Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-08-05 / 1642. szám

6 oldal

BÉRMUNKÁS

1950. augusztus 5.

Törvényes a Hiring Halls

WASHINGTON — A “National Labor Relation Board” (NLRB) döntése szerint a tengerhajózási munkások felvételénél használt úgynevezett “hiring halls” rendszer nem ütközik a Taft-Hartley törvénybe, ha az ily szolgálatot a nem-union munkásokra is kiterjesztik.

Ezt a végzést a NLRB a Pacific American Shipowners’ Association és a Marine Cooks and Stewards (CIO) union között felmerült ellentétek kiegyeztetésénél mondotta ki. Előző végzéseiben az NLRB törvényellenesnek mondotta a “hiring halls” rendszert.

A hajóstársulatok ügynökei a rakparti korcsmákban vagy a munkanélküliek tanyáin szedték össze a hajózásnál alkalmazott kirakodó és egyéb munkásokat, akiket minden ellenőrzés nélkül éhbérekért és hihetetlen rossz munkaviszonyok között dolgoztattak. Mintegy 2 évtizeddel ezelőtt a hajózási munkásoknak sikerült annyira megerősíteni szervezeteiket, hogy a hajóstársulatokat rákény szeritették arra, hogy munkásokat csak a szervezetek által fentartott “hall”-okból szerződtesse n e k, természetesen a szervezetekkel kötött bér- és munkaviszonyok alapján.

A “hiring halls” rendszer segélyével a hajózási munkásoknak sikerült kiküszöbölni ebből az iparból az embertelen kizsákmányolást. Ezért ez a rendszer nagyon gyűlöletes a munkáltatók szemében és szeretnék visz- szaállitani a régi viszonyokat. A

Taft-Hartley törvénynek egyik kimondott célja volt a “hiring halls” szisztem megsemmisitése. A hajózási munkások azonban frakciókra való tekintet nélkül egyöntetűen sorakoztak fel a “hiring hall” védelmére, általános sztrájkkal fenyegetődzve, ha azt megsemmisítik. Ennek az erélyes magatartásnak az eredménye az NLRB újabb döntése.

Ezen döntés természetesen gyengíteni akarja a “hiring halls” hatásosságát, ha már egészen meg nem semmisíthették, — amennyiben kimondja, hogy a “hiring halls” szolgálatait a nem-union munkásokra is ki kell terjeszteni. Miután a felvételi helyiségeket a unionok tartják fenn, természetes, hogy a szolgálatait csak a szervezett munkások élvezhetik és nem azok is, akik készek a sztrájktörésre.

SZÉLESÍTETTÉK és emelték

Hosszas tárgyalás és a sok ajánlat összeegyeztetése után a képviselők és szenátorok közös bizottsága megegyezett, hogy az öregségi biztosítást tízmillióval több személyre kiterjesztik. Olyan alkalmazottakra, akiket a törvény kizárt a segélyezésből.

Ugyancsak felemelték az öregségi segély fokozatait is. Az uj megállapítás szerint a családi havi segélyzés 85 és 150 dollár között fog állani. A felemelt segélyezés ez év október elsején lép életbe.

TÁRCA

//

Őszi számvetés

Éjszaka megint esett, még reggel is csepegett, de délelőtt elfutottak a felhők és vakító tisztán, fényesen sütött ki a nap. Előcsalogatta a gyerekeket, kit a házak elé, a kerítések mellé, kit a kocsiutra. Ketten-hárman összeverődtek, nézelődtek, forgatták az arcukat a nap felé. Nézték, hogy libeg le a fákról egy-egy levél, nézték a tócsákat, a bennük kéklő eget és nézték az utón jövőket-menőket. Lányok siettek a kútra, asszonyok a boltba, egy-egy szekér jött szárral megrakva a határból, aztán egyszercsak ment a harangozó fel a toronyba, elkongatni a delet. Épen rákonditott, mikor a szövetkezetből az öreg Papp Sándor indult kifelé. Két idegen volt vele. Mentek a községházára.

Bónáné, a kulákasszony ott állt a kapuban.

— Na, ezek majd előveszik az öreget — mondta és nagy megnyugvás volt a hangjában.

