Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-08-26 / 1644. szám
J 8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. augusztus 26. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A BÁNYSZOK ÜDÜLÉSE A tavaly kétezerkilencszázzal szemben több mint nyolcezer bányász-dolgozó üdülését vette tervbe idén a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT). Már eddig 4300 bányász üdült az ország legszebb nyaralóiban és gyógyfürdőhelyein. A bányász-dolgozók a Balatonon, Mátraházán, Mecseken, Galyatetőn, Héviz és Hajdúszoboszló gyógyfürdőiben üdülnek. Napi négyszeres bőséges étkezést kapnak. A SZOT családtagokat is részesit üdülésben. Eddig már ezer gyermek üdült a Balatonon, őket még újabb csoportok követik. Az ellátáson kivül kellemes pihenésről is gondoskodik a szakszervezet. Külön kultur- autók járják a nyaralókat, hogy előadásaikkal, műsoraikkal még kellemesebbé tegyék a dolgozók pihenését. Idén számos élmunkás és sztahánovista tölti szabadságát külföldön. Tizennégy napig^ nyaralhatnak a kiváló bányászok teljesen ingyenesen a Magas- Tátrában, a Balti-tenger mellett. vagy a Fekete-tenger partján. Várga Barnabás, az ország legjobb fejtővájára azt írja levelében, hogy már a megérkezés pülanatában meghatódva érezték azt az igaz, őszinte szereteted amellyel a magyar bányászokat fogadták. Azóta is lép- ten-nyomon elhalmozták a magyar dolgozókat a szeretet minden jelével. Varga Barnabás hálája jeléül megfogadta, hogy az elsők között fejezi be ötéves tervét. Most utazott el a negyedik bányászcsoport Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és Románia legszebb üdülőibe, hogy ott töltse el jól megérdemelt pihenését. ÜDÜLNEK A DOLGOZÓK Lillafüred, Gályaveto, a Mátra, a Balaton, a Bükk, a Mecsek üdülői, a luxusszállodák és kastélyok a dolgozók frisskedvü tízezreit fogadják magukba. Ezeket a helyeket, — melyeket a múltban az arisztokraták, a gyárosok, a bankárok,^ a nagyjövedelműek sajátították ki maguknak — a dolgozó nép, az ország uj gazdái vették birtokuk- ba. Most végre megismerkedhettek a dolgozók is hazájuk szép- ségcivel! A Balaton hullámai, a mátrai erdők szépsége, az ózondus levegő és az üdülők kényelme azo- ké, akik az országot, a szocializmust építik. A népköztársaság szerető gondoskodása nyilvánul meg ebben a dolgozó emberről. Ez a gondoskodás arra irányul, hogy napról-napra szebb, vidámabb legyen az élet. Gyárakat, utakat, iskolákat, sporttelepeket is azért építenek, hogy szebbé és gazdagabbá tegyék a dolgozók életét. És ezért elsőrendű kérdés a dolgozók üdültetése is. Ma már az ország minden üdülője kivétel nélkül a dolgozók pihentetését szolgálja. Valósággal uj “honfoglalás” ez. A régi üdülők újjáépítése, helyreállítása mellett sorozatosan épülnek az uj üdülők is. Az idén például egyedül Mátraházán öt uj üdülőt állítottak fel a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A beruházások állandó emelésével évről-évre növekvő ütemben emelik a szervezett üdültetésben résztvevő dolgozók számát. Természetesen még ennél is többet tesznek a gyermekek üdültetéséért. Az idén sok tízezer gyermeket üdültetett a népjóléti minisztérium, a SZOT, a főváros. Az úttörő mozgalom keretében szervezett táborozáson is a magyar gyermekek tízezrei vesznek részt. Például az “Ifjú turista” mozgalom egyhetes táborozásán 17,000, kéthetes táborozásán 20,000 úttörő vett részt. A mecseki élmunkás-üdülő közelében, a gyermeküdülőben úttörők nyaralnak. Kitűnő, bőséges ellátást kapnak. Az úttörők a Balaton mentén is jókedvűen töltik a szünidőt. Siófokon a többi között a zalamegyei Be- zeréd község általános iskolájának úttörői nyaralnak. Itt táboroznak a tiszanánai úttörők is. A