Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-04-28 / 1678. szám
1951. április 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal Hat évtizeddel ezelőtt AZ AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM ÚTTÖRŐI Irta: GERÉB JÓZSEF A másfél évvel ezelőtt elhunyt kiváló amerikai magyar proletár költő, Abet Adám irodalmi hagyatékát lapozgatva igen érdekes s az amerikai magyar munkásmozgalom első éveire szóló fontos adatokat tartalmazó kis füzet került a kezembe, amelynek ismertetését helyénvalónak tartom részben azért, hogy ezzel megadjuk a köteles tiszteletet mozgalmunk úttörőinek, részben pedig azért, mert tudom, hogy idősebb olvasóink között sokan emlékeznek még az alább felsorolt nevekre s azok hallatára nem csak nagy érdeklődéssel, hanem jogosult büszkeséggel tekintenek vissza a múltba. Ezt a kis füzetet a Szociálista Munkáspárt (S.L.P.) New Yorki Magyar Osztálya adta ki fen- állásának hatodik évfordulójára rendezett ünnepélye alkalmából, amit 1897 május 30-án tartottak Brooklynban, a Labor Lyceum helyiségében. Azon kor eseményeinek ismertetésénél nem szabad elfelejtenünk, hogy az amerikai Osz- tálytudatos munkások akkor még mind ezen egyetlen csoportban tömörültek, a többi frakciók csak később keletkeztek. Az amerikai munkásmozgalom ugyanis a gazdasági téren kezdődött s jóidéig csak szakszervezeti mozgalom volt. Az osztálytudatos munkások első izberi 1877-ben tömörültek és alakítottak csoportokat az ország külömböző városaiban; országos szervezetté 1892-ben alakultak és állítottak elnökjelöltet első Ízben. A DeLeon vezetésével elégedetlenkedők (s mint kitűnt, ezek alkották a többséget) kiváltak az S.L.P.-bői 1900-ban és megalakították a Soc i a 1 i s t Party-t (S.P.), de azok, akik ezen politikai pártok egyikét sem helyeselték, sőt akiket az idejétmulta szakszervezeti mozgalom sem elégített ki, 1905-ben megalakították az Industrial Workers of the World (I.W.W..) szervezetet. A Kommunista Párt (C.P.) természetesen csak az első világháború után, 1919- ben alakult. AZ ÜNNEPÉLY így azon az ünnepélyen 1897 május 30-án az összes öntudatos amerikai magyar munkások képviseltették magukat. Megtudjuk a csinos kiállítású kis füzetből, hogy az ünnepély már délután egy órakor kezdődött; 4 órakor kezdték meg a szónoklatokat, amelyek két óra hosz- szát vettek egénybe, ami nem is sok idő, hiszen a Práger József ünnepi megnyitója után az első ünnepi szónoklatot Jencsik János tartotta tót nyelven, a másodikat Lissaucr S. angol nyelven. de a harmadik ünnepi szónok, Telmányi O. György már magyarul beszélt. A programot a New York Magyar Dalárda s a német Las- salle Mannerchor énekei, továbbá Simon Dezső és Nagy Juliska szavalatai, Kolozsi Jenő szóló-éneke és Ritter L. A. bűvészmutatványai egészítették ki. Este pedig szin rehozták Abet Adám “Csoda tükör” cimü négy- felvonásos népszínművét, amelyet Pavelkovits József rendezett. A harmadfél oldalt kitevő hirdetések között feltűnő ez a hirdetés • NÉPSZAVA — Amerikai magyar munkásközlöny. Pártold! Rendeld meg! Támogasd! Tanulmányozd! Terjeszd! — Ara egy évre 1 dollár. — Az egyetlen magyar lap Amerikában, amely nem üzleti érdeket képvisel. (Ezen hirdetés irói bizonyára nem • gondoltak arra, hogy pár év múltán ez a lap lesz az egyetlen, amely üzleti érdeken kívül SOHA SEMMI MÁST SEM KÉPVISEL.) * A füzetet Janka József verse nyitja meg, amelyben sok a jóakarat és a lelkesedés, poétikai erőben azonban szegényes. Abet Ádám: Nyitott szemmel” cimü verse már jóval értékesebb, de a