Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-04-21 / 1677. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. április 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL Épül az ország Jászberényben befejezés előtt áll egy uj, nagy építőipari gép­gyár építkezése. Az uj gyár — a tervek szerint — még ez év nyarán megkezdi működését. Az uj jászberényi gépgyár ké­szítményei közé tartoznak a kü­lönféle kőtörögépek, téglapré­sek, osztályozok, cementőrlő­malmok és mindazon gépek, me­lyek az építkezéshez szükséges anyagok előállításánál nélkülöz­hetetlenek. > A Szegedi Textilkombinát uj üzemrésze, a szövőelőkészitő, mely az ötéves terv második évének egyik legjelentősebb pa­mutipari beruházása, megkezdte működését. Az uj üzemrész 12 keresztorsózógépet és két hatal­mas felvetőgépet kapott a Szov­jetunióból. Pécsett is megalakult a la­kásépítő szövetkezett. A szövet­kezet idei tervében szerepel két társasház építése, amelyekben egy-két és háromszobás lakások lesznek a szövetkezet tagjai ré­szére. Ezenkívül ugyancsak a szövetkezeti tagok számára, 20 korszerű verandás családi házat is építenek. A Kecskeméti Növénykisérle- ti Telepen a szovjet tudományos módszerek felhasználásával si­került a duna-tiszaközi éghaj­latnak megfelelő uj paradicsom­fajtát kitenyészteni. Az újfajta paradicsom a kísérletek során 140 mázsás holdankénti átlag­termést adott. Cukortartalma az eddigi 14 százalékkal szem­ben 19 százalék. Eredményes munkát végeznek a kutatók fagyálló paradicsom kinevelésére is. A múlt évben több mint 50 fajtát keresztez­tek, melyekből kiválasztás ut­ján egy olyan újfajta paradicso­mot akarnak kitermelni, ame­lyet nem kell melegágyba vetni és palán tázni, hanem ősszel vagy tavasszal állandó helyére vethető. Már eddig is sikerült olyan egyedeket felnevelni, ame­lyek többfokos hideget kibírtak. Dimapentelén a Vasmű mel­lett nagyszabású, modem pálya­udvar épül, amelynek négy vá­gánya már elkészült és most fektetik le az ötödik sínpárt. Elhelyezték az ujpentelei állo­mástól a Vasmű területéig veze­tő vágányokat is. A Tatabányai 8. akna egyik brigádvezetője, Lugosi Ferehc vájár eddig végzett jó munká­jáért Kossuth-dijat kapott. A félszabadulás évfordulói á n a k méltó megünneplésére indított munkaversenyben is élenjárt a Kossuth-dijas vájár. OSZTALYELLENTET (Folytatás a 2-ik oldalról) A MAGYAR NÉP FELSZABA­DULÁSÁNAK ÜNNEPE — ÁPRILIS 4 “Volt már korszak a magyar történelemben, amelyet joggal hívunk a nemzeti újjászületés korának: az 1848-as forradalom és a forradalmat bevezető és előkészítő reformkor. De a nem­zeti újjászületés több mint száz év előtti korszakát méreteiben, mélységében, hatásában össze se lehet hasonlítani a nemzeti újjászületésnek azzal a korsza­kával, amelynek mi vagyunk cselekvő részesei . . .” (Révai József népművelési miniszter kongresszusi beszédéből.) 1945. április 4 — a nemzeti felszabadulásnak napja — a ki­indulópontja ennek a nemzeti újjászületésnek. Ezen a napon a szovjet hadsereg kétszeres rab­ságból szabadította fel a ma­gyar népet: a fasiszta megszál­lók és magyar bérenceik rabsá­gából. örökre megszűnt a nép­elnyomó földesurak, a gyárosok és bankárok uralma. A 25 esz­tendős Horthy-rendszer véres és kegyetlen terrorja után vég­re szabadon lélegezhetett fel a magyar dolgozó. Akiknek eddig csak sanyarú, keserves munka- nélküliség, éhezés volt az osz­tályrészük: most az ország gaz­dái, a hatalom birtokosai lettek. Hat év távlatából nem nehéz megállapítani, hogy a magyar nép az adott helyzetben