Velencei-tó partján, Gárdonyban kéthetenként váltják egymást az üdülő úttörőcsapatok. A Balatonszemesen nyaraló fejérmegyei úttörők javarésze munkás és parasztgyerek, akik jó tanulásukkal érdemelték ki, hogy a nyári szünetet a Balaton partján tölthetik. A Balaton mellett ütötték fel táborukat az egercsehi bányatelep úttörői is. Az ötéves terv során a gyermekek újabb tiz- és tízezreit fogják bevonni a szervezett üdültetésbe. Az üdülés a jólvégzett munka megérdemelt jutalma és egyben felkészülés a még jobb munkára. Éppen ezért külföldi üdültetésre és a legszebb magyar magaslati üdülőbe, a Galyatetőre a termelés legjobbjait, az élmunkásokat, sztahánovistákat küldik. így Írnak üdültetésükről a magyar dolgozók: “Nem tudom leírni azt a boldogságot, amelyben én, a bányász felesége részesültem ezzel az üdüléssel — Írja Vohl Gyulá- né Hévizfürdőről. — Sohasem hittem volna, hogy van ilyen élet ...” “Szobám ablakából kinézek és látom a hófoltokat a lomnici csúcson, ahova ma megyünk kötélpályán és ahol — júliusban — hógolyózni akarunk” —- Írja a testvéri Csehszlovák Köztársaság tátralomnici üdülőjéből Sándor Blanka, egy a szomszédos népi demokráciákban üdülő 1600 sztahánovista és élmunkás közül. “Azelőtt csak hírből hallottam erről a gyönyörű helyről — írja Magyar János Galyatetőről —, most pedig — 300 dolgozó társammal együtt — én is részese vagyok minden előnyének és szépségének. A Horthy-terror éveiben még álmomban sem hittem volna el, hogy 65 éves koromban ilyen, boldog és nyugodt pihenés jut számomra. Érdemes becsületesen dolgozni! Érdemes élenjárni a termelésben! Ha hazamegyek még nagyobb lendülettel fogok dolgozni, hogy ötéves tervünket mielőbb befejezhessük!” Mindazokat az eredményeket, melyeket a magyar népi demokrácia ezidáig elért — igy az üdülés terén elért eredményeket is — a dolgozók százezreinek jó munkája tette lehetővé. Nem volt elég a kizsákmányol* lkat kiszorítani az üdülőkből. Az üdülőket újjá is kellett építeni, be kellett rendezni, biztosítani kellett a jó élelmezést. És ezen túl — emelni kellett a dolgozó tömegek életszínvonalát, hogy élni tudjanak a pihenés jogával. Az ötéves terv további hatalmas távlatokat nyit a szervezett üdültetés fejlesztése terén is. Újabb üdülőket építenek újjá, uj üdülők sorát építik fel, a régieket még kényelmesebbé, lakályosabbá teszik. Elsősorban a gyermek- és ifjúsági üdülőket fejlesztik tovább. így lett a dolgozó nép a magyar népi demokráciában az ország minden javának birtokosa és élvezője. BEGYŰJTÉSI VERSENY Szegvár és Mindszent községek dolgozó parasztsága versenyre hívta ki egymást, hogy a magyar alkotmány első évfordulójára, aug. 20-ára befejezik a termény begyűjtést. E két község példája alapján úgyszólván órák alatt országos mozgalommá nőtt a terménybegyüjtési verseny. Egymásután csatlakoztak a községek, majd egész járások, egész megyék e nagyszabású versenymozgalomhoz. A mozgalom élén természetesen a termelőszövetkezeti csoportok haladnak, de résztvesznek abban az egyénileg dolgozó kis- és középparasztság milliós tömege is. A jó talajmüvelés, a gépállomások segítsége, a felhasznált nemesitett vetőmag, a műtrágyázás, meghozták az eredményt és úgy mennyiségben mint minőségben egyaránt kitűnő termést takarított be a magyar falvak dolgozó népe. Fokozta az eredményt az időben elvégzett aratás, behordás, cséplés. Ugyanakkor, amikor a dolgozó parasztok lelkes versenyben végzik a gabona begyűjtését, máris hozzáláttak a jövő évi jó termést biztositó talajelőkészitő munkákhoz. A munkálatokban most már több mint 300 gépállomás sokezer gépe segíti őket. Épül az ország Tolna megyében rövidesen 20 uj kultúrotthon nyitja meg kapuit, hogy a dolgozó