Nem szívlelhette Papp Sándort, mióta az elnök lett a termelőcsoportban. S most azt hallotta: vizsgálat lesz nálunk valami nagy bajok miatt.

De ezek most eltűntek a községháza kapujában, a delet meg már elharangozták, nem volt mit várni. Kiáltott a gyerekeknek, a nagyobbik is épp jött az iskolából, mentek ebédelni.

A falun hamar átszaladt a hire, hogy itt vannak a csoportnál vizsgálatot tartani. A tagok is még csak a szóbeszédből tudták meg az újságot. Hirtelen sokminden megfordult a fejükben. Akkor most meglesz az évi jövedelem elosztása is. De a tagságot is alighanem egyenként megnézik . . . Melyik hogyan dolgozott, hogyan becsülte meg magát.

Még Gyenes Jóskát is elfogta a nyugatalnság egy kicsit.

A felesége csak nézte. Nem ismerte ilyennek az urát. Sohase látszott rajta, hogy valamin rágódott volna. Most meg megette az ebédet és csak ül, sodorgatja a morzsákat az abroszon és néz maga elé.

— Mi bajod te? . . . — Nem felel.

Akkor jön a gyerek, Sóvágó Imre. — Délután háromkor intézőbizottsági ülés, bent a föld- müvesszövetkezetben, Jóska bátyám is feltétlen ott legyen. — Nézi, hogy mit szólnak hozzá. De nem szólnak seTnmit. Köszön hát és rohan tovább.

Háromkor a szövetkezetbe ritka pontossággal érkeznek a termelőcsoportbeli tagok. Épp igyekeznek a kapun befelé, mikor odabenn Papp Sándort faggatja az egyik elvtárs.

— Hogy lett ebből a Gyenes- ből az intézőbizottságnak tagja? Mikor azt mondod, senki se szívleli?

— Úgy, hogy elnök akart lenni és'azt mondták az emberek: elnöknek nem kell, dehát legyen akkor intézőbizottsági tag.

A “SZERETETT KIRÁLY”

BRUSSELS, Belgium — Az egész Belgiumot óriási izgatottságban tartja Leopold király visszatérése. Leopoldot — akit a belga nép egyik része árulónak tart, mert behódolt Hitlernek, — évekig tartó éles vita és kétszeri népszavazás után a hívei, akiknek sikerült kevés többséget aratni, most visszaültették a trónjára. A szocialisták, kommunisták, sőt még a liberálisok is ellenzékbe mentek, sztrájkokat rendeltek el, amelyek folyamán bombarobbanások tanúsították a “nép szerete- tét”.

A Leopold ellen küzdő belga nép csak most eszmél rá arra, amit Petőfi Sándor több mint száz évvel ezelőtt igy irt meg:

“Bármit mond a szemtelen hízelgés,

Nincsen többé szeretett király!

És hogy miért nincs, azt is megírta az “Akasszátok fel a királyokat” cimü költeményében:

“Szivök minden porcikája rossz,

Már anyja méhéből gazságot hoz.

Vétek, gyalázat teljes élete,

Szemétől a levegő fekete,

S megromlik a föld, melyben elrohad —

Akasszátok fel a királyokat!”

PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ . . .

WASHINGTON — Omar N. Bradley generális, a közös vezérkar elnöke, amerikai képviselőkhöz beszélve figyelmeztette őket, hogy ne várják Koreában

De akkor már nyitottak is be a többiek.

— Mind itt vagyunk? Hát kezdjük.

Elővették a könyveket. Nézték. Ki dolgozott csak egymaga, ki családostól. Sorban kinek-ki- nek mennyi az összes munkaegysége. Saját földjét nem hagyta senki odakivül? Na lássuk a hiteleket. És igy tovább.

Mindegyik nézett, figyelt, számolt, a hibát leste. Papp Sándor kicsit mosolygott, Farkas Laci az asztallapját pöcögtette a körmével, mintha nem is nagyon figyelne, pedig egy fél szó se ment el a füle mellett. Tabajdi Sán- dorné a kendője mögül nézett ki, nagy kerek szemeket nyitva, ő még nem igen volt élete során ilyen nagy dolgokban.

