Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-12-30 / 1661. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1950. december 30. rut. A békét hirdetjük, különösen most, amikor egy háború, nem csak milliókat ölne meg, de elpusztítaná az emberi jólét alapját, a nagyszerű termelő eszközöket, de elpusztítaná magát az évezredes emberi civilizációt is. Nem akarjuk, hogy Amerika, vagy a világ bármely városa Hiroshima sorsára jusson. De nem akarjuk azt sem, hogy úgy pusztuljanak el, mint Korea városai. Mennyi emberi szorgalom, tudás kellett, amig egy Chicago, London, Páris vagy Budapest felépült, nem-e őrület volna ezeket egyetlen bombával elpusztítani, lakóival együtt. Nem akarjuk, hogy a mi öregeink, asszonyaink, gyermekeink úgy meneküljenek, mint a koreai asszonyok, gyermekek teszik. Nem akarjuk, hogy az amerikai fiuk milliói pusztuljanak el nyomorultul, de nem akarjuk azt sem, hogy az amerikai nép ellen gyűlölet támadjon az egész világon, mint olyan ellen, amely atombombával pusztit el országokat és öl meg millió és millió asszonyt és gyermeket. Nem akarunk koncentrációs táborokat, nem akarunk kivégző telepeket se és ezért a mi kis erőnkkel a békét hirdessük, nem csak karácsony ünnepén, hanem mindig és mindenkor, ezt mint a legszentebb emberi jogot és kötelességet teljesítsük, mindaddig, amig az erőszak belénk nem fojtja a szót. A Bérmunkást és annak Íróit, olvasóit el lehet hallgattatni, de soha semmi erő nem kényszeríthet arra bennünket, hogy beáll- junk a háború, a gyűlölet hirdetői közé. A hivatalos helyeken ismételten kijelentették, hogy a világ- katasztrófa bármely pillanatban ránkszakadhat, de mi még ennek dacára is hiszünk abban, hogy a józan ész kerekedik felül és ha nem is történik megegyezés azonnal, de legalább megfogadják az illetékesek Hoover tanácsát és nem viszik az amerikai fiukat Európába is, egy “koreai kalandba”. Egy sikertelen ut (Vi.) Kínából nagyon mesz- sze van az ut New Yorkba, pláne ha számításba vesszük, hogy milyen kerülővel, bajjal, nehézségekkel kellett azt megtenni a kinai delegátusoknak, akiket először Amerika ide akart rendelni, de mások beleszólása folytán egyszerűen ide kérettek. Most már hazamentek a kínaiak, jelenteni, hogy milyen áprilisi bolondját járatták velük. Ugyanis ők azért jöttek ide, azért hivatták őket, hogy a for- mosai és manchuriai amerikai beavatkozást tárgyalják, melyet ők hivatalosan vádnak emeltek az amerikaiak ellen. Ezzel szemben minden másról engedtek volna nekik beszélni, csak arról nem, amiért idejöttek. Először is az amerikaiak nagyon szerették volna, ha az Egyesült Nemzetek tanácsa előtt, mint háborús bűnösöket tudták volna elitéltetni őket. Ez azonban nem sikerült. Azután azt szerették volna, hogy a kínai önkénteseket parancsolják vissza Koreából, de úgy, hogy az amerikaiakat, akikre nem is mernék ráfogni, hogy önkéntesek, nem akarták visszavonni. Az a visszás helyzet volt ezen sikertelen látogatással kapcsolatban, hogy amig az Egyesült Nemzetek tanácsa nem ismerte el az igazi kinai kormányt, azok mégis azt akarták, hogy ez a letagadott kinai kormány, ismerje el őket és engedelmeskedjen az 'amerikaiak által kiadott és a tanács által elfogadott parancsoknak. A kínaiak és az oroszok is próbáltak határozatokat, békés .megoldásra vezető ajánlatokat terjeszteni az Egyesült Nemzetek elé, de azt minden esetben leszavaztatták. Hogy mennyire egyszerű és több mint bizonyos célravezetők voltak ezen ajánlatok, javaslatok, a három legfontosabbat itten is meg kell ismertetni: , 1. A kinai kormány (nepkormány) elfogadását az Egyesült Nemzetek tanácsába. 