kitünő­en megállta a helyét és olyan eredményeket ért el társadalmi és gazdasági életének úgyszól­ván minden területén, melyekkel kiérdemelte és meg is szerezte a demokratikus, haladó népek ro- konszenvét, barátságát, megbe­csülését. A Horthy-fasizmus csendőr­szuronnyal nyomta el a népet, börtönbe, akasztófára küldte a legjobbakat, akik szavukat hal­latni merték az elnyomottak ér­dekében. Idegen érdekekért há­borúba sodorta az országot és olyan szörnyű pusztulásba ta­szította, amelyet csupán a mo­hácsi vészhez lehet hasonlítani. És amikor az ország romokba hevert, a reakciós “bölcsek” ki­jelentették, hogy nincs feltáma­dás, száz év alatt sem lehet hely­rehozni az elszenvedett károkat. Rosszul ismerték a magyar népet ezek az urak! Nem tud­ták mennyi erő, mennyi szorga­lom, tehetség, kezdeményezés rejlik a felszabadult népben. Mi­re képes akkor, amikor nem az uraknak dolgozik, hanem saját­magának épit boldog otthont, uj hazát. Nem fért a fejükbe az sem, hogy létezhet'hatalmas or­szág, amely a hadserege által megszállt kis országot nem igáz- za le, hanem valóban felszaba­dítja és ezen tulmenőleg segíti, támogatja, fejlődését, haladását előmozdítja. Pedig ez történt Magyaror­szágon és a többi népi demok­ratikus országokban. Csak igy válhatott április negyediké a nemzeti újjászületés forrásává a magyar nép számára. 1951. április 4-én a magyar dolgozók jogos büszkeséggel te­kinthetnek vissza az elmúlt hat esztendőre. A békés alkotó mun­ka soha nem látott lendülete töl­ti be az egész országot. Épülnek az uj gyárak, erőmüvek. Az épü­lő Dunai Vasmű pár év múlva több acélt fog termelni, mint a múltban az ország összes vas­müvei e°"vüttvéve. Az Inotai Erőmű elektromos árammal lát­ja el a Dunántúl városait, ipar­telepeit, falvait, gépállomásait. A Tiszalöki Vízlépcső nemcsak hajózhatóvá tesz olyan folyam­szakaszokat, ahol eddig csak kis hajók járhattak bővizű évsza­kokban, hanem villamos energi­át szolgáltat és többszázezernyi hold területen teszi lehetővé a magasabb terméshozamu öntö­zéses gazdálkodást. Épülnek a gépgyárak, műszer- és vegyi­gyárak, szövő- és bőrgyárak és más modern gyárak és üzemek beláthatatlan hosszú sora. És épülnek az uj lakások tízezrei, az uj szocialista városok: Tata­bányán, Dunapentelén, Várpalo­tán és másutt. gépesítik az építőipart A felemelt ötéves terv műsza­ki fejlesztési programja nagy­arányú gépesítést ir elő az épí­tőiparban is. A magasépitőipar- ban a gépekkel megmozgatott föld arányszáma 9 százalékból 40 százalékra emelkedik. A mélyépítőiparban 28 százalék­ról 70 százalékra nő a földmun­kák gépesítésének arányszáma. Ezzel könnyebbé válik a munka és óriási mértékben emelkedik a teljesítmény. FOKOZOTT ORVOSI GON­DOZÁS A kórházi ágyak száma 1950- hez viszonyítva mintegy 1200- zal, a klinikai ágyak száma pe­dig 150-el emelkedik. A beteg- ellátás színvonalának megjavítá­sa céljából az egészségügyi in­tézmények naponta 20 százalék­kal költenek többet egy-egy be­tegre, mint az elmúlt évben. A kórházakban és a rendelőintéze­tekben a jobb minőségi kezelés érdekében tovább fejlesztik a töntgenberendezéseket. Erre a célra 5 millió forintot irányzott elő 1951-re az egészségügyi mi­nisztérium. A MAGYAR VÖRÖSKERESZT Tömegszervezetté alakul a magyar Vöröskereszt. Az egész­ségügy fejlődésében nagy sze­reke van annak, hogy a kórhá­zak, rendelők munkáját az egész dolgozó társadalom cselekvő közreműködése segítse. Ennek a széleskörű munkának a meg­szervezése a közeljövőben tö­megszervezetté alakuló Magyar