Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-08-26 / 1644. szám

J 8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. augusztus 26. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A BÁNYSZOK ÜDÜLÉSE A tavaly kétezerkilencszázzal szemben több mint nyolcezer bá­nyász-dolgozó üdülését vette tervbe idén a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT). Már eddig 4300 bányász üdült az or­szág legszebb nyaralóiban és gyógyfürdőhelyein. A bányász-dolgozók a Balato­non, Mátraházán, Mecseken, Ga­lyatetőn, Héviz és Hajdúszobosz­ló gyógyfürdőiben üdülnek. Na­pi négyszeres bőséges étkezést kapnak. A SZOT családtagokat is részesit üdülésben. Eddig már ezer gyermek üdült a Balatonon, őket még újabb csoportok köve­tik. Az ellátáson kivül kellemes pihenésről is gondoskodik a szakszervezet. Külön kultur- autók járják a nyaralókat, hogy előadásaikkal, műsoraikkal még kellemesebbé tegyék a dolgozók pihenését. Idén számos élmunkás és sztahánovista tölti szabadságát külföldön. Tizennégy napig^ nya­ralhatnak a kiváló bányászok teljesen ingyenesen a Magas- Tátrában, a Balti-tenger mel­lett. vagy a Fekete-tenger part­ján. Várga Barnabás, az ország legjobb fejtővájára azt írja le­velében, hogy már a megérkezés pülanatában meghatódva érez­ték azt az igaz, őszinte szerete­ted amellyel a magyar bányá­szokat fogadták. Azóta is lép- ten-nyomon elhalmozták a ma­gyar dolgozókat a szeretet min­den jelével. Varga Barnabás hálája jeléül megfogadta, hogy az elsők között fejezi be ötéves tervét. Most utazott el a negyedik bányászcsoport Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és Ro­mánia legszebb üdülőibe, hogy ott töltse el jól megérdemelt pi­henését. ÜDÜLNEK A DOLGOZÓK Lillafüred, Gályaveto, a Mát­ra, a Balaton, a Bükk, a Mecsek üdülői, a luxusszállodák és kas­télyok a dolgozók frisskedvü tíz­ezreit fogadják magukba. Eze­ket a helyeket, — melyeket a múltban az arisztokraták, a gyárosok, a bankárok,^ a nagy­jövedelműek sajátították ki ma­guknak — a dolgozó nép, az or­szág uj gazdái vették birtokuk- ba. Most végre megismerkedhet­tek a dolgozók is hazájuk szép- ségcivel! A Balaton hullámai, a mátrai erdők szépsége, az ózondus leve­gő és az üdülők kényelme azo- ké, akik az országot, a szocializ­must építik. A népköztársaság szerető gondoskodása nyilvánul meg ebben a dolgozó emberről. Ez a gondoskodás arra irányul, hogy napról-napra szebb, vidá­mabb legyen az élet. Gyárakat, utakat, iskolákat, sporttelepeket is azért építenek, hogy szebbé és gazdagabbá tegyék a dolgo­zók életét. És ezért elsőrendű kérdés a dolgozók üdültetése is. Ma már az ország minden üdülője kivétel nélkül a dolgo­zók pihentetését szolgálja. Való­sággal uj “honfoglalás” ez. A régi üdülők újjáépítése, helyre­állítása mellett sorozatosan épül­nek az uj üdülők is. Az idén pél­dául egyedül Mátraházán öt uj üdülőt állítottak fel a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. A beruházások állandó emelésével évről-évre növekvő ütemben emelik a szervezett üdültetés­ben résztvevő dolgozók számát. Természetesen még ennél is többet tesznek a gyermekek üdültetéséért. Az idén sok tíz­ezer gyermeket üdültetett a nép­jóléti minisztérium, a SZOT, a főváros. Az úttörő mozgalom keretében szervezett táborozá­son is a magyar gyermekek tíz­ezrei vesznek részt. Például az “Ifjú turista” mozgalom egyhe­tes táborozásán 17,000, kéthetes táborozásán 20,000 úttörő vett részt. A mecseki élmunkás-üdülő közelében, a gyermeküdülőben úttörők nyaralnak. Kitűnő, bő­séges ellátást kapnak. Az úttö­rők a Balaton mentén is jóked­vűen töltik a szünidőt. Siófokon a többi között a zalamegyei Be- zeréd község általános iskolájá­nak úttörői nyaralnak. Itt tábo­roznak a tiszanánai úttörők is. A Velencei-tó