Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-04-07 / 1675. szám

1951. április 7. BÉRMUNKÁS 7 oldal Sértegetik a mexicoiakat (Vi.) Meglehet, hogy a mexi­kóiak észre sem vették volna, hogy milyen ocsmány, öreg ró­kát küldött a nyakukra Truman elnök, ha a detroiti Free Press vezércikkben nem Írja meg. Mert mi hiába irtuk azt meg még akkor, amikor a börtönből való megmentés képen a volt new yorki polgármestert O’Dwy- ert küldte oda nagykövetnek. Ugyanis ezen minta hazafi és demokrata, nehéz tízezreket sze­dett fel a gengszter barátjaitól, ezen ügyet most Washington­ban vizsgálgatják. A Free Press azt Írja, hogy a “büszke mexicoi népnek joga volna visszautasítani ezen sérte­getést, az ő kormányuk igazol­va volna, hogy ha a visszahívá­sát követelnék.” “Amikor egy ember lemond a világ legnagyobb városának pol­gármesteri tisztségéről és egy­szerre elszalad az országból, na­gyon jó ok a vizsgálatra. Ami­dőn az Egyesült Államok elnöke kirúg egy nagykövetet, a na­gyon jó hírben álló Walter Thurstont, hogy helyet csinál­jon a New York városában köz­ismert korrupció vizsgálata elől menekvőknek, ok arra, hogy a vizsgálatot sokkal magasabb he­lyeken is megejtsék.” Hát hiába méltatlankodik a Free Press. Hiába tiltakoznának a mexikóiak, Frankie Costellok és Ed Flynnek sokkal erősebbek, mint azt akár a Free Press, vagy bármelyik lap is elismerné. Ők szerves részei a magánvállal­kozás rendszerének. Azok a leg­hazafiasabbak, minden ocsmány tettüket, rablásukat, csalásai­kat az Egyesült Államok zász­lajával takarnak, amit a még nagyobb rablóktól tanultak el. Azoknak a hűséges társaik, aki­ket még csak a Free Press sem mert érinteni, kritizálni. Amint itten sem a gangszereteket fel­bérlő nagy iparok ellen hado­násztak, hanem csak a béren­cek ellen, de azok ellen is olyan mérsékelten, nehogy meghara­gudjanak és visszaüssenek, vagy a nagy gangszterek meg­vonják a hirdetéseket. Most is a szegény mexikóia­kat védi a sérteges ellen, nem az amerikai népet, amelynek ily kormánya van. Ilyen gengszte­rek uralják, rabolják ki az or­szágot törvényesen éppen úgy, mint törvénytelenül. Ezek kö­zött a Free Press éppen olyan bűnös, mint a Peronok, Costel­lok, Readingek, O’Dwyerok. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástárs! Értesítem, hogy a naptárt kézhez vettem, de a sok teen­dőm miatt csak most jutottam az íráshoz. Átolvasva a naptárt, mind­járt az első rész “A civilizáció fontosabb dátumai” csakugyan fontos történelmi adatok gyűj­teménye, amely igen alkalmas anyagul szolgál az eszmecsere és nézeteltérések helyes igazo­lására. Tovább itt van “Századunk küzdelme”, Geréb munkástár­sunk munkája, amely, sok-sok esztendei mulasztást pótol, t.i. sehol még nem volt alkalmam eddig olvasni, vagy hallani sem rádión, sem televízión, sem a polgári sajtóban és polgári in­tézményekben, hogy a két kü- lömböző társadalmi rendszer kö­zötti külömbséget ismertették volna. Azt hiszem a Bérmunkás Naptára az első, amely teljes magyarázattal hozza a két kü- lömböző társadalmi rendszert, magyar nyelven. Végtelenül fon­tos ez, amikor a polgári sajtó, rádió és a politikusok bandája, mind-mind úgy állítják be Ame­rikát, mint a világ legszabadabb államát, szabad sajtó, szabad szólás, szabad gyülekezés, stb. És itt eszembe jut a new yorki békegyülés és a színes profesz- szor érdekes esete Pekskillen New Yorkban. Aztán sztrájk­jogról