2. Az amerikai csapatok, hadierők visszavonását Formosa partjaitól. 3. Minden külföldi csapatokat kivonni Koreából. Ezekről nem akart Amerika hallani sem. Emiatt lett sikertelenné az a nagy ut. Emiatt borult sötét, háborús felhő az egész világra. Mert az idekéretett kinai delegációval, a béke galamb is eltávozott. Mind kevesebb remény maradt a békére, a békés megegyezésre. Washington — Keating (R.N. Y.) kongressman törvényjavaslatot tervez, amely megengedné az FBI-nak a telefonon való kihallgatást a kémkedés vagy szubverziv esetekben. Más szóval ez a kongressman azt szeretné, ha a kommunizmus és hasonló gyanú alatt vád alá vett egyének telefonjait a rendőrség “megcsapolhatná” hallgatás céljából. Ez jelenleg mindenféle ügyben tilos. Copenhága — Henning Lem- che dán tudós szerint egy pár légy egy év leforgása alatt elpusztítaná az emberiséget, ha minden gátló erő nélkül szaporodnának. A nőstény légy 120 petét rak, amelyek kedvező körülmények közepette gyorsan kikelnek s három hét múltán már újból petéket raknak. Ha évenként csak 15 generációt is veszünk, annyi légy lenne, hogy betakarnák az összes szárazföldeket. London — A Szovjet Union tiltakozó jegyzéket küldött Angliához és Franciaországhoz, amelyben azzal vádolja ezen országokat, hogy a 77 államot magában foglaló Atlanti Szövetséghez való csatlakozással megsértették az 1942-es angol-szovjet szövetséget és az 1945-ös Potsdami egyezséget. Katolikus papok a békeért és a szocializmusért VI. Jó lenne, ha e tekintetben a magyar püspöki kar is, minden félreértés elkerülése végett követné a lengyel példát és hasonlóképpen cselekednénk. A stockholmi békepontok úgy vannak megfogalmazva, bölcsen és okosan, hogy azokat minden ember, vallásra és meggyőződésre, pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül nyugodtan aláírhassa. Elitélem a háborút, elitélem az atombombát és azt kívánom, hogy aki először használja ezt, nyilvánitassék az háborús bűnösnek. — Ki ne vallhatná ezeket a pontokat? — Ne hallgassunk, testvérek, arra a fülbesugásra, hogy ez a Vatikán ellen irányul, és hogy az, aki ezeket aláírja, voltaképen beállt a kommunisták pártjába. Politikailag ostoba és magatartásában elmaradott ez a propagandisztikus fülbesugás, mert ha már igy kezd is tapogatózni, ezen a síkon, akkor sincsen igaza, mert a békét szerető és kívánó jóakaratu emberek harca az embertelen imperialista háborús uszítok ellen, — akik a Távol-Keleten már most is ártatlan gyermekeket, védtelen anyákat gyilkolnak halomra, otthonukat pusztítsák önző hatalmi érdekeik szolgálatában, nem fáj nekik az emberi kultúra pusztulása és készek arra, hogy — ha csak rajtuk állna — az egész világot a háború iszonyatába taszítsák, — az ellenük való harc igazságos, Istennek tetsző dolog. Hová kapcsolódjék bele magátólértetőbben és természetszerűleg a papság, a magyar katolikus papság is, inkább, mint éppen ebbe a békemozgalomba? — Nekünk nem az a föladatunk, hogy házakat emeljünk, hogy hidakat építsünk, hogy traktorokat vezessünk, hanem az a feladatunk, hogy a békéért kiálljunk és cselekedjünk. — Imádkoznunk is kell érte, meg is kell hirdetnünk a békegondolatot, de