Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-12-30 / 1661. szám
Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGALATABAN , under ^ Act #f March 3 187g Atrocitások Koreában SYNGMAN RHEE PRIBÉKJEI TÖMEGMÉSZÁRLÁSOKAT RENDEZNEK. — HIÁBA TILTAKOZNAK ANGOL ÉS AMERIKAI TISZTEK. — ASSZONYOKAT ÉS GYERMEKEKET GYILKOLTATOTT LE A DÉL-KOREAI KORMÁNY. SEOUL — Angol és amerikai katonatisztek erélyes tiltakozása dacára is a dél-koreai kormány Syngman Rhee elnök rendeletére tömegmészárlásokat rendeztetett. Úgy az angol, mint az amerikai katonák borzalommal vették tudomásul, hogy a délkoreai kormány ezrével öleti le azon politikai foglyokat, akiket a kommunistákkal való kooperálással, vagy szimpátiával gyanúsítanak. Akiket ilv gyanú alatt“ elfognak, semmiféle tárgyalásban sem részesülnek. Seoul közelében egy dombot elneveztek “Kivégző dombnak”. Ide hajtják a gyanustitott szerencsétlen embereket, akikkel sekély mélységű árkot ásatnak, abba letérdepeltetik, majd halomra lövik őket s rájuk túrják a kiásott földet. A legyilkoltak között igen sok asszony és gyerek is volt — mondják az angol tisztek. A tömeggyilkolás első hire már december első napj aiban kipattant, mire angol és amerikai papok elmentek Syngman Rhee elnökhöz, hogy rávegyék a tömegmészárlás beszüntetésé r e, miután úgy értesültek, hogy csupán a “Kivégző halmon” naponta 800 körüli áldozatot temetnek el. Syngman Rhee azonban nem engedte maga elé a papokat, akik ekkor a United Nation figyelő bizottságához fordultak. HALOMRA HÁNYT HULLÁK Ezen borzalmas kivégzésekről állitólag az angol és amerikai hadvezetőség mitsem tudott. Sőt nem is akarták elhinni s ezért a 29. ezred parancsnoka, Tom Brodie elrendelte egy ilyen sirgödör kiásását s borzadva látták a halomra szórt holttesteket. Négy ilyen nagv gödröt vizsgáltak meg, mire Commander Brodie kijelentette, hogv nem tűrheti tovább az ily bestiális kegyetlenkedést. Hasonló jelentést küldött az angol Bill Ellery kapitány is. El- lerv jelentése szerint a sirgöd- rökben a halottak négy rétegben feküdtek. Az amerikaiak azzal védekeznek, hogy a ^ délkoreai katonai rendőrség távoltartott mindenkit a kivégzésektől és igy arról az idegen nemzetiségű katonák mitsem tudtak. Amikor a délkoreaiakat megkérdezték, hogy miért követik el ezen tömegyilkolásokat, azt felelték, hogy a börtönök nagyon tele vannak kommunistákkal és szimpatizálókkal és miután már nincs hely az újabb igy kivégzik foglvok részére, őket. Az angol katonák azt állítják, hogy a tömegkivégzésekről már referáltak Londonba, de onnan figyelmeztették őket, hogy ne avatkozzanak a délkoreaiak “magánügyeibe”. És az is tény, hogy egy amerikai újságíró is megirta, már hetekkel ezelőtt, pár amerikai lapban írtak is néhány szót róla, de ugylátszik felsőbb helyen nem törődtek a dologgal. Ezen amerikai tudósító szemtanúja volt a kivégzéseknek s amikor egy jajveszékelő, sikoltozó asszonyt is agyonlőttek, megkérdezte a délkoreai őrt, hogy mi volt a bűne annak az asszonynak. Erre azt a választ kapta, hogy az illető valami meleg ruhát adott egy kommunista katonának, amikor az északiak első ízben elfoglalták ezt a területet. AMIT NEM LEHET ELVITATNI San Francisco, Cal. — A szövetségi kerületi fellebviteli bíróság ellentétben az alsó bíróság határozatával kimondotta, hogy a bevándorlási hatóság köteles megindokolni, hogy miért nem helyezi bail ellenében, szabadlábra azon egyéneket, akiket de- portálási eljárás címén tart fogva. A los angelesi kerületben de- portálási eljárás címén fogva tartják Mrs. Mariam C. Stevenson és Harry Carlisle british alattvalókat, továbbá Frank Carlson lengyel és David Hyum koreai alattvalókat, akiket a bevándorlási hatóság nem volt hajlandó baü ellenében szabadlábra helyezni addig, amig ügyük végzés alá kerül. De ugyanakkor azt hangoztatták, hogy az ily eljárást, miután nem polgárokra vonatkozik, nem is kell megindokolni. Az alsóbb bíróság elfogadta ezt az érvelést, a fellebbviteli bíróság azonban elvetette s kötelezte a bevándorlási hatóságot, hogy eressze