kültölnek világgá, hogy milyen szabadok a munkások Amerikában. Hát a bányász sztrájk, a vasutasok sztrájkja, egészen Tisza Pista sztrájkjai­ra emlékeztet azzal a külömb- séggel, hogy Tisza Pista nem kürtölte világgá, hogy az ő or­szága a világ legszabadabb te­rülete. Tovább menve, nagy élvezet­tel olvastam Omár-Fitzgerald fordítását Abet Ádámtól, ami bizonyságul szolgál arra, hogy a nagy gondolkodók valójában nincsenek sem időhöz, sem hely­hez, sem pedig nemzetiséghez kötve. Azután itt van a “Sztrájk­törő Király”, ami igen alkalmas a proletárság szemeinek felnyi­tásához, tovább igen ajánlatos volna az AFL és CIO szerveze­teknek is tudomásul venni. “A hosszú élet titka”, Dr. W. Lieb-től igen szükséges tudniva­ló, hog" miképpen éljünk és hogy élhessük a boldog öreg­kort. “A Csillagok világa”, igen ér­dekes a 200 inches csillagvizsgá­ló sok-sok érdekes felfedezést tár elénk és egyben bebizonyít­ja, hogy a nagy hatalomra szert tett Római Egyház mint tartot­ta vissza a csillagászokat és azok felfedezéseit másfélezer évig. Geréb munkástárs: A szeret­kező istenek olvasásánál egy újabb bizonyítékra akadtam, a pápai csalhatatlanságot illető­leg, mert az egyik pápa azt állít­ja, hogy Máriának csak a lelke szállt a mennybe, a másik pe­dig azt állítja, hogy a teste is felszállt, igy az a bizonyos égi- sugalat becsapta, vagy az egyi­ket, vagy a másikat, vagy mind­kettőt. “A természeti erők igába fo­gása”, Visi Istvántól igen idő­szerű munka, az oroszországi térképpel, melyben kimutatja mennyi természeti erőt lehet felhasználni, különösen ha az nincs a magán tőkések kezébe, hanem a köznép használatára van bocsátva. • Az elbeszélések és a költemé­nyek Ady, Petőfi, mint a régi hatalmas erők, aztán az újak is habár kissé ujszerüek. “Babonák az amerikai ma­gyarság életéből, a hozzáfűzött észrevételek igen találóak és he­lyénvalók. Meg kell jegyeznem, hogy né­hány ismert munkástársunk munkája elmaradt, de kárpótol bennünket az a hosszú névsor, akik adományaikkal segítették a naptár megjelenését és Geréb mester nagyszerű munkáját. Még csak annyit, hogy a Nap­tár ára 75 cent, amit a munkás­társaink úgyszólván kivétel nél­kül önként megtetéznek, a soha nem látott drágaság tudatában, a 75 cent megállapított ár lehe­tőséget nyújt, hogy minden ma­gyarul olvasni tudó munkás asztalán ott legyen a Bérmun­kás 51-es naptára. Munkástársi üdvözlettel A. Schöpf Upper Derby Itt küldök öt dollárt, előfize­tésre és a naptárért. A naptár most is elsőrendű, minden betű­je értékes, mint az előbbi eszten­dőkben. Nem hiszem, hogy van még ilyen naptár, mint a Bér­munkásé, amelyet ennyire érde­mes volna megbecsülni és helyet adni neki, mert azt többször is átlehet tanulmányozni. S. Vigh, Toledo SZABADON A NÁCI BŰNÖ­SÖK Brüsszel — A hatóságok sza­badon engedték Ernst von Fal­kenhausen volt náci tábornokot, aki a német megszállás alatt Belgium kormányzója volt s akit atrocitásokért vetettek bör­tönbe. Ugyancsak szabadon en­gedték Georg Bertram táborno­kot is, aki a Liege kerület pa­rancsnoka volt és több alanta­sabb rangú náci katonát és tisztviselőt, akik büntetésük egy- harmadát már kitöltötték és a többit “jómagaviseletért” elen­gedték nekik. MUNKÁSHIÁNY MAGYAROR­SZÁGON New York — A New York Times bécsi tudósítója azt Írja, hogy Magyarországon olyan nagy a munkáshiány, hogy Bu­dapesten valóságosan “kötéllel” fogják a munkásokat. Ezt az