Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-07-22 / 1640. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. julius 22, HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL ÉPÜL, SZÉPÜL A KOMLÓI BÁNYATELEP Hét különféle építőipari nem­zeti vállalat dolgozik azokon a nagyszabású építkezéseken, me­lyek teljesen megváltoztatják a komlói bányatelep képét. A ka­nyargó utcákon, hegyen és völ­gyön egymást kerülgetik a te­herautók. Mindenütt szorgos épitőmunka folyik. A község uj utjai és betonozott járdái már ennek a munkának eredményei. Hatalmas, uj modern hűtőto­rony áll befejzéshez készen az erőmű területén. Az erőmű bő­vítésével kapcsolatban bővül Komló villanyhálózata is. A múltban a bánya tőkés urai nem törődtek a telep fejlesztésé­vel, pedig itt van az ország leg­jobb szene. Minél kevesebb be­fektetéssel, minél nagyobb pro­fitot igyekeztek kipréselni. A dolgozók életkörülményei a leg­kevésbé sem érdekelték őket, az­zal sem törődtek, hogy legyen elegendő és egészséges ivóvizük. Ez a probléma is megoldáshoz közeledik. Már készen áll a vizduzzasz- tómü a közeli Magyarszéken és a vízhiány megoldását szolgálja az év végére elkészülő deritőte- lep is. A vízellátással kapcsolatban rövidesen elkészül Komló csa­tornázása is. A kaszárnya-patak medrét alakítják át a Hídépítő Nemzeti Vállalat dolgozói hatal­mas földalatti csatornává. Az egykori mocsár helyén most a bánya uj rendezőpálya­udvara készül. A dombtető legszebb részén húsz gyönyörű, modern^ emele­tes házat építenek. Egy részük már elkészült és a komlói dol­gozók költözködnek uj lakásuk­ba. A komlói bánya dolgozóinak élete nagyot változott, szebb, tartalmasabb lett. Uj, észsze­rűbb munkamódszerekkel dol­goznak, legyőzik a természetet, uj, szebb országot építenek. A MAGYAR GYERMEKEK NYARA Az iskolaév befejezése után a magyar gyermekek, a népi de­mokrácia jóvoltából eddig soha nem ismert mértékben vehetik ki részüket a nyár örömeiből. Az ifjúsági szervezetek, a pedagó­gus szakszervezettel és a Ma­gyar Nők Demokratikus Szövet­ségével együttműködve gondos­kodnak a diákok vidám és hasz­nos nyári foglalkozásáról. A diákifjuság legszívesebben a nyári üdülőtáborokban tölti szabadidejét. Ezek a táborok az ország legszebb részein, a Bala­ton partján, a Mátrában, Bükk- ben, erdőben, vízparton, pormen­tes, ózondus levegőjű, festői szépségű helyeken létesültek. Számuk és befogadóképességük évről évre nő, de még nagyobb mértékben nőtt meg népszerű­ségük az ifjúság körében. És ez érthető is, mert az ifjúsági szer­vezetek által létrehozott üdülő­táborokban a fiatalok mindent megtalálnak, ami a nyári szüni­dőt széppé, kellemessé, felejthe­tetlenné teszik. Változatos sport­lehetőségek, vidám játékok, hasznos és tanulságos szórako­zás és nem utolsó sorban a kitű­nő ellátás teszik az ifjúság szá­mára oly vonzóvá a nyári tábo­rozást. Egy-egy diák három he­tét tölthet a táborban. Az “Ifjú Turista” mozgalom csak nemrég indult és máris na­gyon sokan vesznek részt benne. Úttörő fiuk és lányok, szakkép­zett pedagógusok vezetésével fel­keresik az ország földrajzilag nevezetes helyeit és ott 5-6 na­pot eltöltve megismerkednek a vidék szépségeivel és történel­mével. A falusi úttörők elláto­gatnak Budapestre, mig a bu­dapestiek vidékre mennek. Min­denütt gondoskodnak jó elhelye­zésükről és bőséges ellátásuk­ról. A nagyobb diákok ezeket a kirándulásokat összekapcsolják természetrajzi 'és geológiai ta­nulmányaikkal. Napközi úttörő táborok nyíl­tak meg a Margitszigeten, Hű­vösvölgyben, Zugligetben. Ide vonulnak ki naponta kora reg­gel a különféle iskolák diákjai és ott pedagógusok vezetésével sportolnak, szórakoznak. Egy- egy