejét, hogy lerázza a bilincseket. Ezt az óriást, mely Európában, Ázsiában már meg­indult, az amerikaiak az összes nyugati gyarmatokat uraló or­szágokkal nem tudják megaka­dályozni, megállítani. Legázol az mindenkit, aki útját állja. A jövő mindjobban előtérbe tolja ezen óriást, megdönthetetlen gazdasági, társadalmi forradal­makat az egész világra. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1950 december 30-ig: L. Varanyák, Trenton ......... 1 A. Tamás, Monrovia ... 1 F. Bleier, Bridgeport............ 1 Jos. Papp, So. Bend ................ 1 S. Stephens, Detroit............ 2 I. Tóth, Euclid ....................... 1 Geo Sochkó, Granite City..... 1 St. Spolyár, Chicago ......... 1 A. Bodecs, Silver Lake........ 1 F. Kirilla, Chicago................ 1 Helen Horváth, Trenton ....... 1 Joe Vanno, Zeigler ................. 2 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1 Jos. Chaba, Sungbright ....... 1 P. Pozsgai, Connersville ....... 1 J. Halász, Cleveland ................ 1 L. Hevesy, Cleveland........... 1 St. Kecskés, Ferndale ........... 1 St. Csömör, Chicago............ 1 J. Bognár, Hammond........... 1 A. Lőrincz, Philadelphia...... 1 E. Soos, Newark..................... 1 J. Koncz, Akron .................... . 1 Martha Sylvester, Detroit .... 1 J. Vizi, Akron ................ 3 St. Visi, Lincoln Park ........... 1 P. Rekettye, Akron ____ 1 J. Kovách, Cleveland ............. 1 L. Birtalan, Cleveland .......... 1 N. Liskey, Columbus ............. 1 J. Váraljai, Bridgeport ....... 1 St. Adam, Trenton ________ 2 Ch. Sogor, Cleveland ___...__ 1 J. Tompos, Newark .......... 1 Geo. Horváth, San Pedro ..... 1 F. Pekárovich, Encino ......... 1 J. Widlichka, Cincinnati ....... 2 J. Buzay, Cleveland .............. 1 L. Lefkovits, Cleveland ........ 1 J. Farkas, Akron .................... 1 TOLDI SÁNDORNÉ Szomorú karácsonya volt a detroiti Toldi családnak és a barátoknak, mivel szombaton este 6 órakor hirtelen elhalt Toldi munkástársnő, aki olyan odaadó szeretettel volt minden­ki iránt, akik közelebbről ismer­tek vagy szomszédaik voltak. Toldi munkástársunk beteges­kedik már hónapok óta, néhány­szor kórházban is volt, most sem tudott még nejének a temetésé­re sem kimozdulni. Ezzel szem­ben Toldi mama fenjárt, segített férjének a gondozásában igy meglepetés volt hirtelen halála. Leánykori nevén Horváth Margit, Varsán, Arad megyében született, nevelkedett, ott ismer­kedett meg a Békésgyuláról va­ló Toldi munkástársai. Békés gyuláról jöttek még fiatalon, ide Amerikába 1911 évben. Legtöb­bet Detroit vidékén tartózkod­tak. Bányászhelyeken West Vir­giniában is lakott az 1920-as években és mindég a haladó munkásmozgalomban vettek részt, szívesen látták az arra ve­tődő öntudatos munkásokat. Ezt folytatták bármerre is kerültek. Három gyermeke maradt, Margaret, Pista és Katica, akik ápolták is őket gyengélkedésük, betegségük alatt és most ápoló­| juk beteg édesapjuknak.. Uno­kák: Margitnak két fia Ferenc és Béla; Pistának szintén két fia Róbert és Steve gyászolják Toldi mamát a sok ismerős, ro­kon és barátokkal egyetemben. A temetést részben az ünne­pek miatt szerdán rendezték le és mintha a természet is lehűlt volna Toldi mama forrói) szere­tő szivével, olyan hideg volt, hogy kellemetlen lett volna, hogy általa nagyon is megérde­melt hosszabb búcsúztatót lehe­tett volna mondani a sírjánál. A Verhovay Segély egylettől kikül­dött beszélt sírjánál és a Bér­munkás olvasók nevében Visi munkástárs mondott egy né­hány szót. Toldi mama példás életét ismertetve. A Bérmunkáson keresztül szerzett régi barátok nevében koszorút helyeztünk Toldi mun­kástársnő koporsójára, melyet a Bérmunkás közelebbi barátai adták össze. Tudósitó A Bérmunkás lapbizottsága is kifejezi részvétét a Toldi csa­ládot ért pótolhatatlan vesz­teségben és enyhítse fájdalmu­kat a szolidáris részvét.

Next

/
Thumbnails
Contents