Vöröskereszt feladata lesz. Ipa­ri, mezőgazdasági, értelmiségi dolgozók és diákok tömegeit vonja majd be a munkahelye­ken, iskolákban és lakóterülete­ken megalakuló csoportjaiba. A Vöröskereszt aktívái felvilágosí­tó munkájukkal nyu j t a n a k majd segítséget a balesetek megelőzéséhez, a népbetegségek elleni harchoz, a dolgozók életét mentő véradás fokozott meg­szervezéséhez. A Vöröskereszt aktíváit elsősegélynyújtó egész­ségvédelmi tanfolyamok segítik feladataik ellátásához. ték le teljes egészében a nyugati államok Pendergast bandá ját. Miért csak azt keresik, hogy ezeknek a társaságoknak a vé­delme alatt az alvüági alakok mennyi jövedelmi adóval káro­sították meg az Egyesült Álla­mokat. Az alvilági bandáknak, szabad utat engednek. Egyetlen egy alvilági alakot nem állítot­tak törvény elé, sem az ő politi­kus védő szentjeiket, mert ha ezt tették volna, akkor a mi de­mokratikus, szabad országunk közigazgatásában, fehér holló számba ment volna a tisztessé­ges politikus. Jó néhány évvel ezelőtt a kö­zép-nyugati államok gengszte­reire lecsapott a szövetségi ál­lamok kincstárának keze. Pörbe fogták Capone és bandáját, nem azért, mert a közép-nyugat álla­mait elárasztották a szerelmi kalandokra vágyó hölgyekkel, amelyekből millió és millió dol­lárokat harácsotak, hanem az­ért, mert nem osztották meg be­vételeiket a szövetségi kormány­nyal. Nem fizettek a teljes bevé­teleik után jövedelmi adót. Ez­ért tették a szövetségi kormány börtönébe Caponet. Ezért fog­ják börtönbe tenni egy-két esz­tendőre az újabb hazárjátéko- sok, bukott lányoktól protekció fejében elvett összegeket hará­csoló gensztereket, politikuso­kat. A szövetségi kincstárt nem csak a gengszterek, jó hazafias politikusok károsítják meg, ha­nem Amerika bérrabszolgáin kívül — akiktől levonják a ke­reseti adót még mielőtt meg­kapnák a fizetésüket és ennél­fogva nem is volna alkalma pa- namázni — minden korporáció, mindent üzletembernek alkalma van törvényes utakon megkáro­sítani a szövetségi kormányt. Elsősorban a korporációk, ha­talmas telepeiket felosszák “subsidery”-re (mellék telepek­re). Ezek a mellék telepek ép­pen olyan kedvezményben része­sülnek, mint a családtagok. Mi­nél több a subsidery, annál töb­bet foghatnak le a fizetendő be­vételi adóból. Minden néven ne­vezendő üzemnek meg van en­gedve, hogy az üzem fejleszté­sére külön kiadásokat eszközöl­jenek. Ezen kiadások adómen­tesek. Ha egy üzemnek évi száz­ezer dolláros bevétele van, a tör­vény értelmében az üzletutáni járás fejében felszámíthat 15- 20 ezer dollárt s ez adómentes. Vannak üzemek, amelyekben a fizetési listán szerepelnek a csa­ládtagok és a rokonság soka­sága, olyanok, akik soha még csak egy gyár vagy üzem belse­jét sem látták. Mindezeknek a jó keresztény, hazafiaknak tör­vényadta joguk van a szövetsé­gi állam kincstárát jogosan ille­tő összegektől megfosztani. A mi honatyáink, akiknek a kezeiben vannak a korporációk, az üzemek, a törvényeket saját maguk hasznára alakították. Ma is, a honatyáink, nem azon törik a fejüket, hogy hogyan vegyék elejét az ilyen Tam- mány, Capone, Pendergast féle üzérkedéseknek, hanem, hogy hogyan nyúzhassák meg Ameri­ka millió és millió tudatlan fe­jőstehén bérrabszolgáit, hogy hogyan nyomhatnak nyomorú­ságos kerestére újabb terheket, bevételi és más egyéb adók fe­jében. És ez mindaddig igy lesz, amig Amerika és a világ mun­kássága le nem rázza magáról láncait és elsöpri az uralkodó osztályt, vele együtt az ÁR és BÉRRENDSZERT. Köhler

Next

/
Thumbnails
Contents