partján, Gárdony­ban kéthetenként váltják egy­mást az üdülő úttörőcsapatok. A Balatonszemesen nyaraló fe­jérmegyei úttörők javarésze munkás és parasztgyerek, akik jó tanulásukkal érdemelték ki, hogy a nyári szünetet a Bala­ton partján tölthetik. A Bala­ton mellett ütötték fel táboru­kat az egercsehi bányatelep út­törői is. Az ötéves terv során a gyermekek újabb tiz- és tízezre­it fogják bevonni a szervezett üdültetésbe. Az üdülés a jólvégzett munka megérdemelt jutalma és egyben felkészülés a még jobb munká­ra. Éppen ezért külföldi üdülte­tésre és a legszebb magyar ma­gaslati üdülőbe, a Galyatetőre a termelés legjobbjait, az élmun­kásokat, sztahánovistákat kül­dik. így Írnak üdültetésükről a magyar dolgozók: “Nem tudom leírni azt a bol­dogságot, amelyben én, a bá­nyász felesége részesültem ezzel az üdüléssel — Írja Vohl Gyulá- né Hévizfürdőről. — Sohasem hittem volna, hogy van ilyen élet ...” “Szobám ablakából kinézek és látom a hófoltokat a lomnici csúcson, ahova ma megyünk kö­télpályán és ahol — júliusban — hógolyózni akarunk” —- Írja a testvéri Csehszlovák Köztársa­ság tátralomnici üdülőjéből Sán­dor Blanka, egy a szomszédos népi demokráciákban üdülő 1600 sztahánovista és élmunkás kö­zül. “Azelőtt csak hírből hallot­tam erről a gyönyörű helyről — írja Magyar János Galyatetőről —, most pedig — 300 dolgozó társammal együtt — én is része­se vagyok minden előnyének és szépségének. A Horthy-terror éveiben még álmomban sem hit­tem volna el, hogy 65 éves ko­romban ilyen, boldog és nyugodt pihenés jut számomra. Érdemes becsületesen dolgozni! Érdemes élenjárni a termelésben! Ha ha­zamegyek még nagyobb lendü­lettel fogok dolgozni, hogy öté­ves tervünket mielőbb befejez­hessük!” Mindazokat az eredményeket, melyeket a magyar népi demok­rácia ezidáig elért — igy az üdülés terén elért eredményeket is — a dolgozók százezreinek jó munkája tette lehetővé. Nem volt elég a kizsákmányol* lkat kiszorítani az üdülőkből. Az üdülőket újjá is kellett építeni, be kellett rendezni, biztosítani kellett a jó élelmezést. És ezen túl — emelni kellett a dolgozó tömegek életszínvonalát, hogy élni tudjanak a pihenés jogával. Az ötéves terv további hatal­mas távlatokat nyit a szervezett üdültetés fejlesztése terén is. Újabb üdülőket építenek újjá, uj üdülők sorát építik fel, a ré­gieket még kényelmesebbé, la­kályosabbá teszik. Elsősorban a gyermek- és ifjúsági üdülőket fejlesztik tovább. így lett a dolgozó nép a ma­gyar népi demokráciában az or­szág minden javának birtokosa és élvezője. BEGYŰJTÉSI VERSENY Szegvár és Mindszent közsé­gek dolgozó parasztsága ver­senyre hívta ki egymást, hogy a magyar alkotmány első évfordu­lójára, aug. 20-ára befejezik a termény begyűjtést. E két köz­ség példája alapján úgyszólván órák alatt országos mozgalom­má nőtt a terménybegyüjtési verseny. Egymásután csatlakoz­tak a községek, majd egész já­rások, egész megyék e nagysza­bású versenymozgalomhoz. A mozgalom élén természetesen a termelőszövetkezeti csoportok haladnak, de résztvesznek ab­ban az egyénileg dolgozó kis- és középparasztság milliós tömege is. A jó talajmüvelés, a gépál­lomások segítsége, a felhasznált nemesitett vetőmag, a műtrá­gyázás, meghozták az eredményt és úgy mennyiségben mint minő­ségben egyaránt kitűnő termést takarított be a magyar falvak dolgozó népe. Fokozta az ered­ményt az időben elvégzett ara­tás, behordás, cséplés. Ugyan­akkor, amikor a dolgozó parasz­tok lelkes versenyben végzik a gabona begyűjtését, máris hoz­záláttak a jövő évi jó termést biztositó talajelőkészitő mun­kákhoz. A munkálatokban most már több mint 300 gépállomás sokezer gépe segíti őket. Épül az ország Tolna megyében rövidesen 20 uj kultúrotthon nyitja meg ka­puit, hogy a dolgozó parasztság