értesítést a Budapestről jövő utazóktól és menekültektől nyer­te. A tudósitó “értesülése” sze­rint Budapesten a rendőrök sor­ra járják a kávéházakat és az ott henyélőket felülvizsgálják. Ha nem tudják igazolni, hogy valahol dolgoznak, akkor mun­kába viszik őket. így tesznek az utcákon sétálókkal is. A ma­gyar iparnak 160,000 újabb munkásra van szüksége s ezeket ily erőszakos módon akarják összeszedni. A tudósitó ugyan megírja azt is,. hogy amikor a munkásokat szerző mozgalmat megindítot­ták, a Szabad Nép megírta, hogy a munkára jelentkezés ön­kéntes, sőt ez a lap megrótta azon ipartelepeket, amelyek nem gondoskodtak megfelelő la­kásokról az uj munkások részé­re, de azért még sem jelentke­zett elegendő munkás s ezért kellett behozni a kényszert. Noha a tudósítást az ellen­szenv irányítja, mégis abból csak azt lehet kiolvasni, hogy Magyarországon munkanélküli­ség helyett munkáshiány van és igy nehéz 160,000 újabb ipa­ri munkásra szerttenni, igy nem csoda, hogy nem tűrik a henyélő parazitákat, akiket min­den igazságos társadalomban munkára kellene kényszeríteni. “SZABÁLYTALANSÁG” A KONZULÁTUSON Washington — A State De- partmentől származó hir szerint a Hong-kong (angol gyarmat, Kina déli részén) amerikai kon­zulátuson “szabálytalanságok­ra” jöttek rá, minek következ­tében a Carboro, N. C. városba való James Wayne Williams-ot és még három másik tisztvise- lőtt elcsaptak. A “szabálytalan­ság” abból állt, hogy az elcsa­pott tisztviselők a Kínába szóló viza kiadásoknál megvesztegető ajándékokat fogadtak el és azonkívül homoszekszuálisok voltak. Belgrad — A romániai kor­mány elmozdította állásából Ge- orgiu Vaciliki olaj termelési és Petra Borila építésügyi minisz­tereket. Az elbocsájtást a mi­niszterek tehetetlenségével és tudatlanságával indokolták meg, miután az általuk vezetett ipa­rok nem érték el a kívánt ered­ményt. A belgrádi sajtó azon­ban védelmezi az elcsapott mi­nisztereket és azt állítja, hogy az illetőket azért csapták el, mert a Titóista “nemzeti kom­munizmus“ hívei. — Ugylátszik, hogy ezentúl minden ügyetlen és tehetségtelen tisztviselőt a “nemzeti” eszme zászlóvivőjé­nek tesznek meg. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK . március 31-ig: G. Bakos, Los Angeles......... 4 J. Vizi, Akron ....................... 5 St. Visi, Lincoln Park........... 3 G. Barcza, Bridgeport _____ 4 St. Sárossy, Cleveland ........... 1 J. Siket, East Chicago........... 1 G. Szűr, Kenmore ................. 1 M. Földi, Detroit ............. 1 Susan Hering, Buffalo ____ 1 V. Mazanek, Los Angeles __ 1 Julia Bécsi, Phüa__________ 3 L. Fishbein, New York ......... 1 L. Földi, Chicago ................. 1 J. Zára, Chicago ................... 2 J. Lezsák, Akron .... 1 A. Kucher, Pittsburgh......... 5 J. Wagner, Reseda................ 1 K. Gazsi, Star City _______ 1 St. Kóta, Triadelphia___'...... 1 J. Feczko, New York ........... 2 M. Tabak, Perris ................... 1 J. Z. Hunter, Zeigler ............. 1 J. Horváth, Chicago ............. 1 J., Green, Cleveland _______ 4 J. Németh, Chicago ............... 1 Wm. Munkásy, Bethlehem _ 4 J. Policsányi, Elm Grove ...... 1 Verhovay Home, Cleveland .. 2 E. Spall, Newark ................... 1 St. Gafrick, Chicago ______ 1 J. Szabó, Trenton ................... 2 J. Alaska, Cleveland ............. 1 S. Kosa, Cleveland ................. 1

Next

/
Thumbnails
Contents