iskola ének- és zenekara gondoskodik a műsorról. A nap­közi táborokban is teljes ellátást kapnak a gyermekek. Úttörők tanítják a budapesti felnőtteket helyes közlekedésre. A kis úttörők a nyári szünet alatt nemcsak pihenéssel, szóra­kozással, hanem hasznos köte- lességteljesitéssel is foglalkoz­nak. Budapesten mozgalmat in­dítottak a fegyelmezetlen közle­kedők megrendszabályozására, akik a forgalmas útkeresztező­déseknél figyelmen kívül hagy­ják a közlekedési rendőr fény­jelzéseit és szabálytalanul köz­lekedve számos balesetet idéz­nek elő, oktalanul kockáztatják saját testi épségüket. Mint “ki­segítő rendőrhatósági közegek” nagy sikerrel vettek részt az út­törők abban, hogy “járni tanít­sák” a felnőtteket. A forgalmas útkereszteződéseknél udvaria­san, de igen határozottan figyel­meztetik azokat, akik felelőtle­nül idő előtt lépnek le a járdá­ról s ezáltal könnyen a száguldó autók vagy motorkerékpárok alá kerülhetnek. Az eredmény már néhány nap múlva határo­zottan észlelhető: a kis úttörők munkája nagyban hozzájárult a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez. BUDAPEST KEDVENCE A BÜFFÉ-AUTÓ Budapest utcáin egyre gyak­rabban tűnik fel egy hatalmas, bordószinü teherautó, olyan, mint egy nagy doboz. A teher­autó pillanatok alatt mozgó-büf- fé alakját ölti. A járókelők meg­csodálják és ahol megáll, azon­nal körülveszik. Finomabbnál- finomabb falat, rántottszelet, pogácsa, ropogós sütemény, for­ró virsli és jéhideg sör van a pultján. De még eszpresszió-fe- kete is található benne. A Büffé-autó éppen az Appo- nyi-téren áll. A környező háza­kat tatarozzák, a munkások cso­dálkozva nézik a gyönyörű jár­müvet és még a szomszéd utcák­ból is idesereglenek a járókelők. A legnagyobb sikere a sörnek és a kiflinek van. A szemben levő Patyolat Nem­zeti Vállalat fiókkezelőnője fi­nom, friss rántottszeletet fo­gyaszt, utána megiszik egy po­hár sört és máris visszasiet üz­letébe. A kocsi előtt két kis var­róleány csodálkozik, majd két feketét rendelnek. A járókelők már körülállják az autót és fo­gyasztják a finom falatokat. Egyetemi tanár, lapkihordó, épi- tőmunkás, háziasszony minden­ki boldogan falatozik. A Büffé-autó ott áll meg, ahol a forgalom a legnagyobb. Va­sárnap a Ligetben, vagy a Szi­geten található, de ha valame­lyik üzem a szabadban műsoros estét rendez, oda is elmegy a büffé-autó. Ha az autó áruja el­fogy, az elejéhez csatolt vonta­tó-autó máris elrobog az után­pótlásért. Perceken belül újra megtelik a pult. A Büffé-autó nagy forgalmat bonyolít le. Vasárnap délután hat óra alatt elfogyott 4200 sütemény, 3500 pohár sör, 2500 pár virsli, 200 bécsi szelet, 200 fasirozott, 200 tepertőspogácsa, 120 liter bor, 350 nagyüveg ásványvíz, 647 fe­kete és 890 pohár málna. Most a Büffé Nemzeti Válla­lat még nagyobb büffé-autót ál­lít forgalomba, amelyet már a most szerzett tapasztalatok alap­ján készítenek, hatalmas hang­szóróval felszerelve. A büffé- autó vidékre, nagyobb országos vásárokra is ellátogat, hogy a vidék dolgozóit is megvendégel­je. 100 KILOMÉTERES BEKÖTŐ­UTAT ÉPÍTENEK A magyar népi demokrácia gondoskodik a falusi és tanyai lakosság közlekedésének megja­vításáról: a községi és tanyai bekötőutak fokozatos kiépítésé­vel lehetővé teszik a dolgozó pa­rasztság számára, hogy termé­nyeit az időjárási viszonyoktól függetlenül, könnyen és gyor­san szállíthassák. Jelenleg csaknem 200 kilomé­ter hosszúságban építenek bekö­tőutakat, különös gondot fordít­va arra, hogy ezeket a munká­kat lehetőleg olyan időszakban végezzék, amikor a mezőgazda- sági munkák alól felszabadult munkaerők az útépítésnél dol­gozhatnak. A beruházási összegek fele­melésénél