cselekvőleg ki is kell állnunk mellette, és ha kell, harcolnunk is kell érette. Be kell állnunk a békemozgalom soraiba, részt kell vennünk a békeszervezetek munkájában, külön papi békeszervezetet, békebizottságot is kell alakítanunk, el kell Ítélnünk a háborús uszítást, a terrorbombázásokat, az mperialista háborúkat, le kell lepleznünk és meg kell bélyegeznünk a háborús bűnösöket. Bele kell sulykolnunk az emberek öntudatába, a kisemberek, a dolgozó emberek a mindennapok hőseinek az öntudatába azt a meggyőződést, hogy az ő véleményük is fontos, nagyon fontos, minden embernek véleménye igen fontos a háború és béke kérdésében, mert ha százmilliók és százmilliók, szerte a földkerekségén, nem akarják a háborút és ebben a nemakarásukban, ebben a békét akaró harcukban egyek lesznek, akkor meg is tudják akadályozni a háborút és meg is tudják védeni a békét. Mert még a kapitalista országokban is a békét akaró milliók erősen számbaveendő tételt képviselnek, kisugárzó és embereket meggyőző erőt és oly fenyegető hatalmat, amely tevőlegesen szembeszáll a háborút akarók számításaival. — El kell Ítélnünk az atombombát. És meg kell bélyegeznünk minden spekulációt az atommal kapcsolatban, mely kereszténytelen és istentelen, sötét és gonosz, mihelyt nem alkotásra, hanem pusztításra alkalmazzák. Hogy mennyire lenyűgöző ez a békegondolat, az kitűnik a francia bíborosok és érsekek békeleveléből, amelyet ugyancsak az emberiség megmentésén k céljából bocsátottak ki. E levélben azt írják: “A rombolásnak ima eszközei, amelyeket a mostani tudomány bocsát a hadviselők rendelkezésére: az atomfegyverek, rádióaktiv gázok, a biológiai mérgek minden nép felett borzalmas fenyegetésként lebegnek. Megértjük, hogy ebben a lidércnyomá- sos hangulatban a stockholmi békefelhivás az atomfegyverek alkalmazása ellen nagyon sok lélekre mély benyomást gyakorolt . . . A magunk részéről a legteljesebb hangsúllyal utasítjuk vissza ezeket a fegyvereket.” — Pedig ebben az illusztris testületben kiváló szellemek is vannak. Szent irigységgel irigyelhetnénk őket. íme, testvérek, igy találkozhat ebben az előkelő és igazságos, igazán gyökeréig az emberért folyó küzdelemben két, sokban egymással ellentétes hatalmas világnézet. Itt van a mi helyünk is. Jó hely, Istennek tetsző hely. A békéért együtt, katolikusok, hívők és papok egyaránt, keresztények és kommunisták együtt minden jóakaratu és minden jószándéku ember. És ezt a harcunkat az Isten is meg fogja áldani. És itt külön ki kell hangsúlyoznunk azt is, hogy ezen az utón minden támogatásával és megértésével velünk van a magyar nép és a magyar állam is. Mozgalmunk lényege: hűségesen együtt a néppel, a népünkkel, amiből mi is jöttünk, és ahová mi is tartozunk. Együtt vele a megértésben Egyházunk és hazánk között. Tudjuk, hogy ez az állásfoglalásunk magas erkölcsiségü. Mert, amikor csodálkozó lélekkel láttuk, hogy körülöttünk uj ország épül, hamarosan azt is észrevettük, hogy nemcsak erről van itt szó, hanem még sokkal többről. Nemcsak külsőleg épül és szépül itt az ember és az országa, hanem belülről is. Felszabadult belsőleg is az ember. Öntudatos lett. Érzi, hogy ő maga felelős a sorsáért. Érzi, hogy fontos, hogy az ő véleménye számit, hogy ő maga, a dolgozó ember, jövőjének a gazdája. Több lett az ember. Emberibb lett az ember. Tehát erkölcsileg megnőtt és kiteljesedett az ember. (Folytatjuk)