szabad idejében művelődhessék és szórakozhassék. Több helyen korszerűsítik, színpaddal lát ják el az eddigi ideiglenes kultúrter­meket. Dombóváron a szakszer­vezetek építenek korszerű kul- turházat. A Vencsellői gépállomás nem­rég avatta vándormoziját. Négy falut lát el fűmmel a vándormo­zi. Az első előadások mindenütt nagy eseményt jelentenek a falu életében. Sass András mozigé­pész levelet irt az ava£ási ünnep­ségekről. Levelében leírja, hogy a dolgozó parasztság nagy ön >m- mel üdvözölte a mozit. Megmoz­dultak a népi szervek, az úttö­rők, akik szavalatokkal, ének­számokkal járultak hozzá az ün­nepélyhez. A Sárospataki kollégium két tanárát dicsérő oklevéllel és pénzjutalommal tüntették k., a “Nevelj jobban” mozgalomban kifejtett tevékenységükért. A jutalmakat julius 5-én ünnepé­lyesen adták át. Csepregen a volt földbirtokos, Eperjesi Adorján nyolcszázszo­bás kúriájában és annak park­jában tipusovódát és napközi otthont létesítenek. A Somsályi bányatelepre uj, nagyteljesítményű gépek érkez­tek a Szovjetunióból. Az uj gé­pek segítségével a bánya dolgo­zói termelésüket jelentős mér­tékben emelik. A Polgári Tisza-hid építési munkája gyorsan halad. A jobb­parti részen már be is fejezték a két nyilás vasszerkezetének összeállítását, most a balparti nyilás szerelésén dolgoznak. Ez­után megkezdik a vasbeton-pá­lya építését és úgy tervezik, hogy a hidat október közepén átadják a forgalomnak. A Verebi református templom a háborúban erősen megrongá­lódott. Most újjáépítették és át­adták rendeltetésének. Dunaföldváron uj, 500 méter hosszúságú, modern hid épül az ötéves terv keretében, a régi Dunahid helyén. Az uj hídon, melynek építését 1951. végére befejezik, vasúti forgalom is lesz, úgy hogy megszűnnek az Alföld és a Dunántúl közötti közlekedési nehézségek. Pécsett kiállítást rendeztek a déldunántuli festőművészek. A nagyszabású kiállítás értékes anyagából a legjobb alkotások felkerülnek majd Budapestre, a Műcsarnokban rendezendő I. Nemzeti Kiállításra. A Gödöllői baromfitenyésztő telepet romokból teremtették újjá a felszabadulás után. A te­lep óriási fejlődésen ment ke­resztül és kiváló mintaintéz­ménnyé vált. Jelenleg a barom­fitenyészeten kivül halgazdaság és házinyultenyészet is van a telepen. Beszterce község megindult a fejlődés utján. Nemrég lett ön­álló község, önálló közigazgatást kapott. Most pedig egy régi, ro­mos urasági kastélyból kultur- otthont építenek a falu dolgozói. A kulturház tervrajzát a Magas­építő Nemzeti Vállalat dolgozói készítették el. Az otthonban ha­talmas színházterem, könyvtár, olvasóterem, rádió és sakkszoba lesz. Az Orosházi járás területén szépen fejlődnek a gyapot- ültetvények. A legjobb gyapot­termelés a pusztaszenttornyai állami gazdaságban ígérkezik, ahol a gazdaság hatvan dolgo­zója végzi állandóan a gyapot­föld porhanyitását. Az állami gazdaság gyapotültetvényének csaknem fele már virágzik. A Mátészalkai kulturotthont két hónap alatt építették át egy sérült házból, jórészt társadalmi munkával. A tömegszervezetek helyi szervei felosztották egy­más között a munkát és amikor készen volt a kultúrotthon, a kulturotthonnak a népművelési minisztérium küldött felszere­lést. Most hetenként kétszer, szombaton és vasárnap gyűlnek össze a kulturotthonban és kul- turelőadásokat, könyvankétokat tartanak. A cséplési munkák be­fejezése után mindennapos programot állítanak össze a kul­túrotthon számára. Makó környékén a termelőszö­vetkezetekben virágzik a gya­pot. A virágok kék, fehér, ró­zsaszín színekben pompáznak. A környékbeli dolgozó parasz­tok seregestül látogatják a gya­pottáblákat s gyönyörködnek a szép látványosságban. A gyapot­ból igen jó termés ígérkezik: egy tövön 6-10 bimbó is van.

Next

/
Thumbnails
Contents