szabadon a vádlottakat, vagy indokolja meg, miért szükséges fog- vatartani őket. A HÉT HÍREI amiket érdemes tudomásul venni Washington — Az Egyesült Államok 100 billió dollárt költött eddig a “hidegháborúra”. Ebből 1946 óta tisztán csak hadicélokra 57,357,000,000 dollárt adott ki, tehát körülbelül 13 billiót évente. És dacára ezen horribilis kiadásnak Lawton Collins generális, Army Chief of Staff, jelentése szerint ezidőszerint az Egyesült Államok jelenleg csak egy divíziót tud Koreába küldeni. Azért a republikánus szenátorok vizsgálatot akarnak indítani, hogy hová tűnt el a rengeteg sok billió? Egyenlőre természetesen afelett folyik a vita, hogy vájjon az ilyen vizsgálat, — ami hasonló lenne ahoz, amit a múlt háború alatt Truman szenátor vezetett, — nem-e ártana a háborús erőkifejtésnek. Harry Truman azon bizottság vizsgálatánál tűnt fel és juttatta őt az elnöki tisztséghez, majd az elnöki székbe. New York — A biztositó társulatok vezetői izgatott gyűléseket tartanak, hogy milyen állást foglaljanak el az atombomba kérdésében. Ezeket természe- sen csak az érdekli, hogy miként bújhatnának ki a fizetés alól atombombázás esetén. A 228 billió dollárt kitevő életbiztosítási kötvényekre a biztositó társulatoknak 64 billió dollár vagyonuk van, az atombomba tömeghalálozás tehát tönkrete- hetné ezen társulatokat. Egyébiránt Carrol M. Shank, a Prudential Insurance Co. elnöke kijelentette, hogy az eddigi infláció máris nagyon megkárosította a biztosítottakat, mert a biztosítási összeggel, amit most kapnak, nem tudnak annyit vásárolni, mint amire a kötvény kivételénél fizettek. Washington — Sorozási direktor, Gén. Hershey kétszáz tagból álló polgári bizottságot szervezett, amelynek tagjai a sorozásra kerülő ifjak közül ki fogják válogatni az “eszesebbeket”, akiket nem hívnak be katonának. Ezt persze nem azért teszik, mintha az eszesebb ifjú már nem ülene be a katonák közé, hanem azért, hogy ezek tovább tanuljanak, nehogy az ország hiányt szenvedjen majd tudósokban és egyéb tanult emberekben. Detroit — A detroiti újságok szerint az ottani sorköteles ifjak levelet kaptak, amelyben arra buzdítják őket, hogy ne hagyják magukat külföldre szállítani és hogy inkább lázadjanak fel. — Az első világháború idején is volt ehez hasonló eset, amiről kiderült, hogy az ily lázitó körlevél a háborúra uszító túlzó hazafias csoport provokátor munkája volt. Valószínűleg most is a kommunisták elleni izgatást célozza. Quebec, Canada — A Nova Mink Company panasza alapján az alsóbbfoku bíróság 10,000 dollár kártérítésre Ítélte a Trans Canada Air Lines repülő- társaságot, mert a repülők zaja annyira megijeszti a mink (nyest) anyákat úgy, hogy azok felfalják kölykeiket. Most a Nova Scotia Supreme Courtnak kell eldönteni, hogy vájjon a mink valóban ilyen félős állat-e ? Albany, N.Y. — Thomas Dewey kormányzó a 74 éves Joe R. Hanley volt alkormányzót a veteránok ügyét kezelő iroda tanácsosává nevezte ki. Ilyen tisztség eddig nem volt, ameny- nyiben ennek az irodának az igazgatója, aki évi 14,000 dollár fizetést kap, nem szorul ilyen tanácsadásra. Hanley az uj állásban 16,000 dollár fizetést kap. A választásokat mégelőzőleg Hanley pályázott a kormányzói tisztségre, de amikor Dewey meggondolta a dolgot és újra pályázott, rávette Hanleyt, hogy álljon félre és majd gondoskodik róla. A megegyezésről szóló botrányos levél nyüvánosságra került s Dewey ennek dacára is beváltotta az Ígéretét; az állammal évi 16 ezer dollárt fizettet a 74 éves öreg embernek a neki tett szívességért. Máskülönben azonban semmiféle törvénysértést sem követtek el. Kitty Hawk, N. C. — December 17-én volt 47 éve annak, hogy a Wright testvérek levegőnél nehezebb géppel első ízben levegőbe emelkedtek. Az évforduló ünneplésében számos repülőgép vett részt, közöttük “jet” gépek is, amelyek több mint 600 mérföldes óránkénti sebességgel repültek. A Wright testvérek az első repülésnél csak 59 másodpercig voltak a levegőben, 952 láb utat tettek meg, ami körülbelül 9 mérföldes sebességnek felel meg.