füzet legfontosabb részét a “Szakosztályunk hat éves története“ cimü cikk képezi, amit ugylátszik, szintén Abet irt. A prózai Írásokat általában a lelkesedés és a nagyhangú frázisok jellemzik, akkor még az volt a divatos. L.V. “Tavasz” cimü cikkében például üyesmiket találunk: “Ami valaha szép és jó, dicső és fenséges volt, az e szóban van foglalva, revolució! Istenirgalom és emberszeretet, férfierény és nőszerelem, néphatalom és világszabadság ára forradalom! Éj után hajnal jő; az álmok elfutnak; a sötétség visszatér kriptáiba, a hegyek arannyal festik ormaikat, a napsugár szétlövel és ez a revolució!” — Akkoriban még ilyen “egyszerű” nyelven agitáltak az elvtársak. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A füzet vezető cikke alatt nincs aláírás, de amelyet valószínűleg Abet irt, miután a felsorolt szepelők nevei között Abet hiányzik s igy “a jelen sorok írója” csak ő lehet. Abet elmondja, hogy az Egyesült Államokban először a Németországból idevándorolt Weitling Vilmos szabósegéd alapított szocialista újságot 1850-ben, a szocialista munkáspárt azonban csak 1877-ben alakult meg Newark, (N.J.) városban közel 500 szekcióval és “1890-ben már kezdtek mozogni a magyarok is.” “A mozgalmat Barna Henrik és Benedek Ármin kezdették. Barna még Magyarországon adott ki egy “Igazság” cimü kis lapot, amely radikális szellemben volt tartva. Egyrészt azért, másrészt, mert a lapot személyes támadásokra használta, távoznia kellett Magyarországról. New Yorkba érkezve már talált néhány magyart; akik valamennyire értették a munkáskérdést. Ezek Barna és Benedek segélyével alakították meg a szoc. munkáspárt első osztályát Amerikában.” “De Barna és Benedek ösz- szeütközése folytán az ifjú és a mozgalomban keveset tapasztalt egyénekből álló osztály hamar szétrebbent. Egy második kísérlet eredménytelen maradt. 1891 május havában alakult a jelenlegi osztály, amely a mai napig szünet nélkül működött nagy feladatának teljesítésén. . . . Barna követte azoknak a tanácsát, akik ezt mondották: ‘törődj magaddal, a világ nálad nélkül is boldogul’, kimaradt a mozgalomból, pedig rendkívüli műveltsége és szónoki tehetsége sokat használt volna a mozgalomnak, de ő cserben hagyta és — 'prpbált valamihez jutni’. Közönséges szédelgő, elzült szerencsétlen ember vált belőle, a kizsákmányolási rendszernek egy szánalomra méltő áldozata.” AZ ÚTTÖRŐK Elmondja aztán a cikk, hogy az első gyűléseken csak két-há- rom ember jelent meg; Stark Bertalan, Schön Miksa és később Diamant. Ezeket mások még a kávéházakban is kerülték, annyira féltek tőlük. De a szüntelen agitációval két év múltán már elérték azt is, hogy ünnepélyeikhez megnyerték a a New Yorki Magyar Dalárda fellépését is, amivel “a mozgalom úgyszólván tényezővé avattatott a magyar társadalomban”. A tagok száma ugyan soha sem szaporodott fel valami nagyon, — mondja a cikk, — de a kis csoport hangyaszorgalommal dolgozott s ha az alapítók közül el is maradt egyik másik, már mások kerültek a helyeikre. Ezek között találjuk Birn- baumt, Szöllősít, Stehrt és másokat. Benedek Ármin még a “Nemzetőr” hasábjaiba is “becsempészte” a piros zászlót és annak szerkesztőjét, Bella Somát vitára hívta ki, de Bella Soma ur, “aki addig borzasztó gazdasági tudományokat örökített meg a lapjában, egyetlen szóval sem válaszolt, de viszont megszűnt bölcsességeit nyilvánítani is”. Ezen időtől kezdve már élén- kebb lett a mozgalom, amelybe bekerültek New Yorkban Lis- sauer, Cottheb, Práger, Kun Jenő, Jacobson; Clevelandon Horváth