sem feledkezett meg a kormányzat a községek és ta­nyák dolgozóiról és még ebben az évben a, már folyamatban lé­vő bekötőutak építésén felül to­vábbi 100 kilométer hosszú köz­ségi és tanyai bekötőutakat épí­tenek. Épül az ország A Turkevei “Vörös Csillag” termelőszövetkezeti csoportnál a szelevényi dolgozó parasztok és az újonnan alakult termelőcso­port tagjai voltak látogatóban tapasztalatcserén. A vendégek örömmel állapították meg, hogy a csoport gabonája sokkal szebb az egyéni gazdálkodókénál és a látogatásból hazatérve sokuk­ban megérlelődött az elhatáro­zás, hogy ősszel termelőcsopor­tot alakítanak. Szentesen a volt megyeháza dísztermében emlékkiálli t á s t rendeztek Koszta József festő­művész müveiből. A kiállításon bemutatták a festőnek majdnem minden képét, köztük olyanokat is, amelyek eddig még nem ke­rültek nyilvánosság elég. A kiál­I litásnak már eddig is többezer látogatója volt, köztük a kör­nyékbeli állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok dolgozói. A Székesfehérvári kórház a háború alatt súlyos károkat szenvedett. A kórházat ma már nemcsak helyreállították, hanem ki is bővitették, uj pavilonokat építettek. Mig a múltban a cse­csemő és gyermekpavillon csak 25 ággyal rendelkezett, maga a helyiség pedig sötét és egészség­telen volt, ma a 60 ágyas csecse­mő- és gyermekpavillon már tel­jesen korszerű. Az ágyak száma a kórházban a felszabadulás előttinek csaknem kétszeresére nőtt: 450-ről 800-ra. , A Szegedi Tudományegyetem utolsó éves gyógyszerész-hallga­tói is befejezték tanulmányai­kat. Az évzáró vizsgán megjelen­tek a népjóléti minisztérium megbízottai, akik a végzett hall­gatóknak az állami gyógyszer- tárakban azonnali munkahelyet biztosítottak. A Celdömölki gimnázium ki­bővítését rövidesen megkezdik. Az épület kibővítése szükséges­sé vált, mert az iskolába jelent­kezők létszáma megkívánja. Celdömölkön a felszabadulás előtt nem volt gimnázium, az is­kola a felszabadulás után nyílott és a tantermek száma már nem elegendő. Pécsett az Orvos-Egészség­ügyi Szakszervezet gyermek- gyógyász szakcsoportja csak­nem 100 gyermekgyógyász rész­vételével vándorgyűlést tartott. Surányi Gyula dr., a szakcso­port elnöke megnyitójában ki­emelte : a népi demokrácia a leg­nagyobb mértékben támogatja a tudományos munkát. A pécsi klinika kutató-orvosai a gyer­mekklinika hároméves tudomá­nyos munkásságáról számoltak be. Szegedre ellátogatott a román jFelklor Intézet népi zenekara, magyarországi hangversenykőr- utja során. Az ujszegedi szabad­téri színpadon többezer dolgozó gyönyörködött az előadásban. Az előadott román népdalok és szovjet dalok, szólómüvek és ze­nekari számok igen nagy tet­szést arattak. A nagyszámú kö­zönség lelkesen ujráztatta a ro­mán népi zenekar műsorát. Az egybegyült közönség melegen él­tette a román-magyar barátsá­got. A Dunaszekőcsi “Petőfi” es a Hajduszovátai “Uj kenyér” ter­melőszövetkezeti csoport önálló termelőszövetkezetté alakult. A csoportok ezt az eredményt ki­váló munkájukkal érték el. A Dorogi szénmedencében az ötéves terv első öt hónapjában 400 dolgozó végezte el a segéd- vájári tanfolyamot. A bányásza­ti szakoktatás mellett a gépésze­ti üzem dolgozói közül húszán végeztek műszaki rajz-, hatan pedig lőmesteri tanfolyamot. A dorogi bányászkollégiumban 112 bányászfiatal sajátította el a most lezárult tanévben a bányá­szat elméleti és gyakorlati isme­reteit. A vájáriskola hallgatói két év után mint szakképzett bányászok oklevelet is kapnak. A tanulásban élenjáró fiatalokat, az iskola elvégzése után bányá­szati középiskolában és főiskolá­ban képzik tovább aknászokká, mérnökökké.

Next

/
Thumbnails
Contents