Ékes Feri, a csoport pártitkára szemben ült velük a fal mellett, csendesen, nyugodtan.1 Nem nézett Jóskára, de tudta, hogy a szeme sarkából őt figyeli és várja feszülten,mikor mond rá valamit.

De éppen ezért nem mondott semmit. Pedig lassan minden) ;i- ről szó esett. A jelenlevőkről is. Elmondták, az intézőbizottság eddig hogy működött. De Jóskát külön nem említette senki.

Akkor kezdtek el a pártról beszélni. — Mit hozott a csoport életébe, mióta megalakult a párt- szervezet.

Papp Sándor ránézett Ékes Ferire. Szeretett volna a szemével inteni neki. Kezdje, hisz ő a titkár.

De akkor váratlanul elkezdte Jóska:

— Én megmondom őszintén,

a korai győzelmet. A vezérkari főnök a képviselőház hadügyi bizottsága előtt beszélve azt mondotta, hogy egyenlőre arra van legnagyobb szükség, hogy a koreai front kiépítésére a haderő nagy összeggel rendelkezzen. Szóval ami ehez a háborúhoz is a legfontosabb, az pénz, pénz, megint csak pénz!

19 MILLIÓ A SZAPORULAT

WASHINGTON — Az országos statisztikai hivatal most adta ki hivatalos jelentését az elmúlt áprilisban lefolytatott nép- számlálásról. A megállapítás szerint az utolsó tiz év alatt Amerika lakossága 19 millióval szaporodott. A szaporodás el- osztódása nem a nagyvárosokban történt, hanem a nagyvárosok környékére esik a statisztikai hivatal szerint.

SZABOTŐRÖK MINDENFELÉ

LONDON — Mióta az angol kormány kiadta a rendeletet, hogy kommunista szabotőrökre vigyázni kell, mindenféle szerencsétlenség után szabotőröket keresnek és addig kutatnak, amig, — ha nem magukat a szabotőröket, de a NYOMAIKAT MEGTALÁLJÁK. A szabotőrök utáni kutatás a háborús hisztéria emelésének egyik legsikeresebb módszere. A szabotőr-hisztéria terjesztésében maga Clement Attlee miniszterelnök is részt- vesz. Legutóbb a parlamentben szabotőrök munkájának mondotta a Portmouth kikötőben történt muníció robbanásokat is, noha ezen állítás bizonyítékára semmi tényleges adatot sem tudott felsorolni.

hisz kár kertelni: a pártszervezet körül vannak itt a legnagyobb bajok. Mióta a pártszervezet meglett, gzóta ebben a csoportban nincsen békesség. Miért? Mert vannak, akik urak szeretnének lenni. Dirigálni. Hogy a paraszt, ha messziről meglátja, már viszkessen a fej in a kalap.

Fáj er elvtárs, aki a kérdést az előbb feltette, most körülnézett. Tudta, hogy az arcok az első megdöbbenéskor sokat elmondanak.

Öreg Papp Sándoron csak azt látta, hogy hirtelen elszomorodott. Tabajdi néni a fejét ingatta. Farkgs se pöcögtette már az asztallapját, most látszott milyen haíalVnas az ökle. Ékes Feri — neki ugyanaz a kedves mosoly játszott a szája szögletében, mint eddig.

Ő szólalt meg, Feri:

—Ez hazugság. De ehhez mi kevesen vagyunk, hogy ilyesmit eldöntsünk. Ehhez az egész párttagságot össze kell hívni.

— Többet nem is akarsz mondani?

— Hát úgy se az számit, hogy én mit mondok, vagy Jóska miket beszél. Beszélhet. Hadd beszéljen. Az elvtársak majd megmondják, mi az igazság.

Tabajdi néni, mióta együtt voltak, nem szólt egy szót se. Csak nézett, hallgatott. De most odaszólt Fájer elvtársnak:

— A munkaegységüket, azt kell megnézni. Mind a kettőjükét.

Fájer elvtárs olvasni kezdte: Ékes Ferencnek van kettőszáz- negyvenhárom munkaegysége.

é