Kálmán, Berlák József, Báthory, Murár, Ürge, Kiss, Czinger, Komarek, Dr. Koller, Zöldy, Farkas Emma, Kron- man Izidor, a Szombati testvérek és Szántó; Lorainból Csán- fordi Antal; Fairportról Kovácsi János és Bergman Józsi; Bridgeportról Bartháné asz- szony; New Havenból Daragó, Hizsnyai és Bátkainé; Danbury - ból Ráthy, Berkovits, Miczák testvérek, Jencsik, Pavelkovits és neje, Weiss, Dr. Fischer, Jó- kus és Krausné. Newark (N.J.) városból Markovits Gyula és Tóth József; Shenectadyból Gőz és Lengyel; Toledóból Nagy Lajos és Janotjk; Brooklynból pedig Petris Mihály. Pennsylvaniában Seeman Ferenc, Szeman József és Kurczy István ter jesztették az elvet. Ezen kívül még “számos helyen tevékenykednek Szolcsányi, Zöldi József, Lévay József és ‘ezen sorok Írója’, továbbá Farkas Géza, Fejes Károly, Székely János és sok sok csöndben munkálkodó elvtársunk fáradozik azon, hogy nemzetiségünk is felemelkedjen az öntudatos gondolkodás színvonalára.” $1.25 NAPIBÉR A magyar mozgalom történetére nagy befolyást gyakorolt, — Írja Abet, — az, hogy a Nemzetőr közölte a bostoni Molnár Árpád cikkeit, “amelyekből legott felismerték, hogy van egy nagy tehetségű ember, aki írásban is képes terjeszteni az elvet. Ezen időtől kezdve legfőbb feladatnak tekintették egy független, tőkepénzes érdektől ment magyar munkáslap megalapítását. így keletkezett a “Magyar Munkások Nyomda- és Lapkiadó Szövetkezete”, — amely aztán kiadta a Népszavát. A cikk aztán megdicséri még a harcos nőket, közöttük a már említetteken kívül megnevezi Weiss Szerénát és a Nagy nővéreket. A “Parádé Vége” cimü cikk a polgári politikusok Ígéreteire vonatkozólag ezt az érdekes kioktatást nyújtja: “Szép parádékat láttunk, szép beszédeket és Ígéreteket hallottunk az 1896-os választás előtt. Megalázták magukat az urak, az alázatosságnak ravaszságával párosult mesterséghez folyamodtak. Jó ember lett most mindenki, aki csak McKinleyre szavaz, de lássuk, mi lett a parádé vége. Clevelandon a Carbon gyár tulajdonosai a választás előtt pár hétig tartóan minden este szép beszédekben ígérték, hogy ha McKinley meg lesz választva, -akkor a gyárban a legkisebb fizetés napi $1.50 lesz állandó munkával.” “A munkások meg is választották McKinleyt, de az Ígéretek aljas csalárdságnak bizonyultak. A napi $1.50-t többet soha sem lehetett hallani, továbbra is $1.25-ért kellett dolgozni és az 1.50-es fizetésért végre is kénytelenek voltak a munkát abbahagyni.” Szóval már akkor kitűnt a gazdasági (ipari) akció fontossága, ha mindjárt csak napi 25 centes béremelésről volt is szó. És a “Parádé vége” az, hogy ezt a küzdelmet folytatni kell “a múltból bizalmat merítve”, ami ujult erőt kölcsönöz. Ezt a célt kívánja szolgálni az ilyen történelmi visszapillantás is. ■ AZ ADÓ A FONTOS Baltimore, Md. — A szövetségi bíróság egy évi börtönre és 15,000 dollár pénzbírságra Ítélte Bennet E. Meyers generálist, mert a jövedelmi adó fizetésénél 61,400 dollárral megkárosította az Egyesült Államok kincstárát. Meyers a háború alatt a légierő főbevásárlója volt. A vásárlásnál “mellékesen” olyan nagy jövedelemre tett szert, ami messze felülmúlta a fizetését olyannyira, hogy csak jövedelmi adóban 94,076 dollárt kellett volna fizetnie. A hamis adóbevallás azonban kiderült és akkor nem az igazi bűnéért, vagyis a vásárlásnál elkövetett vesztegetések elfogad á s á é rt vagy egyenesen csalásokért fogták pörbe és Ítélték el, hanem csak az adócsalásért, ami majdnem azt jelenti, hogy lopni szabad csak az adót kell megfizetni utána becsületesen.