parasztság szabad idejében művelődhessék és szórakozhassék. Több helyen korszerűsítik, színpaddal lát ják el az eddigi ideiglenes kultúrtermeket. Dombóváron a szakszervezetek építenek korszerű kul- turházat. A Vencsellői gépállomás nemrég avatta vándormoziját. Négy falut lát el fűmmel a vándormozi. Az első előadások mindenütt nagy eseményt jelentenek a falu életében. Sass András mozigépész levelet irt az ava£ási ünnepségekről. Levelében leírja, hogy a dolgozó parasztság nagy ön >m- mel üdvözölte a mozit. Megmozdultak a népi szervek, az úttörők, akik szavalatokkal, énekszámokkal járultak hozzá az ünnepélyhez. A Sárospataki kollégium két tanárát dicsérő oklevéllel és pénzjutalommal tüntették k., a “Nevelj jobban” mozgalomban kifejtett tevékenységükért. A jutalmakat julius 5-én ünnepélyesen adták át. Csepregen a volt földbirtokos, Eperjesi Adorján nyolcszázszobás kúriájában és annak parkjában tipusovódát és napközi otthont létesítenek. A Somsályi bányatelepre uj, nagyteljesítményű gépek érkeztek a Szovjetunióból. Az uj gépek segítségével a bánya dolgozói termelésüket jelentős mértékben emelik. A Polgári Tisza-hid építési munkája gyorsan halad. A jobbparti részen már be is fejezték a két nyilás vasszerkezetének összeállítását, most a balparti nyilás szerelésén dolgoznak. Ezután megkezdik a vasbeton-pálya építését és úgy tervezik, hogy a hidat október közepén átadják a forgalomnak. A Verebi református templom a háborúban erősen megrongálódott. Most újjáépítették és átadták rendeltetésének. Dunaföldváron uj, 500 méter hosszúságú, modern hid épül az ötéves terv keretében, a régi Dunahid helyén. Az uj hídon, melynek építését 1951. végére befejezik, vasúti forgalom is lesz, úgy hogy megszűnnek az Alföld és a Dunántúl közötti közlekedési nehézségek. Pécsett kiállítást rendeztek a déldunántuli festőművészek. A nagyszabású kiállítás értékes anyagából a legjobb alkotások felkerülnek majd Budapestre, a Műcsarnokban rendezendő I. Nemzeti Kiállításra. A Gödöllői baromfitenyésztő telepet romokból teremtették újjá a felszabadulás után. A telep óriási fejlődésen ment keresztül és kiváló mintaintézménnyé vált. Jelenleg a baromfitenyészeten kivül halgazdaság és házinyultenyészet is van a telepen. Beszterce község megindult a fejlődés utján. Nemrég lett önálló község, önálló közigazgatást kapott. Most pedig egy régi, romos urasági kastélyból kultur- otthont építenek a falu dolgozói. A kulturház tervrajzát a Magasépítő Nemzeti Vállalat dolgozói készítették el. Az otthonban hatalmas színházterem, könyvtár, olvasóterem, rádió és sakkszoba lesz. Az Orosházi járás területén szépen fejlődnek a gyapot- ültetvények. A legjobb gyapottermelés a pusztaszenttornyai állami gazdaságban ígérkezik, ahol a gazdaság hatvan dolgozója végzi állandóan a gyapotföld porhanyitását. Az állami gazdaság gyapotültetvényének csaknem fele már virágzik. A Mátészalkai kulturotthont két hónap alatt építették át egy sérült házból, jórészt társadalmi munkával. A tömegszervezetek helyi szervei felosztották egymás között a munkát és amikor készen volt a kultúrotthon, a kulturotthonnak a népművelési minisztérium küldött felszerelést. Most hetenként kétszer, szombaton és vasárnap gyűlnek össze a kulturotthonban és kul- turelőadásokat, könyvankétokat tartanak. A cséplési munkák befejezése után mindennapos programot állítanak össze a kultúrotthon számára. Makó környékén a termelőszövetkezetekben virágzik a gyapot. A virágok kék, fehér, rózsaszín színekben pompáznak. A környékbeli dolgozó parasztok seregestül látogatják a gyapottáblákat s gyönyörködnek a szép látványosságban. A gyapotból igen jó termés ígérkezik: egy tövön 6-10 bimbó is van.
